Friss Ujság, 1922. szeptember (27. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-27 / 219. szám

XXVII. évfolyam, 219. szám. Ara 4 korona Budapest, 1922. szeptember 27. Szerda POLITIKAI^ NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRAi Helyben­­ házhoz hordva, vidéken postai szét­küldéssel egy hónapra___ _ K 70.— Negyedévre ^ m m — K 180.— Egyes szám ára: vasár- és ünnepnapon 5 kor. •ZERES­ZTÖSÍQ. IGAZGATÓSÁG ÉS KIADÓIVATAL.­ BUDAPEST, IV., GERLÓCZY­ UTCA U. SZ. Szer­keszt­ősé­gi telefon 137-51. — Igazgatósá­g 4 •telefon 137-51. — Kiadóhivatali telefon 38-58. Nyomdai telefon 32-99. FIÓKKIADÓHIVATALOK: V., Honvéd­ u. 8. (Kálmán-ui. sarok). — VII., Rákóczi-út 34. il .Telefon: József 118—20). — VL. András«y­«­ 6» szám. — IV, Kecskeméti­ utca 14. szám. 64 ezer fuvarozó munkás sztrájkol Pesti asszony meg­­akarta fojtani az urát Az osztrák kormány harca az index ellen Index, sztrájk és diósasdi. Ma kitört Budapesten a szál­lítómunkások bérmozgalma. Több mint hatvanezer ember tette le a szerszámot, hogy jobb megélhe­tést, több kenyeret biztosítson magának. Mindenképpen a közönség béré­ről van szó. Ha a szállítómunká­­sok megkapják a követelésüket, ezt nem a munkaadók fogják a zsebükből fedezni, hanem a kö­zönség, amely ma is abban a kel­lemes meglepetésben részesült, hogy a zsír ára felszökött kilón­ként 800 koronára. A szállítómunkásokat a borzal­mas drágaság kergeti a bérhang­­ba, viszont ha a szállítómunkások sztrájkja győzelemmel végződik, ez az általános drágaságot fogja még nagyobbra növelni. Végered­ményben tehát a sztrájk is a köz­­nyelvért, a drágaság fokozódását szolgálja, Így van ez minden szakmában, a köztisztviselőknél, a hivatalnokoknál, minden fog­lalkozási ágban, ahol bérért dol­goznak. Senki sem érhet­ el annyit, a­mennyiből megélhet s ha néhány deka kenyérrel több jut reá a sztrájk révén, annak előnyét csak néhány napig élvezi, mert az árak felmennek. őrü­letes körbe-körbe forgás az, amelynek vége beláthatatlan. Ha így megy tovább az árak és bé­rek emelkedése, ügyes statiszti­kus pontosan meg tudja állapíta­ni azt, az időt, amelyben vala­mennyien tönkre megyünk. Még bajosabb a helyzet Ausz­triában, ahol a kormány le akar­ja törni az indexrendszert, mert kölcsönt, a külföldről csak úgy kap, ha az index­törvényt, meg­változtatja olyképpen, hogy a munkabérek és fizetések ne tart­sanak lépést az árak emelkedésé­vel. Az osztrák munkásság nem akar ebbe belenyugodni, mert hiába van heti félmillió korona bére és hiába harcol ki magának még egy negyed milliót, egy hét múlva­, az eddigi tapasztalások szerint, a heti háromnegyed mil­lióból sem fog tudni megélni. Azt felelhetni erre, hogy ez igaz, de legalább egy hétig, vagy két,­­hé­tig, esetleg csak pár napig tudja fedezni a szükségleteit s nem kell koplalnia­. Ám egy államnak, egy társada­lomnak nem lehet az a célja, hogy tagjai csak pár napra biztosítsák magukat a koplalástól. Az állam, a nép nem élhet úgy, mint a bo­hém cigányok, akik a holnappal nem törődnek. Ausztriának ezidő szerint egy mentsége van: a külföldi kölcsön. De ezt csak úgy kaphatja meg, ám az index bérrendszert eltörli, illetve megváltoztatja. E kény­szerítő szükségnek engedve ment bele a szocialista Ausztria kor­mánya az index-törvény elleni küzdelembe. Ausztria szocialista államférfiai s politikusai bizo­nyára vérző szívvel mentek bele a küzdelembe, amely látszólag a falat kenyérért küzködő munkás­ság ellen irányul, de úgy látszik, más mentséget nem találtak or­száguk számára. Mi még nem tartunk ott, ahol Ausztria. De vigyázzunk, hogy a nyomorúságban utól ne érjük szerencsétlen szomszédunkat. A Utazás Tibetben. Tibet Ázsia szí­vében a zord s járatlan hegyek rej­telmes országa. Képünk azt ábrázol­ja, amint egy kutató nem tudván másképpen keresztül jutni egy hegyi kormány nyitott szemmel viszi az örvénybe Magyarországot, ha tűri a közszükségleti cikkek árá­nak folytonos emelését, a kivitelt, a spekulációt s a termelők ön­zését. Vas ököllel üssön szét közöttük! Csak igy menthető meg Magyar­­ország! tavon, kötelet erősíttetett a tó felett egymással szemben álló két sziklára, a kötélhez köttette magát lovával együtt és igy vergődött keresztül a tavon. napon is rendkívül sok kellemetlensé­­­­get és bajt okozott a főváros közönsé­­­­gének. A nehezen várt fa- és szénszál­lítmányokat nem vitték el a fuvaro­zók a háztartásokba és a közönség jo­gosan fél attól, hogy a szállítási anyag fel­torlódása miatt ezeket a szállításo­­kat csak nagy késéssel tudják majd lebonyolítani a fuvarosok a sztrájk be­fejezése után. Veszedelmes a helyzet a teherpályaudvarokon és hajóállomáso­kon is, ahol a raktárak egy-két nap alatt zsúfolásig megtelnek. Több nagy gyár tulajdonosa értesí­tette a hatóságokat, hogy ha a fuvaros sztrájk a legrövidebb időn belül nem ér véget, kénytelenek lesznek üzemüket beszüntetni nyersanyaghiány miatt. A legtöbb fővárosi gyárnak a fuvaros­­vállalkozók szállítják a szenet, fát és az üzemükhöz szükséges nyersanyago­kat. A hatóságok részéről Andréka főkapitányhelyettes maga vezeti az­ egyeztető tárgyalásokat és mindent megtesz, hogy elhárítsa a veszedelmet a főváros lakosságának feje felől Eredménytelen tárgyalások. Délig 64 ezer fuvaros-munkás lépett sztrájkba. Ezek közül 20 ezer fuvaros- kocsis, a többi 44 ezer pedig rakodó­munkás és napszámos. A délután fo­lyamán az Országos Árvizsgálóbizott­­ság részéről és a munkaadók megbí­zottai újabb értekezletre gyűltek ösz­­sze. Ugyanis a bérkérdés rendezését az árvizsgálóbizottságtól tették fűtővé, amelytől a fuvarosok ipartársulata azt kéri, hogy újabb tájékoztató­ ára­kat bocsásson ki. Az Árvizsgálóbizott­ság és a munkaadók közötti tárgyalás azonban szinté­n nem vezetett ered­­ményre, mert az árvizsgálóbizottság elnöke a fuvardiítéleteknek fölemelé­sét indokolatlannak tartja. Megmon­dotta a tárgyalások során dr. J­ieber Gyula, az árvizsgálóbizottság elnöke, hogy ő, mint kúriai bíró, a békebeli élet standardjának csak 11 szá­zalékát tudja a maga számára biztosítani és mindenkinek kötelessége, hogy igényeit a mai véghetetlenül nehéz, válságos és nyomasztó gazdasági helyzet közepette tőle telhető módon leszállítsa. A fuva­rosok és az üzemükben használt lo­vak se lehetnek kivételek. A fuvarosok ezután tanácskozásra gyűltek össze az ipartestületükben, a­melyen a munkások részéről is megbí­­­­zottak jelentek meg. A tanácskozás­­ eredménye az, hogy egy bizottságot küldtek ki, abból a célból, hogy ezek­­ keressék fel még az esti órákban Wim-­­­mersberg kereskedelmi államtitkárt, továbbá Andrejka főkapitányhelyettest és kérjék meg őket arra, hogy ismé­telten járjanak el az árvizsgáló-bizott­­ságnál a fuvardíjak felemelése végett. Úgy hírlik, hogy a sztrájkhoz a szál­lítmányozási vállalatok munkásai is csatlakozni akarnak. Egyéb sztrájkok és bérm­ozgalm­ak. Több iparágban újabb bérmozgalom kezdődött. A keresztényszocialista vas­munkások ötven százalékos béremelést kérnek, a székesfőváros közüzemi al­kalmazottai szintén fizetésemelési moz­galmat kezdtek. A villamosok és helyi­érdekű vasutak alkalmazottainak egy része ötven százalékos béremelési kí­vánsággal állott elő, amiről az igaz­­gatóság még nem döntött. Verekedés a Ganz-gyárban. A Ganz vagyongyárban tegnap több szervezetlen munkás állott munkába. Ezeket az alkalmazottak, a szervezett munkásság arra akarta kényszeríteni, hogy hagyják el az üzemet .Szóváltás " támadt a munkások közt, majd vere- s kedés lett. Az általános fuvaros-sztrájk veszedelemmel fenyegeti a közellátást. Iítni enged az Árvizsgáló Bizottság. 64 ezer fuvaros sztrájkol.­­ A fuvaros-sztrájk olyan méreteket öltött, hogy a legnagyobb nehézségek­kel fenyegeti a főváros gazdasági élet­­ét. Mára a sztrájk általánossá lett, körülbelül hatvanötezer fuvaros­ mun­kás sztrájkol, akikhez a rakodómun­kások egy része is csatlakozott Az egyezkedő tárgyalások egyelőre nem vezettek eredményre. A munkások 80 százalékos béremelést kérnek. A munkaadók a bérkérdés végleges ren­dezését az Átvizsgáló Bizottságtól tet­ték függővé, amelytől azt kéri a Fuva­rozó ipartársulat, hogy új tájékoztató árakat bocsásson ki a sztrájkmozga­­lomra való tekintettel. A Fuvarozási Ipartársulat vezetősé­ge eljárt a kereskedelmi minisztérium­ban, ahol azt az ígéretet kapta, hogy a minisztérium utasítani fogja az Ar­— Meghiúsult a megegyezés reménye. Bérmozgalmak és verekedések, vizsgáló Bizottságot, hogy haladékta­lanul kezdje meg a tárgyalásokat a fu­varosokkal. Ez a tanácskozás megtörtént és nem járt eredménnyel. Az Árvizsgáló Bi­zottság helyiségeiben a déli órákban értekezletet tartottak, amely, miután a fuvarozók, munkaadók és munkások tájékoztatták a bizottság szakembe­reit iparuk helyzetéről, minden ered­mény nélkül ért véget délután három órakor. A munkaadók és munkások egyaránt bebizonyították, hogy jelen­legi helyzetük tarthatatlan, az Árvizs­­gáló Bizottság vezetősége azonban azt a kijelentést tette, hogy csak minimá­lis összeggel hajlandó felemelni a fu­varozási díjakat, a közönség súlyos megterhelésére való tekintettel. A nagyarányú sztrájk már az első

Next