Friss Ujság, 1906. október (11. évfolyam, 273-302. szám)

1906-10-03 / 274. szám

XI évfolyam 274. szám Budapest, 1906. október 3. Szerda Ara 2 fillér [1 kr.] egy hónapra 60 kr. (1 korona). ^ KeeikemM’­uliza ^ Részletek a szultán merénylőjéről. Agyonlőtte manat­ény fiatal építész. Agyonlőtte magát egy fiatal építész. C’.eSifil tanul a filméig. Egy kis főherczeget elküldenek Prágába, hogy ott németül meg csehül tudományt tanuljon. A kis főherczeg, aki­ről szó van, arra van kiszemelve, hogy egykoron Ma­gyarország királya legyen, s Szent István koronáját viselje. És ezt a jövendő magyar királyt elküldik Prágába németül és cse­hül tanulni. Persze a fiatal fenség eddig se tett egyebet, csak németül és csehül tanult. Magyarországhoz és a magyarokhoz annyi köze van eddig, hogy egy osztrák katona­tiszt felügyelete alatt pár hétig utazgatott a magyar tartomány­ban. Szegény ifjú! És szegény or­szág! Hogyan értsék meg ezek va­laha egymást? Az ifjú az országot, az ország az ifjút? Hiába, a Habs­burgok nem tanulnak, de felejte­nek. Nem akarják megtanulni, hogy egy országot ma már nem le­het úgy hinni, mint ahogy holmi idegenbe szakadt mágnásaink az uradalmaikat bírják, melyeket sohase látnak, csak a jövedelmei­ket húzzák. • Az uradalmak birtokát megőr­zik a telekkönyvek, ha a tulajdo­nos nem is néz utánuk. De ki és ho­gyan őrzi meg a népek hűségét és szeretetét? Ennek a hűségnek és szeretetnek el kell vesznie. Mert folyton őrzi azt az elkeseredésnek, a reménytelenségnek, az igazság­talanságnak érzete, hogy egy nem­zet sorsát mindig olyan fejedel­mek bírják és döntsék el, akik megérteni a baját nem tudják, akik még ha akarnak, se tudnak segíteni rajta, mert nem ismerik. A kor halad és hovatovább el­­kell jönnie annak az időnek, ami­kor egy milliókra menő nép, ha e fonákságot megérti és megérzi, azon változtatni is fog tudni. A múltban mindegy lehetett a feje­delmeknek, szereti-e őket a nép, vagy sem. Megvolt a hatalmuk, hogy szeretet nélkül is uralkodja­nak, így lesz-e mindig a jövőben list A jelek nem ezt mutatják. Éppen ezért szánjuk mi azt a­­ szegény kis főherczeget, akit cse­hek és németek közt nevelnek ma­gyar királylyá. Szánjuk nem csu­pán a jövendő alakulásaira gon­dolva, de emlékezvén a múltakra­­is. Vájjon sok eddigi magyar Habsburg-királynak, s vájjon a mostani királynak is nem lett vol­na-e jobb sora, nem maradhatott volna-e sok keserűségtől, bánattól megkímélve, ha közelebb áll a ma­gyarokhoz, s jobban megérti őket? De a Habsburgok elfelejtik az őket ért csapásokat s másoknak tulajdonítják azokat a szenvedése­ket, amiket maguknak köszönhet­nek. Szegény kis főherczegre is veszteségek, lemondások várnak, amikről tehetni nem fog, amiket majd megköszönhet azoknak a jó­akaróinak, akik most Prágába kül­dik németül meg csehül tudo­mányt tanulni. Egy fiatal építész öngyilkossága — Saját, tudósitónktól. — Tegnap este egy fiatal ember szállott meg a Csokonai-utcza 10. száma alatt levő Nemzeti szállodában. Bezárkózott a szobájába s egész éjszaka levelet irt. Ma,reggel halván­­n­egyed nyolca- órakor lövés zaja hallatszott a szobából. A szál­loda személyzete feltörte az ajtót és a fiatal embert a díványon fekve, holtan találták. A mellén, a szíve fölött lövés­től eredő seb volt, mellette revolver ha­vert. Nyomban értesítették az esetr­ől a rendőrséget, ahonnan egy rendőrfogal­mazó ment ki az eset színhelyére. A rendőrség megállapította, hogy a fiatal­ember öngyilkosságot követett el. Mellibe lőtte magát. A golyó a szívét fúrta át és nyomban meghalt. A rend­őrség megállapította, hogy az öngyilkos Margittay Géza 26 éves építész, aki Ko­vács Frigyes műépítésznél volt alkal­mazva a sas-utcza 15. száma alatt. A múlt hónap végén azonban állítólag ha­nyagsága miatt elbocsátották. Több he­lyen próbált álláshoz jutni, de sehol sem sikerült. Valószínűleg ez keserítette a halálra. Tegnap délután távozott el atyjának, Margittai­ Jenő már. mérnöknek Vö­rösmarty­ utcza 42. számú lakásáról és magával vitte a revolverét is, amelylyel az öngyilkosságot elkövette. Az asztalon három levelet találtak. Az egyik az ap­jának, a másik a bátyjának, Margittali Elek banktisztviselőnek Hermes-bank­­­ház, a harmadik pedig egy nőnek szólt. Egy papírlapon a következő sorok ál­lottal: : „A rendőrségnek. Tettemnek oka sorsom felett való kétségbeesés. Ön­­gyilkosságom józanul, megfontolva , követtem el. Ha meghalok, értesítsék bátyámat, ha életben maradok, hívják ki hozzám Rökk Szilárd­ utcza 3. sz. alatt lakó házi­orvosomat.“ Az öngyilkos építész holttestét a tör­vényszéki orvostani intézetbe vitték. Lemészárolt család. — Saját tudósítónktól. — A zalamegyei Fináncz-majorban ré­mes mészárlást­­vitt véghez egy Feh­­ér Mihály nevű elmebajos gazdasági cse­léd. Húsz év óta dolgozott a majorban, derék, hasznavehető munkás volt, míg nem tavaly az a csapás érte, h­ogy az elméje megzavarodott. Előbb csak buskoritor volt, de ké­sőbb közveszélyes őrültséggé alakult át a betegsége. De mert voltak napjai, amikor egészen józanul elbeszélgetett, nem intézkedtek, hogy elszállítsák ha­zulról és -tovább , is együtt­ lakott há­romtagú családjával. A szerencsétlen­ség erre bekövetkezett. Tegnap ismét őrjöngeni kezdett Feiler, de estére jobban lett. A család nyugodtan tért aludni a beteggel egy szobában. Reggelre azután az egész család­ot lemészárolva találták. Az asz­talon feküdt a véres konyhakés, az asz­szonynak mellén irtózatos seb táton­gott. A nagyobbik fiú a szoba közepén feküdt, közel az ajtóhoz. Valószínű, hogy felébredt és menekülni akart, ap­ja azonban utolérte és leszúrta, a fején ütések nyomai láthatók. Egyéves kis­lánya is megsebesült, az ő sérülései azonban veszélytelenek. Az őrjöngő gazdasági cseléd eltűnt a majorból. I A szultán elleni merénylet.­ ­— Saját tudósítónktól.. — Konstantinápolyi jelentés alapján megírtuk tegnap, hogy Abdul Hamid szultán ellen­ egy kurd testőr merény­letet követett el; közvetlen közelből rálőtt a szultánra, de csak vállán ej­tett könnyebb sebet. Már az első hiradás is boszu mű­vész­nek tulajdonította ,a merényletet, és ab­ból a feltevésből indult ki, hogy a kurdok akartak ily módon bosaut- ál­lam Ali Samil basa száműzetéséért, akit tudvalevőleg a Szedv­in basa meg­­öletésében való részesség miatt ért ez a büntetés. Ezt a feltevést megerősíti a „Times“ konstantinápolyi levelezőjének az alábbi elbeszélése, amelyben nem alaptalanul kereshetni a merénylet előzményeit. Redván basának volt egy Ah­med nevű alárendeltje, aki házat épített Abdurrezzák basa szomszédságában. Abdurrezzák basa igen nagy ur volt, a szultán főszertartásme­stere, azon­ki­­vül Bedr kán hatalmas kurd nemzetsé­gének a tagja. Achmed aga kikövez­tel­te a háza előtti gyalogjárót s a fő­­szertartásmester azt kívánta, hogy a szomszéd az ő háza előtt is csináltasson kövezetet. Ah­med ezt a kívánságot na­gyon durván utasította vissza, mire Abdurrezzák boszut, esküdött. Valami ürügy alatt magához csalta Aehmedet, szolgáival vérebre verette és egy, félreeső helyre záratta. Redván basa értesülvén alkalmazottja sorsáról, szabadonbocs­átását követelte a főszer­­­tartásmestertől s miután szép szónak nem volt hatása, néhány fölfegyverzett emberével erőszakkal szabadittatta ki Mehmedet. Ezeknek a botrányoknak a hire a szultán fülébe is eljutott. Ridván basa kegyvesztetté lett, de anyja segítségé­vel, aki befolyásos háremhölgy volt, megmenekült a száműzetéstől. Erre Abdurrezzák családi tanácsra hívta össze a Bedr-kán nemzetség tagjait. A családi tanácskozáson Al Kamit hasa, Skutari katonai kormányzója és­­ Ab­durrezzák nagybátyja elnökölt, az ered­mény pedig az volt, hogy elhatározták Redván basa megöletését. Föl­béreltek orgyilkosnak négy kurd szolgát s ezek számára egy kis dohánykereskedést rendeztek be Redván lakása közelében. Redvánnak tudomására jutott, hogy mi készül ellene és a szultánhoz fordult védelemért , a szultán azonban mi­t nem tett érdekében. Eg­y szép napon aztán a négy orgyilkos kilencz revolverlövés­­sel megölte Redván hasát. Ezt már nem lehetett agyonhallgat­ni. Abdurrezzák bevallotta a szultán­nak, hogy ő volt az értelmi szerzője a bűnténynek, mire a szultán hosszas­ ha­bozás u­tán száműzette A­­xt­urrezzákot, Ali Sandít és a Bedr-nemzetség né­hány más kiváló tagját. A nép kürtiben az a hír terjedt el, hogy a száműzöttek pa­lotaforradalmat terveztek abból a czélból, hogy a kurdok jussanak ura­lomra a Yildiz-kipszkhíja. A kurdok

Next