Fővárosi Lapok 1879. szeptember (201-224. szám)
1879-09-12 / 209. szám
Vidék. ** Debrecenben szerdán nyiták meg a reformátusok egyetemes konventjének tanácskozásait a főiskola nagytermében, báró Vay Miklós koronaőr elnöklete alatt. Nagy érdeklődés nyilvánult. Török Pál szuperintendens mondott imát s b. Yay erős protestáns szellemtől áthatott beszédet, melyben kiemelte azt is, hogy az iskolai főfelügyelet tárgyában kibocsátott miniszteri pontozatok az egyház szabadsága ellen vannak. Szóltak e kérdéshez gr. Lónyay Menyhért, Révész Bálint és Imre, Mocsáry és többen s bizottságot választottak fölirat szerkesztésére, melyben a kormány pontozataira érdemleges feleletet adnak s azt a kivánatot fejezik ki, hogy az iskolai főfelügyeletre nézve az 1848 előtti eljárás tartassák fel. A konvent főtárgyai közé tartoznak a zsinati előmunkálatok is. Továbbá a közoktatás ügye, melyre nézve Molnár Aladár tervezetet dolgozott ki. Bizonyára élénken érzi a konvent s a ref. egyház minden haladni kívánó tagja, hogy a református iskolák mai színvonalán emelni kell, mert ez idő szerint nem állanak oly erős lábon, mint évtizedek előtt. Megemlítjük, hogy a konvent, Török Pál indítványára, üdvözlő sürgönyt küldött az evangélikusok budapesti egyetemes gyűlésének és hogy a konvent tagjainak tiszteletére díszebéd is volt a »Bika«-fogadóban. ** Egy lengyel emigráns. Nagyváradon múlt szombaton hunyt el egy agg lengyel menekült, kinek mozgalmas élete, szerencsétlen honáért viselt küzdelmei méltók a kegyeletes megemlékezésre. Daskevics Márton — ez volt a neve — Kurlandban született s családja e tartomány legelső és leggazdagabb oligarcha nemzetsége volt. Anyja Korzakov hercegnő volt, egyik nővére egy orosz herceghez ment nőül s az ifjú Daskevics otthonos volt a pétervári legfelsőbb körökben, sőt be volt mutatva az udvarnál is. De midőn I. Napoleon felszólítására a lengyelek fegyvert ragadtak, az akkor alig húszéves Daskevics szakított az udvar kegyével s a kaszás lengyel csapatok élén egész lelkesedéssel vett részt a harcban, kockáztatta életét, feláldozta vagyonát. A francia sereg katasztrófája után menekülnie kellett. Belépett a francia seregbe, s Moszkvától Madridig lóháton tette meg az utat, harcolt Spanyolországban,Napóleon bukása után pedig többi honfitársával bujdosott. Az 1830-ai lengyel forradalomban ismét tevékeny részt vett, leveretése után Magyarországba menekült, érintkezésbe lépett Deák Ferenccel, Széchenyivel s szabadságharcunkban Bem és Dembinszky mellett teljesített hasznos szolgálatokat. A világosi katasztrófa után külföldre menekült, sűrűn érintkezett Garibaldival, Mazzinival, III. Napóleonnal, sőt Pius pápával is, majd Zubo Sándor herceggel körülutazta a földet . 1863-ban agg kora dacára ismét Lengyelországban termett, hogy az újabb fölkelésben részt vegyen. A küzdelem rövid volt, a fölkelést vérbe fojtották s Daskevics ismét Magyarországba menekült, megtörtén, reménytelenül. Nagyváradon élt szegényen, betegen s a tiszta, de kopott öltözetű, hajlott aggastyánban csak kevesen sejttették a hajdan dúsgazdag, büszke lengyel főurat. Könyörületes emberek megmentették a végső ínségtől s most már itt magyar földben aluszsza örök álmát, távol hazájától, melyért hosszú, hányatott életén át annyit küzdött és szenvedett. ** Egy szerencsétlen nő. Említettük már, hogy egy ifjú nő: Szabó Sándorné szül. Bulin Ilon asszony a karcagi »Bárány« fogadóban kivégezte magát. Tizennyolc éves volt, csak néhány hete ment férjhez s valószínű, hogy ez állapotával való elégedetlensége okozta megfontolatlan lépését. Férje uradalmi tiszt a báró Wodianer jószágán Puszta-Tomajon. A nő azt mondta, hogy bevásárolni megy Kunhegyesre, de a kocsissal, (kinek öt forintot adott) Karcagra hajtatott, hol a férje revolverével lőtte meg magát. Szobalányát hideg kávéért küldte, úgy távolíta el magától. Három óráig kínlódott, de elszántan tűrt s nem árult el semmit. Férjének írt levelében annyit mond: » Unom az életet, meghalok, de szegény anyámat sajnálom!« Nem sajnálta azonban a legkínosabb gyászba ejteni. Az életét ily könnyen eldobott asszonyt Kunhegyesen temették el. ** Vidéki hírek. A debreceni színházban e hó 27-én kezdődnek meg az előadások. — A szatmári káptalan egyik kanonokja, Dessewffy Emánuel elhunyt 66 éves korában. — A bibornok-primás Pozsonyban bérmát s ott diszebédet is adott. — Szegeden a körtöltés munkálataira 17 vállalkozási ajánlat érkezett s jellemző, hogy Strenge és Herkner szegedi, Bentoni és Wessely komáromi, Braun, Kien és Steinberger tiszaroffi s »Deutsch A. und Sohn« pesti cégek németül nyujták be ajánlataikat. Az ugocsai tarna-táji régi kőrakásokról Dier Lajos régiségbuvár azt vallja, hogy azok három-négyezer évesek, pogány istentiszteleti oltárok s a pelazgoktól eredhetett, kik Trákiából berontva, a magyar alföldet elfoglalták és Szatmár városát alapíták. — Debrecenben a Telegdy könyvárus-cég derék fiatal tulajdonosa, Telegdy K. Gyula elhunyt. — Károlyvárosban a daltársulat hangversenye és táncvigalma 350 forintot jövedelmezett tisztán a szerajevói tűz 1008 károsultak javára. Veszprémben e hetdikén Dunay Oszkár és Zámbory Nándor tiszthelyettes párbajt vívtak s az első veszélyes sebeket kapott. Bécsi hírek. *** A novibazári expedíció. Killcs vezérőrnagy hadoszlopa szerdán reggel fél nyolc órakor megérkezett Plevljébe és zeneszóval vonult keresztül a városon. Csapataink fogadására a város előtt egy török zászlóalj volt felállítva. Katonáink, kiket főleg a keresztyének nagy örömmel fogadtak, részint az Avetorina mellett, részint a város északi oldalán kijelölt táborokba vonultak. Egy másik távirat még keddről jelenti a gotorurai táborból, hogy a lakosság általában keveset mutatkozik csapataink útjában s bár a török hatóságok magatartása sok kívánnivalót hagy, ellenállástól nem igen kell többé tartani. Hírlik, hogy Taslidiából, mely az izgatók főfészke volt, a mohamedán lakosság tömegesen menekül, de ez még megerősítésre vár. Csapataink előnyomulását leginkább nehezítő az, hogy a vidéken, melyen eddig áthaladtak, ivóvizet nem találtak. Kopár, sziklás tájakon, úttalan vadonokon hatoltak keresztül, de a katonák magatartása mindamellett kitűnő. *** A montenegrói fejdelem tegnap reggel utazott haza Csetinjébe. Tiszteletére tegnapelőtt Schönbrunnban udvari ebéd volt, melynél harmincöten voltak jelen, még pedig a királyi pár, Rudolf trónörökös, Albrecht, Jenő, István, Vilmos és Rajner főhercegek, Erzsébet, Krisztina, Mária főhercegnők, Lajos bajor herceg és neje, Miklós fejdelem és egész kísérete, a király hadsegédei, sat. Az ebéd négy óráig tartott s ekkor Miklós fejdelem meleg szavakban megköszönve a kitüntető fogadtatást, melyben részesült, elbúcsúzott ő felségétől. Kedden a fejdelem látogatást tett Albrecht főhercegnél is a weilburgi kastélyban, honnan kirándulást rendeztek a Vöslau és Baden közt levő vaskapuig. Az ősz főherceg rendkívüli előzékenységgel fogadta vendégét, ki általában igen meg van elégedve bécsi látogatásával. *** A német trónörökösnének, (az angol királynő lányának,) tetszik Römerbach, hová nyolc tagból álló kísérettel érkezett meg s hol e hó végéig időz. A Sophienschloss-ban tizenhat szobát foglalt el, melyek egyszerű kretonnal vannak bútorozva. Akartak díszesebbeket állítani be Cililből, de a hercegnő megelégedett az egyszerűvel is. A kastély különben a fürdővendégek rendes szállóháza. A magas vendég Römerbadból Génuába fog menni. * Bécsi hírek. Király ő felsége e hó 15-én Sziriába rándul vadászatra. — B. Haymerle tegnapelőtt Bécsbe érkezett s azonnal hosszabb ideig tanácskozott gróf Andrássy Gyulával.— Berg O.F., a bécsi »Kikeriki« szerkesztője és számos népies színmű szerzője, ő felségétől a Ferenc-Józsefrend lovagkeresztjét kapta. — Siketnémák jubileumi ünnepe volt hétfőn Bécsben, annak százados emlékére, hogy József császár a siketnémák oktatását megindította . Ausztriából és Magyarországból száznegyvenen vettek részt s az ügy érdekében különböző határozatokat hoztak. — Kahlenbergdorf közelében egy gyermek pajzánságból kővel bedobta ama vonat egy kocsijának ablakát, melyen Rudolf főherceg Bécsbe érkezett s ebből aztán a város utcáin csakhamar az a pletyka kerekedett, hogy a trónörökös ellen merénylet történt. Külföld. *** A kabuli angol követség, melyet az afgánok e hó 3-án lemészároltak, Cavagnari Lajos követen kívűl Jenkins Vilmos titkárból, Kelly orvosból és Hamilton hadnagyból állott, kinek parancsa alatt volt a követség fegyveres kísérete: huszonhat lovas és ötven gyalog katona. Az indiai alkirályt maga Jakub khán értesíté a bajról. Első levele szept. 3-ról szól s ebben jelenti, hogy a városban oly zavargás tört ki, melyet elfojtani képtelen. Második levele, szept. 4-ről, így szól: »Tegnap reggeltől estig több ezer főnyi tömeg csoportosult össze, hogy a követség házát ostromolja; sok emberélet veszett el. Este felgyújtották a követségi épületet. Tegnap engem is ötödmagammal egész nap ostrom alatt tartottak. Nem tudok biztos hírt a követről, várjon kísérőivel együtt megölték vagy elhurcolták-e. Más forrásokból csakhamar értesült az alkirály a katasztrófáról s a hírnökök jelenték, hogy a meggyilkolt angolok tetemeit az utcán látták heverni. Az elkeseredés főleg az indiai angol körökben óriási s hangosan követelik, hogy az angol sereg Kabult, vagy legalább erődítéseit rombolja le. Kabul története egyébiránt gazdag ily eseményekben. Az első angol követséget épen úgy mészárolták le, mint most Cavagnarit és társait. 1735-ben a persa sah követeit koncolták fel, mire a sah erős hadsereggel egészen Kabulig nyomult s itt több ezer embert lefejeztetett. Akbar uralkodása alatt (1555—1605) két indiai helytartót mészároltak le összes személyzetökkel, 1562-ben pedig saját fejdelmüket, Allah-Eddin khánt, kinek palotáját fölgyujtották s aztán a meggyilkolt uralkodó tetemeivel együtt egész háznépét elevenen megégették. Az afgánok általában mint a legvérengzőbb mozlimek ismeretesek. *** Egy konstantinápolyi magyart, Köpe Andrást temettek el e ha 2 dikán, hátramaradt családjának bánata és ismerőseinek mély részvéte mellett. Az ő atyja egykor Erdélyben protestáns pap volt, ő maga pedig igen ifjú korában, mint órás, vándorolt ki a török fővárosba, hol munkásságával magának jó állást vívott ki. Udvari órás lett, két lányát jól férjhez adta, felnőtt fia pedig folytatni fogja az üzletet. *** A „jó partié.“ Sokat emlegették legutóbb a Renz-cirkus egyik bájos lovarnőjének, az egyik Loisset kisasszonynak Reusz Henrik herceggel való házasságát. Azt is suttogták, hogy a herceg nem épen fényes anyagi viszonyoknak örvend. Most a zeuszi kormány hivatalosan közhírré téteti, hogy Henrik herceget mint pazarlót már harmadéve gondnokság alá helyezték, később csődöt nyitottak ellene, de ezt, vagyon nem lévén, megszüntették. Ellenben hírlik, hogy Loisset Klotildnak igen jelentékeny vagyona van s igy végre az derül ki, hogy Loisset kisasszony kapott ugyan hercegi koronát, de tulajdonképen mégis inkább a herceg csinált »jó partrét«. ,*** Külföldi hírek. Layard konstantinápolyi nagykövet egyhavi szabadságidőt vett, hogy nejével Jeruzsálembe utazzék. — Nápolyban jövő vasárnap leplezik le az ott 1871-ben elhunyt Thalberg zongoravirtuóz emlékszobrát. — Ristori Adél november hóban társulatával a berlini kir. színházban fog vendégszerepelni. — Patti és Nicolini november hóban Hamburgban kezdik meg körútjukat s Berlinben és Drezdában is föllépnek kétszer. — Paladille operettet ir Sardou »A haza« című drámájából készült librettóra. — Canovas del Castillo jön Madridból Bécsbe, hivatalosan megkérni Mária Krisztina főhercegnő kezét. — A Bádenen átutazó német császárné Jugenheimban meglátogatta az orosz cárnét. Felelős szerkesztő: Vladnai Károly. Nemzeti színház. Ma, szeptember 12-én : A világ ura. Eredeti történeti szomorújáték 5 felv. Irta Szigligeti Ede: Constantin . . . Kovács Crispus . . . . Nagy Imre Frusta . . . K. Jászay Heléna . . Felekiné Vitulius . . . Halmi Optatus . . . . Kőrösmezei Sempronius . Benedek J. Fabio . . . . Benedek L. Római Consul. . Pongrácz Vetranio . . . Egressy Lactantius . . . Komáromi Carus . . . . Bercsényi Kezdete 7 órakor. Népszínház. Ma, szeptember 12-én , El-Hadzs-Ali-Ben-Mohamed igazgató vezetése alatt a Béni Zug: Zug arab társaság vendégjátéka. Ezt megelőzi: Szenes legény, szenes lány. Operette 1 felv. Irta Philippe Gille, ford. Rákosi J. Zenéjét szerző Jules Costé. Személyek: Pierr Karguniol , Solymosi. Teréz Vasberzeg Komáromi M. B dár......................Tihanyi Tardivel .... Horváth. Kezdete 7 órakor. RGNZ CIRKUSA. Cirque Royal belge. A váci-körut és alkotmány-utca sarkán. Ma, péntek, 1879. szeptember 12-én este 7 órakor. A hires» vizi királynő prolii*« Luminetípszereplése, Bostonból, bámulatra ragadó mutatványaiban s kitartásában a viz alatt. Edmund az utolsóelőtti fellépte idomított elefántjaival. ,,A Niebelungok,a nagyszerű kiállítású darab, 3 részletben és 3 élőképben apotheozissal, a hasonnevű német monda után rendezve Renz E igazgató által. Holnap Szombaton előadás. — Holnapután vasárnap 2 előadás, délután 4 órakor »Bohóc.-előadás,« a »Niebelungok« , — este 7 órakor »Carnéval a jégen.« Mély tisztelettel Renz Ernő, igazgató. (Utánnyomás nem díjaztatik.) Hirdetmény. A Schuck N.-féle csődtömeg-raktárából a khina-ezüst áruk, a párisi, japáni művek és utazókészleteken kívül még töltőkályhák, nyomó, habzó- és borcsapok, kör- és rácsfűrészek, 1 darab transmissió,10 szíjkerék és angol szíjakkal, 11 darab angol árszék, 1 darab vasúti jegyszedő-asztal, továbbá öntött-, gömbölyű- és hegyezett acél 10“ végel erűsíttetik. Délelőtt 8-tól 12-ig, délután 3-tól 7-ig az azelőtti Schuck-féle helyiségben. Király-utca 4. sz. Petrovitsféle ház. 447 Tulajdonos: Tóth Kittilla). Kiadja és nyomatja az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat.*