Friss Ujság, 1920. szeptember (25. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-19 / 222. szám
egymaga 40 millióba. Csak legalább ez a költség visszatérüljön! . . . A kormányzói hivatal. A kormányzói hivatal rendes kiadása 28 millió és 342 ezer korona. Az átmeneti kiadása 6 millió és 678 ezer, így részletezi a költségvetés: A kabinetiroda költsége 803 ezer korona. A katonai iroda és testőrség rendes kiadása 18 millió 733 ezer, a rendkívüli 244 ezer. A gazdasági iroda 8 millió 590 ezer koronát, átmeneti kiadásokban további 6 millió 439 ezer koronát emészt fel. . anfántmissziók Árumintavásárról." Egy hírlapíró kérdést intézett Rubinek Gyula kereskedelemügyi miniszterhez arra nézve, hogy nyilatkoztak-e és ilyen irányban a Budapesten időző ántántmissziók és külföldi érdekeltségek a XI. árumintavásárról. A miniszter a következőket mondotta: — Az árumintavásár nagyszerű benyomást kelt az összes szakkörökben. Külön ki kell emelnem, hogy az angolok, franciák és olaszok itteni képviselői figyelmesen végigszemlélték az árumintavásáron kiállított tárgyakat és teljes elismerésüknek adtak kifejezést. Az elragadtatás hangján mondották: „Nem is hittük volna, hogy a magyar ipar ennyit tud produkálni. Ez a vásár arra mutat, hogy Magyarország gazdaságilag reményteljes fejlődésnek néz ebébe. Olyan tényező máris, hogy számolni kell vele a termelés egész terén.11 A lengyelek és bolgárok itteni képviselői meglátogatták a XI. árumintavásárt s szintén teljes mértékben méltányolták a magyar alkotómunkának közszemlére tett eredményeit. Hiszem, hogy a siker fokozni fogja a munkakedvet és hamarosan lendületbe jön majd ipari termelésünk. A vásár egyébként mi is látogatott volt. Óriási nagy közönség nézte végig s a nemzetgyűlés tagjai testületileg keresték fel. Vasárnap és hétfőn az összes muzi-, kákát a kiállítók eladhatják és ez a közönség körében is óriási érdeklődést kelt. I k és HunDriciot kihalhattak. f Mindketten tiltakoznak a gyilkosság vádja ellen. A népbiztosok bűnperének mai tárgyalásána bíróság újra rátért a vádirat B. 2. pontjára, amely szerint az ügyészség a népbiztosokat gyilkossággal vádolja a kommunizmus alatt történt kivégzésekért A védők ezzel kapcsolatban arra kérték a bíróságot, adjon nekik alkalmat arra, hogy a vádirat ezen pontját tüzetesen áttanulmányozhassák, mert eddig erre nem volt alkalmuk. A tárósáz nem adott helyt a védők kérésének. Az elnök azután elrendelte Vantus Károly kihallgatását. Vantus tagadja, hogy részt vett volna az 1919. április 11 és június 24-iki kormányzótanácsi gyűléseken, amelyeken a statáriális határozatokat hozták meg. Az elnök gyorsírói jegyzeteket olvasott fel a kormányzótanács üléseiről, amelyek azt bizonyítják, hogy Vantus jelen volt ezeken a gyűléseken. Vantus kijelenti még, hogy soha nem ölt, senkit meg nem illetett, ő annyira undorodat a vértől, hogy még egy disznóölésre se ment el egész életében. Haubrich Józsefet hallgatta ki ezután a bíróság. Kijelenti, hogy Szamuellyvel sohasem beszélt és beszélni se hallotta őt. A június 4-iki kormányzótanácsi gyűlésen jelen volt ugyan, de csak a kezdetén. A június 4-iki kormányzótanácsi ülésről szóló gyorsírói jegyzetekről Haubrich megjegyzi, hogy tévesen valnnakovárs. Az elsők aortán a tárgyalás folytatását hétfőn délelőtt 9 órára tűzte ki. FRISS ÚJSÁG 1920. szeptember 19. Rakovszky megcáfolja a belgrádi út tervet Koholmány a bécsi lap cikke. — Tovább tárgyalják a numerus clausust * t* Rakovszky István elnök a nemzetgyűlés szombati ülésének elején érdekes bejelentést tett Felolvasta a Neue Freie Pressé-nek azt a cikkét, mely arról szól, hogy a magyar nemzetgyűlés elnökének vezetésével tizenhárom képviselő látogatást óhajtana tenni Belgrádban, ott azonban kijelentették, hogy ez a látogatás most semmiesetre sem történhetik meg. Rakovszky elnök kijelentette, hogy e közlemény elejétől végig koholmány. Sem közvetlenül, sem közvetve nem tett ily irányú lépéseket s nem is hatalmazott fel senkit, hogy ily lépést tegyen. Ha a jugoszláv nemzetgyűlés alelnöke ily nem igaz kijelentéseket a Neue Freie Presse tudósítója előtt valóban tett, akkor csak azt tételezi fel róla, hogy célzatosan fétre lett vezetve. Bármily szerencsétlenek vagyunk is — fejezte be az elnök — oda Magyarország nemzetgyűlése nem jutott, hogy kopogtatnia kellene bármely országban. Ugrón ablakait beverték. Ugrón Gábor mentelmi jogának megsértését jelenti be. Tegnap, nyilván beszédének hatása alatt ismeretlen tettesek lakásának ablakát betörték. Azoknak az uraknak . . . Felkiáltások: Csirkefogók! Ugron Gábor: . . . akik a keresztény szeretet nevében (Nagy zaj.) ezt elkövették, azt üzenem: szíveskedjenek kisebb köveket alkalmazni, hogy gyermekeim testi épsége veszélyben ne forogjon. A köveket bemutatja a Háznak. Drozdy Győző: A korona megint esni fog! szóló javaslathoz elsőnek Giisswelff Sándor szólt hozzá. Ha a fajvédelemről beszélnek, — mondotta — akkor a nép köréből kell kiválasztani vezetésre alkalmas embereket. Az aránytalanságot nem numerus clausussal kell megszüntetni, hanem azzal, hogy a magyar nép fiainak alkalmat adunk a tanulásra. Pappert Rezső: Ezzel a törvénynyel a szegény magyar nép azt zárják el a tudástól. Giesswein Sándor: Az egyetemre menők elsősorban kenyeret akarnak. Tud-e Magyarország majd kenyeret adni ama fiainak, akiket visszatart a szakképzéstől. A felsőbb iskola mellett nagyon üdvös volna, ha az ifjúság valami mesterséget is tanulna. Milotay István: A gazdasági és szellemi szervezkedés terén mindent meg kell tennünk a magyar középosztály védelmére. A zsidó kézre jutott földbirtokokat csak kitartó munkával lehet viszszaszerezni. A zsidóság térhódításának növekvő arányában adta fel a magyarsághoz való ragaszkodás álláspontját Egymillió szellemi munkásról van szó, akiket ennek az agrárállamnak kell eltartania. A középosztályt a parasztok tömegéből kell kiválasztani, ezt tette eddig lehetetlenné a közbeékelt zsidóság. Drozdy Győző mentelmi jogának megsértését jelenti be. Néhány nappal ezelőtt Ónodra utazott Néhány detektív nyomában volt és szóról-szóra feljegyezte beszédét. Szabó József a közélelmezési minisztert akarta meginterpellálni amiatt, hogy a kenyérliszt élvezhetetlen, a belőle készült kenyér valóságos fekete massza. Minthogy azonban a közélelmezési miniszter kijelentette, hogy ez csak visszaélés lehet és ez ügyben intézkedni fog, inerpellációját törli. A legközelebbi ülés hétfőn délelőtt lesz. Az egyetemi beiratkozás im A látok csak Magyar&méghez akarnak csatlakozni. Hűséges támaszai lesznek Magyarországnak. Miskolc, szept. 18. A Magyar Jövő irta.,hogy tót közéleti férfiú érdekes és nag jgneentőségű levelét volt alkalmunk ma olvasni. A levél egy menekült és ma Miskolczon funkcionáló előkelő közigazgatási tisztviselőnek és a magyar politika irányítóinak szó! és többek között ezeket mondja: Általános és napról-napra növekszik népünk elkeseredése. Gyűlölik a cseh »r»b«at, de sajnos, a magyarokért sem lelkesednek annyira, amennyire a higgadt megfontolás és a józan észszerűség tanácsolnák. Szabadulni akarnak mindenképpen a cseh uralom alól, de Magyarországot sem mint magyar uralmat, hanem mint olyan országot kívánják vissza, amelynek fenhatósága alatt mint önálló nép élhetnek. Tény az, hogy a tótság első gondolata most az önállóság s azzal, hogy ezt melyik állam keretében kapják meg, azzal egyelőre nem törődnek. Kétségtelen, hogy ez az állam cseh semmiesetre sem lehet. A magyaroktól viszont némiképpen féltik a tótok az eddig elért kis eredményeket is. Ez az egyik ok, a másik ok pedig, amely miatt nem lelkesednek a magyar kapcsolatért, vezetőik tájékozatlansága s a tendenciával terjesztett hírek a zilált magyar viszonyokról. Ha azonban — amit adjon Isten — a Felvidék felszabadul, a magyar politika a régi helyett új Irányban halad, ha a magyar uralom a közélelmezés javulását fogja jelenteni, a Felvidék tót népe lesz Magyarország egyik leghűségesebb, legerősebb támasza. (MTI.) Megkezdődtek a lengyel-litván béketárgyalások. A lengyelek tíz nap alatt százezer foglyot ejtettek. Varsó, szeptember 1I. Szeptember 17-iki harctéri jelentés: A Szeret jobbpartján előnyomuló ukrán oszlopok megszállottak Czortkov, a Sztripa melletti Buczacz, Urzevloka és Visniovcsuk helységeket. Az ukrán lovasság elüldözte az ellenséget Podhajczeból. A menekülő ellenség üldözése közben csapataink megszállották a Zlota-Lipa mellett Brzezanyt és Narajov városát Ettől északra a Dnyesztertől a pinski mocsarakig terjedő egész vonalon üldözzük a hátráló ellenséget. A fölszabadult területek egész népessége — ezúttal még a zsidó is — nagy lelkesedéssel üdvözli a fölszabadító csapatokat A Mserskok az egész országot elpusztították és minden terményt elvittek. Az ellentámadás során ejtett zsákmány első részletének megszámlálásával csak most készültek el. A hivatalos adatok szerint augusztus 15-e és augusztus 25-e között a lengyel hadsereg összesen százezer foglyot ejtett, továbbá ezerszáz géppuskát és kétszáznegyvenöt nehéz ágyút zsákmányolt. Rövidesen meglesz a béke. London, szeptember 18. Varsói jelentés szerint Kalvartjában tegnap délután megkezdődtek a lengyel-litván béketárgyalások. Az első tárgyalás hangja olyan volt, hogy röviden a békét helyezi kilátásba. Orosz vértart h MMértek, hogy rövidesen bitek akarnak MM. A menekültek dolgozni akarnak. Akármilyen munkát elvállalnak, csakhogy, megélhessenek. A közigazgatási bizottságnak a múlt héten tartott ülésén súlyos vád hangzott el a menekültek ellen. Az adófelügyelő, amidőn jelentése kapcsán a személyzet szaporítás kérdéséről beszélt, nyilvánvalóan helytelen általánosítással egy jelentéktelen konkrét esetből azt a következtetést vonta le, hogy a menekültek nem akarnak dolgozni. Ez a vád, különös relamettel a menekültek súlyos helyzetére, a legrosszabb pillantban hangzott el és erkölcsi hatása annál súlyosabban érintette a menekülteknek munkaalkalmakat kereső tízezreit, mert hivatalos helyről bélyegeztek meg sok ártatlan, jobb sorsra érdemes, dolgozni akaró embert. Az adófelügyelő vádjára vonatkozólag ma kérdést intéztünk illetékes helyre, ahonnan a következő választ kaptuk: Mi a lapokból értesültünk az igazságtalan megrovásról, amely annyira alaptalan, hogy eleinte válaszra se tartottuk érdemesnek. Később azonban arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy hivatalos helyről eredő sérelmekről lévén szó, oly formában felelünk rá, amely a legméltóbb válasz lesz az adófelügyelő úrnak. Az Országos Menekültügyi Bizottság most állítja össze a kimutatást a már elhelyezkedett és elhelyezkedni kívánó menekültekről és ki fogja mutatni, hogy egyetlen menekült sem utasított eddig vissza semmiféle munkaalkalmat. Legfeljebb arról lehet szó, hogy olyan menekültek, akiknek a viszonyai ezt megengedik, mert hiszen ilyenek is vannak, amennyiben állandónak ígérkező elhelyezkedésük küszöbön áll, nem vállalnak úgynevezett átmeneti munkát. De hát ez az ő legszentebb magánügyük. Beszédes számokkal fogjuk bizonyítani, hogy igen előkelő vidéki köztisztviselők, magasrangú bírák és más diplomás emberek a feleségeikkel együtt ipari munkák elvégzésére is vállalkoztak, csakhogy ne kelljen nekik segélyekből és könyöradományokból tengetniök az életüket. Nem tudjuk, honnan vette a tárgyi alapot az adófelügyelő úr könnyelműen elejtett vádjához, de lehetetlen meg nem állapítanunk, hogy azzal igen rossz szolgálatot tett a menekülteknek, akiknek egyáltalában nem közömbös a társadalom rokonszenve olyan időkben, amidőn minden vágyuk ebben az egyetlen óhajtásban merül ki: munkához és fedél alá jutni. — És higgye el nekünk a közönség, hogy ez tényleg így is van. Nap nap után megható jeleneteknek lehetne az adófelügyelő úr tanúja, ha jelen lenne, amidőn a menekültek átveszik a részükre kiutalt úgynevezett pillanatnyi segélyt és kényes szemekkel köszönetet mondva érte, csaknem minden esetben azzal a könyörgésszerű kérelemmel távoznak, hogy ne pénzt, hanem valami foglalkozást szerezzenek nekik. A menekülteket természetesen nagyon kínosan érintette a hivatalos helyről elhangzott ítélet, amelyre, ha még válaszolni akarunk valamit, az csak az, menjen el az adófelügyelő úr a minisztériumokba és a különböző közhivatalokba és kérdezze meg, dolgoznak-e a menekültek és lehet-e kifogást emelni a szorgalmuk és lelkiismeretességük ellen? Az adófelügyelő úr különben néhány nap múlva számokkal érvelő választ kap könnyelmű kijelentésére.