Független Magyarország, 1905. június (4. évfolyam, 1151-1179. szám)

1905-06-01 / 1151. szám

* FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG 1905. junius 1. K­LJJLÜll.111111L párt Végrehajtó bizottsága, a közhangulatnak hó­­dalta, tegnap esti értekezletén a pártszervezet fel­oszlatását mondotta ki és kísérletet akar tenni egy országos nevű 48-as és függetlenségi jelölt­nek felléptetésével, ha a legsűrűbben emlege­tett helyi jelöltek közül valamelyiknek személye körül egyértelmű megállapodás létre nem jö­hetne. Szó volt dr. Antal Géza főiskolai tanár­­ról is diszidens programmal, de ez kijelentette, hogy mandátumot nem vállal. A szövetkezett ellenzék 48-as árnyalatának legtöbb kilátással bíró helyi­jelöltjei i dr. Koritschoner Lipót ügy­véd és földbirtokos, a legutóbbi választásnak nép­szerű választási elnöke, ki azonban a jelöltség el­fogadására nézve még nem nyilatkozott, és dr. P­r­­­c­k­o­­ Márion benedekrendi szerzetes tanár. A mai nap folyamában puhatolódzások folytak gróf Dessewffy Aurél és dr. M­e­z­e­y Ernő érdekében is. Pápáról ma egy küldöttség jelent meg a függet­lenségi pártkörben dr. B­e­n­d­e ügyvéd vezetése mellett, amelynek tagjai nagyobbára a feloszlott új­­párt vezérférfiai voltak. A függetlenségi párt, ha­b. P­r­ó­n­a­y Dezsőt sikerül mandátum vállalására rábírni, őt lépteti; ha pedig — amint valószínű — az erre vonatkozó kísérletek nem járnának ered­ménynyel, úgy Ugrón Ákost léptetik fel. Bánffy Dezső Szegeden. Báró B­á­n­f­f­y De­zső ma este nyolc órakor Szegedre utazott. Kísére­­tetében voltak Dániel László és Ó­v­á­r­y Fe­renc országgá­űlési képviselők, továbbá Lasz­­k­á­r­y Gyula, P­u­k­y Gyula és­­Szem­ere Attilla. A técsői mandátum. A gróf Keglevich István halálával megüresedett técsői kerületben a függetlenségi párt — mint értesülünk — H­o­l­­l­ó­s­y Gézát, a fővárosi hírlapírói kar e régi jeles tagját lépteti fel jelö­tjéül, Hollósy megválasztatása bizonyosra vehető. A képviselőház kérvényt bizottsága Bara­bás Béla elnöklete alatt ma délután 4 órakor tar­tt ülésében folytatta a kérvények előkészítését. A bizottság elsőben elhatározta, hogy az utólag beérkezett azon kérvényeket, melyek a bizottság által már e intézett tárgyakra vonatkoznak, egy­szerűen ezekhez csatoltatja. A központi ipari, kereskedelmi és gazdasági szö­vetkezetek közös kérvényét, melyben a hosszú vál­ság alatt elernyedt gazdasági erők fellendítése és kivá­t a kisebb exisztenciák munkával ellátása vé­gett sürgős törvényhozási és kormány­hatósági intéz­kedéseket kérnek, a bizottság rövid vita után Pap Zoltán előadó javaslatának némi módosításával a kor­­máynak kiadni javasolja, oly utasítással, hogy ennek tagjai és kivált a kereskedelmi és pénzügyminiszter a törvén­hozás által már engedélyezett közmunkákat és köz­mifizetéseket a vonatkozó törvényeit keretein belül, amennyire elkészítvék és megérlelvék, sürgő­sen hajtassák végre és erről a Háznak 30 nap alatt jelentsenek. Egyúttal a bizottság a munkahiány be­­széln­etésének immanens szüksége folytán javasolta a Háznak, hogy ezen kérvényt soron kívül, lehetőleg a többi kérvény megelőzésével vegye tárgyalás alá. Nagyobb vitát keltettek a választói jog reformja iránti kérvények, ezek között kivált Szepes vármegyének a magyar értelmiségi cenzust célzó felirata. R­a­j­k Aladár előadó javasolja, hogy mondja ki a képviselőhöz, hogy a választási jog reformját a a nemzeti akarat hamisítatlan alakban való kifeje­zésének lehetővé tétele és a nemzetnek demokra­tikus irányban fejlődése szempontjából sürgős szük­ségesek tartja és tekintettel a parlamenti kormány hiányára, 21 tagból álló bizottságot k­ü­l­d k­i azon utasítással, hogy az á­talános választói jogosultság a­lávételével a válasz­ókerü­letek a­ beosztását is tartalmazó és a magyar érté­­­miségi cenzust is magában foglaló választási törvény­­javaslatot terjeszszen a képvise­lház elé. Bod­a Vilmos aggályosnak tartja az általános választói jogot, me­rre nézve a függetlenségi párt még nem foglalt határozott állást, úgyszintén a községenkénti titkos szavazást, mert a magyar nép inkább szereti a nyilvános választást, és mert a közjogi titkos szavazás tág teret nyitna a jegyzők visszaéléseinek. Pap Zoltán szintén nem fogadta el az előadói javaslatot, mert kormányzati erőintézkedések és az ezekkel egyedi beszerezhető adatok tanulmányo­zása nélkül ilyen fontos kérdésben alapos véleményt mondani nem lehet. Barátja a nép mennél tágabb szabadságának, mégis ismer oly korlátokat, melye­ket nemzeti szempontból kivált a nemzetközi szo­­cialistákkal szemben állítani kell. Barabás Béla elnök nagyjában elfogadja az előadó javaslatát, mert az általános választói jog követelése úgyszólván a levegőben van és ez elől a függetlenségi párt annál kevésbbé térhet ki, mert a közhangulat keltésében nagy része volt. Gróf Ben­y­ovsz­ky kivált a bizottság kikül­dését ellenzi, mert a jövendő parlamenti kormányt veszélyezheti. B­a­j­k Aladár javaslatának védelmében utal arra, hogy tudja, mikép a függetlenségi párt igen­is az általános szavazati jog álláspontjára helyez­kedett, ami természetesen nem zárja ki a kivétele­ket, melyek nemzeti és erkölcsi szempontból szük­ségesek. A nép joggal elvárja a párttól, hogy ígé­reteit teljesítse, nem pedig hogy azonnal az első alkalommal, mely hozzá még csak eszmei állás­foglalásra késztet, rezervátok mögé vonuljon. Az elnök szavazásra bocsátván a kérdést, a bizottság többsége az előadói javaslatot mellőzi és helyébe Pap Zoltán következő javaslatát fo­gadja el. A képviselőház a választó­jog kiterjesztését annyira érett kérdésnek tekinti, hogy a jelenlegi válság megoldásánál az országgyűlés többségének egyik legégetőbb gondját képezik. Tekintettel azonban arra, hogy az országnak kiszámíthat­­lan kárára ez idő szerint parlamentáris kormánya nincsen, e nagy horderejű kérdések pedig előleges közigazgatási intézkedések nélkül meg nem oldha­tók, a kérvények intézkedés tárgyát nem képezhe­tik. Mindazonáltal a képviselőház a kérvényekből kifolyólag is megragadta az alkalmat arra, hogy a választói jog reform­ának sürgősségét nyoma­tékkel hangoztassa és a kérvényeket a kormány­nak a belügyminiszter kezében azzal adja ki, hogy a beterjesztendő törvényjavaslat megalkotá­sánál ezek tartalmát vegyék figyelembe. Szatmár vármegye feliratát a görög kathllikusok magyar lithurgiai nyelve érdekében a bizottság gróf T­e­l­e­k­y Pál előadása alapján a vallás és közoktatásügyi miniszternek kiadni java­­solta azzal, hogy annak, kivált a nagykárolyi hit­községnek, a nagyváradi egyházmegyéből leendő kikebe­sz­tését tárgyazó részét a kérdésnek most folyamatban lévő megoldásánál figyelemre méltassa. Ugyancsak gróf Teleki előadása alapján Nagylak község kérvényét, hogy a vallás és tanulmányi alap birtokai nyilvános árverésen adas­sanak bérbe, a kultuszminiszter figyelmébe ajánlja. Miután még a legközelebb tárgyalandó kérvénye­ket a bizottsági tagok között előadásra szétosztot­ták, az ülés véget ért. ! ! Bizonytalanság. , — A válság. —­­ Budapest, május 31. Teljes bizonytalanság adja meg a magyar politikai válságnak alapszínezetét. A báró Fejérváry kormányalakítási kísérleteit a legtöbben meghiúsultnak tartják ugyan, egyes sajtóorgánumok azonban azt állítják, hogy a darabant-kapitány a megkezdett tobor­zást tovább folytatja. Mások szerint F­e­­j­é­r­v­á­r­y akciója csak szünetel, és pedig mindaddig, amíg Tisza­j­abb kihall­gatásával el nem dől, hogy hivatalnok-kabinet alakíttatik. Ha a döntés ily irányban történik meg, Fejérváry állítólag újra akcióba lép, azonban ezúttal nem a saját kabinetje, hanem az alakítandó kormány ismeretlen feje számára tenné meg a szükséges lépéseket. Egyszóval úgy személyi, mint tárgyi tekin­tetben a jövendő eshetőségei a legátdatlanabb homályba vannak burkolva, amelyet valamely pozitív elhatározás fénysugarával megvilágítani, talán a folyton kapkodó, teljes konfúzióba merült döntő faktorok volnának képesek legkevésbbé eloszlatni. Tisza — hír szerint — csak pén­teken megy kihallgatásra, de vannak oly érte­sülések is, amelyek arról szólnak, hogy a király már holnap fogadja az ügyvezető minisz­terelnököt. Értesüléseink a következők: Fejérváry kudarca. Fejérváry kudarcát Bécsből mindenképen enyhíteni iparkodnak. Azt mondják, hogy az uralkodó afölötti aggodalmában mentette fel a volt darabant-kapitányt a kormányalakítási kí­s­­érletek folytatásától, hogy az ezekkel és a kormányzás esetleges átvételével járó izgalom,­ a különben is gyöngélkedő aggastyánt túlságo­san megviselné. A balsikert egyébiránt a ma­­­gyar sajtó féktelen izgatásának és terrorizmu­sának számlájára írják, ami, ha igaz, azt mi is, mint valamennyiünk hervadhatatlan érde­mének elismerését, a legnagyobb büszkeséggel nyugtázunk.­­ Fejérvárynak egyébiránt állítólag mégis si­­került a magasabb tisztviselői kar egy két tag­ját megnyerni. Ezeket leltárba veszik és min­denesetre besorozzák majd, az esetleg meg­alakítandó kabinetbe; természetesen akkor is,­ ha ennek nem Fejérváry lenne a feje.­­ Mint fennebb említettük, arról is szó van, hogy Fejérváry kísérletét még korántsem tart­ják meghiúsultnak és hogy ő munkáját még mindig folytatja, a cáfolatnak az lévén egye­düli célja, hogy a figyelem arról eltereltessék. Ennek a hírnek azonban a politikusok nem sok hitelt adnak. A többi jelöltek. A Fejérváryén kívül ma csak egyetlen új név jött forgalomba: a gróf Csekonich Endré­é, akit szintén komoly miniszterelnök­jelölt gyanánt emlegetnek. Azonban alapja ennek a hírnek nincs. »­­ Ma a legkomolyabban báró Jósika Samu« ról beszéltek, aki titokzatos utakat folytat Bécs és Budapest között és itt is, ott is nagy­ban tanácskozik. Mellette változatlanul a gróf S­z­é­c­h­e­n Miklós és báró Roszner Ervin nevei vannak forgalomban. Tisza kihallgatása.­­ Bécsből jelentik. Gróf Tisza István mi­­­niszterelnök a legközelebbi napokban Bécsbe, jön. Érkezésének napja még nincs megálla­pítva, csak az bizonyos, hogy péntek előtt nemi utazik Bécsbe. A magyar miniszterelnök amai tárgyalások konkrét eredményéről fog jelentést tenni az uralkodónak, amelyek az új kabinet megalakítása céljából folytak s nincs kizárva, annak lehetősége, hogy ha gróf Tisza pourpar­­léi negatív eredményt adtak, akkor ismét báró Fejérváry Géza lép előtérbe az uj mi­i­nisztérium vezetőjeként. Más forrásból azt jelentik, hogy a király Tiszát esetleg már holnap fogadja. ■ . ... I. A pártközi konferencia. * Megemlékeztünk mai számunkban a pártközi konferencia eszméjéről, amelyet a szabadelvű­­oldalról vetettek fel. Ez az idea — mint előre jelentettük — teljesen meghiúsultnak tekint-­ hető. A baloldal egyáltalán semmi reményt­ nem fűz ahhoz, hogy az valamely eredménynyel kecsegtethetne. A feliratban benne van a koal­ció­ programja , azt ily után tisztázni fölösleges. De a­ konferenciának különben is csak akadémikus­ jelentősége lehetne, mert sem homo re-í gius, sem semmiféle deszignált férfit a tár-­ gyalásokban részt nem venne, és így a meg-­ állapodás elfogadására nézve a pártok semmi­nemű biztosítékkal sem rendelkeznének. A darabantok költségei. A képviselőház számvizsgáló bizottsága ma ülést tartott. Ezen az ülésen kerültek elbírálás alá azok a költségek, amelyekbe annak idején a­ képviselőházhoz szerződtetett negy­ven darabont felruházása és javadalmazása került. A bizott-­ ság előterjesztett javaslatában azt indítvá­nyozza a Háznak, hogy Perczel Dezső­vel szemben a képviselőház hozzájárulása nél-l­kül, tehát szabálytalanul tett utalványozások

Next