Fővárosi Lapok 1884. október (230-256. szám)
1884-10-19 / 246. szám
egylet tisztviselők és egyetemi hallgatók számára a belvárosi reáliskola épületében ingyenes esti tanfolyaj mókát rendez, melyekre holnapig lehet beiratkozni. — A lefolyt héten a fővárosban összesen 247 gyermek született s 200 személy halt meg, tehát a születési többlet 47. — A fenyítőszék Bartalka Imre nyomdatulajdonost egy napi fogságra és száz forint pénzbírságra ítélte, mert a már megszűnt »Néplap« és »Budapesti Néplap« című újságokban kaució letétele nélkül politikai cikkeket közölt. * Időjelzés. A tegnap reggeli táviratok szerint: hazánkban általában szeles, változó, időt várhatni,csapadékokkal, reá északnyugaton hűvösebb derüléssel. Az Erzsébe-korlusz. Ma a király ő felsége jelenlétében teszik le zárkövét ez emberbaráti intézetnek, melynek berendezését szaktudósok is mintaszerűnek ismerték el. Ivánka Imre vöröskereszt egyleti gondnok indítványára határozták el építését, melyet rövid három év alatt be is fejeztek. A megnyitás küszöbén az építés vezetője, Hausmann Alajos tanár, érdekes monográfiát adott ki a kórházról; ebből veszszük a következő adatokat. A kórház építésének célja az volt, hogy az ápolónők gyakorlati és elméleti kiképeztetésben részesüljenek, hogy háború esetére segítséget nyújthassanak a sebesülteknek. E kettős célnak megfelelőleg az ápolónők kiképeztetésére egy minta-kórházat építettek 120 ágyra. A 120 ágy négy pavillonban oszlik el, melyekből kettő külön szobákat, kettő pedig 40—40 ágyra való termeket foglal magában. A barakkokba 680 sebesült vehető fel. Az épület a »német völgy«ben, a győri-út és alkotás-utca közt levő telken áll s 48,200 négyszögméter kiterjedésű. Nem messze a várostól magaslaton van elhelyezve s nyugaton és délnyugaton a hegyekre, keleten a városra nyújt szabad kilátást. Egy-egy ágyra háború esetén 601/1 négyszögméternyi hely jut. A kórházak eszménye az lenne, ha minden betegnek volna külön szobája. Az Erzsébet-kórház a lehetőségig megközelíti ez eszményt. Az épület hossztengelye a nálunk uralkodó veszedelmes északnyugati és délkeleti szelek irányában esik. Ezáltal a betegszobák az év legnagyobb részében napot kapnak. A fűtés és szellőztetés az alapos tanulmányok útján legtökéletesebbnek talált rendszerek szerint történik : a világításra gázt használnak. A kórház tizenhét épületet foglal magában, és pedig : A felvételi épületet a kis házi kápolnával, melynek szép kiállítása gr. Károlyi Gyula és Zichy Livia grófné ajándéka; a lépcsőházat Feszty Árpád két freskója ékíti. A tiszti pavilionok, melyek igen kényelmesen és lakályosan vannak berendezve. A sebészeti és belgyógyászati pavilion az utóbbiban szembetegek számára fentartott helyiségekkel. Az öt barakk, melyeket minden átalakítás nélkül azonnal kórházi célokra lehet használni. Az elkülönítő pavilion ragályos betegek számára. A konyhaépület, továbbá kazánház, raktárak és halottas kamra. Az épületeket minden pompa és pazarlás nélkül, de szolid anyagból emelték. Az egyes pavilionok közé eső helyet parkozzák. Az építkezés aligha fogja meghaladni az előirányzott 469,000 frtot, mibe a telek ára és a műszaki vezető díja nincs beleszámítva. Egy ágy tehát 3908 frtba került, a barakkok pedig 81,725 forintba. Az építő bizottság tagjai voltak : dr. Károlyi Gyula elnöklete alatt, Ivánka Imre, dr. Korányi Frigyes, Rupp Imre, dr. Janny Gyula, Ybl Miklós, Lederer Sándor, Rudnyánszky Ferenc, Lintner Imre és Hausmann Alajos építész, ki a terveket készítette. Az orvosi szolgálatot a kórházban kiváló fiatal erőkre bízták. Csokonai „Ős*4--?: Debrecenből Karczag Vilmos fiatal írótársunk Csokonai Vitéz Mihály egy csak kevesek által ismert költeményét küldte be hozzánk. »E vers, — mint írja — nincs meg kiadott munkái közt, s csak a Domby Márton által kiadott, kevéssé ismert életrajzi könyvecskéjében olvasható. Pedig méltó rá, hogy mentül többen ismerjék s olvashassák.« Cime : »Osz« s következőleg hangzik : A fejem már majd megbódul Annyi a gond mely rám tódul Erik a gohér nagyon. Szintúgy félek még előre Ha ránézek a szőllőre A szüret s baj itt vagyon. Restellek már ki is menni Eső esik mit kell tenni Állhatnám is, de nem is, Mozogni kén nekem is. Most jőnek már, haj most jőnek A megaggott esztendőnek Legkomorabb részei, Borong, tolong a kedvetlen Őszi felhő és szünetlen Bugyognak locscsepjei; Bent ásítok, kinn megázom Benn didergek, kinnt meg fázom, Szomorú ősz haj ! haj ! haj ! Benn is haj most, kin is haj. Bárcsak meleg napfény volna Vagy kemény télre hajolna Már ez a locspocs idő! 1591 De most setét ködbe fedve Sinlik az embernek kedve S azért hozzám más se jő; De ha jő is, mit csinálunk ? Csak unalom lakik nálunk ; Most is bú és álom nyom, Jaj be fáj a vékonyom. A korcsolyázáis emlekében. (II.) A korcsolyázásról imi ma még nagyon a jövő zenéje. De ha messze is a saison, készülni már most kellene hozzá olyan helyeken, hol alkalmas jégpálya hiányában nem bír lábra kapni az egésséges és érdekes sportmulatság. Terjedésének sok helyen az áll útjában, hogy a városhoz közel nincs alkalmas hely, távolabb eső helyekre pedig harmadrésze sem jár ki azoknak, kik elmennének közeli kényelmes helyre. E bajon segíteni nem nehéz. Majd minden város vagy helység közelében van mélyebben fekvő vizenyős hely vagy rét, valamely vízfolyás vagy az esővizet elvezető árok mellett. Ily helyen félhold ára nem lehet több 50 —150 forintnál, míg a kiásatás fél méter mélyen 140—160 forintba kerül. A szükséges mélység 30 — 50 centiméter, mert már ily mélységű tó biztos jeget ad. Ha a talajvíz nem volna elegendő, esővizet kell belevezetni, felhasználva a záporokat vagy hosszas esőzést. Félhold terület sok korcsolyázónak elég. Előnyösb a hoszszúkás négyszög, melynek felső része jóval szélesebb, alsó vége keskeny, mert iey hossza lehet 120—130 méter s a versenyeknél és szánnal kanyarodás nélkül történhetik a futam. Megőrizhető helyen néhány négyszög métert lehet mélyebbre ásatni s a tavat akár haltenyésztésre használni. Ezt tapasztalásból mondhatom. Nagyobb társaság nem csak ily korcsolyázó tó ásatására, de még olcsó csarnok létesítésére könnyű szerrel adhatja össze a költséget. Kevesebbe kerül ez, mint a bálozás. Mikor évekkel ezelőtt Pécsett jártam, a korcsolyapálya fél órányira feküdt a várostól. Pedig az egylet elég népes volt arra, hogy megbízta volna közel eső tó ásatásának, sőt egy csarnok emelésének költségét is. Tolna megye székhelyén Szegszárdon kivitték, hogy a legelő felosztásánál, a község alkalmas helyet tartott fenn e célra s a jegyzőkönyvbe beirták, hogy e hely mindenkorra korcsolyázó célra szolgáljon. A hely kiásatására s a beruházásokra költött több száz forintot pedig a megalakult egylet már első évben visszafizette. Az azelőtt korcsolyázgatók száma tizenöt személyből állt s lett az egyletnek százhét tagja. Peddig többen aggódtak, hogy nem fog sikerülni. Egy másik megye székhelyén én ásattam ki közelben réti helyet s egy épitészszel szövetkezve csarnokot épitünk. A résztvenni kívánók számából ítélve hat-nyolc év alatt az egész költség törlesztve lesz. A jégőr nem kap fizetést, hanem a csarnokban lakást egész évre. A tavat télen korcsolyázásra engedjük át, máskülönben haltenyésztésre fogjuk használni, így lehet összekötni az élvezetest a hasznossal ! A korcsolyázás terjed s terjedni fog az akadályok dacára, ha minden nagyobb helyen akad sportkedvelő, ki kényelmes helyek létesítését veszi célba. Soraim erre kívánnak buzdítani már most, mert a hely ásatását most kell megindítani. Csak közel, mindenütt a városhoz, hogy a kijutás ne járjon fáradtsággal. Különben nem gyarapodhatnak az egyletek. Vidék. ** Maros-Vásárhelyit, a székely fővárosban, mely kulturális érzékének a múlt hóban is oly sok szép jelét adta, a napokban igen sikerült műkedvelői előadást rendeztek özv. gr. Lázár Móric úrnő kezdeményezésére, a jótékony nőegylet javára. Előadták a »Tiz leány és egy férj sem« című operette-tet és a jótékony célra 660 frt 70 kr. jövedelem jutott. Az operette-ben közreműködtek : Máriaffy Dávid (Kakast!), gr. Bethlen Vilma k. a. (Tibiska), özv. gr. Teleki Gézáné úrnő (Hidalgo), Knoltz Berta (Britta), Schwippel Auguszta (Maschinka), Bede Ida (Pomázia), Hauk Anna (Almina), Szakács Kata (Simonia), Máriaffy Mariska (Giletta), Csiszér Irma (Marianka), Kathonay Gizella (Preciosa) kisasszonyok, b. Bors Ágostonná szül. gr. Lázár Corinna úrnő (Eszti gazdasszony), Ugrai János (Páris). A zenekar szintén műkedvelőkből alakult meg. A tapsból, virágokból minden szereplőnek bőven kijutott a színházat megtöltő díszes közönségtől. A rendező, K. Bors Ágoston s különösen a művezető és karnagy, Geiger Albert zongoraművész kiváló dicséretet érdemelnek sikeres fáradozásaikért. Az operettetet élvezetes hangverseny előzte meg, melynek fénypontját K. Bánffy György zongora-előadása képezte. Magyar népdalokat adott elő, melyeket a közönség több ízben megujráztatott. Közreműködtek még : özv. gr. Teleki Gézáné, b. Bors Ágostonná úrnők, Hauk Anna k. a. és Geiger Albert Brahms »Magyar táncai«-nak szabatos előadásával két zongorán ; ifj. b. Huszár Károly két Oberthür-féle darabnak hárfán való ízléses játszásával ; Ugrai János magyar népdalok érzéses éneklésével ; özv. gr. Teleki Gézáné, b. Bors Ágostonné úrnők, Schwippel Auguszta, Hauk Annaisszonyok egy négyesnek csinos eléneklésével. A dalokat zongorán Geiger Albert kisérte. Minden számot meg kellett ismételni a tapsokra. Az estély rendezésében, a már említetteken kívül tevékenyen részt vettek még : gr. Lázár Jenő, Máriaffyné szül. gr. Bethlen Lujza úrnő, a marosvásárhelyi nőegylet elnöke, gr. Bethlen Vilma, Máriaffy Mariska, Hauk Anna kisasszonyok, b. Bors Ágostonná úrnő. A próbákat özv. gr. Teleki Gézáné úrnő lakásán tartották. Az estélyen a Bethlen, Lázár, Teleki, Haller és Toldalagi grófi családok, a Bánffy, Bálintit, Bors, Bornemissza, Huszár és Szentkereszty bárói családok, a Máriaffy, Macskásy, Tolnay és Ugrón családok voltak különösen nagy számban képviselve. ** Zágrábban a tartománygyűlési körök meg vannak akadva. A felirati vitát kellene megkezdeni, de a Starcsevics-párt is nyújtott be javaslatot, mely tele van felségsértésekkel. Olyan felirati javaslatot, minőt az öreg Starcsevics szerkesztett, nem egyhamar látott a világ. Hogy Magyarország ellen a legdurvább sértéseket szórja, azon már nem is csodálkoznak, de Starcsevics megmutatta, hogy tőle még mindig várhatni újat. Miután hosszan előadta, hogy Horvátországnak teljes önállóságra van joga s ezt csak a magyarok fojtották el, de az 1848-diki háború után a horvátok visszaléptek jogaikba, megjegyzi : »Felséged elődei kétoldalú szerződésekkel biztosították ősi alkotmányunkat s ennek dacára a tizenkét éves absolut kormány önkényileg fosztott meg tőle büntetésül, hogy Felséged trónusát megmentettük.« Majd ismét igy szól: »A király a népétől a hűséget és ragaszkodást csak akkor nyeri meg, ha a nemzet szent jogait megvédi; eltelve a hazaszeretettől, ugyanolyan mértékkel fogunk másoknak mérni, mint ők mérnek nekünk.« Tovább ismét kijelenti, hogy a dolgok mai állásából csak a királyság alásülyedése keletkezhetik és azzal vigasztaljuk magunkat, hogy a horvát nemzet e bukást túl fogja élni,sat. A többség körében a Szarcsevics-párt e föliratát nem tartják alkalmasnak a parlamentben való tárgyalásra, lázító iratnak tekintik, melynek terjesztése, tárgyalása veszedelmet okozhatna. Minden áron meg akarják akadályozni, hogy tárgyalás alá kerüljön, de a módját még nem találták ki. A felirati vita megkezdését hétfőre halasztották s addig módokon tanakodnak,T abán pedig Budapestre utazott, hogy a kormánykörökkel érintkezzék. Arról is van szó, hogy elnapolják a tartománygyűlést, ha Starcsevicsék nem vonják vissza a javaslatot. ** Oravica magyarsága mozgalmat indított, melynek célja egy magyar kisdedóvóintézet létesítése. Az eszme az »Arany-kör«-ből indult ki, mely egylet csak egy év óta áll fenn, de a magyarság érdekében s a társas élet élénkítésére már is sokat tett. A feladat, melyet az egylet vezérférfiai legújabban maguk elé tűztek, méltó folytatása az eddigi működésnek, mert az oláhok és németek által lakott vidéken szép feladat várhat egy oly intézetre, melyben a gyermekek már zsenge korukban elsajátíthassák a hazai nyelvet. A hazafias mozgalom élén Virányi István járásbiró áll, ki mint egyleti elnök gyűjtőivet bocsátott ki, mert a körnek eddig sokkal kevesebb alaptőkéje s jövedelme van, semhogy a maga erejéből létesíthetné a kisdedóvodát. Bármily csekély adományt szívesen fogadnak s a jótékonyság ritkán adhatja jobb célra filléreit, mint ha az egyletet támogatja. ** Hymen, Nagy-Bécen, Nyitramegyében Müller Henrik vasúti vállalkozó jegyet váltott Kvassay Klemma kisasszonynyal, néhai Kvassay Lajos közös hadseregbeli kapitány kedves leányával. — Kriványban Tahy József sirokai segédszolgabiró e napokban tartotta esküvőjét Usz Ilka kisaszszonynyal. —Baján Ábrahám Sándor apatini kerereskedő eljegyezte Milkó Rózsa kisasszonyt, Milkó Mór bácsmegyei törvényhatósági bizottsági tag kedves leányát. ** Szolnokon egész csöndben nyílt meg a múlt héten a nőipar-tanműhely. A megnyitást megelőzőleg Jágócsi Péterffy József mint biztos előadást tartott az iparosoknak a tanműhely fontosságáról. Az intézet iránt városszerte nagy érdeklődés nyilvánult s nemcsak leányok, hanem asszonyok is iratkoztak be. A megnyitáson a város hölgyei szép számmal jelentek meg. A helyiség két szobából és a tanítónő lakásából áll. Az egyik terem szabó-műhely, e célra szolgáló nagy asztalokkal, körülöttük nyers bükkfa székek, melyek az egri fegyház ipari termékei s célszerűségük mellett tartósak és olcsók. Van a tanműhelynek több kitűnő, legjobb szerkezetű varrógépe és két szövőszéke. ** Pozsonyban az alig tíz hónapja fennálló közművelődési egyesület ritka eredményt tud felmutatni. Van már két teljesen felszerelt kisdedóvója s a magyarság kilenc fenyegetett pontján kisdedóvók előkészítve. Vidékenkint fiókokat alakított, több ponton szervezett is. Az egyesület erélyesen működik, főkép a kisdednevelés és tanügy terén. Iskolák és kisdedóvók fölött védnökséget gyakorol. Küldöttei jelen voltak számos iskolai vizsgálaton, ellenőrzést gyakoroltak nyilvános és magánintézetek falai között, magyar nemzeti szellemben hatva mindenütt. Tagjainak száma 1500 s az egyesület ma számottevő tényező. Van 27 örökös alapító tagja, kik 1500 frtot