Friss Ujság, 1922. szeptember (27. évfolyam, 198-222. szám)
1922-09-27 / 219. szám
XXVII. évfolyam, 219. szám. Ara 4 korona Budapest, 1922. szeptember 27. Szerda POLITIKAI^ NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAi Helyben házhoz hordva, vidéken postai szétküldéssel egy hónapra___ _ K 70.— Negyedévre ^ m m — K 180.— Egyes szám ára: vasár- és ünnepnapon 5 kor. •ZERESZTÖSÍQ. IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓIVATAL. BUDAPEST, IV., GERLÓCZY UTCA U. SZ. Szerkesztőségi telefon 137-51. — Igazgatóság 4 •telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-58. Nyomdai telefon 32-99. FIÓKKIADÓHIVATALOK: V., Honvéd u. 8. (Kálmán-ui. sarok). — VII., Rákóczi-út 34. il .Telefon: József 118—20). — VL. András«y« 6» szám. — IV, Kecskeméti utca 14. szám. 64 ezer fuvarozó munkás sztrájkol Pesti asszony megakarta fojtani az urát Az osztrák kormány harca az index ellen Index, sztrájk és diósasdi. Ma kitört Budapesten a szállítómunkások bérmozgalma. Több mint hatvanezer ember tette le a szerszámot, hogy jobb megélhetést, több kenyeret biztosítson magának. Mindenképpen a közönség béréről van szó. Ha a szállítómunkások megkapják a követelésüket, ezt nem a munkaadók fogják a zsebükből fedezni, hanem a közönség, amely ma is abban a kellemes meglepetésben részesült, hogy a zsír ára felszökött kilónként 800 koronára. A szállítómunkásokat a borzalmas drágaság kergeti a bérhangba, viszont ha a szállítómunkások sztrájkja győzelemmel végződik, ez az általános drágaságot fogja még nagyobbra növelni. Végeredményben tehát a sztrájk is a köznyelvért, a drágaság fokozódását szolgálja, Így van ez minden szakmában, a köztisztviselőknél, a hivatalnokoknál, minden foglalkozási ágban, ahol bérért dolgoznak. Senki sem érhet el annyit, amennyiből megélhet s ha néhány deka kenyérrel több jut reá a sztrájk révén, annak előnyét csak néhány napig élvezi, mert az árak felmennek. őrületes körbe-körbe forgás az, amelynek vége beláthatatlan. Ha így megy tovább az árak és bérek emelkedése, ügyes statisztikus pontosan meg tudja állapítani azt, az időt, amelyben valamennyien tönkre megyünk. Még bajosabb a helyzet Ausztriában, ahol a kormány le akarja törni az indexrendszert, mert kölcsönt, a külföldről csak úgy kap, ha az indextörvényt, megváltoztatja olyképpen, hogy a munkabérek és fizetések ne tartsanak lépést az árak emelkedésével. Az osztrák munkásság nem akar ebbe belenyugodni, mert hiába van heti félmillió korona bére és hiába harcol ki magának még egy negyed milliót, egy hét múlva, az eddigi tapasztalások szerint, a heti háromnegyed millióból sem fog tudni megélni. Azt felelhetni erre, hogy ez igaz, de legalább egy hétig, vagy két,hétig, esetleg csak pár napig tudja fedezni a szükségleteit s nem kell koplalnia. Ám egy államnak, egy társadalomnak nem lehet az a célja, hogy tagjai csak pár napra biztosítsák magukat a koplalástól. Az állam, a nép nem élhet úgy, mint a bohém cigányok, akik a holnappal nem törődnek. Ausztriának ezidő szerint egy mentsége van: a külföldi kölcsön. De ezt csak úgy kaphatja meg, ám az index bérrendszert eltörli, illetve megváltoztatja. E kényszerítő szükségnek engedve ment bele a szocialista Ausztria kormánya az index-törvény elleni küzdelembe. Ausztria szocialista államférfiai s politikusai bizonyára vérző szívvel mentek bele a küzdelembe, amely látszólag a falat kenyérért küzködő munkásság ellen irányul, de úgy látszik, más mentséget nem találtak országuk számára. Mi még nem tartunk ott, ahol Ausztria. De vigyázzunk, hogy a nyomorúságban utól ne érjük szerencsétlen szomszédunkat. A Utazás Tibetben. Tibet Ázsia szívében a zord s járatlan hegyek rejtelmes országa. Képünk azt ábrázolja, amint egy kutató nem tudván másképpen keresztül jutni egy hegyi kormány nyitott szemmel viszi az örvénybe Magyarországot, ha tűri a közszükségleti cikkek árának folytonos emelését, a kivitelt, a spekulációt s a termelők önzését. Vas ököllel üssön szét közöttük! Csak igy menthető meg Magyarország! tavon, kötelet erősíttetett a tó felett egymással szemben álló két sziklára, a kötélhez köttette magát lovával együtt és igy vergődött keresztül a tavon. napon is rendkívül sok kellemetlenséget és bajt okozott a főváros közönségének. A nehezen várt fa- és szénszállítmányokat nem vitték el a fuvarozók a háztartásokba és a közönség jogosan fél attól, hogy a szállítási anyag feltorlódása miatt ezeket a szállításokat csak nagy késéssel tudják majd lebonyolítani a fuvarosok a sztrájk befejezése után. Veszedelmes a helyzet a teherpályaudvarokon és hajóállomásokon is, ahol a raktárak egy-két nap alatt zsúfolásig megtelnek. Több nagy gyár tulajdonosa értesítette a hatóságokat, hogy ha a fuvaros sztrájk a legrövidebb időn belül nem ér véget, kénytelenek lesznek üzemüket beszüntetni nyersanyaghiány miatt. A legtöbb fővárosi gyárnak a fuvarosvállalkozók szállítják a szenet, fát és az üzemükhöz szükséges nyersanyagokat. A hatóságok részéről Andréka főkapitányhelyettes maga vezeti az egyeztető tárgyalásokat és mindent megtesz, hogy elhárítsa a veszedelmet a főváros lakosságának feje felől Eredménytelen tárgyalások. Délig 64 ezer fuvaros-munkás lépett sztrájkba. Ezek közül 20 ezer fuvaros- kocsis, a többi 44 ezer pedig rakodómunkás és napszámos. A délután folyamán az Országos Árvizsgálóbizottság részéről és a munkaadók megbízottai újabb értekezletre gyűltek öszsze. Ugyanis a bérkérdés rendezését az árvizsgálóbizottságtól tették fűtővé, amelytől a fuvarosok ipartársulata azt kéri, hogy újabb tájékoztató árakat bocsásson ki. Az Árvizsgálóbizottság és a munkaadók közötti tárgyalás azonban szintén nem vezetett eredményre, mert az árvizsgálóbizottság elnöke a fuvardiítéleteknek fölemelését indokolatlannak tartja. Megmondotta a tárgyalások során dr. Jieber Gyula, az árvizsgálóbizottság elnöke, hogy ő, mint kúriai bíró, a békebeli élet standardjának csak 11 százalékát tudja a maga számára biztosítani és mindenkinek kötelessége, hogy igényeit a mai véghetetlenül nehéz, válságos és nyomasztó gazdasági helyzet közepette tőle telhető módon leszállítsa. A fuvarosok és az üzemükben használt lovak se lehetnek kivételek. A fuvarosok ezután tanácskozásra gyűltek össze az ipartestületükben, amelyen a munkások részéről is megbízottak jelentek meg. A tanácskozás eredménye az, hogy egy bizottságot küldtek ki, abból a célból, hogy ezek keressék fel még az esti órákban Wim-mersberg kereskedelmi államtitkárt, továbbá Andrejka főkapitányhelyettest és kérjék meg őket arra, hogy ismételten járjanak el az árvizsgáló-bizottságnál a fuvardíjak felemelése végett. Úgy hírlik, hogy a sztrájkhoz a szállítmányozási vállalatok munkásai is csatlakozni akarnak. Egyéb sztrájkok és bérmozgalmak. Több iparágban újabb bérmozgalom kezdődött. A keresztényszocialista vasmunkások ötven százalékos béremelést kérnek, a székesfőváros közüzemi alkalmazottai szintén fizetésemelési mozgalmat kezdtek. A villamosok és helyiérdekű vasutak alkalmazottainak egy része ötven százalékos béremelési kívánsággal állott elő, amiről az igazgatóság még nem döntött. Verekedés a Ganz-gyárban. A Ganz vagyongyárban tegnap több szervezetlen munkás állott munkába. Ezeket az alkalmazottak, a szervezett munkásság arra akarta kényszeríteni, hogy hagyják el az üzemet .Szóváltás " támadt a munkások közt, majd vere- s kedés lett. Az általános fuvaros-sztrájk veszedelemmel fenyegeti a közellátást. Iítni enged az Árvizsgáló Bizottság. 64 ezer fuvaros sztrájkol. A fuvaros-sztrájk olyan méreteket öltött, hogy a legnagyobb nehézségekkel fenyegeti a főváros gazdasági életét. Mára a sztrájk általánossá lett, körülbelül hatvanötezer fuvaros munkás sztrájkol, akikhez a rakodómunkások egy része is csatlakozott Az egyezkedő tárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre. A munkások 80 százalékos béremelést kérnek. A munkaadók a bérkérdés végleges rendezését az Átvizsgáló Bizottságtól tették függővé, amelytől azt kéri a Fuvarozó ipartársulat, hogy új tájékoztató árakat bocsásson ki a sztrájkmozgalomra való tekintettel. A Fuvarozási Ipartársulat vezetősége eljárt a kereskedelmi minisztériumban, ahol azt az ígéretet kapta, hogy a minisztérium utasítani fogja az Ar— Meghiúsult a megegyezés reménye. Bérmozgalmak és verekedések, vizsgáló Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat a fuvarosokkal. Ez a tanácskozás megtörtént és nem járt eredménnyel. Az Árvizsgáló Bizottság helyiségeiben a déli órákban értekezletet tartottak, amely, miután a fuvarozók, munkaadók és munkások tájékoztatták a bizottság szakembereit iparuk helyzetéről, minden eredmény nélkül ért véget délután három órakor. A munkaadók és munkások egyaránt bebizonyították, hogy jelenlegi helyzetük tarthatatlan, az Árvizsgáló Bizottság vezetősége azonban azt a kijelentést tette, hogy csak minimális összeggel hajlandó felemelni a fuvarozási díjakat, a közönség súlyos megterhelésére való tekintettel. A nagyarányú sztrájk már az első