Fővárosi Közlöny, 1936 (47. évfolyam, 46-75. szám)
1936-09-01 / 46. szám
1936. szeptember 1. , XLVII. évfolyam, 46. szám. JOWIJOSIKOZ LOY V W" BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS HIVATALOS LAPJA MEGJELENIK KEDDEN VAGY PÉNTEKEN SZERKESZTŐSÉG: IV. ker., Központi városház, 11/2 emelet 232. szám. KIADÓHIVATAL: Központi városház, Városház utcai rész, I. em. 110. szám. — Hirdetéseket a Fővárosi Közlöny részére felvesz a kiadóhivatal, ahová a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás, valamint a lakások pontos bejelentése is intézendő. ELŐFIZETÉSI ÁR: egész évre 28 P, félévre 14 P, negyedévre 8 P. Egyes szám ára ívenként 16 fillér. TARTALOM Oldal Oldal Budavára felszabadításának ünnepe 1439 Közmunka és közszállítás 1440 Polgármesteri rendeletek : Személyi ügyek : Budavár visszafoglalásának 250 éves évfordulója Új szakorvosok 1440 alkalmából hivatali szünet engedélyezése 1440 Hivatalos hirdetések 1441 Budavára felszabadításának ünnepe* Kétszázötven év távlatából tekint viszsza a megcsonkított ország fővárosának népe 1686. szeptember 2.-ára, s mikor a visszaemlékezés ünnepét üli és a negyedévezredes évforduló alkalmával Budavára visszafoglalására vonatkozó emlékeket eleveníti fel, egyben a mai Budapest megszületésének idejére pillant vissza. Mérhetetlen szenvedések közepette, öldöklő harcok és pusztító tüzek lázában tengernyi vérveszteség árán született meg a mai Budapest, amely ma minden ízében magyar, míg negyed évezreddel ezelőtt tornyaiból a mítezzim szólt Allah itt táborozó fegyvereseihez, Budavár visszafoglalása után pedig csak válogatott német telepesek nyerhettek polgárjogot azok között a romok között, amelyeket közel másfélszáz éves megszállás, egy hónapokig tartó ostrom és egy világraszóló diadal hagyott a világtájak minden irányába hazavonuló győztes seregek nyomában. A romokba azonban mégis csak új élet költözött és a nemzet friss erőre kapott attól a vérátömlesztéstől, amelyet idegen nemzetbeliek letelepedése jelentett az ország, Buda és Pest számára. A romok eltakarítása után megindult a fejlődés, a fejlődést haladás követte és noha az elmúlt két és félszáz év alatt is számos megpróbáltatás, újabb harcok és csaták pusztító vérzivatarai vonultak el Buda tornyai felett, a mai világvárossá terebélyesedett Budapest gyökerei oly mélyre ereszkedtek a nemzeti élet talajába, hogy az újabb vérveszteségek és az újabb pusztulások ellenére is mindannyiszor a saját erejéből biztosította megújhodását és továbbfejlődését. XI. Ince pápa áldozatos bőkezűsége és céltudatos szervező munkája nyomán indultak el a segítő seregek Európa majdnem minden országából, hogy Buda alatt találkozzanak. Németek, svájciak, olaszok, hollandok, franciák, svédek, angolok és spanyolok jöttek segíteni megvívni Budát, miután a magyarság a nyugati kultúra és a kereszténység védelmében az izlámmal immár több, mint 200 éve tartó ádáz harcok és háborúk során olyan mérhetetlen vérveszteséget szenvedett, hogy a maga erejéből a Duna medencéjében a nyugalmat visszaállítani és ezzel a nyugati országok további békés fejlődésének lehetőségét egymaga már nem tudta volna biztosítani. Lotharingiai Károly herceg, Miksa Emánuel, a bajor választófejedelem, a brandenburgi választófejedelem, Starhemberg Rüdiger, Bécs hős védője, a pfalzi herceg, Croy Jenő herceg, Kaprara Aeneas álltak a külföldi seregek élén, míg a tizenötezer főnyi magyar hajdút és huszárt gróf Koháry János, gróf Csáky László, gróf Erdődy György, báró Barkóczy Ferenc, Bercsényi