Fővárosi Lapok 1868. április (76-100. szám)

1868-04-07 / 81. szám

lehet rájuk ülni. — A történelmi társulat száz forintos alapítói lettek Pauer püspök, Balogh Péter, a debreceni gazd. főtanoda igazgatója, és Ken­­deffi Árpád, azon kevés fiatal urak egyike, kik a művészetre és irodalmi ügyekre is áldozni szoktak. — A lelencügy elöljárósága azon kérelemmel járul a közönséghez, hogy a budai várpalota közelgő eseménye alkalmából ezt a fontos ügyet is karolja föl. — Tegnap már próba­kocsik jártak a város­ligetbe vezető vasúton, melyet jövő vasárnap akar­nak megnyitni. — A mérnökegylet első osz­tályának 14-dikén esti hat órakor szűkülése lesz, s abban Feketeházy János mérnök a Budát és Pestet összekötő vasszerkezetű hídjának tervezetéről tart előadást. V­idék. ** A S­e­p­s­i-S­Z­e­n­t-g­y­ö­r­g­y­i honvédegylet e hó 14-dikén gyászünnepélyt rendez az elhunyt báró R­a­d­á­k­n­é szül. gr. Rhédei Klára emlékezetére, ki a honvédek nemes pártfogója és sok üldözöttnek nagylelkű védnöknője volt. A meghívó a kegyelet egyszerűségével mondja: „Jertek — ejtsünk egy könycseppet az ő emlékére! Ő azt tőlünk megér­demli.“ ** Széke­s-Fehérváron ebó 19 dikén jó­tékony hangversenyt rendeznek a megyeház termé­ben, a kisdedóvó egylet javára. Füredi is megígérte közreműködését, valamint Saxlehner Emma k. a. is, ha szabadság­időt kaphat. ** Debrecenből egy nyilatkozatot olvas­tunk, melyből megtudjuk, a­mit eddig még nem tudtunk, hogy a Perczelhez intézett fura beszédet Wesselényi László mondá. Magasztos lené­zéssel nyilatkozik most azon debreceni levelezők­ről, kik beszédét bírálni merték, s kijelenti hitét, hogy e levelezők „mint valami giliszták“ alkalma­sint „a posványban lakók seregéhez tartoznak.“ Igen szép. Buffon mondá: a styl maga az ember! ** tí­­­fl­e­k Mór alvinci izraelita, midőn pénz­tárnokká választék, egész első évi fizetését jótékony célokra szánta. Ötven forintot küldött a nagyenyedi kisdedóvodára, s ötvenet honvédsegélyzési célra. ** Perczel Mór Székes-Fehérvárról tegnap volt Veszprémbe menendő, hová a honvédegylet táv­iratilag hívta meg. Pécsről is kapott üdvözlő táv­iratot. Fehérváron nagy lelkesedéssel fogadták. ** Székes-Fehérvárról írják, hogy az ottani kereskedő ifjúság már közel két éve „kört“ alakított a pestinek mintájára, s ez a kör nagy lá­togatottságnak örvend. Az ifjak kereskedelmi főnö­kei közt vannak azonban többen, kik e kört nem jó szemmel nézik, mert — a­mint mondják — foly­tonosan mulat és éjjelez benne az ifjúság. Ha csak­ugyan ezt tenné, akkor az aggodalom alapos lenne! Azonban nem teszi, hanem olvas ismeretterjesztő la­pokat, hetenkint felolvasásokat tart, eszméket cserél, sat. S igy állván a dolog: e kört csak helyeselni lehet. Jó lenne, ha a főnökök saját szemükkel győ­ződnének meg minderről, s akkor bizonyára nem lenne többé kifogásuk a kör ellen. Bécsi hírek. #** Említettük, hogy Van der Nüll Eduárd építészeti főtanácsos fölakaszta magát. E kétségbe­esett lépés oka nem vagyoni ziláltság, bűntény vagy betegség volt, hanem sértett becsvágy. Az új opera­ház ellen, melynek építését ö­vezető, keserű kifogá­sok történtek, s­őt kárhoztaták; egy tanári állomásra pedig nem az általa ajánlottat emelték, hanem az ő vetélytársa, Hansen építész győzött, s mindez oly izgatottságba ejtő, hogy aludni sem tudott. Ez izga­tottság közt végzé ki magát. Egy özvegyet hagyott hátra, kivel csak a múlt nyáron kelt össze. *** M­e­g r­é ra a 11 rendőrség. Múlt héten a rendőrségi irodába igen díszesen öltözött úr lépett be, s kesergő arccal tett vallomást, hogy egy régi ellen­ségét legyilkolta, s íme, most önként a rendőrség ke­ — 324 — jébe adja magát. A rendőrség kiváncsi volt a meg­gyilkolt nevére. „Hye, a miniszter és nagy törvény­tudós!“ — viszontó páthoszszal a szegény szeren­csétlen. A rendőrség rögtön belátta, hogy valami őrülttel van dolga. Hye miniszter nagyon jó egés­­ségnek örvend. *** A Z e 11 n e­r-f­éle második történeti hang­verseny is nagy élvezetben részesíti a közönséget. Több jeles közreműködőn kívül, különösen B­i­g­­ni­o Lajos hazánkfiát tapsolta meg legélénkebben a a nagyszámú közönség. A múlt hangversenyen pedig B­e­n­z­a k. a. volt­ buffonk széphangú leánya aratott legtöbb bravót. Külföld *** F­o­r­ca­d­e, a híres francia író, a „Revue des deux mondes“ szerkesztője s politikai szemle­­írója, kinek minden cikke sokat nyomott a latban, a mint közelebb Manin velencei temetéséről Párisba visszatért,­­ hirtelen megörült. A­ki tudja, hogy Pária mint ünnepli irodalmi jeleseit, az elképzelheti, hogy ez a baleset mily nagy sensatiót idézett elő. *­ Spanyol érdem­rend. A spanyol ki­rályné művészeknek nem igen szokta osztogatni az érdemrendeket. Annál föltűnőbb, hogy Tamber-­­ i­s mégis ily kitüntetésben részesült. A királyné a III dik Károly rendjelével díszíté föl a hírneves éne­kest, ki először a „Portrés néma“ szerepében énekelt Madridban. Hála és kérelem az eleinte Budán, később pedig az egész hazaszerte fölállítandó (jeles személyekre, diadalokra, s egykor díszlett épületekre vonatkozó) emléktáblák ügyében. 1864-ben volt szerencsém a megérintett emléktáblák eszméjét megpendíteni, nevezetesen az orvosok és termé­szetvizsgálók Pesten tartott nagygyűlésén, s az indítvány elfogadtatott; de mert akkor ínséges idők jártak, a megkívánt költsé­gek miképeni beszerzésének tervezését boldogabb időre ha­lasztották ; de, nehogy a szerencsésen megszületett és életképes, érettnek elismert eszme táplálékhiány miatt kora halálnak induljon : mesterséges eledellel iparkodtam az ártatlan kis­dednek életét fönntartani, s ezen eledel külforrását tudomá­nyos egyetemünk polgárainak lelkesedésében kerestem, és — mi különös dicséretükre válik — föl is leltem; mert: midőn megfújtam a tárogatót, sietett kiki első lenni az adakozásban; 10 krajcár volt a jelszó, és miután igen sok buzgó dalia kétszer-háromszor, nem csekély számú pedig tízszer anyit is áldozott az emléktáblákra, s midőn végre olyanok is találkoztak, kik egy egy körmöci arany­nyal (úgy mint Pados János, Buzinkay Gyula, Illés Zsigmond, Lenk Gusztáv, Maximo­vich György, Vargha János tudorok *) díszesi­­ték fel a haza oltárát, következő­­ön a megtestesült eszmé­nek eredménye: 1. Négy év alatt 4160 tízkrajcáros (416 ft) sereg­lett össze. 2. Húsz darab emléktábla (a rómaiak ú. n. votivtáb­­láihoz hasonló tartósságé, sóskúti, kemény kőből készült emléktábla) áll kifaragva Schlosser F. kőmetsző műhelyé­ben, Pesten (Kerepesi út északi oldal, a fehér kereszt tő­­szomszédságában.) 3. Ezen húsz táblára (10 forintjával vevén darabját) 200 ft kelt el. 4. A táblákra vésett fölirat eddig 240 ftba került, s e költség mai nap 34 ft hiján, (melyeket persze én előle­geztem) fedve van, de 7 (hét kifaragott tábla) várja még a betűk bevésését, — más szóval pedig vár 1300 —1500 tízkrajcárost. Miután a múlt években a hazafias áldozatkészségnek *) Jövő reklámom alkalmával, melylyel a haza lelkes ifjaitól, a még ifjú tűzzel hevülő haza öregeihez fo­gok fordulni, közhírré teendem valamenyi eddigi adakozó nevét, oly fényes jeleit adta a minden nemes iránt fellelkesülni biró pesti egyetemi polgárság, ezúttal is hozzája fordulok, s midőn hálámat az eddigi jelentékeny eredményért mély megindulással kimondom , egyszersmind arra kérem föl, hogy ne sajnálja azon csinos boltozatot , melyet szép magasra fölemelt, s mely már már be is volna végezve, beékelni, mert azon építészeti ék, díszítményi ékké, neve­zetesen elhervadhatlan babérkoszorúvá fog válni, mely mind a kész művet, mind meg a készséges működőket fogja megkoronázni. A­mi pedig a várva várt tízkrajcárosok beszerzését il­leti, az sokkal könnyebb, semmint hogy azt az első percre gondolnék, mert ez áldozandó hatos vagy benn hever az áldozónak sa­ját tárcájában, s akkor azt szép szelíden átszolgáltatja egyik vagy másik gyűjtőnek tárcájába, s végre alulírt köz­bejárása által a fentemlített Schlosser F. kőfaragóéba; vagy pedig egy hatos (legalább egy nélkülözhetlen hatos) sem hever a tárcában, s akkor még könnyebb s eredménydúsabb az eljárás , mert akkor a húsvéti lakomák alkalmával poharat emel a lelkesült levente, a szépek sze­mei mind a déli pesti ifjún csüggenek, ő pedig csengő hangon így szól: „Emlékezzünk régiekről, Ázsiából kijöttekről, Budán lakott őseinkről, Tudósinkról, hőseinkről. Ha emlékükre áldozunk, (t. i. emléktáblákra.) Anyi, mint ha imádkozunk ! Kiiván a poharat az adakozandók egésségére, ragad­jon meg egy tányért, vessen belé jegesedési pontot egy krajcárt, s járja avval körül az asztalt, fogadok, hogy leg­alább 12 krajcárrá növi ki magát a gyüjtelék, valószinüleg egy forinttá is, — „szemesnek a világ, vaknak az ala­mizsna“, — értem pedig vak alatt most az egyszer azon hét vak táblát, melyekre az említett kőfaragónak a betűket kell még beróni. Pest, az 1868-diki nagyhét küszöbén. Arányi Lajos: »TOKAY VilMOS hatvani utca a „Zrínyi“ mellett, Pesten, ajánlja legújabb magyar formájú nemez- (Filz), plüsch- és szalma­kalapjait, továbbá tavaszi nyakkendőit, prágai glace-kesztyűit, esernyők és angol gallérjait, kezelőit, s úgy mindennemű férfi-divat czikket, feltűnő olcsó árakon és dús választékban. Vidéki megrendelések figyelemmel és gyorsan küldőinek. 46 4—4 Gróf Beleznay Árpád Fagyás elleni tinkturája mely az ekkorig ismert szerek közt a legjobbnak és leghathatósabbnak bizonyult be, s biztos hatása több bizo­nyítvány által meg van próbálva. Főraktár Magyarországra nézve PES­TEN : Török József úr gyógyszertára Ki­rály utca 7., sz. kapható továbbá Buda­pesten minden gyógytárban , Kolozsvá­­rott Wolf J. gyógyszerész, Mezőbe­­rényben. Narciss J. gyógyszerész, Temes­­válrott Pecker J. gyógyszerész, Troppau­­ban West gyógysz., Zágrábban Hegedűs gyógyszerész uraknál. — Ára egy üvegcsé­nek 1 frt. o. é. Az ismét eladók illő lero­­vatot kapnak. 37 (6—6) [Medaille de la société des scien­ces industrielles de Paris. Semmi Sszhaj többé! MELANOGÉNE Dioquemeretől Rouenből Gyár: Rouenben, rne Saint-Nicolau 39. A haj éj­szakáinak pil- KUáMCtKIl­lanatnyi gyors,­­ bármely uz. árnyazata a bőrre nézve minden kártékony hatás nélküli festésére. Ezen festészet legjobb valamennyi eddig használtak közt. Főraktár: Pesten Tör­öle J. gyógy­szerész urnái, királyutcza*7. szám. kr. postán 20 krral Szerkesztői üzenetek: DürlöSházára, B. J. úrnak. A múlt évnegyedről nem szolgálhat többé a kiadó hivatal teljes példánynyal. Sok szám egészen elfogyott, s igy csak hézagos folyamot küldhetné. E­r­re. Mint tényeket, registráljuk a pro et contra nyilatkozatokat, de a „Főv. Lapok“ főképen szépirodalmi lap lévén, a felszólamlásoknak először helyet nem adhat. Nemzeti színház. Ma esti 7 órakor jótékony előadás lesz a gazdasszonyok egylete és a színházi segélyegylet javára. „Rig01­e­tt­o“-t adják elő. M­u­r­s­z­k­a I. k. a. Grildát énekli. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. & & O legcsinosabb ^ húsvéti ^ |t 0 J Á­S 0 Kr (f? fecskendező bokréták, illat­ja szerek, gyűrűk s egyéb hús- g­é­­véti meglepetési újdonságok, ®­­.! dús választékban, s minden g­ázban találhatók | Kertész és Eisert | "'4?A díszműraktárukban IP . Pesten, Dorottya­ utcza 2 sz. , a „magyar király“ szállodával­­ szemközt. Tulajdonos: Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja Emich Gusztáv, magy. akad. nyomdász, 1868.

Next