Fővárosi Lapok, 1866. december (3. évfolyam, 275-297. szám)
1866-12-01 / 275. szám
len. „Nem tűrhetem, — mondja, — hogy mint cseléded, úgy kövesselek !“ „Hogy merészelsz nagyra vágyni, te, —— kérdi Elsa, — te, ki az égtől elítélt neje vagy?“ „S ki az, ki téged a büntetéstől megmentett?“ — viszonozza Ortrud, kétkedő gúnynyal. Elsa nem tud felelni, s fölébred benne a vágy: megtudni, hogy csakugyan hát ki az? Jajokban tör ki, midőn jönek a császár, Lohengrin, a grófok és nemesek. Lohengrin erélyes szavakkal utasítja el Ortrudot, keblére öleli Elsát, s tovább mennek a templom felé, midőn Telramund is kilép rejtekéből. Felhívja a császárt, kérje számon a hattyúlovag kilétét, hazáját, mert az ő diadala nem az igazság, hanem a sötét varázs munkája. „Felelni nem tartozom senkinek, mindenki látta tettem tisztaságát!“ — szól Lohengrin, s Elsához fordul, kérve őt, hogy ne kövesse ez emberek példáját, s ne kérdje kilétét, hazáját, mert akkor boldogságuknak vége lesz. Elsa oda borúl keblére, s orgona-hangok közt hull le a függöny. De a kétség, az ármány magva el van hintve. Elsa is Éva leánya, s ki ne félne, hogy hajtani fog a kigyóra ? A nagyszerű nászinduló felharsan, s kezdődik a harmadik felvonás. Ékes csarnok látszik, a nők élén Elsa, a férfiakén Lohengrin. A nép egy dalt énekel az új párnak. Majd eltávoznak mind, csak Elsa és Lohengrin maradnak végtelen szerelmükkel. Az a halandók, ez a halhatatlanok világát egészen feledi egymás keblén. A nő elregéli, hogy már ismerte őt álmaiból, hol titokszerűn és fényesen jelent meg. „Honnan jövöl? Ha egyszer kimondhatnám neved!“ A nő feledi, mit férje kért, s Lohengrin fél. Anyit mondanak, hogy nem a szenvedések éretéből jött, hanem a gyönyörök fényes árjából. „De ha a gyönyört hagyod el érttem, nem fogsz-e oda visszavágyni?“ E kísértések percében jó a bosszúszomjas Telramund, négy brabanti nemessel. Kivont karddal csúsznak Lohengrin háta mögé, kit — tervük szerint — a mámor pillanataiban akarnak megölni. Elsa sikolt, Lohengrin tört ragad, s átveri Telramundot, a négy brabantinak pedig parancsolja, hogy vigyék el holttestét a császár elé, hol ő is megjelen, s hol kérdő nejének meg fogja azt is mondani, hogy ki ő! Úgy se lehet már boldog e helyen. S újra a Seide viránya mosolyg a hajnalban, a síkon tábori mozgás, s egy csapat élén jő Madarász Henrik. Másfelől a holttesttel a négy brabanti, majd Elsa, hölgyeivel, s Lohengrin fölfegyverkezve. A hős felszólal Telramund ellen, kit jogosan ölt meg, s Elsa ellen, ki kényszerité, hogy boldogságát is ölje meg. S elmondja a szent Graal regét, kilétét, honát, Elsától a fájó szerelem lángjával búcsúzva. S föltűnik a fehér hattyú a vizen, s a sajka fölött két galamb. Lohengrin letérdel simát rebeg, mire a hattyú leveti madár képét, s belőle előtűnik Gottfried alakja, kinek láttára a gyilkos Ortrud összerogy. Elsa mosolyg, de Lohengrin már a két galambtól vont sarkában ül, s távozik, míg Elsa szívrázó hangon kiáltja utána nevét. Isten veled ! Ez elválás örökös. Elsa ártatlansága megtisztult, mint a reggeli fény, de szerelmi boldogságának vége van. Ezt a paradicsomot is a nő kíváncsisága veszté el. Fővárosi hírek. * A nemzeti színház igazgatójának Wagner Rikhárd Svájcból köszönő választ írt „Lohengrin“ színre hozataláért, kijelentve egyszersmind, hogy ha most nem is jöhet el az első előadásra, de meg fogja látogatni majd a magyar színházat, hol pár év előtt oly szívélyesen fogadták. Egyszersmind meg kell említenünk a „Lohengrin“ tegnap délelőtti főpróbáját, melyen a színház egészen megtelt a meghívott vendégekkel. Noha csak az első felvonást volt alkalmunk hallani, mégsem kétkedünk többé e nagy költői dalmű sikerén. Huber Károly — a karigazgató — dicsérendő buzgalommal taníta be az egész operát. A zenekar különösen művészileg játsza a büvös nyitányt, s hatalmasan a nászindulót. Az énekkarok is elég jól énekelnek, a magánszereplők pedig egész versenyt fejtettek ki buzgalmukkal. De van egy, amire bátrak vagyunk őket ■figyelmeztetni. E zerei drámában a szöveg értelmes kimondása elengedhetlen ; különösen az idegen ajkúakat kell kérnünk, hogy törekedjenek a minél tisztább zenei szavalatra, miután a szöveg itt költői becscsel bír. A kiállítás díszes lesz, s a „gyermekvilág“ is megkapja benne a maga bámulnivalóját, miután a „Lohengrint“ hozó hattyú nyaka és szárnyai élénken mozognak.Az első felvonásban az„istenítélet“-et megelőző együttes zene igen nagyszerű,s jól van betanulva.Ez mély hatást fog tenni A hallgatók persze nem visznek egyszeribe haza magukkal egy csomó áriát, és sok nap el fog múlni, míg elfütyörésznek vagy eldúdolnak belőle valamit, (attól se félhetünk, hogy valamelyik része a sípládák vagy fali órák banális nyelvére kerül,) de aki figyelemmel fogja hallgatni a zenekar mindenütt eredeti és kifejező zenefolyamát, s a helyzetekhez illő éneket , az sok érvet találand benne. Az öt első előadásra — mint halljuk — minden jegy el van foglalva. * Egressy Gábor szobrára nézve felvilágosítást kaptunk. Az elhúnyt színművész sírjára fiai fognak emléket állítani, azon összegen, mely e célra Telepinek „Egressy a ravatalon“ című képéből, „Egressy munkáinak“ előfizetéseiből s a budai műkedvelői előadásokból gyűl be. A nemzeti színház tagjai pedig díszes érc-szobrot akarnak neki emelni azon adományokból , melyek a bizottmányhoz befolynak. — Ennek helyét majd egy választmány (írók és művészekből) fogja kijelölni. Az eddigi nézetek a Lendvai szobra mellett jelöltek ki e végre helyet, a színház előtti kis kertben. A beküldő megjegyzi továbbá, hogy a színház bensejében nincs alkalmas csarnok, s a színház fülkéibe nem valók márvány mellszobrok, mert pár év alatt a Megyerié is tönkre fog jutni a hidegben. Ez tökéletesen igaz, s gondoskodni kellene e baj elhárításáról. E fülkékbe terracotta szobrok valók, s nézetünk szerint ezeket a vak ablakokat olyanokkal kellene betölteni. * Kertbenynek egy levelét volt alkalmunk olvasni, melyben írja, hogy az általa eszközölt Petőfi-kötetek Németországban igen bő keletnek örvendenek , gyakran megrendelik Amerikából, sőt Ausztráliából is , hanem a pesti könyvárusok, akiknek az utóbbi kiadásokból küldtek,) fölbontatlanul küldék vissza az egész szállítmányt, noha régebben Lampel egymaga 600 példányt adott el Petőfi azon Kertbeny-féle fordításaiból, melyek Brockhaus-nál jelentek meg. Kertbeny szerint : azok a pesti könyvárusok tették ezt, kik külföldről származtak be Magyarország fővárosába. Ha csakugyan visszautasíták a példányokat , igen helytelenül tették azt, s ezáltal méltókká lettek a nyilvános megrovásra. Vagy nem akarják Petőfit a hazánkban lakó németek közt terjeszteni, vagy a Kertbeny fordításait nem találják érdemesnek arra. Az elsőre nézve fölösleges volna véleményt mondanunk,megteszi azt helyettünk magában minden magyar ember, ki e sorokat olvassa); a másodikra nézve pedig csak anyit jegyzünk meg, hogy a berlini „Magazin“ kedvezőleg szólt e fordításokról, márpedig ez a lap sokkal hivatottabb a könyvek megítélésében, mint a pesti német könyvkereskedők. * A pártkörök erősen értekeznek. A baloldaliak tagnak tartottak tanácskozmányt, a Deákpárt pedig ma esti hat órakor fog tartani. *Durch Viktor francia írót mára várták ismerősei, miután francia irodalmi felolvasásait csakugyan meg fogja tartani. Ezek bizonyára érdekesek lesznek, de az idő aligha kedvező ily előadásokra most, midőn minden figyelem az országház felé fordult. * Angol felolvasásokra is van kilátásunk. Nevezetesen egy igen művelt fiatal angol hölgy : Brie Elisabeth k. a. az angol népköltészetről (a franciához hasonlítva) s az angolországi társadalmi regényről akar nyilvános előadásokat tartani. Bécsben is tartott egy párt, s mindig válogatott közönsége volt. Mivel hölgy, s mivel Pesten sokan tudnak és tanulnak folyvást angolul, (sokan pedig szeretik is mutatni, hogy értik Shakspeare nyelvét) valószínűleg lesznek hallgatói. •Herceg Lichtenstein Frigyes magyarországi főhadi parancsnok neje nov. 28 dikán meghalt. 51 éves volt, a mielőtt a herceg neje lett volna, a művészet világában egyik „elsőbb rendű csillagnak“ tartották. A budai temetőben tevék örök nyugalomra. * A múzeumot a téli időszakra tegnapelőtt zárták be. * Egy egri megyei áldozat fölszólal, hogy oly nevű papok, mint aminek a katholikus lelkészek házasodását kérő folyamodvány alá vannak jegyezve, nincsenek a besztercei egyházmegyében, s máshol sem, így valószínű — legalább a felszólaló nézete szerint, hogy e kérvénynyel a képviselőházat elállták. Azonban Madarász József képviselőtül sem tehetjük föl, hogy személyesen előterjesszen oly kérvényt, melynek hitelességéről nem győződött volna meg. * A pest losonci vasútat január 6-dikán szándékoznak megnyitni. Egyelőre csak tehervonatok közlekednek Tarjácig. A személyvonatok májusban fognak megindulni. * Hír szerint: társulat van alakulóban, mely a téli hónapokban szánkázó kirándulásokat rendezne a városligetbe és budai városmajorba. Kívánatos tehát — jegyzi meg egy újdonságíó, hogy minél több hó essék. Kívánatos ez fontosabb okból is, t. i. a gazdálkodás érdekében. A nyári aszályok és víz,hiányok egyik oka az, hogy régen nem voltak már hosszan havazó teleink. •Spiller és társainak harmadik kamarai hangversenye holnap délután lesz az „Európá“ban, következő három zeneművei: Goldmark itt még nem hallott B dur vonósnégyese, Rubinstein D-dúr szonátája, (a zongorarészt játszó Erkel Gyula,) és Mendelsohn B-dúr ötöse. * A hivatalos lap művészeti hírei közt azon indítványt olvassuk, hogy az „Amboisei összeesküvés“ fordítását oly költőnek kellene eszközölni, mint Szász Károly. Színészeink igen ügyesen fordítnak — úgymond — társalgási színműveket, melyek folyékony színpadi nyelvnél egyebet nem igényelnek, de az ily költői dráma, melyet ihlet szült, oly fordítót kíván, ki maga is emelkedettebb röptű költő. Bizony a „Lohengrin“ szövegét is valamelyik zenéhez értő költőnknek kellett volna átengedni. Böhm és Ormay urak derék színházi tagok, de a költői nyelvnek nem igen vannak birtokában. •Kereskedelmi ügyeink sokszor nagy gátokba ütköznek. Ilyen többi közt a következő is. Törökország kereskedelmi ügyekben konzulságot akarna állítani Temesvárit, s küldött is oda már egy hivatalnokot, de a kormány nem akarja elismerni, mert akkor más hatalmak is előállhatnának hasonló igényekkel! •Apponyi Rudolf gr. leányát az ifjú Borghese római herceg dec. 4 én vezeti oltárhoz. A pápai nuncius fogja végezni az egyházi szertartást Apponyban. A rokon családokból csak gr. Károlyi Alajos volt berlini követ lesz jelen. * A losonci vasút társulat csakugyan megváltoztatja címét. E hó 24 én tartott ülésében elhatározta, hogy folyamodni fog a „ca. kir. magyar északi vasút“ címének megadásáért. Puszky Ferenc is jelen volt e tanácskozásban, s élénk részt vett benne. * A III ( Z ( 1111) mögött épült Károlyi-palotához díszes parkot is ültetnek. Ilyennek nagyon szűkében van a főváros. * A „Pesti unió“ dalárda ma esti nyolc órakor a lövöldében dalestélyt tart, következő műsorral : „Szózat“ karének hangszerkisérettel Egressytől; „Tavaszi dal“ Mendelsohntól, férfihangokra és kis zenekarra alkalmazta Feigler G ; „Alkony“ karének Feigler Győzőtől; „Románca“ az „Afrikai nő“-ből Meyerbeertől, és „Valse Caprice“ Liszttől, zongorán előadja Attachur- Rúr; „A kirándulás“ egyveleg, férfihangokra zongora kísérettel Schlegertől; „Hulla levél“ 63 „Kis szekeres“ népdalok, férfikarra alkalmazta Feigler G.; „Harci dal“ karének, zenekiérettel Marschner „Templer und Jüdin“ című operájából. Az énekrészek után táncmulatság. * Egy volt gőzhajómatróz, névszerint L. István, a múlt napon alatt több gonosz csínyt követett el. Egy asszonyságtól, ki anyjának jó ismerőse, 100 frtot lopott, s fölbátoritva e siker által, Osterlamm könyvkereskedésében egy ott jól ismert egyén nevére 10 frtot vett föl, aztán egy hajóskapitány leányát akarta rászedni. Ekkor a hatóság kezébe került, de onnan sikerült megszöknie. E hó 20 -án Thaly Kálmánnál tett látogatást a reményteljes ifjú, s az Íróasztalról egy 50 frt értékű arany tintatartót tüntetett el. De nem sokára elcsípték a jó madarat, s most szorosabban őrzik. A tintatartót megtalálták nála, de a pénzt már elköltötte. * GYUL Á b r U h á m, annak emlékére, hogy Buda városa díszpolgárrá választá, ezer frtot tett le a budai hatóságnál jótékony célokra, és pedig az árvaház,polgári ápolda, hivatalnokok nyugdíja és a szegény alap javára egyenként 250 frtot. •A városi árva leányházi bizottmány fölkéri az árvák barátait, hogy a közeledő karácsonyi ünnepekre bármi adományokkal örvendeztessék meg az árvákat. Az adományokat át lehet adni az intézet helyiségeiben, vagy a bizottmányi tagnőknél, és pedig: Ebner Irma, tükör-utca 1. sz. Medetz Mathilda, király utca 27. sz. Strohmayer Katalin , utca 26. sz. Csicsmanczay Anna, nádor-utca 9. sz. Ráth Gabriella, 2 sas-utca 9. sz. G schw indt Emilia, serfőző utca 1. sz. * A szegény-gyermekkor házi egylet f. évi dec. 16-dikán d. e. 11 órakor, az intézet termében (Józsefváros, ősz-utca, 2. sz.) közgyűlést tart, mire a t. c. alapítók és egyleti tagok tisztelettel meghivatnak. A gyűlés tárgyai a következők : az utósó közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása, az igazgató választmány jelentése egy évi működéséről, orvosi jelentés, az intézet javára rendezett sorsjáték eredményéről való jelentés, s végül netaláni indítványok. Pesten, 1866. november hó 30 án. C 3 a n y u g a József, egyleti titkár. — 1127 — Vidék, ** A Z C S Z t C r g ani i gyászünnepély a kegyelet és mély részvét közt folyt le nov. 27-én és 28- án. A gyászünnepen részt venni, s annak diszét emelni, mindenfelől sokan jelentek meg a városban. Az első nap alkonyati óráiban a basilika összes harangjai megkondultak, s a nép sűrű tömegekben ment le .