Függetlenség, 1934. május (2. évfolyam, 97-121. szám)
1934-05-01 / 97. szám
II FOMgeiiensaa imaawia a 100.000naiiiámil; BZÉittamadiaiil Bndi^Mot, 1 934 nájus I, kedd, R. évfolyam 97. szám TaMonezámok^ Szarkesztőtég: 238—08, id adóhivatal 2^S—33. «■MM. Sll 4s. IMHMkWi: 291-n. PwWBteaninliri CMttg.M 2 T '! Előfizetési éra egy hónapra 1 P 20 fill., negyedévre 3 P 60 fill. /Egyes széni éra: Hétköznap 4 fillér, vasárnap 10 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Rózsa utca 111. ALLJUK /A HARCOT! fJSbb, mint egy hete újra felsistergett gmíl a Függetlenség körül. A feneketlen és mérhetetlen gyűlölet, amely a pesti f6r’tó egy részében megindulása óta kísérte a lapot, e hét alatt szinte általánossá vált és nyíltan kirobbant. Jól megszervezett, központilag irányított támadó központjába kerültünk s ennek a támadásnak a célja: a közérdek védelme Tick látszatával, de a legsajátosabb magiánérdekek szolgálatában kiirtani bennünket a magyar sajtóéletből. A Függetlenség, fennállásának tizenöt hónapja alatt, mindenkor gondosan tartózkodott attól, hogy a maga legbelsőbb ügyeit olvasótábora elé vigye. Immár több, mint százezer előfizetőnk és olvasónk tanúsítja: ezeket a hasábot Vili soha a magunk számára igénybe vettük. Vívtunk diadalmas harcokat, hivalkodtunk velük! Fejünk sokszor ott a gondtól: nem panaszkodtunk. De amikor a magyar sajtó apró lágerei s nagyétvágyú, duplapuskás, mindenre elszánt mesterlövői dúvabként vettek bennünket üldözőbe, most úgy érezzük, hogy a Függetlenségnek beszélnie kell. Mi a Függetlenség bűne? Az, hogy a lapvállalat a maga üzleti működésében ■— mert hiszen minden lap, mint magánvállalkozás, bármilyen ideális célok szolgálatában álljon is, mégis csak üzlet — ,az egyes lappéldányoknál megelégszik a legminimálisabb haszonkulccsal. A maga nagyvonalú üzleti számításait nem az egyes lappéldányok magas árára, hanem a mentői nagyobb forgalomra, a mentői hatalmasabb példányszámra alapítja. Ezt elérte. Tíz hónap alatt, 1933 karácsonyára elértük a százezer példányt és fódító erővel megindultunk a második százezer felé. Az eddigi napi 30—50—60 ezres lappéldányszámok mellett a sikernek ez a példátlanul átütő ereje előbb megdöbbentette, aztán feldühítette, végül elvakulttá tette mindazokat, akik úgy hitték, hogy a magyar közvélemény irányítására monopóliumot kaptak. Beszélni kell róla, mert belekényszerítettek: a magyar lapkiadók, míg újságjaikban keményen kritizálták a karteleket, maguk a legtökéletesebb kartelszervezetet építették ki. Harcoltak a mammutfizetések ellen, de nincs az az iparmágnás, akinek akkora jövedelme lenne, mint némelyik lapvezérnek ugyanakkor, amidőn újságírók létminimum alatt, vagy a létminimumon valamivel felül dolgoznak szerkesztőségeikben. Ezek a lapkartelvezérek megállapodást kötöttek, hogy egymost elbocsátott újságíróit nem alkalmazzák, tehát ha valamelyik lap egy munkatársát szélnek eresztette, mert ez esetleg gerincesen szembeszállt a kapott közérdekellenes utasításokkal, akkor az elbocsátás egyben az éhhalált is jelenthette a meggyőződéses újságíró számára. Alapkartel megállapodott, hogy dacára a devizahiány által követelt oldalszámcsökkentésnek, dacára az általános olcsóbbodásnak, nem adja fel és nem szállítja le az inflációs időkben megállapított lapárakat. Lapjaikban az árak leszállítását követelték, önmaguk azonban nem voltak hajlandók lemondani a konjunkturális idők nyereségeiről. Viharos pérg a Kenyérár kérdésében misztricinak jobbbuszt biztosít az új alkotmány Endep miniszter a Fugsatiensig munkatapsznak A távollevő nagyítómét pertszenana eresen timrita az alkotmányt zavaró incidensen nem ti fount le az esztran amotmenyozegyütés a legfőbb szuverenitást az 59 tagból álló szövetségi közgyűlés fogja gyakorolni Bécs, április 30. Óriási érdeklődés mellett ült össze hétfőn az osztrák nemzetgyűlés. Ez az ülés a régi parlamentáris rendszer utolsó megnyilvánulása volt, de egyúttal az új rend első megnyilatkozása, mert a nemzetgyűlés ezúttal, mint alkotmányhozó parlament töltött be funkciót. Féltizenegy órakor az előkelő közönséggel zsúfolásig megtelt karzatok előtt nyitotta meg Ramek dr. a történelmi nevezetességű gyűlést. A nagynémet pártnak csak két tagja jelent meg, azonban mégis hivatalos szónokot állítottak Hampel dr. személyében, aki felszólalt és azt fejtegette, hogy az ülés összehívása házszabályellenes volt. Az elnök erre megmagyarázta, hogy az ülést a szövetségi kormány rendelete alapján hívták össze és miután ez a rendelet jogi hatályba lépett, tehát kötelező minden pártra nézve. Az elnök ezután a formális ülést felfüggesztette. Alig egynegyedók szünet után folytatták A nagynémet párt részéről Hampeler, aki már előzőleg is kifogásokat tett, megismételte kételyeit. Kijelentette, hogy minden rendelet, amelyet a háborús gazdálkodási felhatalmazási törvény alapján bocsátott ki a kormány, alkotmányellenes. az ülést Bamek elnök jelentette, hogy a kormány 451 rendeletet terjesztett a ház elé, köztük az új alkotmányról szóló törvényt és az arra vonatkozó felhatalmazási javaslatot Élesen állást foglalt az ellen, hog a nemzetgyűlés alkotmányellenesen egybehívott ülése határozatot hozzon egy olyan rendelet ügyében, amely teljesen megváltoztatja az alkotmányt. Még szabályosan összehívott ülés Sem vehetett volna tudomásul A nagy németek szűlőka Mesen támadta ki alkotmányt ÉS ekkor jött a Függetlenség. Jött azzal az elgondolással, hogy nekünk tisztességes munkadíjak kellenek, tisztességes fizetések kellenek, de nem kellenek száz- és kétszázezer pengős évi fizetések. Nekünk nem kellenek harminc- és negyvenezer pengős Rolls-Royce-autók, hogy lapunk tulajdonosai azzal száguldjanak átaralni a Keleti-tenger partvidékére. Mi szívesen kiszolgáljuk a közönségünket akkor is, ha autóbuszon, vagy villamoson utazunk, ott, ahol a többi küzködő, dolgozó magyar ember megy a dolga után. Nekünk nem kellenek kéjlakók a Duna mellett, luxuspaloták a budai Várban, mi megelégszünk egyszerű, tiszta polgári lakással, mint azok a többi magyarok, akik munkájuk után nem vágyódnak a francia Riviérára, hanem hálát adnak azért is, hogy megadatott nekik a mindennapi kenyerük. És mert nem kellenek mammutfizetések, autók, kéjlakok, paloták, mert mindezek nem terhelik a Függetlenség költségvetését, mert nem akarunk máról-holnapra meggazdagodni és mert így megtaláljuk számításainkat a négyfilléres ár mellett, erkölcstelennek tartottuk voln, hogy beálljunk mi is a lapvezérek karteljébe és megterheljük a közönséget, amelynek anyagi teherbíróképessége úgyis minimális. Nem dömping a négyfilléres ár, nem adunk egyetlen lappéldányt sem áron alul, csupán nem óhajtunk az egyetemes leromlottság idején százszázalékos haszonnal dolgozni, nem akarjuk a kisszakaszt úgy dicsérni, hogy mi luxusautón száguldunk a tengeri fürdők felé. Mi azért dicsérjük a kisszakaszt, mert magunk is utazunk rajta. A Scartel vasárnap reggelre és hétfőn vezércikkekben támadtatja a Függetlenséget. Mindenütt más toll írta, de mindenütt ugyanegy szellem diktálta ezeket a cikkeket. A szerző: a kartel. A lapkartel, amely a régi módszer szerint le akarja hengerelni a gazdaságilag gyengébbnek vélt ellenfelet, aki elég merész volt felvenni a közérdek harcát a kartelvezérek magánérdeke ellen. Csakhogy ez a harc nem fog győzedelmeskedni, mert már kiindulópontjában téves. Mi ugyanis nem vagyunk gazdaságilag gyengébbek náluk. Mert nekik ugyan ott vannak a karteluralom alatt összevásárolt palotáik, nekünk viszont itt van a mi legnagyobb vagyonunk: a Függetlenség százezres tábora, amely a maga négy fillérjeit minden nap eljuttatja hozzánk. És ennek a telekkönyvbe nem vezethető, leltárba nem szedhető, lelkes vagyonnak birtokában mi álljuk a harcot. És ezt a mi vagyonunkat nem cseréljük el a kartelpalotákkal. M A JCKVif MKUilCAil