Fővárosi Közlöny, 1968 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1968-01-31 / 1. szám
kell koordinálni. Az arányos fejlesztés fogalmát hoszszabb időszakra kell értelmezni. Véleménye szerint az önállóság és a döntési jogkör növekedésével nőnie kell az ellenőrzési jogkörnek is. Javasolja, hogy a Tanács tagjai kapjanak tájékoztatást arról, hogy az új mechanizmus bevezetésénél milyen részletproblémák merültek fel. — Kocsis János helyesli, hogy az előterjesztés is rögzíti Budapest különleges helyzetét az ország társadalmi és gazdasági életében. Egyetért az előterjesztésnek avval a megállapításával is, hogy az elmaradott kerületek a jövőben fokozottabban fejlesztendők. Felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdálkodásban fokozott takarékosságot kell kifejteni. Köböl József véleménye szerint az új gazdasági mechanizmusban a koordináció nehezebb lesz, mert a vállalatok elképzeléseit főhatóságaik nem fogják centrálisan irányítani, tehát a vállalatokkal kell majd a kapcsolatot tartani, ezért megfontolandónak tartja, hogy a nagyobb volumen miatt kisebb vállalatokkal a kerületi tanácsok tartanák a kapcsolatot. Az ágazatok fejlesztési terveinél azt tartaná helyesnek, ha azokról a Végrehajtóbizottság a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságait tájékoztatná. Hosszú távú területi tervezésnél a műszakifeltáró munka mellett társadalmi és közgazdasági jellegű vizsgálatra is szükség van. Meggondolandónak tartja azt, hogy a főváros egész fejlesztését magában foglaló középlejáratú területi terveket nem kellene-e minisztertanácsi határozattal népgazdasági tervjellegre emelni. Véleménye szerint az előterjesztésben szereplő üzemi kategorizálás nem a Tanács, hanem a Minisztertanács hatásköre. " A Tanács hatáskörét a hosszú távú területi tervek jóváhagyásával ki kellene bővíteni, de feleslegesnek tartja azt, hogy a kerületi tanácsok bankhitelfelvételi igényét a Fővárosi Tanács hagyja jóvá, ugyanígy felesleges, hogy a megtakarítások kérdésében a Tanács döntsön, ez a Végrehajtóbizottság jogköre. A döntés jogát ott kell biztosítani, ahol a körülényeket és a feltételeket a legjobban ismerik. Felveti, mint megvitatandó gondolatot, hogy nem feltétlen szükséges a kerületek egyforma szabályozása, lehetséges, hogy bizonyos különbségekre kerülhet sor. A Tanács gazdaság irányításának a rendjét — véleménye szerint — úgy kell elfogadni, hogy egy idő múltán meg kellene vitatni, hogy mi az, ami bevált, és mi az, amin változtatni kell. — dr. Parányi János: Az új gazdasági mechanizmus bevezetése tanácsi vonatkozásban több kérdésben hatáskör-bővítést jelent. A tanácsoknak, mint testületeknek és apparátusaiknak a felelősségtudata és szakértelme is megfelelő ahhoz, hogy a nagyobb hatáskörrel élni is tudjanak. Érzése szerint a kerületeknek az új gazdasági mechanizmus bevezetésével több lehetőséget lehetne adni, mint amennyit az előterjesztés tartalmaz. A fejlesztési kérdésekben a jogkört a főváros és a kerületek között meg kellene osztani, mert egyes fejlesztések kérdésében helyileg kellene dönteni. Egyes esetekben kisebb beruházásokat a kerületek saját hatáskörükben is el tudnak végezni és ezzel növelnék kezdeményező készségüket, más esetekben beruházások kivitelezését is át lehetne adni a kerületeknek. A hitelfelvétel kérdését is a kerületi tanácsok jogkörébe javasolja adni. Nem valószínű, hogy gyakran vennék a hitelt igénybe. A kerületi tanácsok béralapjánál a jövő vonatkozásában pontos tájékoztatást kér. A vállalatokkal történő koordinációs rendszer kiépítését közeli feladatnak tartja. Kovács Gyula felveti a centralizáció és a decentralizáció kérdését a kommunális adó vonatkozásában, amelyet a kerületeknél is differenciálni lehetne. Némely kerületnek van bizonyos adottsága, amely a kommunális adóból honorálható lenne. — Ádám József szükségesnek tarja, hogy a mechanizmus reformjából adódó tennivalók tanulságait és tapasztalatait egy idő múltán fővárosi szinten tanulmányozzák. Növelni kell azokat a központi alapokat, amelyekből a helyi feltételek javításának a lehetőségei alakulnak ki. Igen fontosnak tartja a feltételek kialakításában a differenciáltság érvényesítését. A központi támogatások kialakításában gondolni kell arra, hogy a főváros külső településeinek az elmaradottsága ne növekedjék. A kerület gazdálkodásában állandó témát jelent, hogy a biztosított feltételek felhasználását hogyan lehet jobbá tenni, így az a tapasztalatuk, hogy ahol a lakosság anyagi hozzájárulásával vagy társadalmi munkájával létesítettek valamint, arra sokkal jobban vigyáznak. Kerületük gazdálkodását úgy kívánják javítani, hogy a testületek hatékonyabban foglalkoznak a helyi fejlesztés takarékosabb gazdálkodásával, ami a VB apparátusának segítségét igényli. Az apparátusban a Végrehajtó bizottság segítségével fokozni kell a felelősségérzetet, ezzel együtt a hozzáértést is. A követelmények megteremtésénél megfelelő légkört kell kialakítani és számolni kell azzal is, hogy ez a munka fokozott erőfesztéseket és fokozott szakmai hozzáértést igényel. Előadó: Közli, hogy az előterjesztés az új gazdasági mechanizmus rendelkezései alapján a tanácsi testületek, a főváros és a kerületek közötti hatáskörök jövőbeni megoszlásának rendjét tartalmazza. Az az alapelv, hogy a kerületeknek olyan hatáskör-bővítést kell biztosítani, mint amilyeneket a főváros kap az új gazdasági mechanizmus bevezetésénél. Ennek az általános elvnek objektív korlátai vannak, mert több gazdasági egység az egész főváros vonatkozásában egységes jellegű, mint pl. a víz, a gáz, a csatorna. Egyetért azzal, hogy a jövőben a tervezésen belül a hangsúly a hosszú-és a középtávú tervekre tevődik át. Arányos ágazati fejlesztési politika érvényesítésének a lehetőségét elősegíti az a körülmény, hogy az a hosszútávú tervekben le van fektetve, viszont a pénzügyi finanszírozás gyakorlatilag középtávú tervekre épül fel. Helyesnek tartja azt, hogy a végrehajtás során felmerülő problémákról, a végrehajtás részfeladatairól a tanácstagokat rendszeresen tájékoztassák, míg egy éven belül célszerű lesz visszatérni az eredmények, a problémák, a hiányosságok ismertetésére. A főváros különleges jogállására a pártos kormányhatározatok utalnak, rövidesen kidolgozásra kerülnek az általánostól eltérő igények, majd ezeknek tárgyalásai az érintett szervekkel kezdetét veszik. A koordinációs tevékenység jövőbeni szervezeti kérdéseit vizsgálva egyidejűleg vizsgálni kell azt is, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyek terjedelmüknél fogva kerületi koordinációs hatáskörbe utalhatók. Egyetért azzal a gondolattal, hogy a területi tervezésnek tartalmilag szélesebb körűnek kell lennie. A kategorizálással kapcsolatos felszólalásra megjegyzi, hogy a kategorizálás itt nem a klasszikus értelemben van felvetve, amelyet a Gazdasági Bizottság már elvégzett, hanem a területi tervezésre utal, arra, hogy mely ipari üzemek, mely ipari körzetekben fejleszthetők. Jogos kívánság az, hogy a főváros középtávú, valamint területi terveit a Minisztertanács külön hagyja jóvá. Elfogadásra javasolja azt, hogy a hosszútávú tervek megállapításának jogköre a Fővárosi Tanácsot illesse, valamint azt, hogy a megtakarítások felett a végrehajtóbizottságok rendelkezzenek. A kerületek bankhitel-felvételével kapcsolatban javasolja, hogy a kerületek saját fejlesztési alapjuk terhére annak teherviselése mértékéig saját hatáskörben vehessenek fel bankhitelt. A tanácsok béralap-problémájával kapcsolatban, elmondta, hogy eddig nem volt béralap, a jövőben lesz és ezen belül a tanácsok — a béralap abszolút jellege mellett — a létszámmal is gazdálkodhatnak. A kommunális adó jelentkezésekor felmerült annak vizsgálata, hogyan történjék a beszedése és milyen lehet a kerületek részesedése. Budapest kerületei iparilag különbözőképpen vannak telepítve, a telítettség más és más, ezért helytelen volna a kommunális adó kerületi szedése, bizonyos mértékig a meglévő állapotok konzerválását is jelentené. Ezért lesz a kommunális adó központilag szedve, újra elosztási céllal. Ebből a kerületek olyan mértékben részesülnek, mint amilyen mértékben részesültek volna állami támogatásban. Biztosítva van az is, hogy a kerületek fejlesztési alapja 1970-ig változatlan maradjon. Nem bizonyos, hogy a kommunálisadót a jövőben is teljes mértékben a kerületek szerint bontják, mert ez a Fővárosi Tanács fejlesztési alapjának szerves részeként kommunális fejlesztési célokat szolgál, és zöme fővárosi szinten jelentkezik.