Friss Ujság, 1901. május (6. évfolyam, 122-150. szám)
1901-05-09 / 128. szám
Második kiadás» VI» évfolyam, 128« szám,_____________ Budapest, 1909. csütörtök május 9. i krajczár. (2 fillér.) POLITIKAI NAPILAP, ||| Kettehratt mintomeg közte Előfizetési ára: MK ER II IM L DIQQ II IvlP I együtt egy hónapra 60 kr. (1 korona Hjg mm ggf g||IMk KZ szerkesztőiség, kiadóhivatal 4» «■3 20 fillér). Ilii Bps SS’®» PH ISM Ss® »11 Bp ^S|feléfizetik pámira Ingyenes köl▼ lAikeat rosta) szétküldéssel egy ES gjjSj IS gpgj SgStegSe WaBame ftalMBpi fja&aWBi e»önkönyvtára 14n»sre 60 kr. (1 korona és 20 fillér). BBS BUi BB MB y, ker.» Mouveduteea 10, az. __ Kettős kivégzés. — Szélhámos czipőgyár. Szélhámos czipőgyár. Szegedről egy osztrák gyárosnak szélhámosságáról érkezik a hir. Ez a gyáros rutul visszaélt Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter bizalmával. A botrány hőse egy mödlingi osztrák czipőgyáros, aki Temesvárott állami kedvezményekkel, sőt szubvenczióval czipőgyárat alapított, azzal a biztatással nyerve el a kormány támogatását, "hogy kizárólag temesvári gyártmányaival fogja a tetemes osztrák behozatallal szemben hazánkban a versenyt felvenni. Temesvári gyárának az osztrák vállalkozó az ősmagyar Turul nevet adta. Szegeden pedig kisült mostanában, hogy az élelmes vállalkozó Mödlingben készített s ott a Turul védjegyével ellátott czipőket hoz nálunk forgalomba. Ez közönséges hamisítás, csalárd félrevezetése a magyar közönségnek. Temesvárott a bécsi vállalkozó üzemben tart egy kis gyárat, hogy ezen a réven ráhamisíthassa osztrák gyártmányaira a magyar védjegyet. Hegedűs miniszter bizonyára erélyesen megrendszabályozza a temesvári czipőgyár osztrák gazdáját. Amely vállalat ilyen visszaéléseket követ el, az rászolgált a legkeményebb megtorlásra. A szegedi tudósítás így szól: Szeged, május 9. Szenzácziós visszaélésnek jött nyomára a szegedi bőriparszövetkezet, amely alighanem nyomokat fog hagyni a kormány iparpádoló politikájának rendszerében. Rájöttek ugyanis, hogy az államilag évenként 70,000 koronával segélyezett Turul temesvári czipőgyárrészvénytársaság a magyar ipart pártoló közönségnek osztrák gyártmányú czipőket árul s ezzel nemcsak a kormányt játszsza ki, de érzékeny kárt okoz a sok nyomorral küzdő magyar kisiparosoknak is. A jeles cég már napok óta hirdeti itt, hogy Szegeden fióktelepet nyit, s a napokban érkezett a czég kérvénye a helyi iparhatósághoz, melyben fiókraktár felállítását kéri, hogy saját hazai gyártmányú czipőit árulhassa. A kérvényt még el sem intézték, a czipők azonban már megérkeztek Mörlingből. Kisült, hogy a «hazai gyártmányt» áruló társaság a fióküzletet teljesen külföldi holmival akarta felszerelni. A visszaélés a dologban az, hogy a temesvári czipőgyár a kormánynyal szerződéses viszonyban áll s ebből kifolyólag 70.000 korona évi szubvencziót élvez azért, hogy magyar munkásokkal, magyar gyártmányú bőrökből olyan czípőket készíttessen, amelyekkel az országba beözönlő osztrák gyártmányok ellenében konkurrencziát támaszszon. E végből az adómentesség és a szub- venczió élvezete mellett az ország öszszes ipartestületeinek ellenében meg-engedte a miniszter, hogy bármely vidéki városban fióktelepet létesítsen. A visszaélés véletlenségből pattantti. Mikor ugyanis ma megérkeztek a ládák, a vasút az értesítő levéllel kerestette a céget. Minthogy közelebbi czím nem volt megjelölve, a vasúti szolga az ipartestülethez, majd a szegedi bőriparszövetkezethez fordult tudakozódás végett. Ez utóbbi helyen figyelmessé lettek a dologra és az ipartestület értesítette az iparpártoló szövetséget abból a czélból, hogy keressenek orvoslást. Ez értesítés alapján Libdy Antal és Bozsó János az ipartestület részéről, Szabó Gyula titkár pedig az iparpártoló szövetség részéről Taschler Endre dr. iparhatósági biztos előtt bejelentették az esetet és vizsgálatot kértek. Taschler jegyzőkönyvet vett fel és nyomban megbízta Bieber Miklós rendőrbiztost, hogy a följelentőkkel egyetemben állapítsa meg a tényállást hivatalosan. Mint ahogy meg is állapították. A «Verkaufstelle der «Turul» Temesvarer Schuhfabriks Actien-Gesellschaft, — Szeged» czimre hét láda 1887. kgr. súlyú «Schuhe aus Leder» érkezett Mödlingből, Frankl Alfréd czipőgyárostól. Az iparhatóság ma délben hivatalosan felbontatta a ládákat és megállapította, hogy asok a temesvári gyár jegyeivel vannak már előre ellátva. Az összes érdekelt körök most feliratilag kérik a minisztertől a visszaélés megtorlását, akinek jóságával ily fulul visszaélt a temesvári gyár. Kicsapott vallássértő diákok. Uj nemes. A hivatalos lap közli: Személyem faörüli magyar miniszterem előterjesztése folytán Offenheimer Gyula dr. kassai közjegyzőnek és törvényes utódainak, vezetéknevüknek»Kazinczy*-TM való átváltoztatása mellett, a magyar nemességet a »kazinczY előnévvel díjmentesen adományozom és megengedem, hogy a régi kazinczi Kazinczy család czimerét használhassák. Kelt Budapesten, 1901. évi április hó 26-án. Ferencz József, s. k., Széchényi Gyula gróf, s. k. Uj kamarás. A hivatalos lap jelentése szerint a császári és apostoli királyi Felsége nagyapponyi Apponyi Antal gróf tartalékos hadnagynak, az Uxküll-Gyllenband gróf 16. számú huszárezrednél, és fogalmazó gyakornoknak a sarajevoi országos kormánynál a kamarási méltóságot díjmentesen adományozni méltóztatott. Esküdtbiróság a vonaton. — Távirat. — Nagybecskerek, május 9. Nagybecskereken már harmadik napja tárgyalták Radoszáv Írnok hünpörét, amelyben ma fordulat történt. Radoszáv ugyanis azt vallotta, hogy áldozata Weinrich ügyvéd arczul ütötte és ezért hirtelen haragjában ölte meg az ügyvédet. Az eddig kihallgatott tanuk vallomásában semmi olyan nem volt, ami ezt az állítást megerősítette volna. Tegnap délelőtt Gagyánszky tanú azt vallotta, hogy a gyilkosság éjjelén elment a meggyilkolt háza előtt, ahonnan kiabálást hallott és Radoszáv e szavait: — Hogyan mer engem pofon vágni? Pollák Viktor dr. védő indítványára ma este nyolcz órakor az egész esküdtbiróság, az ügyész, a védő és a vádlott, akit három börtönőr kijárt, külön vonaton a három órányira levő Módosra utazott, hogy meggyőződjék, várjon Weinrich házából csakugyan kihall alszik-e az utczára a kiabálás. Vallássértés miatt kicsapott diákok. — Saját tudósítónktól. — Tanári körökben sokat beszélnek mostanában öt diákról, akiket a IX. kerületi polgári fiúiskolából a napokban azért «tanácsoltak el», mert állítólag az iskola elvonuló körmenetét kicsúfolták. Egy beeszélik a beavatottak, hogy épen akkor ment a körmenet az iskola előtt, mikor a tanulóknak óraközi szünetük volt s az osztály ablakából kiabáltak a tanulók valamit a körmenetre. Másik verzió szerint az egyik diák lent volt az utczán s onnét csúfolódott, a többi pedig, egymást tüzelve s tréfálkozva kiabált a körmenetre egy-egy pajkos szót. Annyi azonban tény, hogy akár súlyosabb, akár kevésbbé beszámítható volt a csúfolódás, az öt diákot három napos vizsgálat után eltanácsolták az iskolából. A szülőknek megmondották, hogy vegyék ki az iskolából fiaikat, mert különben kiteszik a szűrüket. Mindezt az iskola a fölöttes hatóság figyelmeztetésére tette meg. A körmenetben résztvett papoknak, úgy látszik, első dolguk volt a szenvedett nagy kérelemmel eldicsekedni felettes egyházi elöljáróiknak. Úgy mondják az iskola tanárai, hogy még Vaszary herczegprimáshoz is fölment a panasz, s hogy a fővárosi tanügyi ügyosztály vezetőjének, Faller Ferencz tanácsnoknak rendeletére történt meg a nagy vizsgálat, amely eredménye az öt diáknak az iskolából való »eltanácsolja.« Az öt tanuló közül egy református, egy zsidó és a többi három római katolikus, még pedig a súlyosabb beszámítás alá eshető csúfolódást épen a három katolikus diák követte el, a más vallású két tanulóval együtt azonban ugyanarra a büntetésre ítélték mind az ötöt. úgy látszik a két nem katolikus diáknál súlyosító körülménynek vették, hogy idegen vallás körmenetét csúfolták ki. Ezt a darabot most előadták Küzes-Gytuhmason. Erről az előadásról írják a következőket: Vörös szalag jelvényes elvtársak járták Le Füzes-Gyarmat poros utczáit vasárnap reggel. Nagy napra viradtak. «Czuczilista» népgyülést rendeztek a Petőfi-téren. A gyűlés egy nemzeti szinü, meg egy rikító vörös lobogó árnyékában folyt le s a sok panaszos szóbeszéd főképen az estére tervezett műkedvelői előadás körül forgott, melyre nézve a hatóságnak némi kifogásai voltak. A füzesgyarmati elvtársak ugyanis elő akartak adni az iparegyesületben egy színdarabot, melynek előadását nemrégiben Budapesten betiltotta a rendőrség. Az egyfelvonásos szinmű a »Gyárilányok« czimet viseli s a szinlap szerint »színre alkalmazta Mezőfi Vilmos.« A darab mellett azonban szoczialista dalok és szavalatok is szerepeltek a programmon s Csánki Jenő főszolgabíró nem engedélyezte az előadást. Ezért forrongott a gyülekezet. Mert ponyvából és gyékényből már a színházi sátor is fel volt állítva az egylet udvarán s a szereplők nagy ambíczióval készültek az előadásra. Nemsokára aztán megérkezett a főszolgabíró engedélye, hogy a műkedvelői előadás megtartható, de dalok és szavalatok nélkül. A ponyvasátor megtelt hallgatósággal, de mivel szakadt a zápor — s benn ép úgy esett, mint künn — nyitott esernyőkkel ültek a magyarok. A rendre vörös szalagos rendezők ügyeltek fel, még pedig igen erélyesen. Valami koloszszális sikere a «Gyári leányok»-nak nem volt, bár az előadás végén Mezőfi Vilmos kijelentette, hogy ezt a «remekművet» a Nemzeti Színházban sem adhatták volna jobb előadásban. Kettős kivégzés: Nürinberg, május 9. Ma reggel kettős kivégzés volt. Reggel hat órakor vitték a vesztőhelyre Höfling esztergályost és Schaller napszámost, akik közösen meggyilkolták és kirabolták Höfling anyósát. A hóhér pár pillanat alatt végzett a halálraítéltekkel. A bárd lecsapott s a kétgyilkos feje a fűrészporos kosárba hullott A szoczialista színdarab. — Saját, tudósítónktól. — Tudvalevőleg Budapesten a főkapitányság betiltotta a Mezőfi Vilmos által fordított színdarabnak, a Gyári lányokénak az előadását szoczialista tartalma miatt. Öngyilkosság a kapitányságon. — A Friss Újság tudósítójától. — A Vili. kerületi kapitányságon egy uriasan öltözött asszony öngyilkossági szándékából fel akarta vágni az ereit. Ez elhatároozásában szerencséjére megakadályozták s igy csak a bőrt karczolta meg. A nő nevét titokban tartják, úgy látszik, a vizsgálat érdekében. A király zászlója. — Saját tudósítónktól. — A Ludovika Akadémia tegnapi ünnepéről tegnapi tudósításunk az udvar megérkezéséig terjedt, Hornig püspök beszéde után, amelyben kínosan tűnt fel az, hogy király helyett császárról szólott, a szegbeveréshez kijelölt tisztek és a négy évfolyam rangbeli első növendéke a szegbeveréshez fölállított asztalhoz léptek. A püspök is idejött a zászlótartóval, aki a zászlót az asztalra terítette. Most megkezdődött a szögbeverés szertartása. Három szöget a püspök vert be elsőnek, őt követték a király és az uralkodóház tagjai, akik a szögbeverés után visszatértek a sátorba. Az ország főméltóságai, a honvédelmi minisztérium képviselői és az Akadémia kijelölt lisztjei és növendékei vertek a zászló nyelébe egy-egy szöget. A király és az uralkodóház tagjai azután beírták a nevüket az Akadémia emlékkönyvébe. Az