Friss Ujság, 1906. október (11. évfolyam, 273-302. szám)
1906-10-03 / 274. szám
XI évfolyam 274. szám Budapest, 1906. október 3. Szerda Ara 2 fillér [1 kr.] egy hónapra 60 kr. (1 korona). ^ KeeikemM’uliza ^ Részletek a szultán merénylőjéről. Agyonlőtte manatény fiatal építész. Agyonlőtte magát egy fiatal építész. C’.eSifil tanul a filméig. Egy kis főherczeget elküldenek Prágába, hogy ott németül meg csehül tudományt tanuljon. A kis főherczeg, akiről szó van, arra van kiszemelve, hogy egykoron Magyarország királya legyen, s Szent István koronáját viselje. És ezt a jövendő magyar királyt elküldik Prágába németül és csehül tanulni. Persze a fiatal fenség eddig se tett egyebet, csak németül és csehül tanult. Magyarországhoz és a magyarokhoz annyi köze van eddig, hogy egy osztrák katonatiszt felügyelete alatt pár hétig utazgatott a magyar tartományban. Szegény ifjú! És szegény ország! Hogyan értsék meg ezek valaha egymást? Az ifjú az országot, az ország az ifjút? Hiába, a Habsburgok nem tanulnak, de felejtenek. Nem akarják megtanulni, hogy egy országot ma már nem lehet úgy hinni, mint ahogy holmi idegenbe szakadt mágnásaink az uradalmaikat bírják, melyeket sohase látnak, csak a jövedelmeiket húzzák. • Az uradalmak birtokát megőrzik a telekkönyvek, ha a tulajdonos nem is néz utánuk. De ki és hogyan őrzi meg a népek hűségét és szeretetét? Ennek a hűségnek és szeretetnek el kell vesznie. Mert folyton őrzi azt az elkeseredésnek, a reménytelenségnek, az igazságtalanságnak érzete, hogy egy nemzet sorsát mindig olyan fejedelmek bírják és döntsék el, akik megérteni a baját nem tudják, akik még ha akarnak, se tudnak segíteni rajta, mert nem ismerik. A kor halad és hovatovább elkell jönnie annak az időnek, amikor egy milliókra menő nép, ha e fonákságot megérti és megérzi, azon változtatni is fog tudni. A múltban mindegy lehetett a fejedelmeknek, szereti-e őket a nép, vagy sem. Megvolt a hatalmuk, hogy szeretet nélkül is uralkodjanak, így lesz-e mindig a jövőben list A jelek nem ezt mutatják. Éppen ezért szánjuk mi azt a szegény kis főherczeget, akit csehek és németek közt nevelnek magyar királylyá. Szánjuk nem csupán a jövendő alakulásaira gondolva, de emlékezvén a múltakrais. Vájjon sok eddigi magyar Habsburg-királynak, s vájjon a mostani királynak is nem lett volna-e jobb sora, nem maradhatott volna-e sok keserűségtől, bánattól megkímélve, ha közelebb áll a magyarokhoz, s jobban megérti őket? De a Habsburgok elfelejtik az őket ért csapásokat s másoknak tulajdonítják azokat a szenvedéseket, amiket maguknak köszönhetnek. Szegény kis főherczegre is veszteségek, lemondások várnak, amikről tehetni nem fog, amiket majd megköszönhet azoknak a jóakaróinak, akik most Prágába küldik németül meg csehül tudományt tanulni. Egy fiatal építész öngyilkossága — Saját, tudósitónktól. — Tegnap este egy fiatal ember szállott meg a Csokonai-utcza 10. száma alatt levő Nemzeti szállodában. Bezárkózott a szobájába s egész éjszaka levelet irt. Ma,reggel halvánnegyed nyolca- órakor lövés zaja hallatszott a szobából. A szálloda személyzete feltörte az ajtót és a fiatal embert a díványon fekve, holtan találták. A mellén, a szíve fölött lövéstől eredő seb volt, mellette revolver havert. Nyomban értesítették az esetről a rendőrséget, ahonnan egy rendőrfogalmazó ment ki az eset színhelyére. A rendőrség megállapította, hogy a fiatalember öngyilkosságot követett el. Mellibe lőtte magát. A golyó a szívét fúrta át és nyomban meghalt. A rendőrség megállapította, hogy az öngyilkos Margittay Géza 26 éves építész, aki Kovács Frigyes műépítésznél volt alkalmazva a sas-utcza 15. száma alatt. A múlt hónap végén azonban állítólag hanyagsága miatt elbocsátották. Több helyen próbált álláshoz jutni, de sehol sem sikerült. Valószínűleg ez keserítette a halálra. Tegnap délután távozott el atyjának, Margittai Jenő már. mérnöknek Vörösmarty utcza 42. számú lakásáról és magával vitte a revolverét is, amelylyel az öngyilkosságot elkövette. Az asztalon három levelet találtak. Az egyik az apjának, a másik a bátyjának, Margittali Elek banktisztviselőnek Hermes-bankház, a harmadik pedig egy nőnek szólt. Egy papírlapon a következő sorok állottal: : „A rendőrségnek. Tettemnek oka sorsom felett való kétségbeesés. Öngyilkosságom józanul, megfontolva , követtem el. Ha meghalok, értesítsék bátyámat, ha életben maradok, hívják ki hozzám Rökk Szilárd utcza 3. sz. alatt lakó háziorvosomat.“ Az öngyilkos építész holttestét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték. Lemészárolt család. — Saját tudósítónktól. — A zalamegyei Fináncz-majorban rémes mészárlástvitt véghez egy Fehér Mihály nevű elmebajos gazdasági cseléd. Húsz év óta dolgozott a majorban, derék, hasznavehető munkás volt, míg nem tavaly az a csapás érte, hogy az elméje megzavarodott. Előbb csak buskoritor volt, de később közveszélyes őrültséggé alakult át a betegsége. De mert voltak napjai, amikor egészen józanul elbeszélgetett, nem intézkedtek, hogy elszállítsák hazulról és -tovább , is együtt lakott háromtagú családjával. A szerencsétlenség erre bekövetkezett. Tegnap ismét őrjöngeni kezdett Feiler, de estére jobban lett. A család nyugodtan tért aludni a beteggel egy szobában. Reggelre azután az egész családot lemészárolva találták. Az asztalon feküdt a véres konyhakés, az aszszonynak mellén irtózatos seb tátongott. A nagyobbik fiú a szoba közepén feküdt, közel az ajtóhoz. Valószínű, hogy felébredt és menekülni akart, apja azonban utolérte és leszúrta, a fején ütések nyomai láthatók. Egyéves kislánya is megsebesült, az ő sérülései azonban veszélytelenek. Az őrjöngő gazdasági cseléd eltűnt a majorból. I A szultán elleni merénylet. — Saját tudósítónktól.. — Konstantinápolyi jelentés alapján megírtuk tegnap, hogy Abdul Hamid szultán ellen egy kurd testőr merényletet követett el; közvetlen közelből rálőtt a szultánra, de csak vállán ejtett könnyebb sebet. Már az első hiradás is boszu művésznek tulajdonította ,a merényletet, és abból a feltevésből indult ki, hogy a kurdok akartak ily módon bosaut- állam Ali Samil basa száműzetéséért, akit tudvalevőleg a Szedvin basa megöletésében való részesség miatt ért ez a büntetés. Ezt a feltevést megerősíti a „Times“ konstantinápolyi levelezőjének az alábbi elbeszélése, amelyben nem alaptalanul kereshetni a merénylet előzményeit. Redván basának volt egy Ahmed nevű alárendeltje, aki házat épített Abdurrezzák basa szomszédságában. Abdurrezzák basa igen nagy ur volt, a szultán főszertartásmestere, azonkivül Bedr kán hatalmas kurd nemzetségének a tagja. Achmed aga kiköveztelte a háza előtti gyalogjárót s a főszertartásmester azt kívánta, hogy a szomszéd az ő háza előtt is csináltasson kövezetet. Ahmed ezt a kívánságot nagyon durván utasította vissza, mire Abdurrezzák boszut, esküdött. Valami ürügy alatt magához csalta Aehmedet, szolgáival vérebre verette és egy, félreeső helyre záratta. Redván basa értesülvén alkalmazottja sorsáról, szabadonbocsátását követelte a főszertartásmestertől s miután szép szónak nem volt hatása, néhány fölfegyverzett emberével erőszakkal szabadittatta ki Mehmedet. Ezeknek a botrányoknak a hire a szultán fülébe is eljutott. Ridván basa kegyvesztetté lett, de anyja segítségével, aki befolyásos háremhölgy volt, megmenekült a száműzetéstől. Erre Abdurrezzák családi tanácsra hívta össze a Bedr-kán nemzetség tagjait. A családi tanácskozáson Al Kamit hasa, Skutari katonai kormányzója és Abdurrezzák nagybátyja elnökölt, az eredmény pedig az volt, hogy elhatározták Redván basa megöletését. Fölbéreltek orgyilkosnak négy kurd szolgát s ezek számára egy kis dohánykereskedést rendeztek be Redván lakása közelében. Redvánnak tudomására jutott, hogy mi készül ellene és a szultánhoz fordult védelemért , a szultán azonban mit nem tett érdekében. Egy szép napon aztán a négy orgyilkos kilencz revolverlövéssel megölte Redván hasát. Ezt már nem lehetett agyonhallgatni. Abdurrezzák bevallotta a szultánnak, hogy ő volt az értelmi szerzője a bűnténynek, mire a szultán hosszas habozás után száműzette Axturrezzákot, Ali Sandít és a Bedr-nemzetség néhány más kiváló tagját. A nép kürtiben az a hír terjedt el, hogy a száműzöttek palotaforradalmat terveztek abból a czélból, hogy a kurdok jussanak uralomra a Yildiz-kipszkhíja. A kurdok