Friss Ujság, 1922. június (27. évfolyam, 123-145. szám)

1922-06-24 / 141. szám

XXVII. évfolyam, 141. szám. ára 2 korona POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAI Helyben : hitéhoz hordva, vidéken postai szét* küldessel egy hónapra — _ ._ ... K 35.— Negyedévre... — — — K 90.— Félévre _ K 180*— Egész évre __—___ ... K SCO.— Elles szám a 13.bjsyPMis2 kor.FRISS ÚJSÁG június 24. Szombat SZERKESZTŐSÉG, IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓHIV­ATAL. BUDAPEST, IV., VERLÓCZY­ UTCA 11. SZ. Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatósági telefon 137-51. — Kiadóhivatal! telefon 38-58* Nyomdai telefon 32-99. FIÓKKIADÓHIVATALOK: V., Honvéd-* & (Kálmán-*, sarok). — Vll., Rákóczi-út 34. sz. (Telefon­­ József 11.—20). — VI., Andrássy-utc.­ 6. szám. — IV . Kecskeméti-utca 14. szám. Tizenkét milliárd az idei deficit A szerb királyt esküvőjén fel akarták robbantani A közüzemi munkások ultimátuma a fővároshoz Kerme keresztény politika. Figyelmes szemlélőknek bizo­nyára feltűnt, hogy sem Bethlen István gróf az egységes párt ala­kuló ülésén, sem a kormányzó a nemzetgyűlést megnyitó beszédé­ben nem emlegették a keresztény politika jelszavát. Szinte fölösleges megállapítanunk, hogy a józan közvélemény nem tekintette sére­lemnek ezt a hiányt, mert a ke­reszténység cégére alatt az utób­bi harmadfél esztendőben annyi népbolondítás, kilengés és ember­vadászat folyt, hogy aki igazán keresztény politikát akart, az semmi esetre sem kereste abban a táborban, amely ezt a nemes jelszót zászlójára írta, mert min­denütt másutt inkább megtalálta. Az új kormányt azonban nem­csak az egységes párt támogatja, hanem olyan oldalszárny is, a­mely a keresztény jelszót még mindig szükségesnek találja cí­merében és amely ezzel össze is tudott gyűjteni több mandátu­mot. Értjük alatta a Wolff— Huszár-féle vezetés alatt álló ke­­resztény nemzeti egység pártját, amelynek függvénye az ébredő magyarok tábora is. Hogy a mi­niszterelnök elfogadja ezt a tá­mogatást, azon nem is csodálko­zunk, hiszen elég erős és főleg haragos ellenzékkel áll szemben és igy nem utasíthatja el azokat az önkéntes ajánlkozókat, akik az uj helyzetben is feltalálják magukat és akiknek nincsen ked­vük az ellenzékiség keserű ke­nyerét enni. A politikai körülte­kintés szempontja vitte Beth­len István grófot Wolffék haj­lékába és ott hitvallást tett a maga keresztény irányzatáról. Ezt a keresztény irányzatot, a miniszterelnök szavai szerint, cselekedetekkel kell fejleszteni és nem szóval, nem lármával, nem fejbeütéssel, sem a jogrend fel­­forgatásával, hanem becsületes munkával. Hát ez a keresztény politika, ha becsületesen végrehajtják, olyan, amit minden liberálisan gondolkozó ember elfogadhat. Csak azon tűnődünk, hogy Wolffék milyen érzésekkel ve­hettek tudomást ezekről a ki­jelentésekről, amelyek merev ellentétben állanak eddig vallott elveikkel és főleg gyakorlatuk­kal. Mert kik dolgoztak mostanig hangos jelszavakkal, lármával, kik nézték el oly jóakaróan a fejbeveréseket, a bombamerény­leteket, kik csináltak erényt a jogrend felforgatásából? Nem képzelhetünk el egyebet, mint azt, hogy az idők változtak és Wolffék fogcsikorgatva állnak a Bethlen gróf értelmezte keresz­tény politika mellé, amely lénye­gesen elü­t az övéktől. Hogy az­után válságos időkben is hasznát fogja-e venni Bethlen gróf ennek a kényszerű támogatásnak, az azután más lapra tartozik. Az idei segetségvetás deficitje 12 milliárd. Bethlen hajlandó változtatni a felhatalmazási javaslaton. — A pénzügyi bizottság ülése. A nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága­ ma délután 5 órakor tartotta első ülé­sét, hogy a kormány felhatalmazási javaslatát tárgyalja. Kállai­ Tibor pénzügyminiszter kifejtette, hogy a­­ bevételeket fokozni kell, hogy az ellát­­tatlanokat kielégíthessük. A hozadéki adókat, föld-, ház- és kereseti adót, a békebeli értéknek megfelelő magas­ságra kell hozni. A pénzügyminiszter ezután bejelentette, hogy a költségvetési deficit az 1922-ik esztendőre 12 milliárd koronára rúg. Az államháztartás egyensúlyáért csak akkor kezeskedhetik, h­a azokat a takarékossági intézkedéseket, ame-­ lyeket a kormány már megkezdett, ke­e­resztülviszik és h­a az antant jóváté­­teli követelésekkel nem akadályozza meg az ország fejlődését. Ha ilyen kö­veteléseket támasztanak, akkor még a háború előtti magánjogi követelések­­nek sem tehetünk eleget. A tisztvise­lők közül azokat, akik magánvagyo­­nukból képesek magukat ellátni, ki fogják venni a kedvezményes ellátás­ból Peidl Gyula beszédében a kivételes hatalom ellen érvelt, amely széles n­ép­­rétegek ellen irányul. Vázsonyi Vilmos a javaslat majd­nem minden szakaszát kifogásolta. Nem lehet kívánni az ellenzéktől, hogy a választójogi rendeletét törvényesnek ismerje el. Ami a kivételes hatalmat illeti, még érthető, hogy a magánjogi és gazdasági intézkedések megszünte­tése csak lépésről-lépésre történik, de a közszabadségok terén nem hajlandó a kormánynak­ kivételes felhatalma­­zást adni. A kormány különösen a sajtót akarja továbbra is kezében tar­tani. Nincs ugyan cenzúra, de a kormány bármikor rendeleti úton életbeléptet­­h­eti. Bethlen gróf miniszterelnök vála­szában kijelentette, hogy a választások törvényesítésére vo­natkozó szakaszt hajlandó kihagy­ni a javaslatból. Nem ejtheti el azonban a kivételes rendelkezésekre vonatkozó szakaszt, mert néha gyors intézkedésekre van szükség. Maga is­ meg szeretne szaba­dulni a kivételes hatalomtól, de ha Peidl vagy Vázsonyi az ő helyében lennének, ők is élnének vele. Évenként legalább ezer rendeletet kell kibocsá­tani, ilyen óriási munkát a parlament nem végezhet el. A bizottság azután elhatározta, hogy a javaslat általános vitájára hol­nap tér rá. fiz első Síé Merpeli­í - a kutyákról. A nemzetgyűlés mai ü­lése. A nemzetgyűlés mai ülésén megvá­lasztottak mlég két jegyzőt, Csík Jó­zsef és dr. Hébert Ede személyében. Azután a bizottságokat választották meg. Az első sürgős interpelláció a mai ülésen hangzott el, még­pedig a ve­szett kutyákról Költevényi Szabó István elmondta, hogy 423 község van ebveszettség miatt zárlat alatt az országban. A földmive­lésügyi minisztériumhoz, illetve annak állategészségügyi osztályához állan­dóan érkeznek a panaszok a közsé­gekből, hogy nem tudják elejét venni ■ a bajnak. A veszettség oltása körül nagy nehézségek merültek fel. Kérdi a földmivelésügyi­ minisztert, hogy haj­landóm a községeknek az oltóanyagot megfelelő mennyiségben rendelkezésé­re bocsátani. Nagyatádi Szabó István rögtön fe­lelt az interpellációra. Tény az, hogy a veszettség nagyobb mértékben van most, mint ezelőtt, ennek megakadá­lyozására és a baj lokalizálására a földmivelésügyi kormány mindent el­követ. Ebzárlat van nagyon sok köz­ségben, de ez nem elégséges, mert más állati veszettségek is fordulnak elő. Sajnos, a Pasteur-intézetben nincs kéznél elegendő oltóanyag. Most, amikor az ország olyan nehéz helyzetben van, amikor mindért kiadás sokat jelent az­ államháztartásban, csak a pénzügyminiszter hozzájárulá­sával utalhat a szakminiszter pénzt. Közbekiáltás az ellenzéki oldalról: slát választási célokra? Nagyatádi Szabó István: Egyébként nem tart egész éven át a veszettség. Közbekiáltás az ellenzékről: Csak a választásokon. al­om a felhatalmazási törvényjavaslatban. A kormány az indemnitással akarja törvényesíteni a választójogi ren­deletét.­­ Csak részben szű­ni­k meg a kivételes hatalom. A mostani indemnitási törvényjavas­lat, amelyet ma terjesztett be a Ház­ban Kállai­ pénzügyminiszter, egészen eltérően minden eddigi felhatalmazási törvényjavaslattól, rendkívül részletes, 33 szakaszból áll és igen sok új, meg­lepő rendelkezést tartalmaz. A 6. szakasz szerint a törvényhozás jóváhagyja a kormánynak ama ren­deleteit, amelyeknek alapján a nem­zetgyűlés összeült. Ezzel a kormány­­ törvényesíteni akarja a választójogi­­ rendeleteket, ami az ellenzék körében­­ felháborodást és megütközést keltett . Az ellenzéki vezérférfiak máris kije­­­­lentették, hogy­­ilyen körülmények kö­zött egyáltalán nem hajlandók a fel­hatalmazási javaslatot simán keresztül engedni. A 7-ik szakasz így hangzik: A háború esetére" való kivételes ha­talom a jelen törvény életbeléptetésé­vel megszűnik. Felhatalmaztatik a kormány, hogy a kivételes hatalom alapján kibocsátott azon rendelkezéseket, amelyek még nem helyeztettek hatályon "kívül, a közszabadságoknak, valamint a gazda­sági élet teljes szabadságának vissza­állítására irányuló átmeneti időtar­tam alatt ideiglenesen hatályban tart­hassa és a szükséghez képest módo­ síthassa vagy kiegészíthesse, köteles azonban a kormány azon rendelkezé­seket, amelyeknek fentartási szüksé­gessége időközben megszűnik, azonnal hatályon kívül helyezni. A 17-ik szakasz kimondja, hogy az állami házadó alapjául vett haszon­érték 60 százaléka fizetendő kincstári haszonrészesedés fejében, továbbá minden háziúr tartozik lefizetni min­den új házbéremelés 20 százalékát. Az ellenzéken máris azt hangoztat­ják, hogy ez nem egyszerű felhatalma­zási törvényjavaslat, hanem jóval több annál. Ezenkívül egyes szakaszokat és rendelkezéseket is sérelmesnek tarta­nak, úgy hogy semmi körülmények között sem álhat el az ellenzék attól, hogy ezt a kérdést részletesen megvi­tassa. • Ilyen körülmények között, minthogy a felhatalmazási­­javaslatot e hó vé­géig törvényerőre kellene emelni, alig­ha lesz elkerülhető az ex-lex, vagyis a törvényes költségvetés nélküli kor­­mányzás állapota. H­ogy milyen élesen­­ elisétik az ellenzéki vezérférfiak a kor-­­­mány javaslatát, arra nézve jellemző­­ Rub­ovszky Istvánnak a következő ki­jelentése: " Alkotmányjogi felhatalmazások nincsenek semmi összefüggésben a pénzügyi és gazdasági helyzettel.­­Ez az egész törvényjavaslat semmi egyéb, mint amnesztia bizonyos tekintetben annak a kormánynak,­­ amely­­az alkot­mányos rendelkezéseket felrúgta. Min­denesetre haladást jelent a kormány­nak ez a lépése, mert eddig csak a gyilkosok és az orgoványi hősök szá­mára adott amnesztiát s most, úgy lát­szik, a maga számára is ilyen ami­nesztiát kér. Az első petíció. A gyöngyösi választókerület, válasz­tóinak tekintélyes csoportja a gyön­gyösi választást petícióval támadta meg, amely petíció a mai délelőtt fo­lyamán nyújtatott be a nemzetgyűlés háznagyi hivatalának. A petíciót a ren­deletben megkívánt minimális számnál jóval nagyobb számú választó írta alá. A panasz alapját az képezi, hogy a választási biztos dr. Márkus Jenőt nem fogadta el jelölt gyanánt, noha ajánlási íveit a megkívánt 1000 válasz­tó helyett 1775 választó írta alá. Az ajánlói aláírásokból azonban a vá­lasztási biztos 899 aláírást törölt. ír köztársasági katonák min nek WÜ$an tábom­anyot. London, június 23. A lordkancellár a felsőházban rend­őri jelentést olvasott fel, amelyben a következőket mondotta: — Délután 2 óra 20 perckor meg­figyelték a foglalkozásnélküli 24 éves Wannes O‘Brient és a szintén foglal­kozásnélküli Ottó Gom­olyt, bejelentett hivatása és lakóhelye egyiknek sincs, amint az Eaton-piac 30. számú ház­ból sietve menekültek. Egy rendőr­­tisztviselő üldözőbe vette őket, de alsótestébe lövést kapott és súlyosan megsebesült. Egy másik tisztviselőt, a­ki folytatta az üldözést, a lábán sebe­­sítettek meg. Mindkettőjüket kórház­ba szállították, egy polgári egyénnel együtt, aki, úgy látszik szintén részt­­vett az üldözésben. Több más rendőr­­tisztviselőnek azután sikerült, a két menekülőt elérni és elfogja. A letar­tóztatottak heves ellent­állást tanúsí­tottak a rendőrökkel szemben. Papi­

Next