Friss Ujság, 1922. június (27. évfolyam, 123-145. szám)
1922-06-24 / 141. szám
XXVII. évfolyam, 141. szám. ára 2 korona POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAI Helyben : hitéhoz hordva, vidéken postai szét* küldessel egy hónapra — _ ._ ... K 35.— Negyedévre... — — — K 90.— Félévre _ K 180*— Egész évre __—___ ... K SCO.— Elles szám a 13.bjsyPMis2 kor.FRISS ÚJSÁG június 24. Szombat SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, IV., VERLÓCZY UTCA 11. SZ. Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatósági telefon 137-51. — Kiadóhivatal! telefon 38-58* Nyomdai telefon 32-99. FIÓKKIADÓHIVATALOK: V., Honvéd-* & (Kálmán-*, sarok). — Vll., Rákóczi-út 34. sz. (Telefon József 11.—20). — VI., Andrássy-utc. 6. szám. — IV . Kecskeméti-utca 14. szám. Tizenkét milliárd az idei deficit A szerb királyt esküvőjén fel akarták robbantani A közüzemi munkások ultimátuma a fővároshoz Kerme keresztény politika. Figyelmes szemlélőknek bizonyára feltűnt, hogy sem Bethlen István gróf az egységes párt alakuló ülésén, sem a kormányzó a nemzetgyűlést megnyitó beszédében nem emlegették a keresztény politika jelszavát. Szinte fölösleges megállapítanunk, hogy a józan közvélemény nem tekintette sérelemnek ezt a hiányt, mert a kereszténység cégére alatt az utóbbi harmadfél esztendőben annyi népbolondítás, kilengés és embervadászat folyt, hogy aki igazán keresztény politikát akart, az semmi esetre sem kereste abban a táborban, amely ezt a nemes jelszót zászlójára írta, mert mindenütt másutt inkább megtalálta. Az új kormányt azonban nemcsak az egységes párt támogatja, hanem olyan oldalszárny is, amely a keresztény jelszót még mindig szükségesnek találja címerében és amely ezzel össze is tudott gyűjteni több mandátumot. Értjük alatta a Wolff— Huszár-féle vezetés alatt álló keresztény nemzeti egység pártját, amelynek függvénye az ébredő magyarok tábora is. Hogy a miniszterelnök elfogadja ezt a támogatást, azon nem is csodálkozunk, hiszen elég erős és főleg haragos ellenzékkel áll szemben és igy nem utasíthatja el azokat az önkéntes ajánlkozókat, akik az uj helyzetben is feltalálják magukat és akiknek nincsen kedvük az ellenzékiség keserű kenyerét enni. A politikai körültekintés szempontja vitte Bethlen István grófot Wolffék hajlékába és ott hitvallást tett a maga keresztény irányzatáról. Ezt a keresztény irányzatot, a miniszterelnök szavai szerint, cselekedetekkel kell fejleszteni és nem szóval, nem lármával, nem fejbeütéssel, sem a jogrend felforgatásával, hanem becsületes munkával. Hát ez a keresztény politika, ha becsületesen végrehajtják, olyan, amit minden liberálisan gondolkozó ember elfogadhat. Csak azon tűnődünk, hogy Wolffék milyen érzésekkel vehettek tudomást ezekről a kijelentésekről, amelyek merev ellentétben állanak eddig vallott elveikkel és főleg gyakorlatukkal. Mert kik dolgoztak mostanig hangos jelszavakkal, lármával, kik nézték el oly jóakaróan a fejbeveréseket, a bombamerényleteket, kik csináltak erényt a jogrend felforgatásából? Nem képzelhetünk el egyebet, mint azt, hogy az idők változtak és Wolffék fogcsikorgatva állnak a Bethlen gróf értelmezte keresztény politika mellé, amely lényegesen elüt az övéktől. Hogy azután válságos időkben is hasznát fogja-e venni Bethlen gróf ennek a kényszerű támogatásnak, az azután más lapra tartozik. Az idei segetségvetás deficitje 12 milliárd. Bethlen hajlandó változtatni a felhatalmazási javaslaton. — A pénzügyi bizottság ülése. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága ma délután 5 órakor tartotta első ülését, hogy a kormány felhatalmazási javaslatát tárgyalja. Kállai Tibor pénzügyminiszter kifejtette, hogy a bevételeket fokozni kell, hogy az elláttatlanokat kielégíthessük. A hozadéki adókat, föld-, ház- és kereseti adót, a békebeli értéknek megfelelő magasságra kell hozni. A pénzügyminiszter ezután bejelentette, hogy a költségvetési deficit az 1922-ik esztendőre 12 milliárd koronára rúg. Az államháztartás egyensúlyáért csak akkor kezeskedhetik, ha azokat a takarékossági intézkedéseket, ame- lyeket a kormány már megkezdett, keeresztülviszik és ha az antant jóvátételi követelésekkel nem akadályozza meg az ország fejlődését. Ha ilyen követeléseket támasztanak, akkor még a háború előtti magánjogi követeléseknek sem tehetünk eleget. A tisztviselők közül azokat, akik magánvagyonukból képesek magukat ellátni, ki fogják venni a kedvezményes ellátásból Peidl Gyula beszédében a kivételes hatalom ellen érvelt, amely széles néprétegek ellen irányul. Vázsonyi Vilmos a javaslat majdnem minden szakaszát kifogásolta. Nem lehet kívánni az ellenzéktől, hogy a választójogi rendeletét törvényesnek ismerje el. Ami a kivételes hatalmat illeti, még érthető, hogy a magánjogi és gazdasági intézkedések megszüntetése csak lépésről-lépésre történik, de a közszabadségok terén nem hajlandó a kormánynak kivételes felhatalmazást adni. A kormány különösen a sajtót akarja továbbra is kezében tartani. Nincs ugyan cenzúra, de a kormány bármikor rendeleti úton életbeléptetheti. Bethlen gróf miniszterelnök válaszában kijelentette, hogy a választások törvényesítésére vonatkozó szakaszt hajlandó kihagyni a javaslatból. Nem ejtheti el azonban a kivételes rendelkezésekre vonatkozó szakaszt, mert néha gyors intézkedésekre van szükség. Maga is meg szeretne szabadulni a kivételes hatalomtól, de ha Peidl vagy Vázsonyi az ő helyében lennének, ők is élnének vele. Évenként legalább ezer rendeletet kell kibocsátani, ilyen óriási munkát a parlament nem végezhet el. A bizottság azután elhatározta, hogy a javaslat általános vitájára holnap tér rá. fiz első Síé Merpelií - a kutyákról. A nemzetgyűlés mai ülése. A nemzetgyűlés mai ülésén megválasztottak mlég két jegyzőt, Csík József és dr. Hébert Ede személyében. Azután a bizottságokat választották meg. Az első sürgős interpelláció a mai ülésen hangzott el, mégpedig a veszett kutyákról Költevényi Szabó István elmondta, hogy 423 község van ebveszettség miatt zárlat alatt az országban. A földmivelésügyi minisztériumhoz, illetve annak állategészségügyi osztályához állandóan érkeznek a panaszok a községekből, hogy nem tudják elejét venni ■ a bajnak. A veszettség oltása körül nagy nehézségek merültek fel. Kérdi a földmivelésügyi minisztert, hogy hajlandóm a községeknek az oltóanyagot megfelelő mennyiségben rendelkezésére bocsátani. Nagyatádi Szabó István rögtön felelt az interpellációra. Tény az, hogy a veszettség nagyobb mértékben van most, mint ezelőtt, ennek megakadályozására és a baj lokalizálására a földmivelésügyi kormány mindent elkövet. Ebzárlat van nagyon sok községben, de ez nem elégséges, mert más állati veszettségek is fordulnak elő. Sajnos, a Pasteur-intézetben nincs kéznél elegendő oltóanyag. Most, amikor az ország olyan nehéz helyzetben van, amikor mindért kiadás sokat jelent az államháztartásban, csak a pénzügyminiszter hozzájárulásával utalhat a szakminiszter pénzt. Közbekiáltás az ellenzéki oldalról: slát választási célokra? Nagyatádi Szabó István: Egyébként nem tart egész éven át a veszettség. Közbekiáltás az ellenzékről: Csak a választásokon. alom a felhatalmazási törvényjavaslatban. A kormány az indemnitással akarja törvényesíteni a választójogi rendeletét. Csak részben szűnik meg a kivételes hatalom. A mostani indemnitási törvényjavaslat, amelyet ma terjesztett be a Házban Kállai pénzügyminiszter, egészen eltérően minden eddigi felhatalmazási törvényjavaslattól, rendkívül részletes, 33 szakaszból áll és igen sok új, meglepő rendelkezést tartalmaz. A 6. szakasz szerint a törvényhozás jóváhagyja a kormánynak ama rendeleteit, amelyeknek alapján a nemzetgyűlés összeült. Ezzel a kormány törvényesíteni akarja a választójogi rendeleteket, ami az ellenzék körében felháborodást és megütközést keltett . Az ellenzéki vezérférfiak máris kijelentették, hogyilyen körülmények között egyáltalán nem hajlandók a felhatalmazási javaslatot simán keresztül engedni. A 7-ik szakasz így hangzik: A háború esetére" való kivételes hatalom a jelen törvény életbeléptetésével megszűnik. Felhatalmaztatik a kormány, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott azon rendelkezéseket, amelyek még nem helyeztettek hatályon "kívül, a közszabadságoknak, valamint a gazdasági élet teljes szabadságának visszaállítására irányuló átmeneti időtartam alatt ideiglenesen hatályban tarthassa és a szükséghez képest módo síthassa vagy kiegészíthesse, köteles azonban a kormány azon rendelkezéseket, amelyeknek fentartási szükségessége időközben megszűnik, azonnal hatályon kívül helyezni. A 17-ik szakasz kimondja, hogy az állami házadó alapjául vett haszonérték 60 százaléka fizetendő kincstári haszonrészesedés fejében, továbbá minden háziúr tartozik lefizetni minden új házbéremelés 20 százalékát. Az ellenzéken máris azt hangoztatják, hogy ez nem egyszerű felhatalmazási törvényjavaslat, hanem jóval több annál. Ezenkívül egyes szakaszokat és rendelkezéseket is sérelmesnek tartanak, úgy hogy semmi körülmények között sem álhat el az ellenzék attól, hogy ezt a kérdést részletesen megvitassa. • Ilyen körülmények között, minthogy a felhatalmazásijavaslatot e hó végéig törvényerőre kellene emelni, aligha lesz elkerülhető az ex-lex, vagyis a törvényes költségvetés nélküli kormányzás állapota. Hogy milyen élesen elisétik az ellenzéki vezérférfiak a kor-mány javaslatát, arra nézve jellemző Rubovszky Istvánnak a következő kijelentése: " Alkotmányjogi felhatalmazások nincsenek semmi összefüggésben a pénzügyi és gazdasági helyzettel.Ez az egész törvényjavaslat semmi egyéb, mint amnesztia bizonyos tekintetben annak a kormánynak, amelyaz alkotmányos rendelkezéseket felrúgta. Mindenesetre haladást jelent a kormánynak ez a lépése, mert eddig csak a gyilkosok és az orgoványi hősök számára adott amnesztiát s most, úgy látszik, a maga számára is ilyen aminesztiát kér. Az első petíció. A gyöngyösi választókerület, választóinak tekintélyes csoportja a gyöngyösi választást petícióval támadta meg, amely petíció a mai délelőtt folyamán nyújtatott be a nemzetgyűlés háznagyi hivatalának. A petíciót a rendeletben megkívánt minimális számnál jóval nagyobb számú választó írta alá. A panasz alapját az képezi, hogy a választási biztos dr. Márkus Jenőt nem fogadta el jelölt gyanánt, noha ajánlási íveit a megkívánt 1000 választó helyett 1775 választó írta alá. Az ajánlói aláírásokból azonban a választási biztos 899 aláírást törölt. ír köztársasági katonák min nek WÜ$an tábomanyot. London, június 23. A lordkancellár a felsőházban rendőri jelentést olvasott fel, amelyben a következőket mondotta: — Délután 2 óra 20 perckor megfigyelték a foglalkozásnélküli 24 éves Wannes O‘Brient és a szintén foglalkozásnélküli Ottó Gomolyt, bejelentett hivatása és lakóhelye egyiknek sincs, amint az Eaton-piac 30. számú házból sietve menekültek. Egy rendőrtisztviselő üldözőbe vette őket, de alsótestébe lövést kapott és súlyosan megsebesült. Egy másik tisztviselőt, aki folytatta az üldözést, a lábán sebesítettek meg. Mindkettőjüket kórházba szállították, egy polgári egyénnel együtt, aki, úgy látszik szintén résztvett az üldözésben. Több más rendőrtisztviselőnek azután sikerült, a két menekülőt elérni és elfogja. A letartóztatottak heves ellentállást tanúsítottak a rendőrökkel szemben. Papi