Fővárosi Lapok, 1864. november (1. évfolyam, 250-274. szám)
1864-11-01 / 250. szám
tudják, s pár nap múlva visszatér szülői karjaiba, kik teljes szívből megbocsátják ifjú tévedését. Vidék. ** Az aradi dalárda utolsó gyűlésén elnök lett újra : Vajna Miklós ; alelnökül jön megválasztva Mály Gedő ; jegyzőül Jankai József; pénztárnokul ifj. Andrényi Károly; levéltárnokul Vogt Béla, karnagyul (egyhangúlag) Kunért Ede. ** Alsó-Somogyban megint garázdálkodnak a rablók. D. Tamásiban a község biráját saját lakában és családja körében,úgyszintén Görösgalban a csaplárost, nejét és még két rokonát lőfegyverrel kivégezték, és az egyiknek holttetemén oly brutalitást követtek el, mit idegrázkódtatás nélkül kimondani sem lehet. Apáthiban egy ősz aggastyán nyugalmazod; számtartót nappal kegyetlen ütések után félholtan vérében hagytak ; öt öreg napjaira szerzett filléreitől, fegyverei, aranyórája és gyűrűitől megfosztva. Lakócsán egy haszonbérlőt embertelenül megkínozva, 500 frtot raboltak el tőle. Bajomtól Berényig vezető nyílt utón a postakocsin fedezetül volt csendőrt lelőtték és a kocsiban talált pénzt, hir szerint 4000 frtot, elvitték. A babolcsai plébánost Csokonyából haza mentében, kocsijával együtt leszállították kocsijából, hogy nekik szükségük van a lovak és kocsira, és tova hajtattak. -------* Okt. 29. „Fidelio.“ Beethovene remekét oly rég nem adták elő színpadunkon, hogy az a nemzeti szinház mai látogatóira nézve egész az újdonság érdekével bír. A nagy név és művarázsa nem volt hatástalan. A nézőtér egész a szorongásig megtelt, jeléül, hogy közönségünk ízlését a mai zene csillogásai és az újabb maesztrok szédelgő áriái nem tették tönkre. Legelőször is Erkel Ferenc karnagyot kell elismeréssel üdvözölnünk, hogy e remeket újra fölelevenítő, nagy nehézségei dacára is elég jól betanutá, s az előadást igen sikerülten vezette. „Fidelio“ nagyon távol áll az újabb, hatásokra törekvő nagy dalművektől. Nélkülöz ez minden oly segédeszközt, mi a szemeket kápráztatja. Nincsenek benne fényes diszítmények, (hisz majdnem az egész börtönben történik,) nincsenek ragyogó csoportok, tánc, tarka világítás és gépezet. Még szövege is (Trietschketel,) igen drámaiatlan toll műve. Ami itt uralkodik: egyedül a zene nagy szépsége,a szenvedélyfestések és költői kifejezések. Főszemélye egy államfogoly Florestán neje, Leonora a szeretet, hűség és áldozatkészség példánya, ki hogy férjéhez juthasson, férfi ruhát ölt, Fidelio nevet vesz föl, mindenre vállalkozik, megnyerendő a jószivű börtönör kegyét. Ez annyival könnyebben sikerül, mert a börtönör fiatal leánya, valóban férfinak vélvén őt, beléje szeret. — Férjét a várparancsnok Pizarro aljas boszából tartja fogva, mivel ez az ő bűneit egykor fölfedezé. Most épen el akarja veszteni, s a börtönör s vele Fidelio lemennek mély börtönébe, hogy sírt ássanak neki. Fidelio remeg, sejt és sóvárog. Megismeri hangjáról, hogy épen férje az, akinek sirt ásnak. Pizarro is jó, hogy átdöfje Florestán szívét, de Fidelio közbe áll, s fölfedi magát, hogy ő a fogoly neje. Ekkor Pizarro újra kardot ránt, de künn trombiták harsognak , jelentve a drámaiatlan esetleget, hogy a kormánypolitika megváltozott, s a miniszer jó, az államfoglyoknak visszaadandó ad szabadságot. Ekkor Pizarro gonosz szándéka is kiderül, ő lesz a fogoly, míg Florestán lánca lehull,hogy a hit Leonora karjai közt újra föllelje elvesztett boldogságát. E szöveg nincs drámailag kidolgozva, de Beethoven költészete mégis örök lelket öntött belé. Sikeretlen törekvés volna e gondolatokban, festésekben s változatokban annyira gazdag zenéről ez első előadás után valamit írni akarni. Azon mélyebb zeneértők tehetik ezt csupán, kik egű vezérkönyvét áttanulmányozták. Reánk nézve oly hatású volt, mint egy buján nőtt zöld erdőség látása, melynek színeiben, nagyságában, s egy egy kimagasló élő fája koronájában gyönyörködünk ugyan, de egyszersmind éreztük, hogy keresztülkasul kellene járnunk, (mégpedig ügyes kalauzzal,) minden ösvényét, ha rejtett szépségeivel, a virágokkal, forrásokkal mind meg akarnánk ismerkedni benne. Valószínűleg a közönség legnagyobb része szintén így volt vele. Sok részlet van itt, mely először elsuhan, másodszor megkap, harmadszor elragad. Amit ma unalmasnak találtunk —meglehet, jobban megfigyelve, gyönyörködtetni fog.Ezért szükséges volna, hogy ha már egyszer fáradságosan betanulták, adják elő minél többször, mégpedig nem nagy időközökkel, mert csupán így lehet jó hatással a közönség zenei ízlésére. Mindkét felvonás előtt hosszú, és gyönyörűen kidolgozott nyitány van. A második, a Leonora-nyitány, mely oly nagy lélek állapotokat fest, ezúttal jobban tetszett, úgy, hogy utósó tételét zajos tapsok közt ismételteték. Nagy hatású volt továbbá az államfoglyok éneke, e mesteri kardal, mely valóban szívreható zeneköltemény. Kibocsátva fogházaikból egy kis időre a rabok sóvárgva látják meg az eget, napsugarat, a fákat, a szabad levegőt. Himnuszi hangok folynak bágyadt ajkaikról, de szomorú sorsuk érzése újra elégiát idéz oda. Szabadságért esnek kitörően, de majd megijedve csendesülnek el, félve, hogy e falaknak száz füle van. Egész helyzetük borzalma ki van fejezve e hatalmas zenében, s ez egy szám maga is elég volna örökre fentartani egy zeneköltő dicsőségét. A kar igen szabatosan és kifejezőleg énekelte. Leonóra nagy magánjelenete szintén nagyon sikerült, s dicséretére válik Carina kisasszonynak, ki új tanúságát adta,hogy a legmélyebb indulatok kifejezésére is képes, erős hangja és jellemző játéka által. Néhol a prózai részt is elég jól mondta el. Legalább oly énekesnőtől, ki nyelvünket nem bírja, enynyi is meglepő, sőt annyiban örvendetes is, mert reményt ad, hogy nem sokára a szavalati részben is fölül fog múlni sok magyar születésű énekesnőt. Pauli a káprázati jelenésben igen jól énekelt. Mély börtönben ül, hová nem hat a napsugár, de a költő e sötét falakat is meg tudja fényesítni, legalább egy módon, hogy visiót idéz bele. A fogoly egy angyalt lát, saját nejét, kiszabadítására jő. De nem hisz a visiónak, és összerogy. Jól volt játszva és énekelve. Simonnak a bosszúálló parancsnok ábrázolására nincs elég szenvedélye. Kevés énekes is van, ki e szerepet hanggal és tűzzel bírná. Köszeghy jól ábrázolta a börtönőrt, s zenészeti képzettsége minden nagyobb helyen kitűnt. Rabatinszky Marika, csinos Marcelline volt, s elég jól is énekelt, de játékára meg kell jegyeznünk: inkább kevesebbet mozogjon, de valamivel jobban. A legtöbb elismerés a zenekart és Carina k. a.-t illeti, s a közönség hálás is volt előadásaik iránt. Azt hisszük, minél többször ismétlik e művet, annál kevesebb kifogásunk leend. Akkor tán az első felvonás nagy és nehéz záradéka is nagyobb öszhangzással fog folyni. * Ősz. 30-án „Szentivánéji álom“ Shakspearetől. Tegnap Beethoven, ma Shakspeare, az a zene, ez a drámai költészet királya. Üdvözöljük e szellemet, mely — egy nemzeti intézethez méltóan — magasabbra tör. Azt kívánjuk hozzá, hogy ne pillanatnyi felobbanás legyen, hanem az oltár örök tüze. Az előadók közül ki kell emelnünk Szigligeti Jolán kisasszonyt, ki a pajkos Puck-ot ritka kedélyjátszisággal s kellemmel személyesité. Nemzeti színház. — 1048 — Nemzeti Szinház. Bérlet 157. Szám Pest, kedden, november 1én, 1864. Uj betanulással, másodszor: FIDELIO. Nagy opera 2 felvonásban. Irta Trietschke, fordította Lenger. Zenéjét szerzette Beethoven. Főzeneigazgató Erkel Ferenc. Rendező: Böhm G. SZEMÉLYEK: Fernando, miniszter — — — — — — Bodorfi. Pizarro, fogház-parancsnok — — — — — Simon. Florestán, fogoly — — — — — — — Pauli. Leonora neje, Fidelio név alatt — — — — Carina A. Rocco, tömlöctartó — — — — — — Köszeghy. Marcellina, leánya — — — — — — Rabatinszky M. Jaguino, kapus — — — — — — — Ormay. Tiszt — — — — — „— — — — Hubenai. Foglyok. Örök Nép. J1.-Az 1. és 2. felvonás közt „Nagy nyitány Leonórához“ (Clurban) Szerzette Beethoven. Kezdete 7 órakor, vége 10 edfélkor. ZÁLOGHÁZI KÖZVETÍTŐ-INTÉZET mindazon helybeli s vidéki t. c. feleknek a pesti k. zálogházbani ügyeit, miket azok maguk el nem végezhetnek vagy elvégezni nem akarnak, mint zálogházba szánt zálogok betevését, kiváltását, vagy átírását elvégezi. E szerint a legtávolabb vidékiek levelezés által a legnagyobb kényelemmel használhatják a pesti zálogházat, ha t. i. bérmentes levelekben köztik megbízásukat a „zálogházi közvetítő-intézet központi irodával" (lövész-utca 3. sz. a. k. zálogház átellenében), a mely iroda a legnagyobb biztosíték, és a szükséges hallgatagság mellett, az alább elősorolt feltétek alatt lehető leggyorsabban teljesíti a megbízásokat. Az intézet, mely minden reá, avvagy fiókintézeteire bizott tárgyakért jól áll, a t. c. közönségnek 1) időt kimér, a mennyiben az intézet a k. zálogházban minden ügyeit elvégzi, s igy mindenki nyugodtan hivatásbeli foglalkozása után mehet; 2) kényelmet és könnyebbséget nyújt, mivel átvételi helyiségei minden városrészben léteznek, s igy senki sem lesz kénytelen a városba fáradni; 3) teljes biztosságot nyújt a rábízott zálogtárgyakra , pénzre, zálogjegyekre stb. nézve, mivel ez intézet hatósági felügyelet alatt áll; 4) pénzkimélést, mivel minden történhető megbízást a zálogházban néhány új krajczárért elvégez; 5) legszigorúbb hallgató az intézetnek és különösen annak igazgatójának személyesen átadott megbízásokban. Az intézet ügyleti eljárásáért járandó illeték következő : 1 fttól—100 ftig, minden fttól 1 ujkr ; 100 fttól—1000 ftig és előbb minden fttól/, ujkrajczár. RETEK-CZUKORKÁK (Bonbons) (egy katulya ára 30 és 40 kr.) DRESCHER C.&FISCHERTŐL Mainzban Ez a köhögés és mellbajok ellen oly jónak bizonyult szer, hogy 1—2 darabka használatával a közönséges köhögési roham pillanatban megszűnik. Ezen czukorkák az egészségnek csak hasznos anyagot tartalmaznak, annyira, hogy a leggyengébb emésztés ez által semmi hátrányt nem szenved. Magyarországi főlakhely Pesten: UNSCHULD EDE urnái, váczi utczában a „levélhez.“ Raktárak : Komáromban : Ketskés József urnái. — Kassán : Jermy C. H. — Pozsonyban: Wéber J. N.— Győrött :Szailer & Ceyp uraknál. Sz. Fehérvárott: Szekerak & Hornyánszky uraknál._____________ ..............................................———————— AZ EMBER TRAGÉDIÁJA. Drámai költemény. Irta Madách Imre. Második , tetemesen javított diszkiadás. Aóra fűzve 1 frt 80 kr, diszkötésben 3 frt. Emich Gusztáv könyvkiadó-hivatala Pesten, barátok tere 7. szám, 1-ső emelet. Tulajdonos és felelős szerkesztő TÓTH KÁLMÁN. — Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdász, 1864. A mai szent ünnep miatt lapunk közelebbi száma csütörtökön f. hó 3-án jelenik meg. Előfizetési felhívás a „NEMZETI SZÍNHÁZI LAPRA.“ Előfizetési ár november—martinéi folyamra 2 frt 50 scr. aflT Előfizethetni a „Pesti Napló“ kiadó■hivatalaban'^f