Fővárosi Lapok 1875. október (224-250. szám)
1875-10-02 / 225. szám
tvnádiig tartott. A sok szép táncosnő közül: Bomperty Róza, Küsztl testvérek, Brankovits Mari, Perlfasser Adél és Kleinrath Luiza kisasszonyokat említi tudósítónk. ** Vidéki hírek. A sárréti jótékony egylet nov. 4-dikén házi ipar-kiállítást készül rendezni B. Újfaluban. — A kolozsvári téli színidény ma nyílik meg »Bánk-bán«-nal; a páholybérlet, mint mondják, nem ütött ki jól, mert tizennégy páholynak még nincs gazdája; az ősz-téli idény pedig érdekesnek ígérkezik, többi közt Tamási e hóban, Bulyovszkyné aszszony novemberben, Soldosné asszony pedig január vagy februárban fognak vendégszerepelni. — Trencsén megyében e hó 12-én leplezik le ünnepélyesen a kosztolnai honvédemléket. — Baranya dárdai kerületében gr. Degenfeld Lajos szabadelvű pártit választották meg képviselőnek ; a szalántaiban pedig Nagy Ferenc függetlenségit 148 szótöbbséggel. — A debreceni athletikai klubot, alighogy megalakult, a feloszlás veszélye fenyegeti, a tagok viszálkodása miatt. Mamaros-Sziget körül a hegyek sűrű hóval boritvák s e miatt az időjárás ott hidegre vált. — Arnulf bajor herceg Szebenben megnézte az ott időző magyar színtársulat előadását is, mely szerencsétlenségre ép »Rózsa Sándor« volt. — Kassán egy pár kertben (igy az árvaházéban is) e napokban újonnan ért cseresznyéket találtak. — Az aradi színházat tegnap nyitották meg, mint hallottuk, a »Bánk bán«-nál.— Az erdélyi gazdák negyedik vándorgyűlése Tordán csütörtökön nyílt meg a betegeskedő gr. Mikó Imre helyett b. Huszár Sándor elnöklete alatt; 204 tag van bejelentve s több egylet, megye és város képviselteti magát e gyűlésen. — Tiszaföldvártt közelebb hunyt el Kállay Julia kisasszony húsz éves korában, a boldogult simándi Kállay Ferenc helybeli orvos leánya volt. Bécsi hírek. *** A szász király megérkezése Bécsbe. Az osztrák főváros már két nap óta bírja vendégéül Albert szász királyt, kit Ő Felsége a szíriai vadászatokra hivott meg. A szász király megérkezésekor szerdán az északnyugati vaspálya indóháza sárga-fekete, kékfehér és veres-fehér színű lobogókkal volt díszítve. A gyorsvonat megérkezése előtt nem nagy számú, de annál előkelőbb személyiségből álló társaság gyűlt össze a szőnyegekkel bevont perronon, hol már jóval elébb a Mecklenburg-Schwerin 56-ik számú gyalog ezredből egy „díszszázad lobogósan és zenekarral vonult ki. — Ő Felsége a király, ki közelebb tért viszsza Budapestről, 8 óra 15 perckor jelent meg Mendel altábornagy főhadsegéd kíséretében. — Pontban 8 óra 33 perckor megcsendült a jel, mely a gyorsvonat érkezését jelenté, s nemsokára előrobogott a vonat, melyről a szász király leszálloit s főhadsegédével a perronra lépett. A magas vendéget, ki osztrák dragonyos ezrede ezredesi ruhájában volt, Ferenc József király a legszivélyesebben üdvözölte. A két fejedelem többször megölelte s megcsókolta egymást s aztán a szász néphymnusz zenéje mellett haladtak előre. Az előkelő vendégek bemutatása után, a két király nyitott kocsiban, a Tabor, Kaiser- Josef és Praterstrassén keresztül Schönbrunnba hajtatott. A nagyszámú közönség, mely az indóháznál várt, éljenzéssel üdvözölte a szász királyt. *** A „meiningeniek“ most Bécsben játszanak, az an der Wien színházban, melyet valaha Schikaneder nagyobbára a »Varázsfuvola« bő jövedelméből épített föl. A »meiningeniek« egy útra kelt színtársulat, melyet a múlt nyár elején lapunkban is egy tárcacikk ismertetett. Bécsben először is a »Julius Caesar«-t adták elő. Speidl L. az új »Pressé«-ben nem valami nagyon dicséri őket. Azt írja, hogy nem a tartalom költészetére, hanem a külsőségekre fektetik a súlyt, a díszletekre, melyeket nagy gonddal és tüntetéssel mutatnak be, a jelmezekre, melyek igen ügyesen készítvek s a csoportok eleven mozgására, mely náluk a rendező főfeladatát képezi. Körülbelül úgy jeleneteznek ők, mint ahogy Piloty fest. A külső pompa sok, a szellem kevés. A színlapon is formális építészeti programmot adnak egyes díszletekről, körülírva a Pompejus curiáját, fórumot, sat. Követelőleg mutogatják, hogy e tekintetben mily szabatosak. A jelmezekre is hasonló súlyt fektetnek s a meiningeni szabók ügyességét mindenesetre dicséretesen mutatják be. A rendezőség fő büszkeségét azonban az képezi, hogy mint tudja felállítani, mozogtatni a csoportokat, tömegeket. Cronegh rendező, (kinek háta mögött otthon az efféléket nagyon kedvelő meiningeni herceg áll,) már a hatszemélyű jelenéseket is igen kiszámítva, tervszerűleg mozogtatja. A külsőségek e látványa mellett az előadó művészet alig jöhet számba. A társaságban nincsenek is valami kitűnően alakító erők, sőt jelentékeny színészek sincsenek. A meiningeni színpad kétségkívül ezek hiányában adta magát ama drámai sportra, melyet most nagy ügyességgel űz. Az első előadásban leginkább Antonius ábrázolója, Dettmer vált ki, kit a drezdai színháztól kölcsönöztek. Ez jól játszik és beszél s a meiningeniek közt pláne óriás. De azt meg kell adni, hogy ha a meiningeni társaság a külsőségek e kultuszával a költő és tragédiája ellen dolgoznak is s oly irányt követnek, mely a drámai művészet hanyatlását jelenti, de ezt az irányt mindenesetre bravourral képviselik. Rendezők tanulhatnak tőlük, de az olyan színházigazgatók, kik a művészt a statisztánál s a költőt a diszítőnél és szabónál többre becsülik, nem fogják utánozni az ő irányukat és módszerüket. *** Hochegger Ferenc meghalt Hallban, Ti- Irolban 60 éves korában. A tudós férfi az előbbi évek-ben az akadémiai gymnázium igazgatója volt s nem mindennapi képzettségével az első nyelvészeti tanárok közt foglalt helyet. Az elhunyt nagy keddvel kezdte fiatal korában az orvosi tudományok tanulását, remélte is, hogy jó orvos lesz belőle, hanem az első boncolás látása után többé nem lépett be az orvosi egyetem hallgatói közé. Hochegger Magyarországon sem ismeretlen, mert az 1851-iki rendszer alatt Pozsonyba nevezték ki gymnáziumi tanárnak és csak két év múlva, midőn a Theréziánumba hivatott meg, tért vissza Bécsbe. 1856-ban a páviai egyetemen is tanított. Az elhunyt, nemcsak mint tanár, de mint író is megállta helyét; Ambrozolival együtt irt s olasz nyelven megjelent neveléstani munkája átalános figyelmet keltett. *** Bécsi hírek: Miksa császárról és Miramaréről egy olasz írónő : Cimino Follino 55 lapra terjedő s igen rokonszenves füzetet irt és adott ki. — Bécsi sürgöny szerint: a délszláv csapatok bátortalanodva és reményt vesztve térnek vissza lakhelyeikre. — Az osztrák tartományok idei szüretét nagyon megcsorbitotta a vasárnapra viradó éjjel történt erős fagy. — A király melletti minisztérium a főudvarmesteri hivatal utján köszönetet nyilvánított dr. Förster és Hartmann uraknak, Hartmanné és Walbeck asszonyoknak, a bécsi várszínház tagjainak, kik berlini jótékony előadásuk jövedelméből 1010 márkát (505 frt) küldtek a budai vizkárosultak javára. — A delegáció tagjai előtt ma fogják megtartani a főpróbákat az Actatius-ágyúval. 1006 Külföld. *** Ő Felsége a királyné tegnapelőtt utazott el Párisból Münchenbe. A német császárné többször kifejezett óhajtása következtében, a felséges asszony visszatértében Oos állomásnál pár órát fog időzni, hogy a német császárnéval, ki a közeleső Báden-Bádenből érkezik oda, találkozzék. A két császárné 1873 óta nem látta egymást. A badeni nagyhercegné, a német császár egyik leánya, szintén jelen lesz a találkozásnál. *** A párisi tapsoncok. A »Gaulois« érdekes részleteket cseveg el a párisi opera claque-járól. Az összegek, melyeket a párisi tapsoncok főnöke a tapsokért nyer, a szerint osztatnak be, mint amilyen az illető művészek és művésznőknek a fizetése. Faure (a párisi opera legjelesebb tagja) és Carvalho asszony fizetnek legtöbbet. Mind e fizetések dacára az igazgatónak jogában áll, hogy a kikötött tapsokat akkor vonja meg a művészektől, amikor akarja. Ez ellen a határozat ellen aztán nincs is felebbezés. Akár tapsolják a művészt, akár nem, a tapsoncok feje megkapja a maga díjait. E határozat néha éles megjegyzésekre s vitákra ad alkalmat. Egy a »Troubadour« legutóbbi előadása előtt Faure megegyezett a claque vezetőjével, hogy az első felvonás tercettjének végén erősen brávózzanak és újráztassák meg. Hallanzier igazgató ellenvetést tett, mely miatt művész és igazgató közt heves szóvita támadt. Végre mindkét fél engedett valamit követeléséből; az igazgató megnyugodott benne, hogy erősen tapsoljanak, Faure pedig lemondott a kívánatról, hogy a tercettet megismételtessék. *** Lulu herceg. A párisi »Figaro« szerint: a császári herceg el van határozva, hogy a föld körül való utazásra indul, részint saját tanulmányai gyarapítása végett, részint azért, hogy híveinek türelmetlen beavatkozása alól magát emancipálja. A »Pays,« (mely bonapartista lap) alaptalannak tartja e hírt. *** Külföldi hírek. Királynénk kedden Rónay Jácint püspök kíséretében végig kocsizott a párisi boulevardokon ; midőn a Giroux műkereskedésében bevásárlókat sütett, a közönség ráismert és tiszteletteljesen üdvözölte. — A „Bristol“ hotel, hol királynénk volt szállva, a vendome-oszloppal szemben esik s ezért ez oszlop tetejére uj zászlót is tűztek föl a régi elrongyollott helyére. — Vilmos császár a kölni kertészeti kiállításon örömét fejezte ki Fontenay vicomte francia konzulnak, hogy olyan sok francia vett részt e kiállításban. — Báró Hübner, ki a Kaukázban és Hercegovinában is utazott, Vevey-be érkezett, sokat érintkezik Gortsakoff hereggel s múlt szombaton Thierst is meglátogatta Ouchy-ban. — Egy athénei lap szerint: a szerb milícia nem igen harcképes, mivel sem elég gyakorlata, sem elég tiszte nincs: a papíron százezer fejből áll ugyan, de csak alig tizedrésze vonható zászló alá; a rendes katonaság sem több hatezernél. — Murszka Ilma Ausztráliába ment télre vendégszerepelni, s ott is, mint »magyar művésznőt« üdvözlik. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Megjelent a ..Kis Lap“ közkedveltségű gyermek-lap 27-dik száma, következő tartalommal: A más ködmöne. Elbeszélés. (Folytatás.) — Hamar, hamar! . . . (Vers, képpel). — Gyurka és az óriás. Mese. (Két képpel). — Restházi álmoska. (Vers,, képpel.) — Az oroszlán és az egér. Aesop meséje. (Képpel.) — Gyászlevél. (Vers, képpel.) — Az alsó udvarban. (Vers, képpel.) — Rejtvény. Jótékonyság. Megjelenik hetenkint egyszer. Ara negyedévre 1 frt 20 kr, félévre 2 frt 40 kr. Bérleti Jegy 136. szám-NEMZETI fpr SZÍNHÁZ. Budapest, szombaton, október 2-án, 1875. ÉSZAK CSILLAGA. opera 6 felvonásban. Irta öcnbe; fordította Havi Mihály. Zenéjét szerzette Meyerbeer. Michaeloff Péter, ácslegény Skavronszky György, zenész — Katalin, testvérhuga — Praskovia, György márkája — Danilovic, lepénysütő — — Gricenko, kalmük altiszt — — Reynold mester, korcsmáros — Teremeteff, tábornok — — Kermoloff, ezredes — — Therskin, gránátos — — Natália, ) , ... — Ekimona, “orkotányosnak _ Kezdete 7 órakor. Láng. Szabó J. Balázsné B. V. Ellinger Jozefa Pauli. Kőszeghy. Kaczvinszky. Széphegyi. Tallián. Szalai. Nádayné. Kvassayné. Óvás az ámítás és csalással szemben. Célzatos hazugságnál nem egyéb, mintha az itteni és más lapokban hirdetettek Wheeler és Wilson-féle varrógépek lennének, ezek csak utánzott greifer-gépek, Wheeler és Wilson rendszer szerint, melyek csak azért ruháztatnak fel a Wheeler és Wilson névvel , hogy ez utánzott termékeket e név alatt könnyebben el lehessen adni. Valódi Wheeler és Wilson-féle gépek csak a magyarországi képviselőnél , Ohm C. O -nál, Budapest József-tér 15. sz. kaphatók s ezeket legfigyelmesebb és pontosabb szolgálat biztosítása mellett, a legolcsóbb árak mellett, ajánlja tisztelettel Ohm C. O. 290 Budapest, József-tér 15. Vgáll és körcsarnok. Megnyitási értesítés. Van szerencsém e nagyérdemű közönséget tisztelettel értesíteni, hogy a legnagyobb disz- és kényelemmel berendezett vigjalói sörégifirixokornit 1. évi Október 2-kán délután ismét megnyittatom. Kitűnő étel és italok, valamint pontos kiszolgálásról legjobban gondoskodván, a nagyérdemű közönséget tisztelettel meghívja 210 Schallern frigyes, a fővárosi vigadó bérlője, téli készletre. Legjobb porosz szalon-kőszenet ajánl 317 GUTMANN TESTY, kőszénbányájának eladó ügynöksége ZWEIG LAJOS, mérleg-utca 2. sz. ? ????? 3400 írtra rögtön szert tenni, valódi szerencse. Következőleg én kénytetve érzem magamat Orlkch Rudolf úrnak a mathematika tanárának — Berlin, Wilhelmstrasse 125. — mint olyannak, kinek játékutasításai folytán jutottam a föntemlitett összeg birtokába, nyilvánosan legbensőbb közönetemet kifejezni. 282 • ••••• Grácz. Müller Mátyás. Tulajdonos: Tóth Kálmán. Kiadja és nyomatja: az »Athenaeum« irodalmi és nyomdai részvénytársulat.