Függetlenség, 1942. augusztus (10. évfolyam, 173-196. szám)
1942-08-09 / 180. szám
-12 HETI SZÍNHÁZI HÍRADÓ Pénteken este ismét összeült báró Wlassics Gyula, a Nemzeti Filmbizottság elnökének elnöklete alatt az a bizottság, amely arról hivatott dönteni, milyen magyar filmek kerüljenek ki a szeptember első napjaiban esedékes velencei Nemzetközi Filmversenyre. Alig egy hónap választ el már csak a lagúnák városában lezajló európai film seregszemlétől, amely előreláthatólag kidomborítja, hogy ma már az európai filmgyártás teljes önellátásra rendezkedett be és teljesen függetleníteni tudta magát Amerikától. Magyarországnak jelentős szerepe van az európai filmprodukcióban, hiszen számszerűleg Németország és Olaszország után nálunk készül a legtöbb film. Éppen ez a körülmény teszi szükségessé azt, hogy különös gonddal kerüljenek kiválasztásra a magyar színeket Velencében képviselő filmek. A pénteken összeült bizottság, miután megtekintette ez „Őrségváltás” című filmet, úgy határozott, hogy dönteni ebben a kérdésben a jövő hét elején fog. Hétfőn ugyanis levetítik a bizottság előtt még Nyirő Józsefnek ,J emberek a havasokon" című népi filmjét és a legújabb Karády-filmet, a „Halál és esdk”-et és csak azután jelölik ki azt a három filmet, amelyet a fémversenyre Magyarország benevezhet. Körülbelül húsz filmet vizsgáltak meg eddig, azok szerint a különböző szempontok szerint, amelyek számításba jönnek olyankor, amikor a nemzetközi közönség és szakértők előtt három filmen keresztül ítélik meg nemcsak a magyar filmgyártáséit, hanem a magyar művészetet, kultúrát és a magyar szellemet is. A Vígszínházban hétfőn kezdődnek meg a próbák Móra Ferenc „Négy apának egy lánya” című regénye színpadi változatából, amelyet Hunyady Sándor készített. A színház igazgatósága hosszú ideig nem tudta, hogy kinek adja az egyik női főszerepet. Egy különös paraszt asszony figurát. Szombaton délelőtt végre döntöttek ebben a kérdésben és Dayka Margitot szerződtették le a szerep kreálására. Dayka Margit tehát szeptember első hetében, amikor a darab bemutatásra kerül, ismét a Vígszínház színpadain lép a közönség elé, ahol már hosszú ének óta nem játszott. A másik női főszerepet, egy tiszamenti kis f°lu postáskisasszonyát Tolnay Klári játssza és Ajtay Andor, mint egy híres fővárosi tudós, aki a kis magyar faluban telepedett meg, lesz a férfiszereplő. A jövő hét a színháznyitások hete lesz. A szentistváni ünnepségek és a Nemzetközi Vásár miatt, mint ismeretes, korábban kezdődik meg az új színházi évad, mint az elmúlt esztendőkben. A Nemzeti Színház szombaton, aug. 15-én nyit kaput „Az ember tragédiája” előadásával. Eredetileg az évadnyitón Tőkés Annának kellett volna játszani Éva szerepét, de a Nemzeti Színház kitűnő művésznőjét kisebb baleset érte, úgyhogy meg kellett magát operáltatnia s jelenleg betegen fekszik. Ezért a Madách remekműben helyette Könyves-Tóth Erzsi lép fel Éva szerepében. A Nemzeti Kamaraszínház szintén 15-én nyit kaput és az ünnepek alatt három egyfelvonásos kerül előadásra: Herczeg Ferenctől a „Karolina” és Zilahy Lajos két kis darabja, a „Grassalkovics” és a „Házasságszédelgő”. A Pesti Színházban is a Nemzeti játszik ugyancsak 15-től kezdve, ahol Bajor Gizivel a főszerepben ismét a „Bolond Asvayné” kerül színre. A Madách Színház a „Domino”val, szerdán, augusztus 12-én kezd, a Magyar Művelődés Házában pedig az ünnepségek első előadását pénteken, augusztus 14-én Ujházy György misztériumának bemutatása, a „Szent Margit legenda” jelenti. A jövő hét végére tehát minden színházban játszanak, kivéve a Vígszínházat, ahol 19-én kezdődik meg a „Naplemente előtt”-ez az augusztusi előadássorozat és az Andrássy Színházat, amely csak szeptemberben nyit. Egészen szokatlan formában kerül előadásra hétfőn a Magitszigeti Szabadtéri Színpadon Verdi operája, az „Aida”. A szereplők ugyanis jelmezek nélkül estélyi ruhában körben ülnek a gyepszínpad rivaldájának fényében és hangversenyszerű előadásban éneklik a szép áriákat. Németh Mária lesz Aida, Amneris pedig Aiday Piroska, Radamest Daczó István, Amonaszót Jámbor László énekli. Kubányi Vilmos vezényli a különleges szabadtéri hangversenyoperaelőadást a Budapesti Hangversenyzenekar élén. A sokat vitatott kérdés körül forog Ságody József „Köd” című társadalmi drámája, amelyet néhány nappal ezelőtt fejezett be balatoni nyaralása alatt. Azt a kérdést veti fel ugyanis, hogy igazságos-e a törvényeinknek, az a rendelkezése, hogy az őrült házastárstól nem választható el a másik fél. Eredeti módon kerül megvilágításra az életben már sok drámát okozó kérdés Ságodiy József darabjában, amelyet még az ősz folyamán műsorára is tűz egyik magánszínházunk. Dayten Margit Tőkés Anna Most jelent meg! NEKHGYI ISTVÁN „A társadalom és a zsidóság" című könyve. Ara: P 2.60 NYÁRI NOTESZ Írta: Ujhely József Aratás, vagy szüret után szokásos művelet a böngészés. A gazda mégegyszer végigjárja a földjét és utánanéz, nem maradt-e valami még a tőkén, vagy hagyott-e ki a kasza néhány kalászt ? Minél szűkösebbek az idők, annál szegényesebb a böngészés eredménye, mert hiszen a betakarítás munkája alaposan történt. Szükség van mindenre, nem lehet felületesen végezni a dolgokat, kár minden szemért, ami kárba vész ... Úgy látszik, vége a nyári lustálkodásnak. A pihenésre engedélyezett rövid idő lejárt, kezdődik lassan az úgynevezett „szezon". A vékony kis notesz, amit régi megszokásból és minden eshetőségre gondolva hónapokkal ezelőtt zsebredugtam, íme, megtelt. Most majd vastagabb, komolyabb „téli noteszt" veszek elő. , Mert a notesz fontos és szükséges szerszám. Több mint szerszám: munkatárs. Ki győzné fejben tartani a tömérdek adatot, impressziót, telefonszámot, témát, kérést, csattanót és más ezerfélét, amiből egyszer valaha, ha „megérik", lehet valami? (Kétkötetes regény, vagy négysoros színes likecske . . .) * Kell ez a jó notesz. Pár kasza, sebtében beírt szó — és már nem kell arra gondolnom, ami talán majd heteken, vagy hónapokon át — esetleg még tovább — foglalkoztat majd. Most, hogy beírtam, alszik egyelőre a leendő írás gondolata, mint, az ezeregyéjszakái elátkozott szellem a tengerbe vetett palack fenekén. Egyszer majd előveszem a noteszt — kinyitom a bűvös dugót — és a néhány sorba bezárt téma kigomolyog és talán óriássá dagad. (De sokkal valószínűbb, hogy törpe marad csupán.) * Általában nem vagyok pedáns. De a notesszel igen! Amit a noteszbe beírtam, azt respektálom. Mindenesetre megnézegetem, amit befirkantottam. Sokszor perceken át töprengek és kombinálok, amíg a saját írásomat elolvasom és újabb percek kellenek ahhoz, hogy újra visszaidézzem emlékembe a pillanatot s azzal együtt az eseményt, ami a beírásra késztetett. Lássuk csak. Ami keresztül van húzva, már nem érdekes. Levágott fürt, leszedett gyümölcs — megírt téma, vagy elintézett ügy. De most böngészünk s ezért gondosan megnézek minden szót, amit nem húztam keresztül. Előttem a szűztiszta „téli" notesz, érezni még rajta a papírüzlet jellegzetes szagát. Majd ebbe „könyvelem át" az időálló jegyzeteket. És azokat, amiket sohasem fogok elintézni, vagy megírni. Igen, ezeket vegyük először. • « Már hosszú évek óta cipelek itt noteszről noteszre rejtelmes, régen elfelejtett „slágvortékát", amiket ki tudja mikor írtam be egy azóta már rég hamuvá vált noteszbe. De amikor új noteszt veszek elő, mindig megsajnálom valahogyan az értelmetlen, titokzatos szavakat és „átviszem“ őket az új életbe. Ami nem ér semmit, az gyakran tovább él, mint az érték... * Ne nézzük. Mi ez? Háromjegyű telefonszám. Vidék. Mi is volt csak? Tudom már. Egy kisvárosi autófuvarozó telefonja. Valaki sürgősen el akart utazni és én udvariasan a kezére akartam járni s éjjel telefonáltam kocsiért. Roszszul tettem, mert az illető nem utazott el. Ha letérdeltem volna, hogy ne utazzon, akkor talán igen. De így? Az autó üresen ment vissza. A számot mindenesetre kihúzhatom . . . „Kapurthalai maharadzsa"... Mi is ez? Igen, igen tudom már! Az a nevetséges úriember, aki elfelejtette, hogy az idő, illetve az idők eljártak felette és nem divat már nyaralóhelyeken a maharadzsa ... Kihúzom, szóra se érdemes „Wellington keresztneve????" Így, négy kérdőjellel! ... Emlékszem már: valami „intelligencia-játékot" játszottunk és senkinek sem jutott eszébe. Most rögtön megnézem! Artúr. Holtig tanul az ember! Mikor is volt probléma a Waterlooi győző keresztneve? Két hete? Kétezer éve? Mindegy. Mint ahogyan mindegy az is, hogy Artúr. Viszont, a keresztnevek néha nagyon fontosak. Például ma már ötödször telefonált távoli barátom és nyomatékosan arra kért, hogy ne felejtsem el, miszerint ismerőse őnagysága keresztneve ,vható" és nem mint az előző ,,híradásban" tévesen megjelent: „Sári". Wellingtont kihúzom, de mit ér, ha megmaradható, aki nem Sári! . . . „Szappanbuborék" ... Ezt megírtam, csak úgy látszik elfelejtettem kihúzni... „Utolsó pillanat"... Igen, ez érdekes úgy, ahogy elképzeltem. Majd egyszer, talán, megírom. Mindenesetre átkönyvelem most. Tovább, tovább! Ezek itt valóban semmiségek. Pedig akkor biztosan jelentettek valamit. És lám ma, alig néhány nap, hét, hónap után, már nem is sejtem, miért írtam fel... * így ni, készen vagyok. A böngészés elég szép eredményt hozott.. A téli notesz két első oldala meglelt. „Nyersanyag" — érték manapság! Okos intézmény a notesz. Csak egyet csodálok: hogy van az, hogy igazán és kitörölhetetlenül csala marad meg, amit sehova sem írunk fel? Vasárnap, 1942 augusztus 9 Ertélyi mha kötelező Réthy Eszténél és Jávor Pállal Amilyen gyakran láttuk a múlt esztendőben filmen Jávor Pált, mintegy fél éve alig kerül bemutatásra olyan film, amelynek főszerepét a népszer színész játszaná. A jövő héten kerül a közönség elé a E Etélyi mha kötelező” című film, amelyben azonban ismét viszontlátjuk a jelenleg Olaszországban filmező Jávort. Nemcsak az ő szereplése ad különösebb érdekességet a bemutatás előtt álló Délibáb-filmnek, hanem az is, hogy a Bécsi Állami Operaház neves magyar énekesnője, akit most esténként a ,JJ éss keringő”- ben tapsol a Margitszigeti Színpad közönsége, ebben először játszik magyar filmen. Még egy érdekessége van az újdonságnak, ugyanis ketten rendezték: Cserépy László és Horváth Árpád. Pethes Sándor, Kökény Ilona, Raffay Bianka, Mihályi Béla, Kertész Dezső, Juhász József és Somthy György állanak a színészegyüttes élén. »Cseh martalócol« garázdálkodnak a Hunniában Harci csákányokkal, kardokkal és buzogányokkal felfegyverzett cseh martalócok garázdálkodtak teginap a Hunnia műtermében, ahol a Nyulak szigetének a műterembe felépített díszletei egy részét vad dühükben szétzúzták, az ajtókat betörték, az ablakokat szilánkokká verték és nem egy berendezési tárgyat szinte forgácscsá aprítottak. A vád horda dúlását James fráterrel az élén néhány keménykötésű szerzetes igyekezett megakadályozni, akik rávetették magukat a betolakodókra. Parázs verekedés támadt, amely csak akkor ért véget, amikor Pacséry Ágost, a rendező hangszórón keresztül harsány hangon leállította az egész jelenetet. A műteremben ugyanis Gárdonyi Géza „Isten rabjai” című regénye filmváltozatának egyik mozgalmas jelenetét vették fel, amikor is Ottokár cseh király martalócai betörnek Szent Margit klastromába, hogy a királyleányt elrabolják. A most készülő nagykiállítású történelmi, nemzeti filmben Bulla Elma játssza Boldog Margitot, a cseh királyt pedig egy újonnan felfedezett erdélyi színész, Horváth László. A Jeszenszky-produkció filmújdonságában Szilassy László alakítja János barátot. Lehotay a király, IV. Béla, felesége pedig Tasnády Ilona, aki ebben a filmben lép majd először a közönség elé, mint filmszínésznő. Hidvéghy, Zsilley, Árpád Margit egy zűmben Különösen a filmszakmában sokat hangoztatott jelszó „Fiatalok előre” soha nem érvényesült jobban, mint abban a magyar filmben, amelyet a Palatinus-filmvállalat gyártott „Kadettsecretem” címen. Az operettszólói, zenés vígjátékban a mai fiatal filmszínészek egész légiója vonul fel friss kedvvel és sok tehetséggel. Hidvéghy Vali, Zsilley Margit, Pataky Jenő, vitéz Benkő Gyula és Puskás Tibor képviselik a fiatalgárdát. Rajnay Gábor, Makldry Zoltán, Zolthy György és Mihályi Ernő lesznek az „öregek”, akik bizony már a film „ezredesei” ... Hidvéghy Valéria Serrano kucsúestje kedden este 8-kor a Nemzeti Sportpalotában (Aréna út 3) közkedvelt szólistáival, új műsorral. Budapesti filmjének befejezése után, németországi és svédországi turnéja előtt. Jegyek Harmóniánál, jegyirodákban és Sportpalotában. (1) KODÁLY ZOLTÁN A ZENEI NYELVÚJÍTÁSOKRÓL. A Magyar Dal augusztusi száma ismerteti Kodály Zoltánnak, a Dalos Szövetség közgyűlésén elhangzott felszólalását, amelyben zenei nyelvújításunk fokozott ütemű végrehajtását sürgette. A rendkívül érdekes beszéden kívül a folyóirat közli Fülei-Szántó Endre dr. .Énekkarok a nemzet életében” c. rádióelőadását, Lózsy János, a lap új szerkesztője „Tovább a megkezdett úton!” c. cikkével mutatkozik be, Bartók János pedig a magyar népzene hanglemezfelvételéről írt értékes tanulmányt. A továbbiakban a lap méltatja a kétnapos dalosünnepet, valamint részletesen beszámol a dalosközgyűlésről. Kaland a kanadai farmon Érdekes témájú, friss tempójú filmet mutat be pénteken az újonnan rendbehozott Corvin filmszínház, a Bavaria „Kanadai kaland” című fimjét. A férfi főszerepben Hans Söhnkert látjuk, aki mint egy született telepes, bátran szembeszáll a vadnyugat mindenre elszánt banditái ellen. A filmet Paul Verhoeven rendezte és amerikai címe és témája ellenére német film, melyet akarattal a szezon végére hagytak — meglepetésül. Színházjegyirodánk kedvezményű texzyárusítása i TOL, Mzill-hSr*l S. az. Tataion ■ 144—401.