Friss Ujság, 1938. október (43. évfolyam, 222-247. szám)

1938-10-19 / 237. szám

WSS október 19, szerda FRISS MJSAG t.Új személyi beosztás a keres­kedelmi és iparügyi minisztérium­ban. Kunder Antal kereskedelmi minis­z­­ter Törley Bálintot a mi­­wis®bérram új politikai államtit­­kárát állandó helyettesítésével megbí­zta. Az angol és amerikai ta­­nulmányútjáról nemrég hazatért Leéli János miniszteri osztály­tanácsos átvette a vasúti díjsza­bási ügyek irányítását. Az ipari minisztériumiban most lépett élet­be az új felülvizsgálati beosztás. Vitéz Petneházy Antal államtitkár ezentúl a bányászat, bányáskutatá­s, valamint az iparfejlesztés szak­osztályainak felül­vizsgálatát látja el. Kódos Károly miniszteri osz­tályfőnökre a törvény előkészítés, az ipari közigazgatás, a bányá­szati közigazgatás és az iparpoli­tika felülvizsgálását bízták. A téli menetrend itt van újra, mint az elmúlt két évtizedben minden ősszel. A Besz­­kárt hihetetlen buzgalommal és találékonysággal érti a módját, hogy a budapesti közlekedés rend­je valamiképp unalmassá és meg­szokottá ne váljék. Mindig talál újítási lehetőséget, mindig gon­doskodik meglepetésekről. A sze­rencsétlen budapesti utazóközön­ség sohasem tudja, hogy honnan én meglepetés. Pedig nincs vesze­delmesebb dolog, mint az őszi köz­lekedési újítás, amely újabb ácsor­­gásokra és várakozásra kénysze­ríti a munkába siető embereket. Régi közlekedési elv egész Euró­pában, hogy az a legjobb közle­kedési üzlet és legjobb forgalmi rendszer, amely a nagyvárosok külső kerületeinek lakóit a lehető legolcsóbban és leggyorsabban munkahelyükre juttatja. A Besz­­kárt azonban úgy látszik bámula­tos leűtrészi ügyességgel iparkodik évről-év­re megkerülni ezt a világ­szerte bevált elvet és mindig olya® megoldásokon töri a fejét, amely a külterületek szegény né­pének a közlekedését nehezíti és drágítja. Márpedig hiába kísérle­tezünk belvárosi látszatkönnyíté­­sekkel és újításokkal, mert min­den közlekedési rend azon bukik meg, hogy tud-e minél nagyobb tömegeket, rászoktatni a villamos és autóbuszk­özlekedés igénybevé­telére és lehetővé tudja-e tenni, hogy minél több utas vehesse igénybe a legtávolabbi területek­től a város belsejéig a közlekedési eszközöket. — El kell égetni a szemetet. 300 hold szemétlerakódó telepe van a fővárosnak Pestszentlőrinc ha­tárában, de a környék gyors fej­lődésének útjában áll ez a­­telep és rontja a levegőt. Ezért már ré­­gede­n felmerült az a terv, hogy, mint más világvárosokban, úgy nálunk is szemétégetést rendezze­nek be. Legutóbb egy svájci vál­lalat nyújtott be ajánlatot a fővá­roshoz, mely szerint kísérletképpen hajlandó egyelőre a szemétnek egyharmadát elégetni és az így előálló villamoséról a főváros ren­delkezésére bocsátani. Hozzávető­leges számítás szerint körülbelül hárommillió pengőbe kerülne a szemétégető telep felállítása. De jelentékeny megtakarítás lenne el­érhető, ha a főváros közelében ál­lítanák fel a telepet, mert így sokkal kevés,­hb volna a fuvar­­költség. A svájci ajánlatot most tanulmányozzák azzal az elvi el­határozással, hogy ha a szemét­égetés nem lesz drágább a mos­tani szeméttelep rendszernél, ak­kor meg fogják valósítani. Ezt a felfogást nem helyeselhetjük, m­ert a szemétégetést elsősorban a kör­nyék fejlődése és egészségvédelme szempontjából még ako­r is meg­­ kell valósítani, ám valamivel többe kerülne a mostani egészségtelen rendszernél. — Inc.van balesetellen­s ég légoltalmi k­ritik, 4 helyes közlekedésre s a liszi, utcai, mezőgazdasági és ipari balesetek megelőzésére oktató 40 darab képes­füzetet s egy Légoltalmi Tájékoztatót kap díjtalanul bármely iskola, tan­folyam, egyesület, vagy tanító. fia az Országos Közegészségügyi Egyesület­től (VIII., Eszterházy unna­pi levélben kéri s a szétküldés költségeire két da­rab 30 filléres postabélyeget mellékel. A Madách emlékmű A Madách emlékműbizottság a 60 ezer pengős díjat­ Kisfaludy-Stróbl Zsigmond szobrászművész­nek ítélte oda és őt bízta meg a kivitellel is. A díjnyertes Madách­­emlékmű, amelyet fényképfelvéte­lünkön bemutatunk, magas talap­zaton Madách „Az ember tragédiá­jának" két­ főalakját, Adamét és Lucifert ábrázolja. A pál­yanyer­tes művész leírása szerint az em­lékmű a következő gondolatot fe­jezi ki: „Az ember elfordul az őt követő csábító rossztól és kérő te­kintettel kiált, az ég felé. Lucifer sikertelenségétől megtörve, az Úr szava alatt (a porba szellem) meg­görnyedve marad a háttérben. A talapzaton Madách, a nagy költő domborművű feje kap helyet. Hóman Bálint a cseh rádió hazugságairól Hóman Bálint ny. miniszter kedden este nagyszabású beszédet mondott a rádióban a cseh rágal­makkal kapcsolatban, amelyeket utóbbi időben a pozsonyi rádió kürtött világszerte. Megállapította, hogy ellenséges érzés, hazug vád és becsmérlés ter­jed szét a világban a pozsonyi rádió hullámain. Azt állítják ugyanis a csehek, hogy a szlovák kormány nem ad­hatja át nekünk Szlovenszko déli határvidékét, mert annak a la­kossága szlovák eredetű és csak a magyar hatalom ezeréves ma­gyarosító politikájának az áldoza­tukén lett magyarrá. A magyarok ezeréves szlovák testvérei ilyen hangon nem beszélhetnek, ezek a megtévesztő híradások csak a méregkeverő cseh boszor­kánykonyha szüleményei. A történeti tények és a meg nem cáfolható néprajzi adatok szeri­nt, a vitába vont területek lakossága ezer év óta magyar. A szlovákok iI­.valopluk morva-szlovák fejede­lem népe, valóban őslakók voltak, az északnyugati részen zárt terü­letekben élte­k és máig is megőriz­ték nyelvüket és népiségü­ket A szlovákok felszívták magukba a velük együtt élő magyarok és németek jórészét, a középkori ma­gyar falvak egész sora alakult át később szlovákká, és ruszinná, mert a kelettel és nyugattal állan­dóan hadakozó magyarság megfogyatkozott, helyükre keleti szlovákok szivá­rogtak. Azon az alapon, hogy a felvidéki magyar területen egykor a magyarok mellett szlovákok is laktak, jogcíme és igénye nincs erre a területre a szlovákoknak, még kevésbé lehet a cseheknek. Ez a követelés csak a nemlétező csehszlovák népnek a követelése, nekik pedig a történeti jog alap­ján semmi keresni valójuk nincs a magyar és a szlovák Felvidéken. Hóman Bálint beszéde további folyamán kifejtette a szlovákság és a magyarok egymás melletti harcát, amikor vállvetve küzdöttek a­ császári seregben harcoló csehek ellen. Húsz évvel ezelőtt, a cseh­szlovák állam megalkotásánál csak katonai és gazdasági ér­dekből vonták meg a mai ha­tárokat. Hazugsággal épült fel a csehszlo­vák állam és most a népiség és az önrendelkezés elvének igazságán kellett elbuknia. t .A rádió durva megrágalma­­zása miatt beperelte a „Magyar­ságot". A „Magyarság" egyik szá­mában,„A magyar rádió és a lég­köri viszonyok" címm­el közzétett cikkében a hivatalos légügyi je­lentéseknek rádión történő közlése miatt hazaárulással vádolja a ma­gyar rádiót. A magyar rádió ezért a „Magyarság" ellen sajtó útján elkövetett feltűnően durva rágal­mazás miatt, a büntető eljárást megindítja. Lázítással vádolnak egy képviselőt Ifj. Balogh István megtagadta Szálasit Ifj. Balogh István országgyű­lési képviselő ellen a magyar al­kotmánnyal szemben sajtó útján elkövetett lazítás vétsége sletén bűnvádi eljárás indult. A magyar nemzeti szocialista párt hunga­rista mozgalom — az ügyészi vád­irat szerint — a múlt év decem­berében röpirat alakjában közre­adta programját és a röpiratot Szálasi Ferenc, Széchenyi Lajos gróf és ifj. Balogh István írták alá. A program tartalma miatt indított eljárást a királyi ügyész­ség az aláírók ellen, akik közül Szálasit emiatt, már jogerősen elítélték, Széchenyi Lajos grófot — nem jogerősen — tizennégynapi állam­­fogházbüntetésre ítélték, ifj. Ba­logh Istvánt pedig most adta ki a képviselőház. Ifj. Balogh ártatlan­ságát hangoztatva arra hivatko­zott, hogy a röpirat alól töröltette a nevét, de mégis odaírták. A szöveg Szá­lasinak a Vigadóban tartott be­szédét tartalmazta, de ő nem azo­nosította vele magát. Szálasi ugyanis azt követelte, hogy a magyar nép népszavazással dönt­sön afelől, hogy a jelenlegi ural­mat kívánja-e fenntartani, vagy a­ magyar szocialista népfront ural­mát kívánja. A tárgyalásra tanúként megidé­zett Széchenyi Lajos gróf nem je­lent meg, mire az ügyész elővezettetését rendelte el. A törvényszék Széchenyit a legkö­zelebbi tárgyalásra ismét meg­idézte, egyben indokolatlan elma­radásáért 200 pengő pénzbüntetés­sel sújtották. A tárgyalást elna­polták. Enyhe idő A Meteorológiai Intézet jelen­tése kedd este 10 órakor: Várható időjárás a következő huszonnégy órára: Délnyugati szél. Északnyugat felől felhősödés. A hőmérséklet az ország nyugati és északi részein kissé csökken, délkeleten még nem változik. — Nem birták tovább. A Mer­néd ucca 24. számú háziban levő lakásán­ megmérgezte magát Húsz József 55 éves gyógyszerészsegéd. A Rókus kórházba szállították. — A Círól Vigyázó Ferenc ucca 3. sz. alatt lévő festőüzemben kedden délelőtt kénsavval megmérgezte magát Z­urán Gábor 25 éves se­gédmunkás. Életveszélyes volt az állapota, amikor a mentőik a Ró­kus kórházba vitték. Turán búcsú­levelében azt írta, hogy szerelmi bánat­, miatt akart megha­llni. .. A férj véres merénylete kü­lönváltás­ élő felesége ellen. Föl­deák községben kedden este Bár­nál József gazda erőszakkal be­­h­a­tolt a tőle különváltan élő fele­ségei­nek lakásába, ahol az asszony á itala vendégségben lévő Vastag János borbélymesterrel tartózko­dott. Barnát rövid szóváltás után először­ kéfével felhasította fele­sége hasát, majd pedig Vastagot habbaszúrt kt. Azután testétől meg­­re­mn­­tve orvosért szaladt, majd később jelentkezett a csendőrségen, ahol őrizetbe vet­tél­. Bernáthét élet­veszél­yes, Vastagot súlyos ál­lapotban a makói kórházba szállí­tottak. — Ki tud róla? Németh József Pálya­őr (Banhián, 50. szám­i őrház) 73 éves édesanyja e­­ifi 11 év délelőtt eltávozott az őrházban lévő lakásáról és azóta nem adott magáról életjelt. Az idős asszony emlékezőképessége időnként ki­hagy és talán ez az oka annak, hogy nem talált vissza lakására. Távozása­­kor barna ruhát és szürke blúzt, viselt, 160 centiméter magas, nagyító szem­üveget hord, amelynek egyik üvegje két darabból áll. Aki tud valamit róla, értesítse a pályaőrt fenti címén.

Next