Fővárosi Közlöny, 1921 (32. évfolyam, 1-27. szám)
1921-04-08 / 14. szám
kerületi elüljárók, hogy a telepengedélyekre vonatkozó jogerős véghatározat egy példánya ezentúl a megkereső pénztárnak (VII., Dohány utca 73—75.) is megküldessék. . 3. A kerületi elüljárók a Tanácshoz előterjesztést tesznek, hogy az értekezleti jegyző számára a „Budapesti Közlöny" egy példányát rendelje meg. 4. A kerületi elüljárók az alábbi közös hirdetést bocsátják ki: a) Az erdőkben és erdők közelében való tűzrakás tilalmáról; b) a kártékony rovarok irtásáról; c) a korcsmahitelről. 5. Az 1921. évi január 31-én kelt 11.035/1921—I. tsz. előterjesztés szerint a tanácsi III. u. o. kiküldött szakközegei gyakran állapítják meg, hogy az építési engedélyt kérő felek az építkezést az engedély elnyerése előtt már végrehajtották. Ezen körülményt a ker. mérnökök is gyakran tapasztalják, s tény az, hogy igen sokszor kezdik az ily munkákat az engedély iránti kérvény benyújtásával egyidejűleg, sőt előbb is, gyakran pedig az építkező a hatósághoz engedélyért egyáltalán nem is folyamodik. Ezen szabálytalanságok megakadályozása céljából az építésügyi szabályzat 69. és 70. §-ai értelmében a ker.mérnökök mindazon esetekben, amidőn ily szabálytalanságokról tudomást szereznek, kötelesek a munka abbanhagyását — szükség esetén rendőri segéllyel — elrendelni, s a megtorló eljárás megindítása céljából a ker. elüljárósághoz jelentést tenni. Csakhogy ezen szabálytalanságokról nem minden esetben vesznek tudomást a ker. mérnökök, mivel az ily munkákat rendesen zárt ajtók mögött titokban végzik, s többnyire csak véletlen folytán, vagy esetleges feljelentésre tudja azt meg a ker. mérnök is. Ezen állapot akkor sem fog megszűnni, ha a ker. mérnökök az előterjesztésben foglalt javaslat szerint az építési engedélyeket tárgyaló köz- és magánépítési albizottsági ülésekre is behívatnak, mivel az előterjesztés is elismeri, hogy az építkezések és átalakítások legtöbbször a kérelmezett engedélyek tárgyalása előtt kezdetnek meg, sőt sokszor be is végeztetnek, tehát ezekről az ülésen is elkésve fog tudomást szerezni a ker.mérnök, s így sem fogja megakadályozhatni az engedély nélküli építkezések és átalakítások végzését. Miután a kérvények beadása és tárgyalása közt rendesen több hét múlik el, ezen időköz megnyerése céljából a kerületi elüljárók ama nézetüknek adnak kifejezést, hogy legjobb volna a ker. elüljáróságok útján a ker. mérnököket a kérvény beadása után azonnal és rövid úton arról értesíteni, hogy kik, hol és mit akarnak építeni, így ezekről azonnal tudomást szerezve, előzetes helyszíni szemlék útján megakadályozhatnák az engedély elnyerése előtt az építkezések megkezdését, avagy a már megkezdett munkák folytatását. Azonkívül az engedélyek elintézésének és kikézbesítésének gyorsítása is sokat segítene ezen szabálytalanságok megakadályozásában, mivel különösen ma az építési költségek folytonos emelkedése mellett a legtöbben azért kezdik meg a munkákat az engedély bevárása nélkül, hogy ezáltal anyagárban és munkabérben megtakaríthassanak, s a fölépített, vagy átalakított helyiségeiket mielőbb használhassák. Azok ellen pedig, akik az engedélyt egyáltalán nem is kérik, s így építkeznek, a kerületi elüljáróságok már eddig is a legszigorúbb megtorló eljárást foganatosították úgy, hogy remélhető, hogy a szabálytalanságok ez úton is csökkennek. 6. Tudomásul és feljegyzés végett a kerületi elüljárók következőket közlik: a) A tanács 1920. évi november 18-án 118 480/920—VI. tsz. a. kelt határozatával a köztartozásokat késedelmesen fizetők részére kibocsátandó,, Figyelmeztető"-k ügyében a 135.936/1913—VI. tan. sz. határozattal életbeléptetett „Figyelmeztető"-k körüli eljárást a következő „Szolgálati utasítás"-sal szabályozza: Szolgálati utasítás a köztartozásokat késedelmesen fizetők részére kibocsátott figyelmeztetőkről. 1. A székesfőváros mindazoknak a hátralékosoknak, akik valamely, a székesfőváros közpénztáránál fizetendő közadó, vagy közadó természetű tartozásukat a törvényben vagy szabályrendeletben kikötött fizetési határidőig meg nem fizetik, a hátralékos összegről vétbizonyítvánnyal ellátott figyelmeztetőt kézbesíttet. 2. A kézbesített figyelmeztetőért, ha a hátralékos összeg 100 koronáig terjed ... 1 korona, 100 koronán felül 1000 koronáig terjed 3 „ 1000 koronán felül 10.000 koronáig terjed 6 „ 10.000 koronán túl terjed ... 10 kezelési díjat kell fizetni; ezt a díjat a hátralékos a legközelebbi befizetés alkalmával köteles leróni. 3. Az 1. alapján kibocsátandó figyelmeztető szövege a következőképen állapíttatik meg: számlaszám. Figyelmeztető. Figyelmeztetjük hogy a számú számlán K 1. hátraléka van s hogy e hátralék le nem fizetése esetében annak behajtása végett a zálogolási eljárást, — amelynek minden hátralékos korona után 6 fillér a díja, — az 1909. évi XI. t.-c. 46. szakaszában foglalt rendelkezés alapján kibocsátott hirdetményben kitűzött ,.hó -iki határidő leteltével azonnal meg kell indítani. Közöljük továbbá, hogy a jelen figyelmeztető kiállításáért és kézbesítéséért a kezelési díj illeti meg a fővárost és hogy a szóbanforgó hátralékot járulékaival együtt (késedelmi kamat, kezelési díj stb.) a kerületi elüljáróság pénztárába kell befizetni; leróható azonban a jelen figyelmeztetővel együtt kézbesített postatakarékpénztári befizetési lap felhasználása mellett bármely közvetítő postahivatal útján, avagy a jelen figyelmeztető felmutatása mellett a főváros bármely kerületi pénztáránál. A kézbesítő közegeknek szigorúan tilos a pénz felvétele, miért is az ezen tilalom ellenére netalán nekik teljesített fizetésekből eredő károk kizárólag a fizető felet terhelik. 4. Kötelesek úgy a számvevőségi, mint az adószámviteli osztályok a „Figyelmeztetőik kiállít