Friss Ujság, 1922. december (27. évfolyam, 274-297. szám)
1922-12-07 / 279. szám
TT A rendjavaslat. Minden jel oda mutat, hogy Magyarország kilábolt a forradalmi állapotból s közeledik a célhoz, hogy konszolidálódjék. Ez komoly hitünk és meggyőződésünk. És ezt a meggyőződést hirdeti és vallja az ország népességének legnagyobb része. Hisszük, legalább szeretnék hinni, hogy ezt a meggyőződést nem ingatja meg az a törvénytervezet sem, amelyet Rakovszky Iván belügyminiszter ma terjesztett a nemzetgyűlés elé. Ez a törvényjavaslat nem más, mint az eddigi rendeletek törvénybe iktatása, amire igazán alig van ma már szükség, mert a közállapotok, amelyek a rendeletek kibocsátását szükségessé tették valamikor, annyira javultak már, hogy a kormánynak immáron nincs is szüksége kivételes hatalomra. Ez a mi meggyőződésünk és éppen ezért váltotta ki belőlünk a csodálkozás érzését a rendjavaslat. Mert aki a mai Magyarországot csak félig-meddig ismeri, meglepődve látja a rendjavaslatból, hogy ezt a mai Magyarországot egy színvonalra helyezik a cárok idejéből való Oroszországgal, ahol mindent rendőrségiig, mindent közigazgatási úton, a rendes bírói ítélőszékek megkerülésével intéztek el. A rendjavaslat szinte fölöslegessé teszi a büntető bíróságot, mert a legsúlyosabb bűncselekményeket kivéve, minden vétséget, kihágást és bűntettet a közigazgatási hatóság kezébe juttat, amely rövid úton végez a gyanúsítottakkal. És hogy a gyanúsítások mily buján tenyésznek ott, ahol a meggyanúsítottak üldözésére szinte felkínálja magát a törvény, ezt jól tudjuk az orosz rémuralom történetéből, no meg az orosz irodalomból. A rendjavaslatnak kétségkívül meglesz az a hatása, hogy megteremti a földfeletti és a földalatti Magyarországot. A földfeletti Magyarország azokból fog állani, akik minden rendszerhez hozzásimulnak, mert minden rendszerből hasznot húznak. A földalatti Magyarországot pedig azok alkotják majd, akik elégedetlenek a mostani irányzattal. Minthogy azonban okuk van attól tartani, hogy véleménynyilvánításukat a mostani kurzus megtorolja, titokban fognak politizálni, titokban fognak szervezkedni a mai rendszer megbuktatására. Hol vesz a mai rendszer annyi titkos rendőrt, amennyi szükséges, hogy az elégedetlenek millióit szemmel tarthassa! A magyar polgársága szabadság légkörében nevelkedett. Nyugati levegőt szitt magába és ez csak annál elviselhetetlenebbé teszi rá nézve a rendőrállam levegőjét. Az orosz nép mindig orosz levegőn élt és mégis fájdalmasan érezte, hogy mit jelent orosz állampolgárnak lenni. A magyar állampolgár megtanulta, hogy mi a szabadság és érezte annak ezer áldását. És a magyar állampolgárra most akarják rákényszeríteni az orosz szellemet? Kisz nem csak a magyar jellemmel és egyéniséggel, de a magyar szabadság hagyományaival is ellenkezik. Fizetik a kedvezményes földadót. Kállay pénzügyminiszter beszéde a nemzetgyűlésben. A mai nemzetgyűlésem Rakovszky Iván belügyminiszter beterjesztette a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot, Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter pedig a Budapesti Egyesített Villamosvasutak jogviszonyainak rendezéséről, valamint a kivételes intézkedések hatályvesztése következtében az ipar és kereskedelem körében szükségessé vált rendelkezésekről szóló törvényjavaslatokat Áttérve a napirendre, harmadszori olvasásban elfogadják ezután a tisztességtelen versenyről és a szeszadóra vonatkozó egyes rendelkezések módosításáról szóló törvényjavaslatokat. Ezután következett a közadók kezeléséről szóló javaslat általános tárgyalása. A javaslatot Orffy Imre előadó ismertette. Gaál Gaszton a javaslatot általánosságban elfogadja, mert arra szükség van. A tisztviselőkérdésről szól és szóváteszi, hogy ma az állam háromszor annyi tisztviselőt tart, mint amennyi szükséges és kétszer annyit, mint amennyit elbír. Bocsássák el a munkátlan és haszontalan tisztviselőket, a legkiválóbbakat pedig tartsa meg és fizesse is meg. Bizonyos hivatalokban csak pénzért lehet bizonyos dolgokat megkapni Ez a kérdés ma közéletünk rákfenéje. Györki Imre szerint az új törvény nem védi az adózókat az esetleges zaklatástól. A személyi motozás hasonló a már megszűnt botbüntetéshez. Ez is a kispolgárokat, munkásokat és parasztokat fogja sújtani, nem a bankárokat és sikereket. A javaslatot nem fogadja el. Saly Endre sem fogadja el a javaslatot Ezután az elnök a vitát bezárta és a szót átadta a pénzügyminiszternek. Kolltay Tibor pénzügyminiszter arról beszél, hogy az adóreformjavaslat egyszerűsíteni fogja az adóigazgatást Az új adótörvények végrehajtása is előre haladt. A földadó befizetésénél igen szép eredmény, hogy az első negyedévben a kedvezményes befizetésekkel együtt a földadó 80 százalékát fizették be. A tisztviselőket illetően neki is az volna a nézete, hogy a tisztviselőket oly mértékben kell javadalmazni, hogy félretehessenek minden más díjazást, melyben ez idő szerint részesülnek. Ma azonban ezt a javadalmazást az állam mostani helyzetére való tekintettel nehezen tudnák megvalósítani. A legkisebb emelés is az államra nézve óriási terhet jelentene. Most is foglalkozik az állam alkalmazottai helyzete javításának kérdésével. Az egész kérdést ide kívánjuk hozni a nemzetgyűlés elé, hogy minél behatóbban megvitathassák a kérdést. Megfontolás tárgyává teszik, hogy váljon a tisztviselői létszám apasztásával meg lehet-e oldani ezt a súlyos problémát. A tisztviselők apasztásának lehetőségeiről is szól, jelzi azonban, hogy nagyszámú, több ezerre menő apasztásra nem lesz mód, de minden intézményt és hivatalt felül fognak vizsgálni. Hadházy Zsigmond terjesztette be ezután a soproni népszavazási törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatról a közigazgatási bizottság jelentését A nemzetgyűlés mai ülésén Rakovszky Iván dr. belügyminiszter benyújtotta a közrend fokozottabb biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amely huszonegy szakaszban rendezi a belügyi közigazgatás függőben levő kérdéseit. A törvényjavaslatról való véleményünket a vezércikkben írjuk meg. A javaslat 1. szakasza a bejelentési kötelezettségről szól. Eszerint minden magyar állampolgár, aki valamely községben a belügyminiszter által rendelettel megállapítandó időtartamnál hosszabb ideig tartózkodik, érkezését és eltávozását a helyi hatóságoknál bejelenteni köteles. A 3. szakasz a személyes szabadság korlátozásáról szól és felhatalmazást ad, hogy azokat, akiknek működése, vagy magatartása az ország belső rendjének és közbiztonságának, vagy külső politikájának szempontjából az állam érdekeire aggályos, a rendőrhatóság kitilthatja, felügyelet alá helyezheti, vagy toloncházban elhelyezheti. A 4. szakasz a rendőri felügyelet alá való helyezés körülményeit szabályozza. E tekintetben a korábbi rendelkezések állanak fenn, vagyis rendes tartózkodási helyéről csak rendőrhatósági engedéllyel lehet távozni, útlevelet az illető nem kaphat, politikai szerepléstől tartózkodni köteles és nem vehet részt semmiféle nyilvános gyűlésen vagy társas összejövetelen, nyilvános telefonállomást nem használhat, levelezése, táviratváltása és telefonérintkezése ellenőrzés alatt áll, ettől esetleg el is tiltható, telefonállomása leszerelhető. Hetenként kétszeri jelentkezésre is kötelezhető, de a jelentkezés idejét akként kell megállapítani, hogy az új kereseti viszonyokat ne érintse. A dologházba való utalásnál az illető zárt helyen állandóan őrizet alatt áll és egyéni képességei szerint kijelölt munkát végez, valláserkölcsi oktatás és tanítás útján rendes és munkás életmódhoz szoktassák. A beutalás legfeljebb hat hónapra történhetik. A hatodik paragrafus jelöli meg a személyes szabadság korlátozásának jogalapját. Eszerint aggályos az illető személy, ha 1. az alkotmánynak, az állam vagy a társadalom törvényes rendjének felfordítására irányuló tevékenységgel nyilvánvalóan egyetért, ilyenben részes vagy résztvenni készül; 2. az ország területének megcsonkítására, vagy az állam vagy nemzeti egység megbontására alkalmas cselekményt követ el, vagy támogat; 3. az alkotmányt, vagy a nemzet becsületét, hitelét, hagyományait, a hazafias vagy vallásos érzést, hatóságok tekintélyét gúnyolja, becsmérli, vagy sérti; 4. a katonaság, vagy állami intézmény ellen izgat, a karhatalmi szervek, a vasút, posta, távírda, telefon fegyelmét lazítja; 5. a törvények, rendeletek, a vallás, MMI.WMWWMUMmMWamWtWOMi Itt az uj rendtörvény! Megszorítás minden vonalon. — A háborús kivételes állapotot törvénybe akarják iktatni. t ' i*2.. ti &') ■ '^nCTTt ''' A i i1 . xxvn. évfolyam, 279. szám. Afd d KOPOSt^l Budapest, 1922. december 7. Csütörtök POLITIKAI NAPILAP WBSm fBB&k B| J&S* QB fi jgk. Kk «erkkNTkel|£M?^,at08A0 _ ~ . 1*8^ na fPSTlia Banga Hl JaS ESS Orwa fiSnia BUDAPEST. tv., Berlóczy utca n. sí ELŐFIZETÉSI ÓRA, tej! J01 §§§ HL E* §§S »j§ IglIjB Ijaj 8nrlotSeeiH telefon 137-51. - Ig.ig.KUáj. Negyedév-------------------------- 280.— H ll I il Ol Hl Pl M Hl Egyes szám ára 5 koronáé Bj IB B B 'tjjypr vtgjyf tijty -^v.u KeMkeménXt^1 t Szigorú törvény készül az állam rendjéről December 7 7-töl 50 százalékkal drágul a villamos Az óbudai főrabbi a villamos kerekei alatt a házasság, a család vagy a tulajdon intézménye ellen izgat; 6. aki nem politikai célú egyesületet politikai célra használ fel; 7. aki tiltott szervezkedésben résztvesz, vagy belföldi politikai célra külföldi pénzt gyűjt, elfogad, vagy felhasznál; 9. az ország közállapotait tudva valótlanul kedvezőtlen színben tünteti, fel, aki árdrágító vagy valutaüzér; 12. aki jogellenes viselkedésével a lakosság személyes szabadságát, vagy testi épségét ismételten nyilvánosan sérti, vagy veszélyezteti. A 7. szakasz a közszolgáltatásokról szól Eszerint ha szükségessé válik, közérdekű munka teljesítésére a közigazgatási hatóság, a minisztérium felhatalmazásával minden tizennyolc évet meghaladott és ötven évet be nem töltött egyént személyes szolgálat teljesítésére kötelezhet. Vonatkozik ez a közlekedési eszközökre, nevezetesen vasutakra, iparvágányokra, sodrony, kötélpályákra is. E szakasz értelmében karhatalom is igénybe vehető. A szolgálatokért és a szolgáltatásokért térítés nem jár. A 9. szakasz a záróra és a szesztilalom szabályozását a belügyminisztérium hatáskörébe utalja. A 11. szakasz a posta-, távírda- és távbeszélő-forgalom ellenőrzéséről szól. Eszerint a levelek ellenőrzése csak bizottság útján történhetik. Az ellenőrzés során szerzett tudomás hivatali titok, amelynek megsértését a büntetőtörvény szerint büntetik. A 12. szakasz a lapalapítást a miniszterelnök engedélyezéséhez köti. Megtagadható az engedély, ha az illető nem magyar állampolgár, nem nagykorú, nem őnogú, nem állandó lakosa az országnak, vagy aki büntetőjogi szempontból kifogás alá esik. A lapbiztosítékot a 14. szakasz az eddigi összeg tízszeresére emeli fel. A 16. szakasz a lapbetiltásról szól. A belügyminiszter határozott vagy határozatlan időtartamra betilthatja olyan lap megjelenését, amely a állam érdekeit, a közrendet, vagy a közerkölcsiséget sérti, vagy veszélyezteti. A külföldi sajtótermékek ugyanilyen szempontból ellenőrizhetők és lefoglalhatók. A kommunista, bolsevista, anarchista irányú sajtótermékek birtoklása és forgalombahozatala tilos. A lap betiltása esetén, amelyet falragasz útján tesznek közzé, a lapot dohánytőzsdében, üzletben, nyilvános helyen árusítani, ingyen szétosztani, közszemlére kitenni, vagy az előfizetőkön kívül másoknak szétküldeni tilos. A 19. szakasz az újságpapír ügyét rendezi. Eszerint a rotációs és az éves nyomópapír forgalmáról a miniszterelnök korlátozásokat állapíthat meg. Diamant, a valutabeugrató. Néhány hét előtt egy Diamant Ernő nevű fiatalember jelentkezett a rendőrségen és előadta, hogy több olyan tőzsdést ismer, akik a Devizaközpont megkerülésével tiltott valutaüzleteket kötnek. Felajánlotta a rendőrségnek, hogy ezeket az üzéreket tudomására adja, de kikötötte, hogy a lefoglalt értékek tíz százalékát részesedés gyanánt kapja. A rendőrség erre a célra három millió magyar koronát és ötszáz dollárt bocsátott Diamant rendelkezésére. Diamant azután beállított több tőzsdebizományoshoz, hogy valutákat akar