Friss Ujság, 1912. június (17. évfolyam, 130-155. szám)
1912-06-01 / 130. szám
. 2 . 1. Tóth IX János szolgálaton kívüli villamos kocsivezető; combcsonttörést szenvedett; a Rókuskórházba szállították. 2. Malingála Matus napszámos; a fején sérült meg súlyosan; a Rókus-kórházisba ápolják. 3. Gáspár Anna gyümölcsárusnő; bordatörést és kisebbfokú agyrázkódást szenvedett; kívánságára a lakására vitték. 4. özvegy Maerz Györgyné fűszeresboltos; bordatörést és agyrázkódás ért el; a lakására szállították. 5. Háttá Károlyné gyümölcsárusnő; zúzott sebei vannak. 6. Takács Mari cseléd; zúzott sebek.1 7. Szimilkó Maxi cseléd; zúzott sebek , /d 8. Özvegy Jóger Istvánné kofaasszony; zúzott sebek. 9. Sztancsó ,Valeszavics napszámos; zúzott és vágott sebek. 10. Szalacsi Józsefné kofaaszszony; zúzott sís vágott sebek. 11- Kovács Antal lovasrendőr; zúzott és vágott sebek. 12. Hajdú Sándor zöldségárus; zúzott és vágott sebek. Még két utas az üvegszilánkoktól sérült meg jelentéktelenül. Mit mond a vizsgálat? /A szerencsétlenségnél a rendőrség részéről .Laky Lajos fogalmazó, a villamos társaság részéről Stark Mátyás állomási elöljáró ésNagy Vilmos tisztviselő jelentek meg. A villamos társaság alkalmazottai kzül többen úgy adják elő a dolgot, hogy a szerencsétlenséget bűnös kezek idézték elő. Szerintük a síncsatornába másfél méter hosszúságban apró kemény köveket helyeztek el ismeretlen tettesek azzal a szándékkal, hogy a kocsi■ felboruljon. Mikor a szerencsétlenség történt, már régen felkelt a nap. Teljes világosság volt és Szekeres kocsivezető látta, hogy sok kavicsot raktak egymás mellé a sínpárra. Erősen fékezett, de közben az első kerekek, már kifutottak a vágányból és a kocsi feltartóztathatatlanul rázuhant a töltés lejtős részére. Azt mondják, hogy ha a kocsivezető nem fékezett volna, akkor többször is felborult volna a kocsi és ez feltétlenül az utasok halálával járt volna. Arról szó se lehet, hogy gyerekcsíny okozta a szerencsétlenséget, mert hiszen csak éjfél után rakhatták le a bűnös köveket, éjfélkor pedig a gyerekek alszanak. • "Annyi bizonyos, hogy a kövek okozták a balesetet, amely azonban Tóth III. János kocsivezető szerint, aki szolgálaton kívül tartóztózkodott a kocsin, mégsem következett volna be, ha a légfék rendesen működött volna, hosszas kutatás után a közelben horgonyzó uszályhajók orra alól Csonka Andor vezérevezős és Schuster, a nyolcas egyes számú evezőse kihúzták az eletért gyereket. A közönség, amely visszafojtott lélegzettel nézte a lélekemelő jelenetet, dörgő tapssal jutalmazta a hideg vízben egész megdermedt legényeket. A fiúcskát bevitték a csónakházba és itt az egyik evezős, Beczey Oszkár dr., aki orvos, nyomban életre téritette s azután meleg ruhába öltöztetve, át is adták szüleinek. Életmentő evezősök. Egy gyerek a tutaj alatt. Szintén páratlanul álló életmentésnek volt hőse tegnap a Műegyetemi Evezős Klub derék nyolcas csapata- A nyolcast, amelyet a közeli versenyekre most gyakoroltat, Mészáros Ferenc, az egykori híres evezős bajnok, épen egy hosszú útjáról tért vissza a Műegyetem elé, ahol a parton egybesereglett nézőközönség lelkes éljenzéssel fogadta a csónakokat. A lelkes éljenzést azonban egy kétségbeesett segélykiáltás törte meg, mert amikor a csónak beérkezett, egy bámész kisfiú, aki az egyik tutajon mászkált, beleesett a Dunába és nyomtalanul eltűnt a habokban. A csónak legénysége, dacára, hogy a fáradságtól teljesen ki volt merülve, a szempillantás alatt a hideg hullámokba vehette magát a gyermek után és fRISS'tJSKG. Nyílt tér. Férfi vístösig 30 korona finom szövetekből. Remek sxa*bráis, elegáns kivitel. László L. szabó, Bpest, ,Brz36b&"körut l. zz. Vicékre minták bárm, Miben állapodott meg az ellenzék Ne bántsd a 43-ife szakaszt! Az ellenzéki pártok ma egymás között megegyeztek a véderő kérdésén is, miután tegnap a választójogon állapodtak meg. A megegyezést Kossuth Ferenc holnap írásban a Házban a kormány elé terjeszti, amelynek elnöke, Lukács László nyilván mindjárt megadja reá a választ. Egy bizonyos és ezt jegyezze magának meg az ellenzék, hogy a kormány a véderő javaslat negyvenharmadik szakaszában foglalt póttartalék kérdését többé semmi irányban és semmi alakban fölvetni nem engedi, a választójog kérdésében azonban elmenni a megengedhető Legvégső határig. "" A mai napról következő tudósításaink számolnak be: A véderővita. A képviselőházban a véderővita mai folytatása három ellenzéki szónokot fogyasztott el, holott mind a hárman megpróbálták a beszédjüket obstrukciós hosszúságúra kiterjeszteni. Sümegi Vilmos, Horváth Mihály és Bikády Antal beszélték ki az ülést, valamennyien a vitának már számtalanszor végigcsépelt eszméit váltakoztatták állandó figyelmetlenség között s az elnöknek sűrűn kellett csengetni a folyosón tanyázó képviselőkre, hogy tanácskozásra képes számban legyenek a teremben. Állandó unalom között érkezett az ülés a két órához, amikor a jegyzőkönyv hitelesítésével véget ért. A 43-ik szakasz, Apponyi Albert gróf és Kossuth Ferenc ma hosszabb ideig tanácskozott Hazai Samu honvédelmi miniszterrel. E tanácskozás során a honvédelmi miniszter fölvilágosította az ellenzéki vezéreket, hogy a kormány semmiképpen sem nyúlhat a véderő javaslat 13. paragrafusához s hogy ennek kihagyása teljesen lehetetlen dolog, mert minden idevágó törekvés fölújítaná a határozati javaslat kérdését, amiről a bécsi irányadó körök többé hallani sem akarnak s ami így eleve lehetetlenné tenné a békét. Justh Gyula nyilatkozata. Justh Gyula ma korán megjelent a Házban és ezeket mondta: — Félreértettek engem. Én nem a megegyezés ellen keltem ki. De felháborított az a körülmény, hogy akkor, amikor már csaknem megvolt a megegyezés, nem is a tizenkettedik, hanem a tizenharmadik órában előállott Szterényi az ő külön kifogásaival és befolyásolni akrta az ellenzéki blokk egyik-másik tagját abban az irányban, hogy a már megtörtént megállapodásokon változtatásokat eszközöljenek. Különösen felháborított ez, mert én tudtam, hogy Szterényi adatai nagyon is erős bírálatra szorulnak, mert zsebemben voltak az ellenkező statisztikai adatok, melyekkel a tegnapi értekezleten sikerült elhárítanom az összes aggályokat. Az ellenzéki pártok tanácskozása. Az ellenzéki pártok kiküldöttei ma délelőtt tizenegy órakor folytatták a képviselőház I. számú bizottsági termében tanácskozásukat. Az értekezleten résztvettek: Kossuth Ferenc, Apponyi Albert gróf, Désy Zoltán, Mezősy Béla, Sághy Gyula és Gál Sándor a 48-as függetlenségi párt részéről, Justh Gyula, Holló Lajos, Földes Béla, Bakonyi Samu a függetlenségi és negyvennyolcas párt részéről, Szmrecsányi György, Huszár Károly a néppárt részéről, Egry Béla és Polónyi Géza a pártonkívüli függetlenségiek részéről . Fél egy óra után Szmrecsányi György jött ki a teremből, aki munkatársunkkérdezősködésére ezt felelte: — Minden a legjobb után halad, a véderőben már megegyeztünk. — Mi a lényege ennek a megegyezésnek? — Az értekezlet a provizórium mellett döntött. Abban,hogy ez milyen időre terjedjen és részleteiben mi legyen benne, az értekezlet nem foglalt állást. Apponyi megállapodásunkat most szövegezi éppen, ha kész lesz felolvassa s kétségtelenül ellenvetés nélkül elfogadják. A megállapodások megerősítése. A megállapodások megerősítése céljából az ellenzéki pártok ma este értekezletet tartottak. A Justh-párt értekezletén Justh Gyula, a Kossuth-pártén Kossuth Ferenc, a pártonkivüli negyvennyolcasokén Egry Béla, a néppártén Zichy Aladár gróf olvasta fel a megállapodásokat, amelyeket az egyes pártok vita nélkül vettek tudomásul. A Justh-párt a kormánynyal való tárgyalásra kiküldötte: Justh Gyulát és Holló Lajost, Kossuthék Kossuth Ferencet, Apponyi Albert grófot és Désy Zoltánt, a pártonkívüliek Egry Bélát és Polónyi Gézát, a néppárt Zichy Aladárt és Huszár Károlyt. A megegyezést a Házban holnap napirend előtt Kossuth Ferenc terjeszti elő. A Kossuth-párton az előterjesztésen vita is volt. Förster Aurél biztosítékokat kért a szocialistákkal és nemzetiségekkel szemben a kerületek beosztásánál. Kossuth Ferenc azt feleli, hogy hiszen a törvényt mint javaslatot látni fogják. Gál Sándor és Désy Zoltán nem fél a szocialistáktól. Désy kifejti, hogy a szocialisták nem ellenségei a magyar állameszmények. Jármy Béla a gazdasági cselédnek nem akarja megadni a választójogot. Désy Zoltán kifejti, hogy a gazdasági cseléd szerződéses munkás, akit e jogtól elütni nem lehet. A párt végül is elfogadta a megegyezést. Szterényi igazi megvilágításban. r Az Est írja ma: Szterényinek fájt a szíve-lelke, hazafias aggodalmai vannak, hogy, például az államtitkárok nincsenek benne a betegpénztárban s igy ezek az ellenzék választójogi terve szerint nem kapnának választójogot, míg a szocialisták mind benne voltak a pénztárban, tehát a másfélszázezer magyarországi szocialista mindenütt leszavazná a többi harmadfélmillió választót. Mikor ezt azonban Justh Gyula meghallotta, elöntötte a pirosság arcán a kardvágás nyomát és nem uralkodván többé magán, rárivalkodott Szörényire: — Maga, Szterényi úr, hallgasson. Mit ugrik maga elő a süllyesztőből? Én, Justh, harcoltam és a nép odakünn az utcán és abból most maga akar politikai tiszta hasznocskát csipegetni, hogy megint szerepelhessen? Amit maga akar, az nekünk nem kell. Az ilyen béke nem kell, inkább legyen ezen az áron béke. Szterényi elhült és egy pillanatra elhallgatának valamennyien, akik körül állanak. Ez egészen új hang volt. Valóban már annyira természetellenessé vedlett a magyar politikusok elfogása, hogy fel sem tűnt Szterényi — Szterényi! — hazafias aggodalmaskodásának csúnya komikuma. Mi azonban szeretnénk egy történelmi vásznat festeni erről a jelenetről és azt ezerszámra terjeszteni az országban. Óbuda Csillaga, a taláros és barétes közhivatalnok fia, a volt iparfelügyelő, száll szembe Justhtal, a Nemzeti Kaszinó tagjával a magyar nép jogainak lehető megnyirbálásáért. A kormány és a véderőjavaslatok. A Neue Freie Presse jelentése szerint a magyar kormány a végleges véderőtörvény megszavazását kívánja és legfeljebb arra hajlandó, hogy a képviselőház egy évre terjedő átmeneti törvényt fogadjon el, amely 136.000 főnyi újonc megadását kívánja. Árvíz veszedelem mindenfelé, a főváros és a délvidék. Az ausztriai és felsőmagyarországi nagy esőzések már Budapestre nézve is veszedelmes következményekkel kezdtek járni. A Duna ugyanis szerfelett megdagadt tőlük, a budai csatornákba visszanyomult a víz és védekezésre szorította a hatóságokat. Árad a Duna. Ma reggel óta tizenkét nyolc hüvelykes centrifugál gőzszivattyu-gép dolgozik a budai Dunaparton, mert az a veszedelem fenyegeti a Duna jobbparti részét, hogy a kanálisokat a megáradt Duna visszanyomja s ezek a kanálisok öntik el a budai részeket. Az Óbudán levő Csepregi utcától kezdve, a Műegyetem háta mögött levő Bertalan-utcáig minden csatorna fővezetéknél dolgoznak a gépek s miután a Duna még az éjjel is áradásban volt, Szívós Gyula műszaki tanácsos még öt gépet állíttatott fel, úgy hogy ma délben már tizenhat gép fogja a kanálisok vizét a Dunába torkolásánál átszivattyúzni és besegíteni a Duna vizébe. A gépek működését ifj .Zaitz László gépészmérnök irányítja. Az árvíz már pünkösd előtt jelentkezett s a főváros műszaki hivatala öt géppel már azokban a napokban kiment a jobban megterhelt budai csatornákhoz, amelyek minden dunai emelkedésnél azért veszedelmesek, mert egyúttal a budai hegyekből összegyűlt esőt, valamint főképpen forrásvizeket is levezetnek a Dunába. Pünkösdre a Duna vizének állása