Fővárosi Lapok 1896. november (301-330. szám)
1896-11-12 / 312. szám
_ ____________________________ teli pályaudvarból jövő futárvonat. A mozdonyvezető sípolt, de a rendőr nem hallotta s a következő perczben a mozdony kerekei köpönyegénél elkapták s oda csapták egy kis átjáró hid falához. A szerencsétlen ember koponyája betört, úgy hogy menten meghalt. MŰVÉSZETEK. * Filharmóniai hangverseny. A Vigadó nagytermében ma este ismét bevonult a filharmóniai koncertek hagyományszerűen fényes közönsége és bevonult az utolsó idők hagyományai ellenére egy fényes dirigens is. Ez Richter János. Erővel, lendülettel, fénynyel dirigált, de pálczája alatt csak kiélesedett az az ellentét, amely az ő és a zenekar szelleme közt mutatkozik. Ez a zenekari szövet sokat, igen sokat vesztett egykori nemességéből és finomságából; ennek a zenekarnak a művészlelke csak lassan és csak következetes munkával emelkedhetnék föl újra egy Richter János művészlelkéhez. A programmon, mint nagyobb jelentőségű szám, csak Beethoven IV. Szimfóniája állott, ámde Beethoven bármily műsort is dominálna és semmilyen műsornak egyéb számát sem lehetne vele egyenrangusítani. Mendelssohn Athália -nyitánya, amivel az estély kezdődött, formában és hangszerelésben nagyrészt túl van haladva ugyan, de költészetben eljut a mester suverén magaslatáig. Utána Lisztnek szerelmi és halálgondolatokkal tépelődő «Les Préudes» cz. szimfóniás költeménye következett. Majd a bécsi Brüll Ignácz eljátszotta új zongora-koncertjét. A szerzemény nem túlságosan eredeti — bár melodikus — ötletek thematikai feldolgozása és elsősorban szerzője ujjai alá van írva. Mint zongorázót, Brüllt sokan felülmúlják a technika egyes eszközeiben, de kevés játékos ujjkészültsége van enynyire egyenletesen kifejlődve. Tónusa meg néha elragadóan puha és gömbölyű. A közönség határozott melegséggel fogadta. A hangverseny epilógja az említett nagy b-dúr szinfónia volt, a zenei lángelme egyik napfényes nyilatkozata. Sajnos, a zenekar többször gondoskodott róla, hogy legyenek ennek a napnak is foltjai. Ám Richter egyénisége bizalmat kelt az idei filharmonikus sorozat karnagyi sikerei iránt, jóllehet ő szorult rá legkevésbbé, hogy személye iránt a bizalmat megerősítse. m.g. * Az ifjúság a népszínházban. Dr. Wassics Gyula kultuszminiszter felszólítására Eova Lajos a téli évadban, a hétköznapok délutáni óráiban, mérsékelt árak mellett továbbra is elő fogja adatni az Ezer évet, hogy az összes tanintézetek ifjúsága megláthassa ebben a hazafias szellemű színdarabban a millennium lefolyását. Ebben az ügyben Verédy Károly dr. budapesti tanfelügyelő már értekezett is Evva igazgatóval. A tanuló ifjak száma, akik az előadásokra igen csekély díj mellett fognak eljárni, mintegy ötvenezer lesz. A népszínházban az ifjúság kedvéért negyvenszer adják elő az Ezer évet. * A színpadi berendezés. Roberto Braco vígjátékát a «Hitelen»-t, a Vígszínház igazgatósága, színpadi szempontból, a legaprólékosabb gonddal állítja ki. Nem tudják, miképpen fogadja majd a premiere közönsége magát a darabot, mely tej testvére olasz kiadásban a «Váljunk el»-nek, valószínűnek tartjuk azonban, hogy a mű pompás színpadi berendezését méltányolni fogja. Indíttatva érezzük magunkat a Vígszínház igazgatóságának buzgalmát és helyes érzékét ezen a jócskán elhanyagolt territóriumon külön is a legmelegebb elismeréssel kiemelni. A színházlátogató közönség kellemetlen hangulata egy-egy tosa (üres és ízetlen) színpad megpillantásakor méltányos és jogosult, ám menynyivel érzékenyebben érinti ez a színrekerülő mű minden élesebb hangra idegesen összerezzenő, szerencsétlen szerzőjét, akit az előadás estéjén ég megy erélyesebben becsapott ajtó is kétségbeejt. A Vígszínház ivói ebben a tekintetben irigylendő kivételek. Korrektül berendezett, ízléses, szép színpadokat kapnak, s mert a tetszetős toilette ezerszeresen emeli viselőjének kedvességét, a siker ötven percentje már a függöny felhúzásának pillanatában biztosítva van. A példa követésre méltó, — legyen szabad azonban ezúttal más színházakra — nem hivatkoznunk. * Népszínház. Mária bátyja, melynek hétfőre tervezett előadása Baha Lujza asszony gyengélkedése miatt elmaradt, holnap csütökön kerül negyedszer színre a népszínházban, a két fő női szerepben Blaha Lujza asszonnyal és Küry Klárával. * A Liszt Ferencz zeneművészkor hétfőn, e hó 16-án, esti 7 és fél órakor a terézvárosi kaszinó (Andrássy út 39.) dísztermében tartandó II. házi hangversenyének két érdekes vendége lesz. Tursanszki Maria úrhölgy, ki születésére lengyel, a bécsiKonzervatórium” első díját nyerte el, utánna pedig Leschetitzkinél fejezte be tanulmányait. Chopin néhány darabját és Grieg C-moll hegedűszonátáját fogja játszani Adorján Jenővel, a másik vendéggel, aki jelenleg Párisban a Lamoureux-féle zenekar első versenymestere. Különben nálunk végzett aNemzeti zenedédben, majd az országos zeneakadémián, honnét Joachimhoz került. A Grieg-féle sonátát nemrég magával a szerzővel játszotta Párisban; saját szerzeményét, a «Boems hongrois»-t is elő fogja adni. Ezenkívül közreműködnek még: Sz. Bárdossy Ilona, Möldner Lujza, Roth Ernesztin úrhölgyek, valamint Bodó Alajos, Grünfeld versenymester és Bürger Zsigmond. Tagsági és vendégjegyek naponta d. u. 3—6 óra között válthatók a kör helyiségében (Andrássy út 24. sz. I. em.), vendégjegyek azonkívül kaphatók az összes zeneműkereskedésekben. * Kamarazene. A Grünfeld-Bürger-féle vonósnégyes társaság november 22-ére hirdetett II. népszerű hangversenyének műsorát megváltoztatták, illetőleg felcserélték a következőévet, mert Eibenschütz Ilona zongoraművésznő olaszországi hangverseny-körútja miatt decemberben nem jöhet Budapestre, így tehát az eredetileg csupán Mozart műveiből összeállított műsort a III. hangversenyen fogják előadni, míg a II. hangverseny műsora a következő: 1. Brahms zongora négyes (G-moll), zongora: Eibenschütz Ilona k. a. 2. a) Wagner R. «Die Grenadiere», b) Erkel F. «A magyarok Istene, énekli Takács Mihály. 3. Tschajkowsky vonós négyes (Es-moll, uj). * Kölcsey Ferencz szobra. Kölcsey szobrát, melyet Nagy-Károly városa részére készített a magyar szobrászvilág egyik kiváló fiatal tagja, Kallós Edet most öntik érezbe Párisban s a művész most Párisban időzik, hogy a szobrot átvegye s hazaszállittassa. A szobor ülőalakban, elmélázva ábrázolja Köleseit, arczán annyi igaz jellemzéssel, hogy a művész valóban Szatmármegye nagy fiának egész okos, poétikus lelkét oda mintázta az arczra. A szobrot valószínűleg a jövő hónapban fogják ünnepségek között leleplezni. _________FŐVÁROSI LAPOK,______________ 1896. november 12. Csütörtök. IRODALOM. ** Közigazgatási Elmekórtan. Dr. Babarczi Schwarczer Ottó egyetemi tanár »Közigazgatási elmekórtan* czimű most megjelent 608 oldalra terjedő művével kiválóan becses s hézagpótló munkát bocsát az elmegyógyászati szaktudományokkal foglalkozók rendelkezésére. Schwarczer Ottó régebben megjelent »Psychiatriai Jegyzeteiben közölte mindazt, amire az elmegyógyászati tankönyvek általában véve ki nem terjeszkednek, de amire a tiszti orvosi és a királyi törvényszéki orvosi vizsgáknál és főleg a gyakorlati téren minduntalan szükség van; megírta a múlt évben hézagpótló művét »Az Elmebetegek Jogvédelmét* úgy magánjogi, mint büntetőjogi szempontból s most közrebocsátja a »Közigazgatási Elmekórtan*-t, mely minden tekintetben méltóan sorakozik Schwarczer Ottónak alapos szaktudással s fáradhatatlan munkával megirt előbbi kitűnő műveihez. A »Közigazgatási Elmekórtan» magyarázatokkal ismerteti mindazokat a szabályrendeleteket s törvényeket, melyek az elmebetegügynek minden irányú szabályozására törekszenek, kimerítően tárgyalja az elmebetegekre vonatkozó összes állami, törvényhatósági és községi szabályokat, részletesen kifejti a sok kormányrendeletet, melyekkel a belügyi kormány az elmebetegek gyógyítása és ápolása ügyének szabályozására törekszik. A mű anyagának összegyűjtésében és rendezésében a szerzőnek munkatársa volt dr. Térfy Gyula, törvényszéki bitró. A nagybecsű könyv a Franklin-társulat kiadásában jelent meg sára tűzve 5 frt. (1.) ** Pálffy Miklós életrajza. Jedicska Pál történeti forrásmunkája, az «Adatok erdődi báró Pálffy Miklós a győri hősnek életrajza és korához (1552—1600.), az ígért határidőnél későbben, ez év vége felé fog megjelenni. A munka a tervezett 32 nagy VIII rétű iv helyett legalább 42 évre fog terjedni, mivel gyarapodni fog a bécsi hadi levéltárban nem rég fölfedezett okmányokkal. Egy fűzött példány ára 3 frt 30 kr.-ba, egy vászonba kötött példányé 4 frt. A könyvhöz mellékelve lesz Pálffy Miklós arczképes Vöröskővárának két képe. ** Demosthenes beszédei. A tud. akadémia kiadásában megindult »Görög és latin remekírók* gyűjteményes kiadásában megjelent Demosthenes beszédei második részének 2 kötete; fordította, bevezetésekkel és jegyzetekkel ellátta dr. Gyomay Gyula. A klasszikus remekírók e kiadását a tud. akadémia rendezi sajtó alá. A görög és magyar szöveg egymás mellett van benne a szemközti lapokon; alkalmas tehát a görög nyelv gyakorlására, de a nagy közönség is okulással használhatja az antik hellén szellem megismerésére. A második kötet a szónoklat nagy mesterének, Demosthenesnek két nagy beszédjét közli. Dr. Gyomlay mindkettőt részletes történeti és filológiai bevezetéssel látta el és a szöveghez is, ahol kell, felvilágosító jegyzeteket függesztett. Ezek a történeti és egyéb vonatkozásokat világosítják föl, s nagyban előkészítik Demosthenest, hogy a jeles fordítás minél inkább közkézen foroghasson. A Franklin-Társulat adta ki a 382 oldalra terjedő magyar fordítást, ára fűzve 2 forint, az 586 oldalra terjedő görög-magyar kiadás ára fűzve 3 forint. ** Jékey Aladár újabb versei. Jékey Aladár deczember végén adja verseinek második kötetét. A 9—10 éves füzet előfizetési ára 1 frt; az előfizetést a szerző nevére (Szentegyház utcza 27. sz.) kell küldeni. KÖZOKTATÁS: A Közoktatási tanács állandó bizottságának nov. 10-én dr. Beöthy Zsolt elnöklésével tartott ülésében dr. Heinrich Gusztáv előadó tanácsos terjesztette elő jelentését és javaslatait a középiskolai tantervek revíziójáról. Indítványozta a vallás és közoktatásügyi miniszter felkérését, hogy hatalmazza fel a tanácsot arra, hogy javaslatait esetleg az 1890:XXX. törvényczikk módosításával tehesse meg; indítványozza továbbá egy szakbizottság kiküldetését, amely a tanterv revíziójának alapvető kérdéseire vonatkozólag részletes javaslatot dolgozzon ki. Hogy ez a bizottság a kitűzött feladatkörébe tartozó nagyszámú jelentékeny és jelentéktelen kérdések útvesztőjében ezélt és irányt ne téveszszen, szükségesnek látja, hogy számára azok a kérdőpontok szabatosan megállapiítassanak, amelyekre az áll. bizottság elsősorban választ kíván. Elő is terjeszti e kérdőpontokat, melyek a következők: 1. Mennyiben tartalmaznak a mai tantervek oly követeléseket, melyek az ifjúság túlterhelésére vezetnek és mily módon volnának e követelések, a középiskola ezéljának veszélyeztetése nélkül, alászállíthatók, esletőleg eltávolíthatók? 2. Kétségtelen, hogy az ifjúság a nemzeti tárgyakból ez idő szerint részben a szerényebb igényeket sem elégíti ki. Mennyiben gyökerezik ma eredménytelenség magában a tantervben és mily intézkedésekkel volna elhárítható . 3. A rendelkezésre álló heti óraszám nem haladhatja meg az 1883. XXX. t.-cz. 16. §-ában megállapított maximumot, mely paed. és higien. szempontból helyes. A mennyiben az 1. és 2. pontban foglalt kérdések eldöntése egyes uj tantárgyaknak fölvételét vagy most is kötelező tantárgyak anyagának kibővítését megkövetelné, kérdés, hogy mely tantárgyak anyagának vagy szerepének megszorításával volna a szükséges hely és idő nyerhető. 4. A görögpótló tanfolyam mai tanterve tarthatatlan. Kérdés: mely anyag lépjen és lehetőleg mily beosztással a törvényben megállapított tananyag helyett? és ha a törvény ez idő szerint nem volna megváltoztatható, mi módon volna annak keretében a mainál helyesebb és üdvösebb tanterv megállapítható? Az állandó bizottság dr. Heinrich G., a bizottság első indítványát egyhangúlag elfogadta s ily értelemben fölterjesztést intéz a vallás- és közoktatási miniszterhez; a kérdőpontokat is általánosságban helyesléssel fogadta, de tárgyalásukba nem bocsátkozott. E fölött az előadói jelentés kinyomatása után a jövő ülésben fog dönteni. Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fülöp Áronné szül. Sargary Erzsébet felsőbb leányiskolai igazgatónőt, továbbá Váncza Mihály okleveles középiskolai tanárt, a fiumei állami felsőbb leányiskolához a IX. fizetési osztály 2k fokának megfelelő törvényszerű illetményekkel egyelőre ideig-