Friss Ujság, 1935. június (40. évfolyam, 124-146. szám)
1935-06-01 / 124. szám
Ellenzéki pártvezérek levelei szállanak, cserélődnek, bátorítva egymást, hogy fátyolt borítanak a szenvedélyes múltra, hogy összefoghassanak a magyar sors jobbra fordítására. Fogadkozást és ígéretet, ami azt illeti, ebben az irányban kelleténél többet hallunk mostanában kormánypárti részről is az ország törvényhozásában. Hónapok óta mindenki csak gyürkőzik és fogadkozik és mindenki valamennyi párt részéről szabatosan, hiánytalanul felmondja a régi leckét a nép nyomorúságáról, amit ezen a helyen mi már évek óta csokorba szedtünk. Lám, hogy tudja a sok kormánypárti honatya is, hogy kétezer magyar falu közlekedés nélkül áll, hogy milyen nemzetromboló hatása van a kisbikák pusztulásának, hogy az önálló iparosok száma hónapról-hót napra fogy, hogy nemcsak a jégkatasztrófa, nemcsak a tavaszi fagy, de a közterhek is egyre kíméletlenebből tizedelik a kispolgári népet, hogy a munkás épségére és egészségére milyen felületesen és milyen kevéssé vigyáznak. A munkanélküliségtől kezdve , a túladóztatásig, a kisipar helyzetétől a fagykáras szottagazdák nyomoráig, az ivóvíztől az elhanyagolt hátákig mindenki tudja, hogy mennyi a baj és hol a baj, éppen csak az orvoslása késik. Amikor hallgatjuk ezeket a beszédeket és megüti a fülünket az ellenzéki pártvezérek kibékülésének híve, az az érzésünk, hogy kevesebb fogadkozással és nekigyürközéssel már több eredményt érhettünk volna el. Az ellenzék összefogásának, tömörülésének csak akkor van értelme és jövője, hogyha a népnyomorúság egyre veszedelmesebben terjedő járványa elé gátat tud építtetni a kormánnyal. Ha van erejük és becsületes jószándékuk szaván fogni a kormányt, hogy amire vállalkozott meg is csinálja s ha tudnak egészséges és a nép javát szolgáló javaslatokat tenni a törvényhozás asztalára, amelyek elöl a kormány sem térhet ki, akkor csak szerencsét kívánhatunk munkájukhoz. De ha csak sértett ambíciók és személyi torzsalkodás taktikai sakkhúzása lenne a sok szép szó túllicitálása, akkor kár a szóért, mert az ország taktikából már elég leckét kapott. Most már munkát, cselekedeteket és a néző sorsán komolyan javító intézkedéseket várnak, vigyáznak.től kezdve (/ <h f ] n 135 JUN. 1 Ma:Kisembereit Haza fája ________ára 6 fillér 42. évfolyam, 124. szám . Bulapest,1935 junius, 1. szombat POLITIKA! NAPILAP ff Szerhcs/idsee es kiadóimmal: Előfizetési év: HRi ESSHJk ■ Jflbk Htok, gtt g§ji (£$ jéffc f|| BUDAPEST, (Helyi,CB és vidékem P® |PB M WMk WB 11 R fSfl| jR BFm VI., NAGYMEZŐ ICC A 3 §w hónapra.... t pto finler 1 m.®* m H I| M 1L ‘ MM Him -------Xegyetlévre .... 4 P Hifi IjllpC M 20 Ifi ||§ Epm |§§ Ichinnyamoh: KOndlddn «/eldmclesl *r kétszeres SS; H iRk Hfi - H il 11--. . - — i.«m ere: M IIII ii mm nj§ H « s| mjm MM Mm 2 1 IV*** /tHl 24 2 Hétköznapon...............1 fillér (j 11 |§ M llgfirm&F Al,t 24'2 ft7 a,lf 24 2 ®°Vasárnap.........................12 fillér Aul. 24 2*99 Százezer halottja van az ázsiai földrengésnek Lebaltázta két kisfiát, majd öngyilkos lett Viszik már nyaralni a szegény gyermekeket! Zsibongó gyermekkacagás, sírás, búcsúzkodás zaja töltötte pénteken reggel nyolc óra tájban a Keleti pályaudvar üvegcsarnokát. Az egyik külső vágányon ott áll a Gyermekvédő Liga tíz kocsiból álló szerelvénye, amely 400 sápadt, sovány fővárosi, fiúgyermeket visz Farkas gyepűre, a Bakony erdejébe, négyheti gondtalan vakációra. A gyermekek ötvenes csoportban érkeznek egy-egy gondozónő felügyeletével, majd pillanatok alatt elfoglalják előre kijelölt helyeiket a vasúti kocsikban. A következő 5 percben már kibontják magukkal hozott élelmiszercsomagjaikat — ha ugyan van. Dalolnak, kacagnak, mert pár perc alatt összebarátkozik az egész kocsi.Az indulás előtt,húsz perccel,beengedik a szülőket is a pályaudvarra, hogy, még egyszer ,elköszönhessenek útrakész gyermekeiktől. Van nagy kendőlobögtatás, csókdobálás. Röpködnek az utolsó tanácsok a vágányok mellől, a kocsi ablakaiból kikandikáló gyermekek felé. Néhány perccel az indulás előtt megérkezett Petry Pál nyugalmazott államtitkár, a Liga igazgatósági tagja. Liber Endre alpolgármester felesége és Demény Károlyné fővédő asszony, aki még egy-egy utolsó utasítást ad a vonattal utazó gondozónőknek, majd füttyent a mozdony és lassan, méltóságteljesen megindul a hosszú kocsisor — a boldogság felé. Baloldalon: A mosolygó gyermekseres a beszállás elöti. Jobboldalon: Kacagó, búcsúzkodó gyermekjetek a vasúti kocsi ablakában. Megfeledkeztek a jugoszláv menekültekről 360 hontalan családot kilakoltatnak a lebontás előtt álló fehérsastéri iskolából A világ megnyugvással vette tudomásul, hogy a marseillei királygyilkoság ügye Gehrben lekerült a napirendről és hogy a kormánymegbízottakmegegyeztek egymással. A Jugoszláviából kiüldözött szerencsétlen magyar családok sorsáról azonban nem esett szó. Pedig még mindig 360 menekült család eszi a száműzetés keserves kenyerét Budapesten és nincs senki, aki visszatérésük ügyét kezébe venné, törődne velük. Valamenynyien Budán, a fehérsastéri iskola termeiben tengődnek. Három-négy család, sok apró gyermek él a sivár, bútor nélküli szobákban, de napjaik itt is meg vannak számlálva. Az iskola épületét a főváros lebontatja és a belügyminisztérium, amely a menekültek ügyét intézi, értésükre adta, hogy június 15-én valamennyiüket kilakoltatjuk, jól teszik tehát, ha addigra mindenki gondoskodik magának lakásról. A sorsüldözött magyar családokat kétségbeejtette ez a bejelentés. Keservesen panaszolják, hogy visszatérésüket senki nem készítette elő. Nem is tudják, mit kezdjenek. A jugoszláv hatóságok még most sem vonták vissza az ellenük kiadott rendelkezéseket és aki visszament haza közülük, azt a saját kockázatára cselekedte. Sokszor nem sikerült a visszatérési próbálkozásuk. Rájöttek, hogy kémek furakodtak közéjük, akik kihallgatták beszélgetéseiket és elárulták őket. Ezek a gyászmagyarok menekülteknek adták ki magukat, amikor azonban kiderült a spionkodásuk, a rendőrség kiemelte őket a menekültek közül és valamennyit áttettek a határon. A fehérsastéri iskola lakóinak sorsa nemigen változott a múlt év decembere óta, amikor otthonukból kiüldözve Budapestre menekültek. Reggelit, ebédet és vacsorát