Friss Hirek, 1922. október (6. évfolyam, 225-250. szám)

1922-10-07 / 230. szám

slódmező-Vásárhely, 1922 Szombat, október 7­­1. évfolyam 230. szám FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Ára: Szerkesztőség kiadóhivatal és könyvnyomda: főszerkesztő BARABÁS ISTVÁN Előfizetési éra: egy hónapra 150 korona Ára: mi 1 Hódmezővásárhely, Szent Antal­ utca 7. szám . i . , BT­O Telefon: Szerkesztőség 209. Kiadóhivatal 22. Felelős szerkesztő: HOLLÓSY ANTAL Megjelenik mindennap kora délután O ** UjurTjTi^rL^~LnjlATAAnjnjwir^rrrj“-i^rir*AriJU~VTA~irrirLrir^nj~rrr írui--‘v u~a — «•—■**•**■ * ■«■“** .***1 Az őszirózsás forradalom szomorú emlékű hőse, Károlyi Mihály, ismét beszéltet magáról. A „ma­gyar köztársaság volt el­nöke“ aláírással cikket írt Magyarország ellen egy an­gol folyóiratban. Az az an­gol folyóirat, amelyben Ká­rolyi Magyarországot bevá­dolja a külföld előtt , négy nyelven jelenik meg. Nyil­vánossága tehát elég nagy s így Károlyi rágalmai is elég széles körben válnak ismertekké. A volt elnök úr megállapítja, hogy az ország a gazdasági romlás felé megy, mert nem akar az utódálla­mokkal együtt dolgozni gaz­dasági téren. Azután ezt mondja: „A Duna-medence gazdasági helyreállításának fő akadálya kétségtelenül Horthy tengernagynak, je­lenleg Magyarország kor­mányzójának általános po­litikája. Kormányai táplálják a szenvedelmes sovinizmust, a mun­kás irredenta mozgalmakat, a min­denféle puccsokat Magyarország szomszédai ellen, oly állapotokat teremtve, melyek ez országokban lehetetlenné tesznek minden paci­fista politikát. A hadseregnek, a csendőrségnek, a folyami hajózás­nak, a vám, a határ- és pénz­ügyőrségnek és más katonai ala­kulatoknak rémes költsége rész­ben feltüntetve, részben különböző szabaszok­ban elrejtve a költségve­tésben ,a gazdasági rendszer, a­mely nyíltan ellensége az iparnak és kereskedelemnek; törvényes in­tézmények, minő a borbüntetés ár­drágítók részére — mindezek ká­rosak az ország gazdasági felvi­rágoztatására.“ Ilyen hangon és igy ir Magyarország „volt köztár­sasági elnöke” Csonka Ma­gyarországról. Az az ember, akinek legfőbb része van abban, hogy ma csonka or­szág vagyunk. Akinek tíz­ezrekre menő hold földjei, milliárdokra menő vagyona, húsz-harminc kastélya van abban az országban, amely­ben a becsületes családoknak tízezrei laknak vagonokban és nyomorognak olyan laká­sokban, amikben Károlyi urnak a kopói se laknának el. Az úgynevezett utódálla­moknak ezrével járnak ké­mei országunkban. Tudják pontosan hány csendőrünk, hány katonánk, hány pus­kánk van. Ezek mellé áll Magyarország egykori köz­­társasági elnöke spiclinek, besúgónak, árulkodó denun­­ciánsnak. Puccsokkal vá­dolja meg az ország kormá­nyait az az ember, aki 1918 októberében megcsinálta cse­lédjeivel a legborzasztóbb puccsot Magyarország ellen. Munkás irredenta mozgal­makról irkál az az alak, aki kijátszotta magát társaival együtt munkásbarátnak, de birtokain egyetlen munkás­­jóléti intézményt nem csi­nált. Példának csak egyet hozunk föl — a Paród fürdő mellett levő üveghulát, ahol­­a gróf ur munkásai ma is a legembertelenebb sorsban vergődnek; ahulét, ahol a nép barátjának 6000 hold bekerített vadaskertje van, de a község, lakosságának, amely ma is a nemes gróf job­bágya, egy talpalatnyi földje sincs. Az elvetemültségnek ek­kora fokát magyar ember még nem mászta meg. Mert ha Kunfi Zsigmond, Göndör Ferenc volt hazája ellen is, ha Jászi Oszkár oláhok kö­zött kilincsel Csonk­a-Ma­­gyarország ellen — ez egé­­szen természetes dolog tőlük, őket az alatt a rövid idő alatt, amely alatt magyar kenyeret ettek, a magyar föld igézete úgy látszik nem foghatta meg. De hogy egy Károlyi gróf, akinek család­jában annyi derék magyar ember volt és van, így írjon hazája ellen, amely neki pompát, fényt és minden földi jót adott — ez már a lelki eltévelyedésnek és sü­­lyedettségnek olyan mérete, amely nagy a mi kicsiny magyar földünknek. A go­noszságnak, elfajulásnak és hitványságnak nincsenek határai. TÁVIRATOK A pénzügyi kormányzat programmja Budapestről jelentik . Kállay Tibor pénzügyminiszter a pénzügyi kor­mányzat legközelebbi programmjáról ezeket mondotta: — Elsősorban az adóreformnak a második részletével foglalkozom, mely második részben a községi háztartás kérdésének rendezése, azután a jöve­delmi adótörvény novelláris kiegészí­tése, továbbá az adókezelési szabá­lyoknak megállapítása és végül a vé­delmi adók behozatala bolgár mintára foglal helyet. Ez a négy törvény­javaslat remélhetőleg nemsokára ké­szen áll arra, hogy a nyilvánosság elé jöjjek vele. Néhány új bevételt is óhajtok átengedni a községi háztar­tások céljaira, hogy végeredményben oly helyzetbe jussanak, hogy nehézség nélkül vehessék át azokat a tisztvi­selői illetményeket, amelyek békében is mindig a községi háztartás terhét képezték. Foglalkozom a tisztviselői illetmé­nyek egyszerűsítésének kérdésével oly irányban, hogy a most különböző címen és összegben engedélyezett já­randóságok egységesíttessenek és a jövőre nézve a fizetés és negyedéven­­ként kiszolgáltatandó lakáspénz és családi pótlék legyen. Ha számításaim beválnak és tényleg nagyobb bevételt kap a kincstár a földadóból és va­­gyonváltságból, amely kedvezmények befizetésére nézve külön határidő ál­lapíttatott meg, remélem, hogy az őszi nehéz szezon rázkódtatás nélkül fog eltelni, annál is inkább, mert a magam részéről mindent meg­teszek arra, hogy a kiadásokat meg­szorítson. Utasították a gazdasági felügyelő­ket a földbirtokreform végre­hajtásának gyorsítására B­pest, október 6. A „Sajtótudósító“ jelenti: Nagyatádi Szabó István földmi­­velésügyi miniszter összehívta a vár­megyei gazdasági felfigyelőket és igen szigorúan meghagyta nekik, hogy min­dent tegyenek meg a földbirtokreform gyors és sima végrehajtására. Nem akar úgymond­­ kormánybiztost rendelni föléjük, de ahol a reform végrehajtásánál huzavonát lát, ott kénytelen lesz ezt is megtenni. A gazdasági felügyelők részle­tesen beszámoltak arról, hogy majdnem minden községben befejezték már az előkészítő munkálatokat és már csak a birói eljárás van hátra. Kemal folytatja a harcot a konferencia kudarca esetén Páris, október 6. A „Sajtótudósító” jelenti: Az Intransigeant jelenti Konstan­tinápolyból . Musztafa Kemal pasa kép­viselője kereken kijelentette, hogy arra az esetre, ha Anglia elutasítaná a ke­­malisták követeléseit, Angola megszakítja a tárgyalásokat és a török csapatokat Konstantinápoly ellen indítja.­­ Kemal pasa terve az, hogy megtámadja Szku­­tarit és a Dardanellákon valamivel dé­lebbre kel át. Szmirna, okt. 6. Egy Havas jelentés szerint 70.000 főnyi kemalista csapat 40.000 főnyi tartalékkal készen áll arra, hogy megtámadja az angolokat, ha a mudániai konferencia kedvezőtlen lefo­lyású lesz. Vázsonyi és Stassay megegyeztek Bpest, okt. 6. A „Sajtótudó­­sító” jelenti: Vázsonyi és Bassay tegnap hosszasabban tanácskoztak és megállapodtak abban, hogy a közös liberális blokkot felállítják. Ez a liberális blokk lényegileg ugyanaz, mint a polgárok és munkások szövetsége volt. Hírek dióhéjban A prágai minisztertanács a cseh hiva­talos lapban megjelent rendeletével élet­­be léptette az új kassai nagy­ teupát, a­mely Abaújtorna­, Sáros, Zemplém­­megyékből és Ung megye nagymihályi járá­sából áll. A hivatalos lap másik rendelete értelmében Pozsony és Kassa elvesztik törvényhatósági jellegüket és rendezett tanácsú városokká lesznek. Komárom és Selmecbánya törvényhatósági városok és az összes rendezett tanácsú városok el­vesztik ilyen jellegüket s ezentúl csak nagyközségek. A Spezia melletti falconarai robbanás­nak eddig 174 halottja van. A korona mai zürichi nyitása: 0*22 Hivatalos valuta-kurzusok: 1922 október 6. N A apoleon (pénz) 9400 ngol font 11125—11425 Leva 1550—1650 D ollár 2500—2575 Francia frank 190—195 M árka 120—140 Lira 105—110 O­sztrák korona 3.20—3.30 Lei 15—16 Szokol 79—83 Svájci frank 470—485 K­orona- és frankdinár 3200—3600 Lengyel márka 30—31 H­ ollandi forint 970— 995 Belga frank 180—185

Next