Friss Ujság, 1922. május (27. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-14 / 109. szám
XXVI. évfolyam» 109. szám. Ara 2 korona Budapest, 1922. máju. 14. Vasárnap POLITIKAI NAPILAP ■■ ■ A ^ A ELŐFIZETÉSI ÁRA* gigj tjS Misii 1PHS5 IPiS IP ISI iSlTtoS PHggl BUDAPEST, IV., GERLÓCZY UTCA 11. SZ. Helyben» házhoz hordva, vidéken postai szét &1*38 gg|ÉS 1 Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatóség! küldéssel egy hónapra — _. — — K 35.— I&PftOls B&JU níw9 he$| Gj&a telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-51« Negyedévre — — —— — — — — K 90.— kÜÜB Kai BjHI SjjEn 'Knra. JOjfBM BftS Nyomdai telefon 32-99. BlllSlll BBbIbIÜBb busáin ín • és pályaudvaron 2 kor. jPPI Ijjit Ural §5 axáau — IV., Kecskeméti utca 14.^2a1 . A kormány betiltotta a választási agitációt Május 22-től tilos a népgyűlés és felvonulás Lloyd George az oroszok pártjára állott Milá a G. Milosevics, a S. H. S. királyság rendkívüli követe Magyarországon- A szerbek sűrűn változtatják követeiket Budapesten. A kocka el van vetve. A kormány betiltotta a választási agitációt. — Hájas 22-étől tilos minden népgyülés és felvonulás. A kocka el van vetve! A kormány e hónap 22-től eltiltott minden népgyülést. A magyar nép választási agitáció nélkül fog választani. A híresztelés, amit eddig nem vettünk komolyan, valóra vált. Választás némaságra kárhoztatott képviselőjelöltekkel! Ki hallott még valaha ilyesmiről? Még nem eleget tanultunk, nem eleget tapasztaltunk. A haza szenvedéseinek leggyötrelmesebb mélységeibe kell behatolnunk, hogy megértsük, miért pusztul el Magyarország. Éjjel 11 órakor jelenti a Magyar Távirati Iroda. A legutóbbi nemzetgyűlés megszűnte óta eltelt hosszú idő alatt a politikai pártoknak és jelöltjeiknek már eddig is minden lehetőségük megvolt arra, hogy a választóközönséggel elveiket alaposan és részletesen megismertessék és így a választók már most is abban a helyzetben vannak, hogy a közeli választásoknál való politikai állásfoglalásuk tekintetében határozoti véleményt alkothatnak. Figyelemmel erre a körülményre és arra a nem kevésbé fontos szempontra, hogy az ország érdeke azt kívánja, hogy a közeljövőben megtartandó nemzetgyűlési választások a közrend legkisebb megzavarása nélkül méltóságteljesen folyjanak le és a választópolgárok választójogukat a máris fokozott mérvben megnyilvánuló és sok esetben a közrendet is veszélyeztető pártszenvedélyek nagyobb izgalmaitól mentes, az ország jelenlegi súlyos helyzetéhez is illő, komoly nyugodtsággal gyakorolhassák, a m. kir minisztérium az ország nyugalmának és a közrendnek biztosítása érdekében a kivételes hatalomról szóló törvényes rendelkezésekben nyert felhatalmazás alapján a következőket rendelte el: 1 §. 1922. május 22-től kezdve 1922- június 13-ig bezárólag semminerati politikai gyűlés nem tartható és a nyilvános helyen tartani kívánt egyéb célú népgyűlések vagy felvonulások sem engedélyezhetők. 2. §. Aki e rendeletben foglalt tilalmat megszegi, vagy kijátszsza, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1921. évi LXIII. t.-c. 10. §-a alapján büntetendő. Lloyd George követeli az oroszokkal való megállapodást összeült a politikai bizottság. — Barthou részére szigorú utasítás jött Párisból. — Franciaország szakít Angliával? Génua, május 13. Az első politikai albizottság ma délelőtt ülést tartott, amelyen az orosz választ tárgyalták. Lloyd George általános figyelem közt bírálta az orosz válaszjegyzéket. A válaszjegyzék még formailag sem kielégítő. A szovjet delegáció kihívó hangjával újabb nehézségeket teremtett. Az oroszok általában megegyezésre akarnak jutni. Meg kell akadályozni, hogy az orosz népen teljes kétségbeesés vegyen erőt, ami borzasztó kirobbanásokra vezethetne. Ezért a tárgyalások megszakítása nem ajánlatos. Azt sem szabad kétségbevonnunk, hogy a megegyezés előbbutóbb mégis meglesz. Az "oroszok igen jól tudják, hogy hitelekre van szükségük és hogy ezeket csak akkor kapják meg, ha különböző kötelezettségeket vállalnak és a kellő garanciákat megadják. Lényegbe vágó fontosságú, hogy az oroszok a bizottságban részt vegyenek. A londoni szakértői értekezletet nem lehet megismételni. Ha az oroszok nélkül járunk el, utólag ismét kénytelenek volnánk az oroszokat meghallgatni. Feltétlenül el kell jutnunk az ideiglenes békepaktumhoz Oroszországgal és Európa többi részével. Ez a határokat nem tenné vitássá, hanem a mostani határokat venné alapul és kölcsönösségen nyugodnék. Lloyd George végül indítványozta szakértői bizottság kiküldését, amely a tartozások, a magántulajdon épp hitelek, kérdését tovább tanulmányozza, az ideiglenes békepaktum megkötését Génuában Oroszország és Európa többi állama között és azt a kölcsönös kötelezettséget, hogy a másik államokban való propagandától tartózkodjanak. De bármit határozzunk is — fejezte be Lloyd George beszédét — az oroszjegyzékre okvetlenül válaszolni kell. Ezután kijelentette, hogy a válasz tervezetét már elkészítette. Barthou azt óhajtotta megtudni, hogy Lloyd George javaslatai hogy viszonyának egymáshoz. Azt hiszi, hogy így is eljárhatunk: 1. az orosz jegyzők visszautasítása; 2. Lloyd George pozitív indítványainak letárgyalása. Gémua, május 13. A félhivatalos politikai albizottság ülése délelőtt 11 órakor kezdődött meg a „Piaazzo Reale“-nak, a többi tanács,skozisi helyiségektől távolabb fekvő kisebbik termében. A szakértők az ülés kezdete előtt már félórával megérkeztek, köztük elsőnek Seydoux. Utolsónak jött Lloyd George, kinek komoly, sőt kedvetlen arckifejezése mindenkinek feltűnt. A feszültség a konferencia köreiben igen nagy. Az egyik delegátus szerint ma lesz a döntő küzdelem. Poincaré tegnapi kijelentése, hogy a konferencia két-három napon belül véget ér, ma ismeretessé vált. Párisból szigorított utasítások érkeztek Barthou címére, Franciaország ezálta?1$5Qk §a?cftl fíelgi efficttal értésben állítólag ellenszegül annak, hogy orosz bizottságot küldjenek ki. Ha ennek a bizottságnak kiküldése elkerülhetetlenné válnék, Franciaország követelni fogja, hogy abban a bizottságban csupán a szövetségesek képviselői szerepeljenek, az oroszok nem. Franciaország továbbá állást foglal az ellen is, hogy akár csak 10 éves fegyverszünet formájában is, garanciális szerződést kössenek. Francia-angol szakítás felé. London, május 13. (Wolff.) A Times közli párisi tudósítójának kimerítő jelentései a génuai konferenciáról, mely a következőket mondja: — .1 konferencia a Franciaország és Anglia közti antant nyílt szakítása felé gravitál. Ez azt jelenti, hogy Oroszországot és Németországot egymás karjaiba hajtják. A két ország közti szövetség megváltoztathatja Európának a versaillesi szerződésben megrajzolt új térképét. Franciaországban a legutóbbi politikai események következtében attól tartanak, hogy az angol rokonérzés nagyrészben az óriási orosz-német szövetség oldalára áll. Ha Németország és Oroszország együtt haladnak, Franciaország helyzete kétségbeesetté válik. Franciaország nem számíthat tovább ,azangoltámogatásra* Amerika messze is van és nagyrészt ellensége is Franciaországnak. ily körülmények között nem csoda, hogy Franciaországban több oldalról a Ruhr-vidék haladéktalan megszállását követelik. A Szentszék egyezménye Oroszországgal. Az Vatikáni körök megerősítik, hogy a Szentszék és Oroszország a pápai emlékirat alapján egyezményt kötöttek, amely a katholikus vallás szabad gyakorlását és az egyház teljes szabadságát biztosítja. A lefoglalt egyházi javak visszaadására vonatkozó pontot, amely az eredeti szerződéstervezetben szerepelt, a Vatikán elejtette. A lelke és munka Minik tíz évi fegyverszünet. London, május 13. A bányamunkások szakszervezetének titkára, Hodges, a sajtó útján nyilatkozatot tesz közzé, amely nagy feltűnést keltett. A tőke és a munka között — mondja többek között — tízévi fegyverszünetet kellene kötnünk. Ha lehetséges, hogy katonai és tengerészeti ügyekben tíz esztendőre helyreállítják a békét, ki vonhatja kétségbe, hogy ez az ipar terén is megvalósítható? Hodges javasolja, hogy a kormány kezdeményezze állandó testület létesítését és