Fővárosi Közlöny, 1985 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-31 / 1. szám
5. Különfélék. Személyi ügyek Előadó: Szépvölgyi Zoltán tanácselnök Elnök: határozati javaslatot terjeszt elő. Határozat : a Tanács 67. Balogh Istvánt, a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökét 1984. december 31. napjával saját kérésére nyugállományba vonulása miatt, tisztségéből felmentette; 68. Balogh István elvtársnak köszönetét és elismerését fejezi ki eredményes munkájáért; 69. Budapest Főváros Tanácsa a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével egyetértésben Véghelyi Andort a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének 1984. december 1. napjával megválasztja. (Véghelyi Andor leteszi az esküt.) A napirend 1. pontja Tájékoztató az MSZMP Központi Bizottsága 1984. október 9-i üléséről (Szóban). Előadó: Szépvölgyi Zoltán tanácselnök Előadó bevezetőjében elmondja, hogy a kiadott közleményen túl — a témák fontosságára tekintettel — bővebb tájékoztatást kíván adni a Központi Bizottság ülésén tárgyalt napirendekről. Az időszerű nemzetközi kérdésekről szólva elmondta, hogy a KB júniusi ülése óta a nemzetközi életben számos ellentmondásos fejlemény ment végbe, a világpolitika fő folyamataiban azonban nem történt változás. A szovjet—amerikai viszony értékelésekor figyelembe kell venni, hogy a Szovjetunió eddig is került minden olyan lépést, amely azt támasztaná alá, hogy a konfrontációs amerikai külpolitikai vonal eredményes lehet. Bizonyította, hogy nem a szovjet magatartás képezi a két vezető nagyhatalom közötti viszony javításának, a fegyverkorlátozási tárgyalások felújításának és a megállapodásoknak az akadályát. Jelentős eredmény, hogy a jövő év elején Genfben szovjet—amerikai külügyminiszteri tárgyalások kezdődnek. Remélhetőleg a találkozó tényleges előrelépést jelent a két nagyhatalom kapcsolatainak javulásában, a bizalom és az együttműködés erősödésében, valamint a fegyverzetek ellenőrzésében és korlátozásában. A kelet-nyugati kapcsolatokról szólva hangsúlyozza, hogy különösen az európai biztonság és együttműködés szempontjából megkülönböztetett jelentősége van a két német állam viszonyának. A párbeszéd megélénkülését és a kapcsolatok bővülését az elmúlt hónapokban kedvezőtlen fejlemények hátráltatták. Az utóbbi időben azonban mindkét német állam részéről elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyekben változatlanul a párbeszéd folytatása, a kapcsolatok fenntartása, bővítése mellett foglaltak állást. Tájékoztat arról, hogy Pártunk és Kormányunk nemzetközi tevékenységét az elmúlt hónapokban is az aktivitás jellemezte. Folytattuk kapcsolataink sokoldalú fejlesztését a Szovjetunióval, a szocialista közösség országaival. Tovább épültek kapcsolataink a szocialista orientációt követő fejlődő országokkal, a kommunista és munkáspártokkal. Pártunk és Kormányunk következetesen törekszik arra, hogy kiegyensúlyozott, jószomszédi viszonyt tartson fenn a Román Szocialista Köztársasággal. Elmondta, hogy hazánk és a Kínai Népköztársaság államközi kapcsolatainak élénkítése az elmúlt időszakban a szocialista közösség többi országával öszszehangoltan ment végbe, és a kínai vezetés nagyfokú érdeklődést, kapcsolatépítési készséget tanúsít hazán iránt. Áttérve az ifjúságpolitikával kapcsolatos kérdésekre kiemeli, hogy Pártunk mindig megkülönböztetett figyelemmel foglalkozott az ifjúsággal. Megítélésük reális alapja: hogyan teljesíti kötelességét, miként él és gondolkodik, mit tesz a társadalomért. Az Ifjúsági Törvény végrehajtásának néhány hibás szemléletéről szólva megemlíti az ifjúság fogalmának indokolatlan kiterjesztését. A köztudat és jogszabályaink többsége szerint ugyanis fiatalnak számít az, aki még nem töltötte be a 35. életévét. Nem célszerű azonban érett, sokszor 10—15 éve dolgozó, családos embereket az ifjúsághoz sorolni. Ez a szemlélet oda vezet, hogy speciális ifjúsági gondokat keresnek akkor is, amikor a társadalom egészét érintő kérdésekről van szó. Mindezeket is figyelembe véve nem szükséges azonban az ifjúsági korhatárt mereven megállapítani. Célszerűnek látszik a jövőben a fiatalság fogalmát a 14—24 éves korosztályokra, a közép- és felsőfokú oktatási intézményekben tanuló diákokra, a pályájuk elején tartó 2-3 éve dolgozó fiatalokra és családalapító fiatalokra meghatározni. Hangsúlyozza, hogy az ifjúság nevelése és a róla való gondoskodás az egész társadalom feladata. Az ifjúság nevelésével a társadalom minden intézményének kellő figyelemmel kell foglalkoznia. A felnövekvő nemzedék szemléletének, magatartásának alakulásáért a felelősség és az érdem is elsősorban a szülői házé, a családé. Többet kell tenni azért, hogy erősödjék a család szerepe, társadalmi megbecsülése, a szülők felelőssége gyermekeik neveléséért. Elmondja, hogy az állami szervek ifjúságpolitikai tevékenységének összehangolása, a végrehajtás ellenőrzése nem megfelelő. Indokolt tehát, hogy a Központi Bizottság állásfoglalásának figyelembevételével az illetékes fórumok vizsgálják meg és szükség szerint módosítsák az Ifjúsági Törvényt, valamint az ifjúsággal kapcsolatos jogszabályokat. A KISZ-ről szólva elmondta, hogy az szocialista rendszerünk aktív politikai tényezőjévé vált. A társadalmi, gazdasági és politikai feladatokból tevékeny részt vállal.