Friss Ujság, 1920. május (25. évfolyam, 105-129. szám)
1920-05-26 / 125. szám
Június 4. Hát ez a nap lesz — már az időpont is ki van jelölve — mikor lehajtott fejjel meg kell állani a bírák előtt, s tudomásul kell venni a végleges ítéletet ... Ez a nap lesz, amikor a győztesek rányomják sorsunkra a fekete pecsétet, — a sorsunkra, a szívünkre, hogy égjen attól fogva soha el nem múló kinnal, lázadásra maró, gyötrő fájdalommal. . Minden nemzet életében vannak dátumok, melyeknek izzó fénye, vagy komor gyásza átüt századokon. A magyar ezerév busás-gazdag ilyen időpontokban. Alig van nép, melynek története a sors forgandóságát oly végzetesen mutatná, mint a magyaré. Mohi, Mohács, s az utolsó négy század gyásznapjainak szakadatlan sora, a magyar nép teherbírásának mindmegannyi csodás példája. Az Árpádok magyarjai, Hollós Mátyás népe, mártírja lett annak a földnek, ahová — rokontalan mindenkitől — ezer év előtt elszakadt, de vérben és verítékben megállt mindig hősén a helyén. Tatárduláskor, tikok járom alatt, ha német rontotta, vagykeletről törtek rá, sokszor ehemhették, — de a magyar nép mindig önkezével tolta félre a halotti szemsfedőt Halhatatlan erő lakozik ebben a népben, mint magában a földben, aémelylyel az örökkévalóság számáraeljegyeztetett. Életet — lüktető és forró, lebirhatatlan életet — tudott sugározni ez a föld a magyar szivekbe, az idegek rostjába, csontok velőjébe, s pirosan és győzelmesen lobogott fel ez az éllet a pusztulás mélyén, a sírnak szélén is. Sok a hibánk, nagyok a bünetik, esett, gyarló emberek vagyunk, — de belénk van oltva emberségünk tudata, s a megaláztatásban magunkra eszmélünk. Ez a nép végre is lerázza magáról a szennyet, mely a végzet óráiban is testére kapaszkodik, meg tudja érezni, hogy elérkezett a tisztálkodás végső ideje, és buta handabandázáson, lármás éretlenkedéseken túl is kitör belőle diadalmasan az élni akarás szent szava. Június 4... Gyászkeretbe kell foglalni a napot, százesztendők óta talán a legszomorubbat. Bucsuzizunk a Kárpátok bércétől, a kék Adriától, Csik, Háromszék álmodnivaló, szép szorosaitól, a Kis-Alföld napsütött magyar lankáitól? Soroljuk elő a sok drága nevet, melynek mindegyike a vérünkkel összeforrt, s csak az emléke is a szemünkbe könnyet csal? Idézzük a sóhajokat, mik felénk szállnak a leigázott tájról, s suhintva verik a mi mellünk falát is? Tekintsünk le a földre s gyújtsuk meg az emlékezés halotti gyertyáit?... Oh nem, junius 4. nem a halottak napja még nekünk! A fák kitárják buján a lombjukat, melyet lélegzik a föld a szabad ég alatt, tavasz pompája zeng a roppant természetben, s tudjuk és fogadjuk mi is áhítattal, hogy ezer esztendős élet után frissen és ettérhetetlenül ,máj életre indulunknak a nagyszabású munkának, amelyet most már itthon s a külföldön folytatnunk kell, hogy újból megerősödjünk. Teleki Pál külügyminiszter a békeszerződés aláírása után bekövetkező helyzetről tett érdekes nyilatkozatot. — A békeszerződés aláírását — mondotta — a minisztertanács határozta el és ez idő szerint nem terjeszthető a nemzetgyűlés elé, mert az nem képviseli Magyarország egész területét. A tiszántúli rész még nem választott, márpedig ez a rész ötven képviselőt küld a nemzetgyűlésbe. Ugyanúgy nincs még képviselője a szerbek által megszállott területnek, amely a békeszerződés értelmében is Magyarországhoz tartozik. Ez a rész is tizenöt képviselőt küld a parlamentbe. A mai nemzetgyűlés határozata tehát nem képviselné az egész nép akaratát. A békeszerződés a magyar államra különösen gazdasági és pénzügyi tekintetben olyan ■mérvű terheket ró, amelyeket az nem fog elviselhetni. Egyedüli reményünk a békeszerződés végrehajtása rendjén felülkerekedő jobb belátás. A békeszerződés bennünket területünk egy részének elszakításával megfosztott minden nyersanyagunktól. Kétségkívül érdekünk tehát nekünk is, hogy szomszédainkkal békés és barátságos viszonyba jussunk. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy a szomszéd államokkal jó baráti viszonyban legyünk. Természetes, hogy a mai viszonyok között az erős antantállamokkal is keressük a barátságot, annál is inkább, mert az ő támogatásuk nélkül megzavart közgazdaságunk újjáépítése csak igen nehezen volna keresztülvihető. A francia lapok Magyarország magatartásáról. Versailles, május 25. (A M. T. I. szikratávirata.) A Homme Libre a magyar békeszerződés aláírásáról írva megjegyzi, hogy a magyar kormány csak tiltakozással írja alá a békeszerződést és az a remény él benne, hogy a békeszerződésnek drákói rendelkezéseit különösen a területi megcsonkítást a népszövetség orvosolni fogja. A Petit Republique „Magyarország bátran viseli a békeszerződés megpróbáltatásait" címmel Teleki külügyminiszter legutóbbi beszédéből közöl részleteket. Üntep a honvédsszabonnál. - ......1S% ■ " ISttO-MJ.-'-V / / XXV. évfolyam 125. szám. jfoVETfc^A1*8 80 fillér.______V Budapest, 1920. május 26 Szerda POLITIKAI NAPILAP __ |" _ ' — TZ _ _ * ^ &STf ELŐFIZETÉSI ÁRA ||9BB H gggk || H gm ámh V„ Honvéd-utcza 10. sz. flelyben, házhoz porolva, vidéken postai BSS SpH 119 M SsRTHS SSLmSi §» He, ipi EsTiSsI JSia liasBS Szerb, telefon — _ 137—51. •Kiküldéssel egy hónapra — K 30—. jeEL^ ^Sf WA&. m. HM IgM Ili wjk. E&SE Igazit. „ — — 842. Negyedévre------------------------E ne.-. HagaSSz 53 NggSh IS liS KM S&jfiH WM Kiadóhtv. „ _ _ 38-58. Félévre K110.-. Egész évre K 220.. gg|fTM Hg gr? ||a {£9 §&» Nyomda ,, _ _ 54—39. helyben.vfdXr^P^g'.advsrba M Ili fflJgS II MM IjJI BVB KM MM /^ADÓHIVATALOK. _ _ mác Hfe 1WBi viyrsP$ VII., RAkóczi-ut S4. (Tel. József 118-20.) 80 fillér. HB Bb m BB ^8881^ Mm bcB VI., Andrássy-ut 6., Kecskeméti-ó u. r ................■■ i i-—- ............- —— ------------------— —— - Öt halálos ítélet a Peczkay-bűnügyben. Apponyi és Teleki nyilatkozatai a békéről A szerbek megkezdték Baranya kiürítését. A kirügyminiszter nyilatkozia a béke aláirt. Határkiigazító és jóvátétel! bizottság jön Budapestre. — Apponyi teljesen osztja a kormány felfogását. — „Barátságban akarunk élni szomszédainkkal." Apponyi levele Millerandhoz s a kormány válasza az antantnak: ez a két történelmi okmány teljesen és híven magában foglalja a magyarság helyzetét e súlyos órákban. A béke aláírásának szörnyű kötelezettsége alatt áll a közvélemény, s a kérdés foglalja le a kormány minden idejét. A külügyminiszter nyilatkozni fog a nemzetgyűlésen mihelyt hivatalos értesítés jön Párisból, hogy az antant átvette Apponyinak a békedelegáció elnökségéről való lemondó levelét, valamint a kormány válaszát. Lehet, hogy ez a nyilatkozat már a holnapi, lehet, hogy csak a holnaputáni ülésen fog megtörténni. A külügyminiszter beszéde, hír szerint újabb, eddig nem ismert körülményekre fogja felhívni a figyelmet, amelyek enyhébbé teszik a rám, háruló kötelezettségek megítélését. Nincs még megállapítva, hogy a pártok képviselői nyilatkozzanak-e szintén a nemzetgyűlésen. A képviselők között az a hangulat, hogy a pártok képviselőinek nem kell nyilatkozatot tenniök. Amerikai lapjelentés szerint a béke aláírása után — melynek időpontja, június 4-ike lesz — a legfelsőbb tanács nyomban összeül, s két bizottság kiküldését határozza el A két bizottság június folyamán utazik Budapestre. Az egyik bizott- ságot a jóvátétel feladatával bízzák meg és egyúttal feladatává teszik bizonyos függő ügyek elintézését az utódállamokkal. A második bizottság a határrendezés ügyeivel fog foglalkozni. E bizottságok tevékenysége állandó jellegű lesz. Székhelyük Budapest lesz. Volt már szó arról is, hogy ezt a két bizottságot az antant bécsi bizottságaiból válogassák öszsze, — ezt az indítványt azonban elutasították. A kormány nem járhatott el másképen, mondotta ma Apponyi Albert gróf a béke aláírásáról. — Ez volt az egyetlen ut —szól nyilatkozata — amelyen haladhatunk, nehogy egész állami létünket hazárd játékkal kockára tegyük. Nem lehetett tekinteten kívül hagyni azt a kedvező fordulatot, amely az ántant vezető körei hangulatában is mutatkozni látszik, nem vezető körökben pedig már láthatólag meg is nyilatkozik, amely hangulat nyomban visszafordulna ellenünk, ha mi megtagadnék a békeszerződés aláírását. A jövőt illetőleg — folytatta — elég biztatók számunkra mindazok a sorokban és a sorok közt látható ígéretek, amelyeket a béketanács kísérő jegyzéke felkínált számunkra. Dolgoznunk kell és elsősorban főleg erős belső konszolidációra kell törekednünk, hogy a kínálkozó és biztatást jelentő kivezető út nyitját megtaláljuk. Ha belül egységesek vagyunk, ezzel csak megerősítjük a hozzánk fűzött bizalmat és alapot adunk an A politikai helyzet. Minisztertanács. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A’ kormány tagjai ma délután öt órakor Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra gyűltek össze, melyen kizárólag folyó ügyeket tárgyaltak. A tanácskozás este fél kilenckor ért véget,