Fővárosi Lapok 1895. március (60-89. szám)
1895-03-09 / 68. szám
772 tárgyról, melyet affaire-nek is mondhatnánk, ha következményeiben és talán moráljában is nem válhatnék oly szomorúvá. A nevezett körökben azt hiszik, hogy Nopcsa báró az új referenssel sem fog sokáig megférhetni, mert olyan személyes természetű ügyekben exponálja magát, amelyek még korántsem jutottak el befejezésükhez és amelyek a jövőben még sok differenciára adhatnak okot. Ezek az ügyek egyelőre a legdiszkrétebb természetűek. * Operaház. (Jancsi és Juliska. — Uj szereposztás.) A Jancsi és Juliska néven bejegyzett mézeskalácsos üzlet ma részben új kezekbe került. Ebben a csarnokban a művészet kenyérre és mézeskalácsra vágyik. Nehéz és odiózus megállapítani azt a határvonalat, ahol a művészi becsvágy végződik és a művészi hiúság kezdődik. Néha a művészi becsvágynak nincs is kezdete és a művészi hiúságnak nincs is vége . .. Hogy a Humperdinck mesejátékában nincs egyetlen egy szerep sem, amely tárgya lehet a komoly művészi ambíciónak, azt annak idején elmondtuk. Tekintve azonban, hogy a m. kir. operaházi „rendszer“ nem nyújt tápot a jóravaló törekvésnek, teljesen megfogható énekeseink és énekesnőink ártatlan öröme, midőn sikerül nekik a direkcziótól akármilyen banalitásra is kiváltaniuk iparjegyüket. Ma különben egy pillantás a nézőtérre — amelyen szép számú üres és még szebb számú ingyen hely röstelkedett — világosan demonstrálta, hogy a „Jancsi és Juliska immár — rövid múlt után — elvesztette kétes vonzerejét. Ezek után rátérhetünk magára az előadásra. A librettókban is a hölgyeké az elsőség, tehát Juliskát Sz. Bárdossy Ilona vette át. Bárki örököl és bármit örököl valaki Bianchitól, az illető ép oly dicső, mint tövises örökséghez jut. Bárdossy asszony igen szép volt és korrektül is énekelt, bár szopránja fátyolozottan hangzott és itt-ott a mélységgel küzdött. Játékában több kellemes ötlet csillant meg. A seprőkötőcsalád fiú-sarjára ezután D. Handel Berta asszonynak lesz gondja. Neki e szerep jobban fekszik, mint elődjének, és a hangja is tömörebb. A játékrészben ő volt az elfogultabb testvérke. A kicsinyek ma egyáltalán nagyon illedelmesen viselték magukat, valamivel több könnyelműség a jövőben csak használni fog renoménjuknak. Hiába, nincsenek már gyermekek! A Humperdinck zenéje — akármilyen agyafúrt kópiája is a „Mesterdalnokok“-nak — egészen intim, mondhatjuk idillikus előadást kiván. Ezért már a Nikisch fölfogásával szemben is voltak aggodalmaink. Grossman pálczája alatt ma töméntelen részlet prózává laposodott. A vezetőség is bizalmatlanságának adja jelét a mű sorsa iránt, midőn ennek további kultuszát nem bízza gyöngédebb dirigáló kézre. (m. g.) * Magyar színek Münchenben. Bianchi Biankát a müncheni udvari színházban tömérdek koszorúval és bokrétával fogadták. Az egyik koszorú magyar nemzeti színű szalaggal volt ellátva. A művésznő mint Valois Margit a »tragonották«-ban egészen magával ragadta a közönséget. Mikor a harmadik felvonásban lóháton jelent meg, ezzel nagy feltűnést keltett. Münchenben ugyanis a királynők eddig gyalogszerrel vonultak be a színpadra. A müncheni lapok csodálkozásukat fejezik ki Bianchi Bianka bátorsága fölött és az egyik valami fonák mondásra is hivatkozik. Látszik, hogy Bianchi abból az osztályból jött, ahol — írja ez az újság — »Das Glück der Erde — liegt auf dem Bücken der Pferde.« * Hosszú életű darabok. A kritikusok a premiere közönségével egyetemben hosszú vagy rövid életet jósolnak a színműveknek. Ezek az orákulumok igen érdekesek, de érdekes Soubes Albert könyve is, amely, most jelent meg Párisban, mert egyúttal — hiteles is. Ez a könyv a „Comédie Francaise-ról szól 1825-től 1894-ig. Ez idő alatt a klasszikus darabok közül legtöbb előadást értek meg: a „Tartuffe“ (815), a „Fösvény“ (587), a „Képzelt beteg“ (546); a tragédiák sorából: „Andromaque“ (265), „Phaedra“ (250), „Cid“ (246). De volt Moliérenek egy olyan darabja is, melyet csak kétszer játszottak, ez a nevezetes mű a „Don Garde de Navarre“. Eacine-nak egy „Alexandre“ czímű tragédiája meg nem vitte többre egy előadásnál * A cseh kvartett Budapesten. A cseh vonósnégyes társulat, amely jövő pénteken rendezi kamaraestélyét a Vigadó kistermében, ezelőtt négy évvel alakult meg Prágában. Azóta bejárta majdnem egész Európát, mindenütt osztatlan tetszést aratva. Az első hegedűs: Hoffmann Károly, a második hegedűs: Suk József, mély hegedűs: Nedbal Oszkár, gordonkás: Wihán János. Műsoruk különös specialitásai a cseh nemzeti zeneszerzők művei. Jegyek a „Harmóniádnál kaphatók. * A vígszínház építésének engedélye iránt a kérvényt — mint értesülünk — az összes terveket felölelő 33 drb. melléklettel együtt a mai napon a fővároshoz beadták. * Ondricsek Ferencz hegedűművészt Károly román király a tudomány és művészet első osztályú aranyérmével tüntette ki. * A várszínházban Jászai Mari asszony rekedtsége miatt az e hónap 10-dikére, vasárnapra hirdetett „Medea“ elmarad s helyette a „Vasember“ kerül színre. * Turolla Miskolczon. Turolla Emma Miskolczon, mint lapunknak írják, Miklós Gyula dr. főispán vendége. Tegnap este a »Korona« redüttermében hangversenyt adott. A nagyszámú közönség lelkesedéssel és tapsviharral jutalmazta énekét. * Sarah Bernhardt májusban a brüsszeli Monnaieszínházban fog vendégszerepelni. Föllép Armand Silvestre és Morand „Széyl“-ében, Sudermann „Otthon“-ában és a Dumas-féle „Claudius nejé“-ben. * A „Bajazzók“ Szombathelyen. Komjáthy János e hónap 5-én Sopronból Szombathelyre rándult társulata egy részével, hogy az ottani közönségnek bemutassa a „Bajazzók“-ot. Az előadás, melyet telt ház nézett végig, zajos sikert aratott, úgy az egyes szereplők, név szerint: Perényi (Danio), Aldor Julia (Nedda), Sziklay (Tonio), Szentes (Peppé) és Békésy (Silvio), valamint a karok jól megállták helyüket. A sikerhez — írják lapunknak —nagyrészben hozzájárult a Vanda vezetése alatt álló zenekar Az előadást másnap telt ház előtt ugyancsak zajos sikerrel megismételték. Mindkét este a „Bajazzók“ előtt Gárdonyi Géza „Paradicsom“ czímű operetteje mulattatta a közönséget. Ennek zenéjét Barna Izsó írta s a szebb énekszámokat a szereplőknek meg kellett ismételniük. * A magyar képzőművészek segély és nyugdíj alapja. A magyar képzőművészeti társulat eddig 23 ezer forintot kezelt a képzőművészek segély és nyugdíj alapja gyanánt. Ez az összeg most tetemesen megszaporodik. A magyar képzőművészek egyesületének Wekere Sándor volt pénzügyminiszter tavaly az egyik sorsolásból körülbelül 16 ezer forintot juttatott a segély és nyugdíjalap czéljaira. A képzőművészek egyesülete ezt a pénzt most egyesíti a társulatnál levő pénzzel, úgy hogy a művészek segély és nyugdíjalapja ezzel mintegy negyvenezer forintot fog képviselni. * Coquelin a Renaissanceban. Coquelin, az idősebbik, ott hagyta a Comédiet és a Renaissanceban játszik. Első fellépte a Botcsinálta doktorban volt. Coquelin tehát magával vitte a színpadra Moliére klassziczizmusát. Játszott különben ezen az estén fia, Jean is. * A Murányi Vénusz Gömör megye közgyűlése elhatározta, hogy a milleniumra megfested a Murány várához fűződő regéből Wesselényi Miklósnak Széchy Máriával való találkozását. E czélra 4000 forintot szavazott meg. A kép megfestésével a megye szülöttjét, Neogrády Antalt bízta meg, aki a vázlatok elkészítése végett most Gömörbe utazott. * Hangverseny-naptár. Márczius 11: Z. Singhoffer Vilma és Takács Mihály hangversenye. — Márczius 15: A cseh vonósnégyes-társulat estélye. — Márczius 27: Hubay Jenő hangversenye. FŐVÁROSI LAPOK 1895. márczius 9. Szombat. FŐVÁROS. A közoktatásügyi bizottság ma délután ülést tartott Rózsavölgyi Gyula tanácsos elnöklete alatt. A kereskedelmi középiskolai és óvónői állásokra kijelölés módozatait úgy állapították meg, hogy az előbbire vonatkozólag a reál és szakiskolai bizottság, az utóbbira, nézve pedig a kisdedóvó albizottság tegyen javaslatot A horgosi Kárász-féle ösztöndíj alapítványok kiadását a bizottság Oesterreicher Gyulának és Kemény Iárolynak javasolta. A két női ösztöndíjra Benkhard Ilonát és Ledényi Matildot, második helyen Hajós Irént és Légrády Rózát, harmadik helyen Gyergő Mariskát és Sprincz Máriát hozza javaslatba a bizottság. A felvételi vizsgák díját a bizottság 10 írtban állapítja meg, az esetben ha valamely tanuló minden tárgyból tesz felvételi vizsgát. A magyarországi Frőbelegylet három kisdedóvó intézetének 1800 frt segélyt szavaztak meg. Szita Lenke magán kisdedóvódájának, valamint özvegy Komjáthy Györgyné óvónőnek a bizottság 300-300 frt segélyt szavazott meg. Az orsz. magyar színész egyesület kérvényét, melyben kéri a fővárost, hogy magyar előadások tartására tervezett olcsó helyáru színház számára az István tér egy részét engedje át ingyen, — a bizottság elutasította. — A szegény gyermekkert egyesület részére 2000 frt segélyt szavazott meg a bizottság. — Rotter Lajos és Benedek Gábornak „Millenium színház “-ára engedélyt adott, miután nevezettek semmi anyagi támogatást nem kértek. A színházban csakis magyarnyelvű előadásokat tartanak majd. Elpusztul a barak-kórház. A Ferenczváros nem hiába ágált ellene: a régi barak-kórház kevés ideig dísztelenkedik már ott az üllői út végén. A fővárosi tanács már elhatározta, hogy a rozoga épületet elpusztíttatja, a végrehajtással a fővárosi tűzoltóságot bízták meg. A tűzoltóság azonban csak akkor fogja felpörzsölni az ócska épületet, ha a leltárba fölvett holmikat elszállítják belőle és cserép tetőzetét leszedik. Villamos vasút a Kápolna-térig. A vasúti al-bizottság mai ülésén a kőbánya-liget téri villamos vasútnak a kápolna-utczán át a kápolna-térig való meghoszszabbításáról beszéltek. A villamos vasúti társaság ezt a vonalat hajlandó ugyan kiépíteni, de csak úgy, ha ezt nem számítják be azokba a vonatmeghosszabbításokba, amelyeket a szerződés értelmében a főváros fölszólítására kiépíteni tartozik. A mai tárgyaláson a bizottság elvben hozzájárul a vonatmeghosszabbításhoz, mert azt a közforgalom érdekében szükségesnek tartja. Mielőtt azonban véglegesen határoznának, a társaságot még egyszer fölszólítják, építse ki ezt a vonalrészt úgy, hogy az a szerződésbeli vonal-meghosszabbításokba be ne számíttassék. HADSEREG. Megnehezített katonai házasságok. A fővárosban állomásozó ezredes tiszti karának tegnap adták ki bizalmas úton a hadügyminisztériumnak legújabb rendeletét, mely lényegesen megnehezíti a katonatisztek házasságkötését. A kauczió telekkönyvi biztosítása alkalmával ugyanis megkívánják újabban, hogy a megterhelendő házat — beleszámítva a már rajta levő terheket — valódi értékének felén túl, földbirtokot vagy egyéb telket pedig értékük kétharmadán felül meg ne terheljék.Kell,hogy a kauczióképen betáblázott ház valamely tűzbiztosítótársaságnál biztosítva legyen s a kaucziót letevő tartozik közjegyzőileg hitelesített aláírásával ellátott nyilatkozatban magát kötelezni arra, hogy e biztosítás szabályszerű megújításáról gondoskodni fog. Hogy a nősülni óhajtó tisztek milyen szimpátiával fogadják e rendeletet, azt mondanunk nem kell. Hozzájárul ehhez, hogy az utóbbi években számos katonatiszti házasság köttetett, ennélfogva egyes ezredekben a nős tisztek létszáma megtelt, így sok az olyan tiszt, aki még kauczió letevése ellen sem kap nősülési engedélyt, s várnia kell, míg a létszám csökken. Ezredes mint iskolaalapító. Thour Sándor ezredes, a Plevjében táborozó 32-dik gyalogezred ezredese. Plevjében saját költségén népiskolát állított föl, amelyben az ottani magyar és osztrák alattvalók, valamint az altisztek gyermekei oktatásban részesülnek. A tannyelv a magyar és német. Egyelőre az iskola három osztályból áll és Mária Therézia nevét viseli. Az ezredes nemes gondolkozásáról tanúskodik az a tény is, hogy a Plevljében elesett hadfiak emlékére márványból sírkövet emeltetett. A hadsereg legöregebb katonája, Kutschera Mihály fegyvermives, ki múlt hó 16-án ünnepelte meg 50 éves szolgálatának jubileumát. Kutschera a legvénebb aktív katona a legénységi állományban; szolgálati idejét mindvégig a 3. számú Károly főherczeg nevű gyalogezredben töltötte el. 1849-ben részt vett a magyar forradalomban, 1859-ben az olasz háborúban volt, ahol a magentai és novarai ütközetekben is részt vett. 1866-ban ezredével Csehországban volt, s ott a Trautenau melletti csatában küzdött, végül részt vett Bosznia okkupácziójában. Tulajdonképen csak 46 éve szolgál, mivel azonban a háborús évek kettőt számítanak, s ő négy háborúban vett részt, összesen 50 szolgálati esztendeje van. A már 66 éves katona, most is egész életerős s nem gondol arra, hogy nyugalomba vonuljon, szolgálata alatt a hadiérmet, legénységi szolgálati keresztet és ezüst érdemkeresztet nyerte jutalmul. Háromszor volt nős, házasságaiból 21 gyermek származott, kik mind élnek s közülök még csak kettő nem önálló. MULATSÁGOK. Szalon. Pártos Gyuláné Bartolucci Viktória úrnőnél szerdán fényes estély volt, melyet Noseda Pál és Vágó Pál festőművész előadásai, Tarnay Lajos zongorajátéka, továbbá a Szendrői Lajos által előadott dalok élénkítettek. Az egybegyűlt víg társaság reggeli 7 óráig kitartott a tánczban. Jelen voltak: Geszner Irma (Tápió-Szeléről), Lechner Irma, Witter Irén, Amon Margit, Jankó Abigán, Tabódy Margit, Jankovits Margit, Szakál Margit, Szemző Pistáné (Zombor), Jankó Jánosné, Szendrői Lajosné, Tabódy Józsefné, Witter Antalné. A józsefvárosiak mulatsága. A józsefvárosi 2. sz. tank. szegény gyermekeket segítő egyesület, mint írtuk, holnap tartja a Vigadóban mulatságát. A hangverseny műsora a következő: 1. Rákóczi-dalok, éneklik Payer Margit és Walch Vilmos. 2. Vieuxtemps „Adagio“-ja és Hubay Jenő „Csárda-jelenetbe, előadja Kladivkó Vilmos. 3. Delibes E. „Valse“ és Verdi „Ariette“ (Álarczos bál), énekli Peyer Margit. 4. Liszt F. „Rhapsodiá“-ja, zongorán előadja Tarnay Alajos. 5. Donizetti „Ária“ és „Magyar dalok“, énekli M. Henszler Helén 6. Parish-Alvars „Fantasie“ és Hasselmann „Romance“. Előadja Mosshammer R. 7. Szavalat: Zilahy Gyula. 8. Aggházy: „Nimm“, Denza „Se tu m' amati“ és Reinhold Becker „Tavaszi dal“, énekli Bárdossy Irén. A pécsi torna egylet február hatodiki jelmezes estélyén résztvettek: Mikola Ignáczné, Pompár Gyuláné, Jurán Ferenczné, Trebitz Ottóné, Hemmerich Károlyné, Jurisics I.-né, Marx Józsefné, Marx Nándorné, Remes Ferenczné, Kosztumitz Irma, Hemmerich Ilka, Szalay