Friss Ujság, 1909. szeptember (14. évfolyam, 206-231. szám)
1909-09-01 / 206. szám
PT, éf Myam, 206 sgém.______Budapest, 1909. szeptember 1. Szerda lm 2HMf, n. ___ I mindmaw POLITIKAI NAPILAP. X+r. ti? ^ Fl'‘| Bl fiSH S*Hn -«gK»l. ''okO. »»■«uiwl IHM „ , ras Sja EB^EA Wnt többször, 6nn«pn«p utánit. r KINN IIMOL ffi ka IM. iaa eLJH yAJp' fiókkmochivatm.ok. Vidéken, postai szétküldéssal |g5 ^ IS MktaM *». ve, *.ndr*»^-«t 1». egy hónapra 60 kr. (1.20 kor.) *"* e/., tCueskom«ioteza s. *tra. ELŐFIZETÉSI ÁRA: M k# )M K tA H M ÉS® £% ' —— 1 kassai pokolgép-merénylet rejtelmeiből. Lefokoztak egy katonaszabaditó főhadnagyot. Erőlteti a pluralitást. A banijelilenjes társadásír szprotoespig feltüntetni a dollirért, mintha, a általános választói jogot csak ő íaná, ő sürgetné, ő védelmezné, jani Tjansae nem ifjaz. Sőt unryan'5X-k az urak■ akik ma mindennél különösen a banknál előbbre va- L-w-L i,delik a választói reform voltak az okai, hopry három év óta ,ha általános választói jobból, nem lett semmi. De mést tovérbb mehetünk. Ezek az urak, akiknek bálnáik az általános valaastói jogért s akiknek semmi earth nem kell, valójában ami töreki?' -'el, hogy Maervarországom is legyen igazi általános v. ‘ r. Hi szerl az ‚ »nk hívei' is sara’otik, sőt en mar régen az általános válá-. uot. Még ttot is elfogad:' *«i, : * .. általános választói kifled hasábon el jrat ^á.ö..élló bank wA nem akarják, hogy az ’duó,választói nap ürügye alatt a ..nakönállóságot elsikkaszszák és khetetkimre tegyék, filaenkivül pedig ab igáéi általános, egyenlő válatói jogot akarják s nem a polurralitást, amely carniak ellenkezője és Hosszabb az eddigi rendszernél. A bamkellenesek pedig csak a pluralitást erőltetik. El szeretnék vitetni az országgal, hogy pluralitás nélkül része a világnak, vége a magyar nemzetnek. Arra nem gondolnak, hogy ezzel a valótlan, alaptalan állítással a magyarságnak külső és belső ellenségei malmára hajtják a vizet. Mert hiszem ha igaz az, hogy a magyarság uralma csak úgy tartható fenn ebben az országban, ha a magyarnak két, három annyi szavazatot adunk, mint a nem magyarnak, akkor igaz az is, hogy a magyarság uralma, ez országban nem természetes és igazságos, sőt szükségszerű valami, hanem egy mesterségesen, önkényesen fentartott valami, ami megváltoznék, mihelyst egyszer nem a magyar soviniszta magyarság csinálná a törvényt. Mindez persze hazugság, mert a magyarságnak ma sincs és nem volt soha több joga Magyarországon, mint a románnak, tótnak, rácznak, — de leginkább megfordítva. Hanem mikor ezt hirdetik, valósággal feliztanak ellentégeseket, hogy, próbáljanak egyszer a hatalom birtokába jutni s akkor egy csapásra vége lesz Magyarországnak. Hát ily feltevést, ily lehetőséget még az esetben sem szabadna hirdetni, ha igaz volna. Mikor pedig nem igaz, akkor valósággal hazaárulás a magyarság becsületét és erejét önző czélból lekicsinyíteni. De mindez mindegy. Hiába próbálkoznak és erőlködnek. Magyarország népe soha a pluralitást bevenni nem fogja. Megcsináljuk a válásától reformot, megcsináljuk az önálló bankkal együtt, ha kell, előbb is, de az pluralitást soha megcsinálni, elfogadni, meggedni nem fogjuk. S ha majd megkérdezik a választókat, azok is csattanósan meg fogják mondani, kell-e nekik a pluralitás? Innsbruck, augusztus 31. Ferencz József király táviratot intézett Zeppelin grófhoz, akiinek sajnál-kozását fejezi ki a léghajóját ért bal- I esetért. FrietLdchshaíen, aug. 31. A légitajóépítő társaság közlése szerint a Z. III. javítását az éjjel befejezik és a léghajó előreláthatólag both nap reggel folytatja útját. Zeppelin léghajója megkerüli a berlini városháza tornyát Zeppelin légi útja. — Távirati tudósítások. — Berlin, augusztus St. Hersell titkos tanácsos Zeppelin gróf berlini fogadásáról a következőké közli: A léghajó leszállása utin Vb most.v az arczám megcsókolta Zipseb, grófot, azután pedig a császárnéval együtt a léghajó gondolájába meint s lúrgia maga bánott meg mindent a császrárnénak. Azután bemutattatte megának Durr és Kober főmérnököket, Colsmann, igazgatót és végül Wright Orvillet. A kastíl’yjba való érkezésük után a cáo ir hó ••.taroceátnak, BUlbert fotói zíorossamk g. jajra bízta Zeppelin grófot, ' .'lyogva így szólott: — Felséged láthatja, milyen friss egészségiben vagyok; nincs szükségem orvosra. Zeppelin gróf bucsúzása ismét igen szives volt. Vilmos ceánefiki födszolitársára Hergesell tittes tanácsos dróttalan távirat utján közölt részteteket a császárral a Zepps'Lin III. újabb balesetéről. Henyeseti titkos tanácsos közlése szerint a léghajó balesetének egyedüli oka az, hogy a léghajót előzetesem nem próbálták ki kallóképpen. Az utatésszalagok alkalmazása az erőátvitelire egészem- él, úgyszintén a csavarok szerkezete is más, mint a Zeppelin I. és Zeppelin II. léghajókon. Zeppelin gróf azonban kényszerhelyzetben volt. Egyrészről teljeírítélnie kellett a császár óhajtását, mátenésisről a'égj ígérte, hogy Ferencz József király vi'&s»vutca'aásárnál léghajójául 'kísérni fogja és ezért a kipróbálatilan léghajóval kellett nagy útba indulniák. Az új csavarok okozták a légihajó baesetét. Úgy látszik, hogy e csavaroknál felhasznált anyag rossz volt. A balesetegyébként, amely a Zoppoliai III. léghajót Bultzignél érte, távolról sem oly súlyos, amint mondják. A léghajó kijavítása nélkül is eljutott volna Fridrichshaimbe. / Lopás a museum könyvtárában. A segédőr bűne. — Saját tudósítónktól. —* A NemzetiMúzeumban feltűnést keltő visszaélésnek jöttek nyomára. Arról van szó, hogy a Minimin egyik felesküdött tisztviselője rutul visszaélt a beléje helyezett bizalommal, sikkasztott, csalt, tolvaj leleményt megszégyenítő furfanggal A magáról megfeledkezett, tisztviselő neve Kováts László, múzeumi segédőr, aki tizenkét esztendeje van a Nemzeti Múzeum szolgálatában. Nem valami kiváló könyvismerő épp azért a múlt századra vonatkozó iratok rendiszésével volt megbízva és ezek közül is az 1848—49-es évek emlékeit rendezte és tanulmányozik az utóbbi időben. Így eshetett meg, hogy a rája bizott okmányokból több ízben, értékes csomagokat él tulajdoníthatott, illetve mások útján a Nemzeti Múzeumnak újból eladathatta. A szenzácziós felfedezésre a véletlen vezette rá a rendőrséget, illetve a Múzeum igazgatóságát. „Kováts ugyanis nem merte maga áruiba bocsátani az okiratokat, hanem két diákot használt fel erre, akiknek szerepe mindezideig — míg Kovátsot ki nem hallgatták — nem áll tisztán. A két diák: Bejöv és Grton nevű ipariskolai tanulók két ízben a Múzeumnak adták el a Kovátstól kapot értékes iratokat, sőt éppen Kovátstól, mint a szakelőadótól kérdezték meg, mit érnek az iratok és ennek alapján vette meg azokat a Munzmn ülést, harmadízben, július közepe táján Kováts László újabb 53 darab iratot adott át Grion Jánosnak és azt mondotta neki, hogy Müller Adolf Üllői úti antiquar-kereskedőnek kínálja fel áruba. Grion úgyis tett. Megalkudott ötszáz koronában az iratokra, amit Müller csak akkor akart kifizetni, ha a Múzeum átvizsgálja azokat. Úgy látszik Müllernek sokkal nagyobb összeget kínált a Múzeum az iratokért, mert a diák — aki Kovátstól megtudta, hogy mennyit ajánlott a Múzeum az iratokért — már nem akart 500 koronás vásárt csinálni. Többet követelt, illetve kérte vissza az iratokat. És hogy Müller nem akart elállani a jó vásártól, feljelentést tett ellene a rendőrségen. Ez vezetett a bűnös nyomom ,Sucic.