Friss Hirek, 1920. augusztus (4. évfolyam, 75-99. szám)
1920-08-01 / 75. szám
Hódmező-Vásárhely, 1920 IV. árfolyam 75. szám Vasárnap, augusztus 1 FŐOOETYEM POLITIKAI NAPILAP I Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda Főszerkesztő Előfizetési ára negyedévre 70 korona, fél. Hódmezővásárhely, Szent Antal utca 7. szám I . , 11 évre 140 korona . Telefonszám 22. BARABÁS ISTVÁN: Megjelenik mindennap kora délután A vörös rém bukásának évfordulója van ma augusztus 1-én. Ezen a napon omlott össze a bálvány, amit elhódított munkások vállaira állva emelt föl a polgári Magyarország romjain néhány mindenre elszánt világcsavargó. A vértől csepegő szoborból, mint egy Behemót-állat ordított ki a lelki durvaság s áradt szét az országra a szemét és piszok uralma. Hoszszu négy hónapon át tombolt a magyar nemzet testén, mint egy megvadult barom, pusztítva, zúzva mindent, amit egy évezred viharzása alatt a magyar nemzet alkotott s a mivel szervesen hozzákapcsolta magát a nyugati és keresztény művelődéshez. A múlt év augusztus 1-én végre megdőlt a szobor s szétesett bordái között látható lett egész belső romlottsága s undorító szennye. Szemétre épült a rendszer és szeméten pusztult el. Fogvacogtató emlékei sokáig gyötrik még a becsületes emberek lelkét, akik úgy gondolnak vissza arra mindig, mint egy rossz álomra, mint egy lidércnyomásra. Nemcsak azok, akik szenvedtek alatta, hanem azok is, akik belőle éltek utálattal és szégyenkezéssel gondolnak vissza a magyar történelem leggyászosabb négy hónapjára. Az ország fővárosában, a Vérmezőn, a felébredt magyar őserő ünneplő díszbe öltözve emlékezik meg ma a véres uralom bukásáról s a sírjából föltámadt nemzeti eszme győzelméről. A tiszta magyar nemzeti zászlót magasra emelve, meghordozzák azt, hogy egész világ láthassa s olvassa le róla a magyar nemzet fogadalmát. Ez a fogadalom erejével a múltban gyökerezik, reménységével a jövőbe lendül át, amelyben — hisszük Isten után—ilyen szégyenletes folt többé el nem rutítja a nemzet testét-lelkét. A keresztény Magyarország ünnepe győzelmi tor a maga mocskába fűlt bálvány halála fölött s kezdete az uj feltámadásnak, az uj, becsületesebb, tisztább magyar érzésnek és magyar gondolatnak. Acsarkodó ellenségek fogvicsorgatása kö szött ünneplünk. De ünneplünk és bízunk magunkban! Mindenünk kockán van. Mindent nyerhetünk, mindent veszíthetünk. „Isten óvja nagy csapástól mi magyar hazánkat!" . . . Az új lisztárak Vásárhelyen Lapunk volt az első, amely a kormány által megállapított új lisztárakat közölte. Vásárhelyen azonban a városi tanács külön megszabta a lisztárakat. Azonban az a mennyiség, melyre a város által megállapított ár vonatkozik már majdnem elfogyott. Most a tanács a malom tulajdonosokat és a közellátási hivatal vezetőjét értekezletre hívta össze az új és végleges lisztár megállapítása céljából, melyet a kormány és a város által megállapított árak alapján fognak megszabni. Engedély nélküli dohánypalánták bejelentése Lapunk közelmúlt számában megírtuk, hogy az eddig be nem jelentett dohánypalántákat nem kell megsemmisíteni. Ma érkezett meg a városhoz a szegedi pénzügyigazgatóságnak erre vonatkozó értesítése, mely szerint a pénzügyminiszter megengedi a saját fogyasztásra szánt dohánytermelés kiterjesztését a tanyák, puszták és szőllőhegyek belsőségeire is, az elkésett jelentéseket, amennyiben az előírt feltételeknek megfelelnek, a bejelentő hivataloknak el kell fogadniuk. Tehát az előbbi rendeletben megállapított minimális 200 főnél kevesebb dohányt is lehet termelni, de az érte fizetendő legkisebb illetéket 200 koronában állapította meg a miniszter. Törvényjavaslat az államfői hatalom kiterjesztéséről A kormányzó házföloszlatási, haduri és kegyelmezési joga. Az igazságügyminiszter beterjesztette a nemzetgyűlésnek az alkotmány helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. törvénycikk 13. paragrafusának módosítását célzó törvényjavaslatot. A törvényjavaslat négy szakaszból áll. Az első kimondja, hogy az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének és feloszlatásának a királyi hatalomban foglalt jogköre a kormányzót is megilleti azzal a korlátozással, hogy a föloszlatási rendeletben tartozik intézkedni, hogy a nemzetgyűlés a föloszlatásától számított három hónapon belül újból összeülhessen. Az eredeti törvényben megállapított 60 napi határidő érvényben marad. Módosul a paragrafusnak 5 ik bekezdése azzal a rendelkezéssel, hogy közvetlenül fenyegető veszély esetén a kormány felelőssége és a nemzetgyűlésnek késedelem nélkül kikérendő utólagos hozzájárulása mellett, a hadseregnek az ország határán kívül való alkalmazását is elrendelheti ,a kormányzó. Módosul továbbá az utolsó bekezdés is. A javaslat ugyanis a kormányzónak általános kegyelmezési jogkört is biztosít bizonyos törvényes korlátozások mellett. A város rémnapjaiból 12. „Harc“ a városért. Estére a nyári színkörbe ünnepi előadást hirdettek. Seregestől vonattak a proletárok a Népkert felé. Az oláh már akkori — amint később kitűnt — egészen közel lopózott a városhoz. Kémei pontos tudósításokat vittek neki mindenről. Idebenn vígan voltak, érkező vörös katonákat fogadtak s készültek a holnapi napra, amikor leszámolnak a „nép“ ellenségeivel. Azorgonavirágos titkára intézkedett, ugrált, cikázott. Maga volt a mindenütt jelenvalóság. Hanem úgy nyolc óra tájban különös dolgot láttam. Két parasztkocsin a kocsi derekában elbújva vörös katonák száguldottak be a vásártér felől. Veszettül hajtattak. Gondoltam valami futár tisztet végeznek. Később megtudtam, hogy ez bizony menekülés volt. Akkor már az oláh bent volt. Természetéhez híven lappangva, bujkálva jött. A vörös maszlaggal elhódított „nép” azonban tódult a nyári színkörbe. A vihar előtt feszültség érzett a levegőben. És háromnegyed kilenckor megszólaltak az oláh gépfegyverek .. . Egyszerre néma lett az utca. Az emberek becsukták ablakaikat. És sötétség borult az utcákra és a szivekre. Túl a Tiszán, Szeged városában a „vezér* urak, a „nép barátjai* talán ebben a pillanatban rendelték meg a bécsi szeletet. .. Ok, ezeknek jó szimatjuk van. Mindent megszagolnak, mindent megéreznek s minden lében felülmaradnak, mint a parafadugó. Demarkációs képtelenségek Papiros határok Előre láttuk, hogy amint az ország ébredezni kezd a vesztett háború, a két forradalomnak nevezett felfordulás és az ellenséges megszállás által okozott dermetségéből és megindul a gazdasági termelő tevékenység az úgynevezett demarkációs vonalak mentén ki fognak derülni azok a szörnyűségek, amelyek sok tízezer négyszögkilométernyi területen kincs küzködéssé teszik a magyar honpolgárok életét és lehetetlenné nemcsak a hasszonnal járó gazdálkodást, hanem általában az egész megélhetést is. Legelőbb a román demarkációs vonal mentén támadt kelevények fakadtak ki és a román kormányomány nagy kegyesen hozzájárult ahhoz, hogy mindenféle zaklató ellenőrzés mellet a demarkációs vonal mentén a gazdák hozzáférhessenek a földjeikhez. A termést persze ott