Friss Ujság, 1921. július (26. évfolyam, 142-168. szám)
1921-07-31 / 168. szám
\ -----* VVL. ■ JL ~ \ / i, \ i;V v V‘\. AJypr-r: ■ / ( **4, . j/VV XXVL évfolyam) 168. szám. V Ara 1 korona, Budapest, 1921 julius 31. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP ■BBfeB^fc ■■ ‘““AláírXtaVntP4**” . előfizetési Arai Kiflii Íj «aH«l WP® Ki pl jWTTM Budapest, ív., gerlőczy utca n. sz. SWjiyai házhoz hordva, vidéken portai Mtt. ||| BML fef KB uk." ffe# M Szerkesztőségi telefon 137-51. - Igazgatósági küldéssel egy hónapra--------------K 20.- BmB aSgfeT |& ^jgik fflB PS IS TfflKk f|P8| H ' telefon 137-51. - Kiadóhivatali telefon 38-58. Negyedévre---------------------------------K 56— Ujják f ■ül 1% ' Nyomdai telefon 32-99. EföTévie ZZZZZZZZk 22o!— fii • H lm raP II S Wk lljiH nM ül ül §§1 «M FlÓKfOADÓHIVATALOK. V., Honvéd-o. 8. E«ináia:»^nlkor. | 111W VliHHII ' r • '• t ; ? ; .. . — m rw iim^imiimwuim^...iiiwMi^««--^r>)ni7rnnmm-TmiprBT-r^^ III 111 II. I■III■IIH^JII)I JLIMHIMILWJJIM A nemzetgyűlés izgalmas ülése. Hazatérnek az oroszországi hadifoglyok. 12 millió plázsa lesz Magyarország búzatermése. Mist idén hazatérnek az összes oroszországi hadifoglyok. Aláírták Rigában a hadiiiiányi egyezményt. Hanetski követ, mint az orosz szovjet kormány megbízottja és dr. Jungerth osztálytanácsos, mint a magyar kormány meghatalmazottja, folyó hó. 28-án Rigában aláírták az egyezményt, melynek értelmében az összes magyar hadifoglyok, beleértve a visszatartott túszokat és polgári internáltakat, továbbá a halálraítélt Marséba!! századost, még az év vége előtt vissza fognak térhetni hazájukba. «MaisBBa«OM>BaBBaMSBBftaasKsisBai:!gBaaaaa*BBBaiiiHatiaaMi>aHassBaBiisaE£s&BHn>BB» Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egyisteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. ' Ámen! Sajtószabadság* „A szabad sajtó megakadályozhatta volna az események elfajulását"." ÍV nemzetgyűlés távozó elnöke mondotta ki jóa ezt a súlyos igazságot, amelyirt különböző vádak ell®i megvélelmezi egyúttal a magyar sajtót. A nematti gyülés elnöke mondotta ezt, aki mintaképe azoknak a régifajta, úriembereknek, akik az úri mivoltukkal velejáró kötelességnek tekintik azt, hogy úriember sohasem hazudik. Az úriember, ahogy Rakovszky István, a nemzetgyűlés volt elnöke értelmezi ezt a kifejezést, mindig talpig becsületes és mi megköszönjük Rakovszkynak, az igazi urnak, hogy a könnyelműen vádolt és indokolatlanul támadott egész magyar sajtót védelmébe vette. Lehetséges, hogypolitikailag nem vagyunk Rakovszkyval egy .nézetén, de ez nem , jelenti azt, hogy ne tanultuk volna megbecsülni benne a talpig becsületességét. Ritka jellemvonás ez a mai zavaros a világban. Rakovszky lemondott a nemzetgyűlés elnökségéről, amikor úgy látta, hogy nem rendelkezik azzal a bizalommal, amely "biztosíthatja az elnök pártatlan működését. • Atávozó elnök az ellenzék tapsai között hagyta el azt a helyet, ahonnan másfél év alatt erős eszével, tiszta látásával a forradalom romjain mandátumot szerzett nemzetgyűlést politikailag legalább is elfogadható színvonalra nevelte. Az ellenzék tapsai nagyon értékes babérokat jelentenek Rakovszky számára, hiszen az ellenzék szerepe most nem volt olyan kiváltságos és könnyű, mint a békepolitika csöndes világában. Ma az ellenzéki kritika, amely a kormány működését érte, sokszor váltott ki a kormány és a többségi pártok részéről olyan heves ellenzést, hogy csak erős kézzel és igazi tekintéllyel tudta ísrg védeni Rakovszky a szólásszabadságot. És Rakovszkynak mindig sikerült aszólásszabadságot s megvédani. Régi igazság, hogy az az állam a legboldogabb, ahol a komoly és tárgyilagos bírálatnak nincsen korlátja. Az állami lét fundamentumának legfontosabb két alapköve a szólásszabadság és a sajtószabadság. Legyen az államnak parlamentje, ahol mindent meg lehet bírálni és legyen sajtója, , amely becsületes kötelességtudással megír mindent. Egy állam életében nem lehetnek törvénybe ütköző eltitkolt dolgok. A nyilvánosság megöli a bűnt és ezért végzett Rakovszky nagy és komoly, hazafias munkát másféléves elnöksége alatt,mert a parlamenti szólásszabadságot minden körülmények között megvédte. Féltékenyen őrködött azon, hogy a szólásszabadságon ne essék sérelem és ezzel egyúttal megvédte a magyar parlamentnek régi nemes becsületét. A szólásszabadság édes testvére a sajtószabadságnak. Ahol a sajtószabadság korlátozva van, ott állandóan fenyegetve van a többi szabadságjog is. Rakovszky megtette a maga kötelességét, — megóvta a parlamenti szólásszabadságot. Most egy nehezebb és talán hálátlanabb feladatra vállalkozott. Harcolni fog a szabad sajtóért. Rakovszky, mint politikus, nem az egész sajtó embere és ő mégis az egész magyar sajtó fölszabadításáért fog harcolni , nem törődik azzal, hogy politikáját a sajtó egy része kritizálni fogja, ő itt is megállja a helyét, ő tetteit nyugodtan bocsájtja bírálat alá. Most, amikor újabb és az eddigieknél sokkal keményebb bilincseket készülnek rakni az újságíró kezére, most, amikor Európában csak nálunk vannak még kivételes törvények és csinálnak újabbakat, mi most köszöntjük a nemzetgyűlés lemondott elnökét, aki beállott a szabad magyar sajtóért küzdők sorába. Az ősrégi, volt helyőrségi templom, amelyet most avattak fel Kapisatván-templommá. CIIBHaBaBaOBSBBUZBCBSBCaaaiBBBBBOBBBaB A FRISS ÚJSÁG szerkesztősége és kiadóhivatala IV., Gerlóczy-utca 11. Új fiókkiadóhivatal . V., Honvéd-utca I. (Kálmán-utca sarok.) / Parlamenti vita Berficzky lakásáról és telefonjáról. I l®iszáIIoffál|ii^Seni£2hsi lakisit? A iemzetgyűkeslsm ülését . 11 óra előtt meg Bottlik József alelékhíz elnök felhívta a nemzetgyűlés figyelmét arra, hogy Rakovszky István elnök lemondása felett a házszabályok szerint határoznia kell. Miután szólásra senki sem jelentkezett, kimondta a határozatot, hogy a nemzetgyűlés Rakovszky István lemondását tudomásulvette. A határozat után meleg szavakkal emlékezett meg Rakovszky elnöki működéséről. Javasolta, hogy Rakovszky Istvánnak elnöki ténykedéséért jegyzőkönyvileg szavaz..zának köszönetet. A Ház egyhangúlag hozzájárult az elnök javaslatához. Ezután harmadszori olvasásban elfogadták az indemnitási javaslatot. A napirend tárgyalásánál Temesváry Imre előadó ismerteti a mezőgazdasági felügyelőkről szóló törvényjavaslatot és kéri annak elfogadását. Sziráky Pál, Szíj Bálint, nagyatádi Szabó István és Temesváry Imre felszólalása után a javaslatot, trtalmosságba elfogadták.