Fővárosi Lapok 1872. december (276-299. szám)
1872-12-01 / 276. szám
házat hivatalosan megvizsgálták, s azt jól fölszerelve, teljes rendben találták. — Kőbányán Widder Izsák kuruzsoló koleracsöppjeit, melyekkel ugyancsak zsarolt, lefoglalták, magát pedig feleletre vonják. — A Gellérthegy fásítását serényen folytatják. — A lánchídról csütörtökön délben egy fiatal ember a Dunába ugrott s egy arra úszó kis propellerrel meg akarták menteni, de csak sapkáját foghatták ki. * Helyreigazítás. Tegnapi számunk Hymen-hirében a menyasszony sajtóhibából kapta a „bajor“ melléknevet, a „bájos-1 helyett. * Miklósy színháza az István-téren. Vasárnap, dec. 1-jén, két előadás, délután 4 órakor: „A zsidóban véd,“ népszínmű 4 felvonásban ; esti 7 órakor: „Ludas Matyi,“ bohózat 3 szakaszban. * Budai várszínház. Vasárnap, dec. 1-jén: „A kisértet,“ népszínmű 3 felvonásban. Vidék. ** Arad, novemb. 27-én (r. 1.) A tavalyi színidény nálunk meglehetősen szomorúan végződött, s Follinus igazgató és a közönség egyaránt elégedetlenül vehettek egymástól búcsút, s amikor Fehérvári átvette a színházat, úgy álltak a viszonyok, hogy ha magyar vállalkozó nem akad, a téli idényen alighanem a német múzsa ütötte volna föl sátorát. Szerencsénkre, nem úgy lett, mert Fehérvári — bár nem valami biztató körülmények közt — egész buzgalommal követett el mindent, hogy az aradi magyar Thália becsületét megmentse. Hibázott azonban, — az igaz, hogy csak saját érdeke ellen, — hogy előleges szini jelentésében társulatáról túl szerényen nyilatkozott, mert így mindjárt az első bérlet soványan ütött ki, — noha jobb társulatot hozott, mint amit ígért. Fehérvári — úgy látszik — nem ért a reklámhoz, tán mivel a kolozsvári közönségnél ilyesmire sohasem volt szüksége. Nálunk azonban a reklám hiánya okozhatja, hogy bár repertoirja változatos és élvezetes, társulata pedig a legnagyobbak és jobbak egyike, a pártolás mégis lanyha — és semmiképpen sem olyan, mint ahhoz képest, amit ad, várhatna. Csak Shakspeare „Hamletját,“ (mely részben a Szerdahelyi síremléke javára adatott) a Sardou „Fernande“-ját és a Feuillet Oktáv „Juliá“ját kell említenem, melynél élvezetesebb előadást a vidéken mai napság, a valódi erők e „saison morte“jában alig produkálnak valahol. A társulat női tagjai közül Lenárdné és Láng Irma a drámánál . Vezériné az operetténél a vidéki színészet kiválóbb tagjai közé tartoznak, míg Follinusz Hermine széptehetségű naiv színésznő, Fehérváriné (az anya-szakmában) Kecskésné (a régi gárdából, tanteok és kardos napamasszonyok személyesítője) Zádorné, a ki operettekben és népszínművekben is jól használható), szintén kedvencei a közönségnek. A férfiak közül itt van Timár, a széptehetségű ,víg színész nagy szorgalommal és játékkedvvel. Őt mindig látjuk s mindenben, de mindenkor örömmel látjuk. Élénksége, mozgása routinja élteti a jelenetet, melyben mozog. Akármily kis szerep jut kezébe, abból ő teremt annyit, amennyi csak kiteremthető. Valószínűleg ő csak tavaszig marad a vidéké, mert mai napság a valódi tehetségekre — még ha nem is elsőrendűek, a nemzeti színháznál is nagy a szükség. Igen jó tehetség Vezéri Ödön, Gerőfi (a szini képezde növendéke) és Gárdonyi, ki hogy többet ne említsek, a Czakó ,Kalmár és Tengerészedben Arthur szerepében, különösen az őrülési jeleneteknél igazi tanulmányt, műértelmet s a művészet valódi nyomait mutatá. Vezéri pedig oly helyes fölfogással játszó „Hamlet“ nehéz szerepét, minő ábrázolást vidéken nem igen gyakran találunk. Darvas és Örsy is tehetséges fiatal színészek. Az operett tenoristája Bérczy, kinek kellemes hangja van, s népszínművekben a dalokat is sikerülten énekli. Ide számítva most a nagy segédszemélyzetet, e társulat bátran megállhat a vidék legjobbjai között. Mint halljuk, Arad ifjai legközelebb vállvetve mindent el is fognak követni, hogy a pártolást arányba hozzák a társulat képességével, s ha valaki, úgy e tekintetben ifjúságunk mindent tehet. Csak egy kis buzdítás, egy csekély utánlátás, és az a régi művészetpártolás, melyről Arad mindig híres volt — ismét föl fogja karolni a magyar színészet ügyét, amire itt — a magyar nyelv kizáró uralmának határvárosában — bizony égető szükség van. — Levelem végén megemlítem, hogy az aradi első esküdtszéki tárgyalás december 12-dikére van kitűzve. Tárgya az egyik temesvári német lap szerkesztőjének panasza a másik német lap szerkesztője ellen. Mondanom sem kell, hogy újonc esküdteink közt nagy a mozgalom — az első verdikt kimondhatása iránt. Azután következik a többi is, mert van már vizsgálat alatt vagy hat rendbeli kereset. ** A nagykőrösi egyenlőségi kör most szervezett műkedvelő társasága m. hó 23-án és 24-én előadásokat tartott a pesti népszínház javára. A siker fölülmúlta a várakozást. Első este az „Egy csésze bea“ és „Kukli-prédikációk“ című rövid vígjátékokat adták elő. Amabban közreműködtek Molnár T. k. a., Tóth J., Kenézy Cs. és Bartha J. urak; emebben: Sántha Iza, Faragó T. és Ida kisasszonyok, Kenézy Cs., Sebestyén B. és Joó K. urak. A hölgyek, különösen Molnár T. k. a. élénk játéka igen tetszett, a férfiak közt pedig Kenézy Cs. előadása nyert legtöbb tapsot. Második este a „Három kalap“-ot játszák, s ebben részt vettek : Kasszay L., Molnár M. és Faragó Ilona kisasszonyok, Dobos J., Sillinger R , Kiss B., Tóth J. és Bartha J. urak, jó sikerrel. Kivált Dobos és Sillinger urak igen ügyes műkedvelők. Taps, kihívás sok volt, a terem szorongásig megtelt, és a jó célra mindenesetre jutott pár száz forintnyi jövedelem. Nagy-Kőrös tehát a pesti népszínház ügye iránt elismerésre méltó részvétet tanúsított. Bárha minden városról ugyanezt írhatnák. ** Temesvárról, Raabe Hedvig ottani szereplése alkalmával írják, hogy midőn e művésznő utószőr szerepelt ottan, a városi parkban elvesztő gyémántos óráját, melyet fölirattal egy orosz nagyhercegnőtül kapott emlékül. Száz forint jutalmat tűzött ki annak, ki visszaadja, de minden eredmény nélkül. Később egy temesvári pincér dicsekedett társának, hogy neki mily pompás kis órája van, s jó alku mellett óracserét csináltak. Az orosz betűket nem ismervén khinai órának tárták e csecsebecsét, melynek új gazdája kártyajáték közben kényszerült azt elzálogosítani egy kávésnak. De jelen volt egy Volánszky nevű városi őrmester, ki visszaemlékezett a művésznő elveszett órájára, a leirás után megismerte és lefoglalta azt, s ekképen visszakerült a művésznőhöz, midőn ez már rég lemondott róla. ** Vidéki rövid hírek. A győri színpadon egymás után tetszés mellett adták elő Csepreghi Ferenc „Magyar fiúk Bécsben című népszínművét. — A temesvári parkbál igen jól sikerült, s a bál főrendezője mindent elkövetett, hogy a díszes társaság minél jobban mulasson. — Győrben ma alakul meg a bizottság, mely az orvosok és természetvizsgálók jövő évi nagygyűléséről fog gondoskodni. — Egerben a Mosóczyné-féle nőegylet m. hó 24-dikén, saját árvaháza javára táncestélyt rendezett, mely igen jól sikerült, s tudósítónk a táncosnők közül Mártonffy Ila, Mészáros Ilka, Balzó Etelka és Tarnay Orzsike kisasszonyokat emliti; 28-dikán pedig a lyceum dísztermében sétahangverseny volt a helybeli szegények javára, a Wasa-ezred zenéje mellett. — Nagyváradon Tury Mihály,ki azt állítja magáról,hogy egykori honvédezredes és menekült volt, Nagyváradon ki akarja adni honvéd-élményeit, melyekhez nagyon hozzájuk fér a hitesség óhajtása. — A kassai színházat újra három évi bérletre adják kiaz első próbaév, s az igazgató a várostól fűtést és évi kétezer ft segélyt kap. — Sátorújhelyen m. hó 27-én 14 kolerahalott volt. — A bácsi kerületben Gromon Dezső is föllép, mint ellenzéki jelölt. — Egyik győri lapban Eőri Gusztáv színész azzal fenyeget egy kritikust, hogy meghusángolja, ha nejét tovább is becsmérli. — Szuper Károly színtársulata Szombathelyről Kaposvárra költözött. — Pólában gr. Zrínyi Péternek egy 1665-dik olajfestésü arcképét találták meg, abból az időbül midőn zenggi kapitány volt. — Szegeden m. hó 27-én este két tanár tiz perc alatt 450 csillaghullást észlelt; e szerint ugyancsak kellett sietniök a számolással. — A kolozsvári színházban az erők buzdítása végett szini versenyeket rendeznek, s az első ily verseny a „Velencei kalmár“ címszerepe volt Egressy Ákos és Mátrai Béla közt. 1204 - Bécsi hírek. *** A világkiállításról bécsi tudósítónk következőket írja: az eddigi bevételekről és kiadásokról nem lesz tán érdektelen megemlékeznünk. Az állampénztárból befolyt az első háromnegyed évben öt millió forint a kiállítási épület bevételéből pedig, vagyis a belépti díjakból 87,274 frt 59 kr. Tehát az egész bevétel 5,087,274 frt 59 kr. Kiadás pedig ez: A központi igazgatóság költsége 248,912 ft 83 kr., építkezési vezénylet 171,103 frt 85 kr., építési költség 1,077,025 frt 86 kr., függő számlában van a különféle vállalkozókkal 2,955,099 frt 17 kr. A készpénz-készlet tehát 635,132 frt 88 kr. A körönd (rotunda) fölötti első laterna már egy hét óta fel van állítva. A kisebb köröndöt harminc oszlop képezi a tölcsértető felső gyűrűje fölött oly módon, hogy minden oszlop egy sugárgerendához csatlakozik. Van tíz erősebb és húsz gyöngébb oszlop, melyekből megint rövidebb sugárgerendák nyúlnak ki a kisebb csillár alapjául. A nagy körönd fedelét most vonják be bádoggal. Az alsó nagy gyűrű, a tölcsérfedéllel és laternával együtt, nem kevesebb mint tizenkétezer mázsányi súlyt hord. — Az iparpalota és gépcsarnok közti téren most készült el Uhl Román udvari pékmester bécsi sütödéje, hol — ez iparág legújabb haladása szerint — a látogatók számára félbeszakítás nélkül fog készülni a mindenféle kenyér és zsemlye. A terménycsarnokok már majdnem egészen befejezvék s halad a német birodalom számára készülő építkezés is, melyet Bartels építész vezet. A dunagőzhajózási társulat pavilonjához hasonló épületeket készíttettnek: az államvaspálya-társulat, az innerberg bányatársulat és a karinthiai bányászegylet. A roppant nagyságú gépcsarnokban, melynek födele és kúpjai már elkészültek, most emelik ki hat láb mélységre a földet, hogy a fölállítandó gépek falazott alapjait készítsék; ezek részben alagútszerű üregek a kazánok és gőzcsövek vezetésére, részben pedig erős oszlopok a gépek számára. A belső díszítés szintén szépen halad, s több bejáraton a császári sas helyett az angyalok által tartott magyar címer látható. A félgömbölyű bejárati fülkék a keleti és nyugati kapun már elkészültek s igen szépen vannak kifestve. A kagyló, mely a fülke felső zárpontját képezi, gyümölcs- és virágkoszorúk által van felosztva ; ezek közt csillagok láthatók, alsó részét pedig renaissance-diszítmények képezik. A hossz- és oldalcsarnokok fedelét és gerendázatát, világosra festették, éspedig azért, hogy a hivatalos comuniquében eltagadott sötétségen valamit segítsenek. A kiállítók megnyugtatására írhatom végül, hogy a nyugati utósó oldalcsarnokban már láthatók a kiállítási szekrények mintái és pedig úgy a fal ma elé illeszthetők, mint azok, melyek a csarnokok közepén lesznek felállítva. Csak a kiállítás és a kiállított tárgyak előnyére fog szolgálni, hogy a szekrények mind egyenlőek. *** A király bécsi kihallgatásairól érdekesen ír egy külföldi német lap levelezője. A várótermek ily alkalmakkor, különösen, midőn az uralkodó egy ideig távol volt a fővárostól, igen élénk képet nyújtanak. Miután Osztrák-Magyarországban minden alattvaló személyesen adhatja elő kérvényét, a váróteremben mindenféle öltözéket láthatni, és a hosszú külső termek falai mellett köröskörül nyugvó padok helyezték el, melyekre a kihallgatást kérők leülhetnek. Az uralkodó kabinetjébe vezető ajtó mellett mindkét oldalon egy-egy skarlát-vörös egyenruhájú, fehér bőrnadrágos, magas csizmájú és alabárdos testőr áll. A császár és király szolgálatot tevő szárnysegéde, az ajtó tőszomszédságában van, kezében a kihallgatásra előjegyzettek névsorával. Hangosan felhívja azt, kire a sor került, hogy az illető idejekorán helyezkedjék az ajtó mellé úgy, hogy amint az utósó kérvényező,kijön, ő már bemehessen az uralkodó kabinetjébe. Ő Felsége rendesen állva fogad, s miután végig hallgatta a kérvényezőt, kezébe veszi az írott kérvényt ama megjegyzéssel, hogy az ügyet megfontolni s annak mibenléte szerint eldönteni fogja. Jó jel, ha az uralkodó azonnal szignálja a kérvényt, azaz rájegyzi saját neve kezdőbetűit. A szignálás legtöbb esetben egyenlő a kérvény teljesítésével. A kihallgatások rendesen 3—4 óra hosszat tartanak, mivel igen sok ember van, ki talán zavarból ügyét nem képes röviden előadni. Az uralkodón azonban a nyugtalanságnak soha legkisebb jelét sem lehet észrevenni. Ő Felségének ily alkalmakkor sokféle nyelven kell beszélnie, majd magyarul, majd németül, olaszul, lengyelül, horvátul és csehül. A határozatot a kérelmezők rendesen néhány héttel később kapják meg, vagy közvetlenül a kabineti irodából vagy az illető politikai hatóságok útján. *** Saclin-Masoch sokat emlegetett vígjátéka : „Der Mann ohne Vorurtheil,amelyet a cenzúra miatt Bécsben mindeddig nem lehetett előadni, közelebb nagy sikert aratott a rudolfsheimi színházban. Mária Terézia korában játszik, s Sonnenfelsnek, az előítélet nélküli embernek befolyását rajzolja; ama befolyást, melynek következtében a jezsuiták is sokat veszítettek régi hatalmukból és erejükből. A darabnak főleg szellemdús, érdekfeszítő párbeszédeit dicsérik. *** Bécsi rövid hírek. Zumbusch tanár, a híres szobrász, jelenleg Király Ő Felségének mellszobrán dolgozik, mely a kiállítási palotát fogja díszíteni. — A bécsi világkiállításon a lengyel színházak képviselve lesznek. — Strausz karmester tegnap a zeneegylet termében Rossini-estélyt rendezett. — Artot Desirée asszony Brünnben m. hó 26-án énekelt először, „Don Pasquale“-ban. — A csehországi cukorgyárosok prágai gyűlésén Rieger arra izgatott, hogy a világtárlatra ne küldjenek semmit; a nagyobb rész azonban nem hallgatott rá. — Goldmark Károly német zeneköltő, akit magyarországi származásáért a magyar kormány is évi segélyben részesít, mintha sok szórnivaló pénze volna,) befejezte „A sabai királyné“ 3 felv dalművét, s azt a bécsi dalszínházhoz nyújta be. A „Wiener Zeitung“ szerint az a hír, mely szerint a királyné számára Görzben nyaralót vettek volna, egészen alaptalan. Külföld. *** Egy török hercegnő kiházasítása. Khalil-Sherif pasha leendő nejének,Musztafa pasha idősebb leányának kiházasítását legnagyobb részben Párisban eszközölték. Harminc díszszoknyát készítettek számára. A menyegző napján Brüsszelben készített csipkefátyolt fog viselni, mely 20,000 frankba került, s ezenkívül a többi közt egy gyémánt-diadémot, melyet félmillió frankra becsülnek. A hercegnő ma-