Fővárosi Közlöny, 1933 (44. évfolyam, 33-63. szám)

1933-07-14 / 33. szám

A rovarirtást nagyban és szakszerűen mester­séges úton általában a ciánhydrogén gázzal végzik. Budapesten egész csomó ciánozó vállalat működik. Csakhogy az a kellemetlen ebben a ciánhydrogénnel való rovarirtásban, hogy ez a gáz igen veszélyes és mérges. Ebből a gázból elégséges 60—70 milligramm­nyi mennyiség, vagyis 8—10 mély légvétel, hogy tőle valaki meghaljon. A ciánhydrogéngáz azért is nagyon aggályt keltő, mert beszivároghatik a szomszédos lakásokba, mint az már meg is történt. A beszivárgás útjai különfélék, vagy a Bergmann-féle csövek mentén szivárog be a szomszéd lakásokba, vagy pedig a világító udvaron keresztül. A ciánozással baj történ­hetik akkor is, amikor szellőztetnek. Ilyenkor a szellőz­tetésnél olyan furcsa légáramlatok keletkezhetnek egy nagy házban, hogy a mérges gáz oda is juthat, ahova nem is számították. Utalok itt egy nemrégiben bekövetkezett balesetre. A harmadik emeleten ciá­noztak s a földszinti vendéglőben rosszul lett egy vámtiszt. Az életveszélyes ciánhidrogénezési eljárást a legtöbb államban szabályrendeletekkel szabályozzák éppen úgy, mint nálunk is. Ezek a szabályrendeletek azonban olyanok, hogy minduntalan reformra szorul­nak, így például Német- és Olaszországban a meg­alkotott ciánozási szabályrendeleteket 1926., 1927. és 1928-ban is megreformálták. Nálunk a ciánozási szabályrendeletet 1926-ban adták ki, de azóta semmi­féle reform nem jött ezen a téren. Nagyon érdekes, hogy egyes országokban, például Németországban, Norvégiában, Angliában és Argentínában nem szabad másképen ciánozni, mint csak az egész házat egyszerre. Külön-külön egy-egy lakást egy nagy épülettömbben ciánozni nem szabad. Nálunk ebben a tekintetben nincsen megszorítás. Elő van írva a ciánozásnál, hogy figyelmeztetni kell a közönséget. Ez a figyel­meztető rendesen egy sárga cédula, amelyet kikézbesí­tenek ; ezen feltüntetik, hogy ekkor és ekkor a szom­szédban ciánoznak. Ezen a cédulán a következő szöveg olvasható : »A rendelet alapján tisztelettel kérjük, szíveskedjék a mérges gázzal telített helyiségekkel szomszédos helyiségek ablakait a ciánozás ideje alatt, vagyis 6—7—8 óra hosszat nyitva tartani és szellőz­tetni!« Ebből az következik, hogy tessék a lakást elhagyni, sétálni, vagy kávéházba menni. Ki fizeti meg nekem a kávéházi költségeket, vagy azt, hogy elhagyom a lakásomat? Ez beleavatkozás polgári jogaimba, szabadságomba, éppen ezért Angliá­ban nem engedik meg a ciánozást. De kérdem a tisz­telt közgyűléstől, megengedhető volna-e a ciánozás végrehajtása akkor is, ha beteg van a szomszédos lakásban? Múltkor a lakásom mellett ciánoztamm. Ez ellen tiltakoztam és azt mondottam, hogy nem járulok hozzá. Jött a vállalkozó a tiszti főorvosnak egy kiküldöttjével és határozott tiltakozásom ellenére mégis ciánoztak. Mint orvos ismerem ezt a veszélyt, épen ezért sétálni küldtem a családomat. A ciánozás után lakásomban járva mindenütt éreztem a szagot, mert beszivárgott a gáz a cselédszobába és a konyhába. Furcsának találom, hogy a mai időkben, amikor a technika már feltalált olyan gázokat, amelyek nem mérgesek az emberre, csak a rovarokra, akkor miért nem ezeket használják. Ilyen új gáz, amely az emberre nem, vagy igen kevéssé mérgező : a T-gáz, amely aethylenoxidból áll. Itt meg kell dicsérnem a főváros fertőtlenítő intézetét. A fővárosi fertőtlenítő intézet már kísérletezett ezzel a T-gázzal. Sajnos nem tudja beszerezni, mert német találmány és sok pénz­be kerül. A polgárságnak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a ciánozási szabályrendelet, amely teljesen elavult és rossz, valamint nem ad kellő védelmet a lakosság részére, sürgősen modernizáltassék. Felkérem a polgármester urat, legyen szíves odahatni, hogy ezt a kereskedelemügyi minisztérium­ban vigyék keresztül és a rendeletnek a kiadását szor­galmazza, illetve sürgesse. Van szerencsém második interpellációmat fel­olvasni (Olvassa): Van-e tudomása a polgármester úrnak arról, hogy a ciánozás felettébb életveszélyessége melletti keresztülvitelénél nagy fokban háborítja és zavarja a szomszédos lakókat? Hajlandó-e a polgármester úr a reformra szoruló ciánozási rendelet mielőbbi kiadatása végett az illetékes minisztériumot megkeresni? Liber Endre alpolgármester: Mélyen tisztelt Közgyűlés! A bizottsági tag úr interpellációjában két kérdést érintett. Az egyik az iskolák hajópadlói­nak olajjal való portalanítására vonatkozott. Erre vonatkozóan maga is megemlítette a tiszti főorvos úrnak azt a véleményét, amely szerint a tiszti főorvos úr a pormegkötésnek ezt a módját sem közegészség­ügyi, sem iskolaegészségügyi szempontból nem tartja sem kielégítőnek, sem pedig megfelelőnek. Ez a jelentés tényleg így is érkezett hozzám. A polgármester úrnak a szakközege közegész­ségügyi kérdésekben a tiszti főorvos úr, akinek jelentése alapján ellenkező irányban az intézkedé­seket nem tehette meg. A polgármester úr azonban kiadta az utasítást a XIII. ügyosztálynak, hogy a tatarozással kapcsolat­ban a portalanítás kérdését tegye újból tanulmány tárgyává. Majd figyelembe fogjuk venni azokat a momentumokat is, amelyeket a biz. tag úr interpellációjában megemlített és iparkodni fogunk a portalanítási eljárásra vonatkozóan az intézkedéseket megtenni. Ami a második kérdést illeti: az életveszélyes ciánhidrogéngázzal való rovarirtást és­­ az ezzel kapcsolatos háboríttatását a bérházak lakóinak, erre vonatkozóan azt jelentem a közgyűlésnek, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr már egy évvel ezelőtt kidolgozta az új rendeletet, amely ennek a kérdésnek a szabályozására vonatkozik. Ezt a rendeletet hozzá­szólás céljából megküldötte a székesfővárosnak, a fővá­ros meghallgatta a tiszti főorvosi hivatalt, a szakbizott­ságokat is és ezek bizonyos észrevételt tettek erre a ren­deletre vonatkozóan. Ezeket tárgyalják ez idő szerint a minisztériumban. Legutóbb a múlt héten volt egy ilyen értekezlet a kereskedelemügyi minisztériumban és azt az ígéretet kaptuk, hogy most már rövid időn belül meg fog jelenni az a rendelet, amely ezt a kérdést véglegesen szabályozni fogja. Amennyiben ez a rendelet nem jelennék meg, a polgármester úr nevében bejelentem, hogy azt meg fogjuk sürgetni. Kérem válaszom tudomásul vételét. Hanasiewicz Oszkár: Az a remény tölt el, hogy valami pozitív eredményt érhetek el két inter­pellációmmal, ezért a választ tudomásul veszem. Elnök: Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) Tudomásul szolgál. Földvári Béla: Mélyen tisztelt Közgyűlés! Amidőn a sétányszékek 1920-ban a főváros tulajdonába kerültek, a főváros azzal kezdte tevékenységét, hogy

Next