Friss Ujság, 1919. november (24. évfolyam, 143-168. szám)
1919-11-19 / 158. szám
XXIV. évfolyam 158. szám.____________Ara 40 miém________Budapest, 1919. november 19 Szerda POLITIKAI NAPILAP _____ . _ — - - //jg “BEK^SiV%^aAC ELŐFIZETÉSI ÁRA: i E§ ''H HB „ V., Honvéd-utcza K. sz. Helyben, házhoz hordva, vidéken po*t*i WM »*h rV.:i E»fn g$H r&ji ffiS ' Bek HP ifcH GtwiW ffitfgS Szerk. telefon — _ 187—M. BZétkSIdéssel egy hónapra _ K 10.—. gS©-*TM S&a Wfi . S®» amdlk Bui In»»ll. „ — — ***• _ Negyedévre-------------------— IC 28.—. BD-álj JSj vfieib {Ssl Ki |k HK N^^^''"’WlliI SbB Ittoitth, „ — — **— i'e.évre K 88.—. 2gés* évre K 110.—. Etj*TM lg;. ^Wj, Mg !®|| ^ gg S&W& |gj| Mjomdn „ _ — 84—88. Lovea számára: \ gfef | m Ef IS& 1® fi M iffi |fif Bfit Mg BB Sffl QU| |&| *WB FIÓKKIADÓHIVATALOK: helyben, vidéken és pályaudvarat §| || N WfM ffMP f^jSS W^M SbBM IMI VIL, Rákórzint s«. (Tel. József UWJ 40 fillér. Baá^ rSi Bbf«» wSe ae HM VI., Andrássy-út Kecskeméti-n. U ______________________________"-- . -_______ •- - - ■ — ■ • Még mindig nincs döntés a válságban. Friedrich lemond, de helyére Huszárt akarja. Garami ellenzi, Lovászy pártolta ezt a megoldást, volt oly életbevágóan fontos, mint éppen most, amikor az ország részére a belső és a külső békét kell megszerezni az új kormánynak. Clark felolvassa nyilatkozatát a pártvezérek előtt. A döntő fordulat, amelytől ennek a sokat szenvedett országnak nemcsak a belső nyugalma és rendje, hanem az egész világgal való békéje is függ, a pártvezérek ma esti második tanácskozásán sem következett be. A késő éjszakai órákban, amikor ezeket a sorokat papírra vetjük, a pártok képviselői még együtt ülnek Sir George Clark Werbőczy utcai lakásán, hogy az egész nemzetet végveszedelemmel fenyegető politikai válság gordiusi csomóját megoldják, de a helylyel-közzel tisztuló helyzetet léptennyomon elhomályosítják a személyi kérdések, amelyeket a pártvezérek a mostani drámai körülmények dacára olyan súllyal vetnek a tanácskozás során érvek gyanánt a latba, mintha minden egyes név egy világmegváltást jelentene. Azt hittük, hogy Sir George Clark tegnapi határozott, félreértést nem tűrő nyilatkozata, amelyben a magyar belpolitikai válság megoldását, illetőleg az antant álláspontját körvonalazza, megtöri az összes pártok ellenállását és a helyzet magaslatára emelkedve, úgy a jobboldali, mint a baloldali urak kikapcsolják programjukból azokat az egyébként is mellékes szempontokat, amelyek jó szabadelvű és a kereszténypártok egymáshoz való közeledését akadályozzák, így mindenekelőtt az egyes személyekhez fűződő követeléseket! Feljogosítottak bennünket erre a reménységre Apponyi, Andrássy, Garami és mindenekelőtt Horthy Miklós tegnapi nyilatkozatai is, amelyekből nemes hazafias aggodalommal csendült ki a határozott kívánság aziránt, hogy a hónapok óta húzódó válság az összes nemzeti erőkegyesítésével létrejövő koncentrációval oldassák meg. Ezt az óhajt véltük felismerni a keresztény pártok képviselőinek nyilatkozataiból is, amelyek immár nem burkolództak kétértelmű szavakba akkor, amikor Friedrich István személyének elejtéséről volt szó, ami az antantnak határozott kívánsága. Bár a ma esti tanácskozások nem vezettek eredményre, nem adjuk fela reményt, hogy holnap mégis megtörténik a döntő fordulat, ha a pártok vezérei felismerik a helyzetet és a kritikus órában nem feledkeznek meg arról, hogy nem az a fontos, hogy a politika színteréről ki távozik és kit sodornak oda az események, hanem, hogy az ország a távozóval mitől szabadul meg, és hogy micsoda értékeket nyer az érfifigyel Ez a k kérdés pedig sohasem Hindenburg a vizsgálóbizottság előtt Berlin, november 18. Slindenburg vezértábornagyot, aki pár perced tiz óra után Ludendorffal megérkezett a birodalmi gyűlés érzüdetébe, a bejáratnál Dietrich alelnök üdvözölte s azután Warmuth képviselő atanácskozóterembe vezette. Az elnök ezután felkéri Hindenburgot, hogy tegyen esküt tanúvallomására. Hindenburg erre késznek nyilatkozik, kéri azonban, hogy ebb nyilatkozatot olvashasson ida maga és Ludendorff tábornok nevében. Ludendorff kijelenti, hogy ugyanez az álláspontja, azután a következő nyilatkozatot olvassa fel. . A birodalmi alkotmányról szóló 1919. augusztus 11-i törvény 34. cikke szerint a nemzetgyűlés vizsgálóbizottságot küldött ki a háború előtt és a háború folyamán történt bizonyos tények megállapítására. Azt kívánják, hogy eddi alatt nyilatkozzunk a legfőbb hadvezdőség intézkedéseiről. Az alkotmány 34. szakasza azt is megállapítja, hogy a vizsgálati eljárásban a büntető perrendtartás határozmányai megfelelő alkalmazást nyerjenek. Gothein elnök: Az alkotmány tényleges rendelkezésein és a bizottság alkotmányos egybeállításán ez a nyilatkozat nem változtat. Úgy látom a nyilatkozatból, hogy az urak hajlandók letenni a tanuk esküjét. S Hindenburg és Ludendornemtán esküt tetten fram Gothein elnök felolvassa ezután a Hindenburghoz intézendő első kérdést, amely így szól: — Milyen időponttól kezdve tekintette a legfőbb hadvezetőség halaszthatatlannak azt, hogy a korlátlan tengeralattjáró harcot 1917. február 1-én megkezdje és milyen okokból? Ezeket a kérdéseket Önökkel már előzetesen közölték. Hindenburg: Amikor a legfőbb hadvezetőséget átvettük, a világháború már két év óta folyt. Miár akkor nem volt párja a világtörténelemben a háborúnak. A harctér terjedelme óriási volt, a csapattömegek elképzelhetetlen erejűek voltak és a technika elsőrendű fontosságúvá vált. Sohasem volt a kisebbség teljesítménye oly óriási, mint ebben a háborúban. A legfőbb hadvezetőség számolt a háborúnak ezzel e főjelemvonásával és ezen alakult munkásságunk. Tudtuk, hogy az egyenlőtlen harcban el kell esnünk, ha hazánk minden erejét nem egyesítjük a csatatéri győzelemre és ha erkölcsi erőnket hazulról nem tápláljál. Békepolitikánk csődöt mondott, nem akartuk a háborút és mégis belesodortattunk a legnagyobb háborúba. Gothein elnök figyelmezteti Hindenburgot, hogy az ilyen megítélést a bizottság kerülni kívánja és ezért kéri a tábornagyot, hogy öttől tartózkodjék. Hindenburg• Akkor döntsön felőle a világtörténelem. Csak azt az egyet tudom .Misi . hggy. a I háborút a német nép nem akarta, a német császár sem akarta, a kormányt sem akarta és a nagy vezérkar még kevésbbé akarta, mert az utóbbi épp oly jól felismerte, mint Miki más, hogy milyen végtelenül súlyos’a helyzetünk az antant elleni háborúban’. Legfőbb feladatunknak tekintettük tehát, hogy, a háborút katonai eszközökkel minél előbb és minél kedvezőbben fejezzük be, hogy a birodalom vezetőségének lehetővé tegyük a birodalom sorsának a politika normális békés eszközeivel való irányítását. A csapatokkal és a vezetéssel szemben támasztott rettenetes követelmények és az ellenség számbeli túlsúlya ellenére is kedvezőbb eredménnyel tudtuk volna befejezni a háborút, ha a sereg és az anyaország szoros és egységes együttműködése fennállott volna. De mi történt? Míg az ellenség sorában fölényén felül minden párt 63 minden néprólag együttműködött, nálunk érvényre jutottak a pártérdekek. Ezek az állapotok vezettek a győzelmi akarat csökkenésére. — A haza — folytatta Hindenburg — ettől az időponttól kezdve nem támogatott bennünket többé. Ebben az időben kezdődött el a hadsereg és a flotta titkos bomlása is. Azok a derék csapatok, amelyek távol tartották magukat a forradalmi eszméktől, súlyosan szenvedtek. A korlátlan tengeralattjáró háborút parancsoló szükségnek tekintettük már akkor, mikor elvállaltuk a legfőbb hadvezetést, mert más eszközök nem állottak rendelkezésre a sulyosan szorongatott nyugati front megsegítésére. Ez volt azonban az egyetlen út a háború befejezésére. Betörők, akik a románokkal cimborának. Augusztus közepén Meister János szappangyáros soroksári úti lakása előtt a délutáni órákban egy automobil állott meg, melyből húsz polgári ruhás egyén és három román katona szállott ki. Azzal az ürügygyel, hogy kommunistát keresnek, behatoltak a lakásba, mindent fölforgattak és a gyárost arra kényszerítették, hogy nyissa föl pénzszekrényét, melyből azután kétszázezer koronát vittek el. Meister följelentést tett a rendőrségen, a detektívek a tettesek közül elfogták Jelinek Géza 24 éves gépészt és Bátori Jenő 23 éves asztalossegédet Minthogy a betörők között román katonák is voltak, a román katonai hatóság elvitte a két betörőt a Visegrádi utcai fogházba, ahonnan másnapra megszöktek. Siettek fölkeresni harmadik társukat, Kopalcsik Károly 26 éves lakatost és tovább folytatták fosztogatásaikat. Egy ízben megállították Tenpin Márton cukorkagyáros kétlovas kocsiját, elvitették magukat a Ferenc József-rakpartra, a kocsist beküldték egy házba, a kocsival pedig elhajtattak. Tegnap a Molnár detektív-csoport nyomára akadt a Kerepesi-úton a három rablónak, akik revolverrel védekeztek,, a,,levartáztejás alka. A stflw