Friss Ujság, 1913. január (18. évfolyam, 1-21. szám)
1913-01-01 / 1. szám
XVIII. évfolyam, 1. szám Budapest IBIS. Január 1. Szerda Ara 2 AH., vasár- és ünnepnap 4 fill. _______ _____________———-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------—————^ POLITIKAI NAPILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben: házhoz hordva 60 W* Vidéken: postai szétküldéssel egy hónapra 1.20 korona. Hserk. telető* — _ 187—WL Inazfl. h — — Mi. Kladéhlv. „ — — 88—88. Nyomd* „ — — 84—88.FRISS UJSÄC ftUgjetonik hétfő kivételével mindennel korán reggel, fontos alkalommal napon* kint többször, ünnepnap után is. BZKRRESZTÖS&Q ES KI ADÓ HIVATAla V, Honvéd-utcza l0. sx. PIÓKKI ADÓHIVATALOK» UaccxLut 84., VL, André».r*it 8. IV_ Kecskeméti-utcza 6. *» 14. kapunk mai ünnepi számának ára az négy fillér, és választójogi javaslat. Amit a Lukács-kormány megígért, azt ma végrehajtotta, beterjesztette választójogi javaslatát, örülünk ennek, mert ezzel végre bekövetkezett az az idő, amikor már nemcsak a szólamok és elvek általánosságával lehet a választójogról szólni, amikor csak többé-kevésbbé szavahihető politikai pikantériák alapján lehet hozzászólni, hanem itt áll előttünk egy konkrét, szakaszokba öntött és megindokolt választójogi javaslat __ A javaslatnak elsősorban az az előnye, hogy nem ragadt rá a koalíció nagy bűne, nem alapul a pluralitáson, hogy nem csinál az országból egy politikai Ó-Indiát, ahol kasztokba sorozva élnek egymás mellett a halandók. Az eddigi állapottal szemben haladást képvisel, mert nyolcszázezerrel több lesz a választó. Nyolcszázezer polgártársunk kerül be azok közé, akiknek szava van már az ország sorsa intézésében. Az új választók nagy tömege az ipari és mezőgazdasági munkásságból kerül ki. Az eddig úgyszólván teljesen jogtalan és a termelésre legfontosabb rétegnek egy része tehát szavazati joghoz jut. Harmadik, nagy előnye a választójogi javaslatnak a választások decentralizálása. Tehát már nem egy helyen fog egy-egy kerület nagyszámú választója képviselőt választani, hanem a vidéken körjegyzőségenként és a nagy városokban városrészenként. Ez nemcsak gyakorlati szempontból előny, hanem azért is, mert kizárja az etetést, itatást, fuvardíjakba öltöztetett vesztegetést, ami a kerületek székhelyén lefolyt választásokkal járt. És előnye a javaslatnak, hogy legalább részben behozza a titkosságot. De az a tárgyilagosság, amelyivel ezeket az előnyöket mérlegeljük, kötelességünkké teszi, hogy hibáit is észrevegyük és szóvátegyük. Hibának tartjuk, hogy a választók egy részének korhatárát harminc évben állapítja meg a javaslat. Ha valaki huszonnégyéves korában érett arra, hogy a saját elhatározásából családot alapíthasson, okiratot jogérvényesen írhasson alá, ha egy ország lakosságának túlnyomó részét sokszor már tizenkét éves korában alkalmasnak találják a kenyérker eső munkára, nem tudjuk megérteni, hogy épp a képviselőválasztáshoz kellessen harminc éves életkor. Helytelen, hogy a választói jogosultság egyik feltétele, hogy a munkás két évig állandó alkalmazásban legyen annál a munkaadónál, akinek a választói névjegyzék összeállítása idejében van. Helytelen azért, mert az állandó alkalmaztatás csak igen ritkán múlik a munkáson, hanem mindig a munkaadótól és a gazdasági viszonyoktól függ és így nagy igazságtalanság, hogy ezentúl a munkásnak nemcsak a megélhetése, hanem politikai joga is ettől a kettőtől függjön. Hogy ezek a hibák a javaslatból kiküszöböltessenek, a választások demokratizálásának és tisztaságának igen fontos érdeke. Kinek a feladata azonban a kormány javaslatainak bírálása? Az ellenzéké. És ez az alkalom szerfölött fontossá, sürgőssé teszi, hogy az ellenzék eddigi taktikájával szakítson. Most már a végéhez kell jutnia annak a csúnya, gyerekes és politikusokhoz méltatlan komédiának, amely a kordon előtt való nagyhangú szónoklásban áll és végéhez kell jutnia annak az eszeveszett tombolásnak, ordításnak és trombitálásnak, amelyet az országházban műveltek. A komoly, az ország jövőjét megalapozó lelkiismeretes munkának az ideje érkezett most el. Be az országházba, aki komoly és őszinte híve a demokratikus választójognak, az érvek és a meggyőzés minden fegyverét vesse latba az, áld akarja, hogy a kormány javaslatából jó törvény legyen. Ha őszinték voltak az ellenzék jelszavai és fogadkozásai, egy napig sem szabad késnie. A koalíció, amikor kormányon volt, gyalázatosan cserben hagyta és elárulta a választójogot. Itt az idő, bizonyítsa most be, hogy megbánta bűnét és nemcsak ámítás és népcsalás volt, amikor hirdette a jogkiterjesztést, hanem komoly és becsületes akarat. Ez most az egyetlen kötelessége az ellenzéknek és ha e kötelesség teljesítése elől kitér, akkor kétszeresen hazug volt minden demokratikus fogadkozása. Nem sokat várunk ezektől az uraktól, de talán a történelmi idő, amelyet élünk, rá fogja kényszeríteni őket kötelességük becsületes teljesítésére. Válaszúton |||| bércetárgyalás. Megsemmisült ^lifer egy görög hadtest. ‘^leszerelésről tárgyal Oroszország és a monarkia Törökország és ellenfelei Ultimátum kénzüL London, december SL A balkáni delegátusok a holnapi ülés megkezdése előtt tanácskozni fognak viselkedésükről abban az esetben, ha Törökország tovább is ragaszkodnék halogató taktikájához. A balkáni delegátusok komoly figyelmeztető szavakat fognak intézni a török delegátusokhoz és ezeknek a szavaknak ultimátum jellegük lesz. A török is türelmetlen. Konstantinápoly, december 3. Besid basa arra való tekintettel, hogy a balkáni delegátusok a porta legutóbbi feltételeit visszautasították, táviratban utasítást kért, várjon a balkáni küldöttekkel megszakítsa-e a további tárgyalást vagy nem ugyanúj értelmű körlevelet intézett a többi nagyhatalom nagyköveteihez. London, december S. Törökország különféle kérdéseket akar a nagyhatalmak elé terjeszteni így a többi között föl fogja vetni a novibazári szandzsák, továbbá Macedónia és Kréta kérdését. A balkániak kegyetlenkedése. Konstantinápoly, december S. A szenátus elnöke, valamint számos szenátor Ausztria-Magyarország, Németország, Olaszország, Anglia és Oroszország uralkodóihoz, valamint a francia köztársaság elnökéhez táviratot intézett, amelyben az emberiesség nevében azt a kérést intézi hozzájuk, hogy segítsenek véget vetni a mészárlásnak, melyet a balkáni államok csapatai, valamint bandák a fegyyverszünet ellenére még mindig is követnek. A nagyhatalmak közbelépése. A monarkia szerepe. Konstantinápoly, december 3. Hír szerint a porta kérni fogja a hatalmak közbelépését, de valószínűbbnek tartják, hogy Ausztria- Magyarország egyedül fog közbelépni. Konstantinápoly, december S. (Érkezett este 10 órakor.) Hiábavaló volt a nagyhatalmak itteni képviselőinek tanácsa a portán, Kramil pasa nem enyhítette a török kormány feltételeit Pallavicini őrgróf és Giers orosz nagykövet nyomatékosan figyelmeztették a nagyvezért és Noradunghian külügyminiszter, hogy kerüljenek minden bonyodalmat, annál is inkább, mert a nagyhatalmak nem fogják engedni, hogy a háború újból ki törjöl A nagyhatalmak ígérete: Konstantinápoly, december 31. A nagyvezér tegnap a francia, angol és orosz nagyköveteket fogadta, akiket figyelmeztetett arra, hogy a nagyhatalmak a háború kitörése előtt biztosították Törökországot, hogy területi épségét fönn fogják tartani s most arra kérte őket, hogy abban az esetben, ha a balkáni szövetségesek a porta legutóbbi javaslatait visszautasítanák, közvetítsenek közte és a balkáni államok között. A porta Tárgyalnak a leszerelésről. Oroszország és a monarkia A Figaro ezzel a címmel: „Jó hír“, azt írja, hogy Poincaré és Izvolszki orosz nagykövet tárgyalása után azt lehet remélni, hogy Oroszország és Ausztria-Magyarország már legközelebb tárgyalni fognak hadseregük feszerelésérő. Senki sem tudja előre megmondani, vajjon ennek a tárgyalásnak lesz-e eredménye, de már az a tény, hogy tárgyalnak, nagyon örvendetes. A két kabinetnek, a bécsinek és a pétervárinak kedve nagyon különbözik attól, amelyet még csak néhány nappal ezelőtt is tapasztaltunk. Ha Ausztria-Magyarország a leszereléshez hozzájárul, akkor ez már január elején meg fog történni és az 1913-ik év nagyon kedvező remények között fog megkezdődni. Részleges leszerelés. Mit akar Oroszország? Páris, december 31. Diplomáciai körökből jelentik. A leszerelésről már folyamatban levő vagy legközelebb megkezdődő tárgyalás Szuhomlinov berlini küldetésének eredménye. Szuhomlinov azt mondta Vilmos császárnak, hogy az orosz hadügyi kormányzat január 14-ig kénytelen véglegesen dönteni arról, várjon , azt a kétszázötvenezer embert, kik