Függetlenség, 1942. október (10. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-25 / 242. szám
-12 HETI színházi híradó Kiemelkedő eseménye lesz az Operaháznak a „Varázshegedű” szombati bemutatója Ezt a különös meséjű operát Werner Eijk írta, aki az új német zeneszerző nemzedék egyik legtehetségesebb képviselője. A most 40 éveys zeneszerzőnek ez volt az első operája. Nagy sikerrel játszottak eddig mindenütt a német színpadokon. Azóta ennek a sikerére is ráduplázott az újabb történeti operája, a Columbus, amelyre a német szakkörök most úgy tekintenek, mint ez új zeneirodalom egyik legkimagaslóbb, legjellegzetesebb alkotására. A fiatal zeneszerzőnek ezenkívül az idén bemutatták egy táncjátékát is a berlini modern zenei ünnepségeken. Jupsc bajor származású és a Stahrembergi-tó mellett fekvő, festőién szép villájában visszavonultan dolgozik. A budapesti bemutatót nagy érdeklődéssel várja a német zenei közvélemény is, mert tudja, hogy nálunk nem egy opera világsikerének a sorsa dőlt már el. Az újdonságot Nádasd Kálmán rendezi és Serg Ottó vezényli. Még két nagyobb sigikerű zenei eseménye lesz a hétnek. Tito Schipa, a világhírű olasz tenorista Jeedden ad hangversenyt a Vigadóban. Ugyanazon a napon a Zeneakadémián ismét előadásra kerül a Székesfesárosi Ének- és Zenekar kétszáztagú hatalmas együttesének megszólaltatásával Héder ritkán hallható remekműve, a Messiás oratórium, minden idők egyik legnagyobb zenei remekműve. Az előadás érdekessége, hogy a szólórésze, két kivétel nélkül a fiatal énekesgárda legkiválóbbjai éneklik, a szopránszólót a nemrég feltűnt, gyömzörű, hangú László Magda, az altszólót Némethy Anne, a férfiszólórészeket pedig Nagypál László és Littasy György. Az olasz filmgyártás egymásután szerződteti le élvonalbeli művészeinket. Szel Ieczky Zita és Kiss Ferenc volt az első, akik egy évvel ezelőtt kaptak meghívást és első filmjük nagy sikerrel már színre is került Olaszországban. Tasnády Mária, Radoxinyi Géza rendező, majd Jávor Pál, Ráthonyi János rendező (neki továbbjutó szerződése van), pár hónappal ezelőtt pedig Simor Erzsi utazott el Olaszországba filmezni. Simor Erzsinek most fejeződött be első filmje és a másodikat most kezdik. Ebben a filmben, amelynek címe: „Az Alpesek királya“, a férfifőszereplő is magyar lesz, éspedig Kovács Károly, a Nemzeti Színház kiváló művésze. Kovács kéthónapos szabadságot kapott a Nemzeti Színháztól, illetve a kultuszminisztérium művészeti ügyosztályától s pár nap múlva már útnak is indul, miután a filmjének forgatását már elkezdték és csak rá várnak. A film külső felvételeit az olasz Alpesekben készítik. A Nemzeti Színházban a Tamási-darab bemutatója után egyszerre két darab előkészületei is megkezdődtek. Az egyik a Hauptmannjubileum alkalmából színrekerülő Alphigénie Delphiben" című dráma, amely a világhírű Nobel-díjas német író egyik nálunk elő nem adott műve. Székely György fordításában és redezésében kerül színre az újdonság, a főszereplők pedig: Somogyi Erzsi, Gobbi Hilda és Ungváry László. A másik darab, amely szintén november közepén kerül a közönség elé, Schiller híres tragédiája, a Don Carlos, amelyet a frankfurti színházak főintendánsa, Hans Meissner rendez.Ennek a darabnak Kiss Ferenc, Szörényi Éva és Lukács Margit a főszereplői. A díszleteket mindkét produkcióhoz Horváth János tér-A berlini filharmonikusok nagyszabású programot állítottak össze az idei évadra. A hangversenyek nagyrészét Wilhelm Furtwängler II Hirdessen Függetlenség*' NmHITWY Ainra SZÖRÉNYI ÉVA Mue Bans Oh erry Vasárnap, 1942 ocóber 25 vecsényt, de a s rigensek névsorában ott találjuk Abendroth, Karl Böhm, Estappeitsbusch, Schuricht, Presaritati és Matacio nevét la. örömmel álapítják meg, hogy a magyar muzalata is előkelő helyet kap a programba i. Március 11-én Kodály Psalmus Hungaricusát, a Filharmonikus Énekkar közreműködésével Bernardt vezényli most szombaton, vasérmeip és hétfőn, az évadnyitó koncerten, amelyet Furtwängler vezényel. Macsula Tibor, a Berliniben élő kiváló magyar csellóművész működik szözre, januárban p pedig ugyancsak Furtwängler vezénylete alatt Axida Géza lesz a Filharmonikusok vendégszólistája. MAI KÉPEK. .. Ujhely József fajtársiasság "Alapvető erény a katonaságnál. Emellett szép és találó kifejezés: társnak lenni a bajban. Megosztani a szenvedést, segíteni a közös balsorsban, együtt harcolni s ha kell, együtt halni a szent cél érdekében. De ma már a polgári életben is kötelező. Hiszen a totális háború nem tesz különbséget katona és civil között. Igig fejlődött ki a polgári bajtársiasság, aminek szép példáját mutatta Tibor barátunk, a fiatal fiskális. Tibor óvatos ember és jó gazda, aki tűzifáját — hallgatva a hatósági hirdetés bölcs intelmére — még a nyáron beszerezte. Barátja, Józsi, ezzel szemben — mint a legtöbb pesti — el sem olvasta azt a bizonyos plakátot és vidám tücsök módjára kinevette Tibor-hangyát, amikor az, a perzselő nyári napon, aszfalt olvadása idején személyesen felügyelt a fa pincébehordására. — Hangyás vagy... — gúnyolódott pesti argot-val és bizonykodott, hogy ő még ráér fát szerezni. A sors azonban máskép határozott és amikor az elnyújtott vénasszonyok nyarát hirtelen csípős ősz váltotta fel, Józsi fátlanul didergett összkomfortos lakában. A fakereskedők ugyanis a rendelés időrendjében szállítják a fát és így könnyen érthető, hogy Józsinak még kissé várnia kell a fára. Tibor azonban nem tartozik a kárörvendő hangyák keözé. Ő jószívű hangya, akinek összeszorul a szíve, látván tücsök Jóska didergését. És néhány mázsa fakölcsönt ajánlott fel természetbeni visszafizetés kötelezettségével. Józsi viszont római jellem, aki visszautasította a kölcsönt mondván: Aki könnyelmű, szenvedjen! És szenvedett__Tibor azonban — mint említettem — erősen bajtársias érzelmű s ezért kiadta a parancsot, hogy mindaddig, amíg Józsinak nincs fája, nála se szabad fűteni. És Tibor lakása fűtetlen ma is. Mily szép lenne, ha itt befejezhetném a történetet. Sajnos azonban — az igazság szent nevében — tovább kell folytatnom . Tibor ama bizonyos napon, amikor erősen bajtársias kijelentését megtette, elutazott vidéki barátja birtokára. Mire hazajön, addigra biztosan lesz már Józsinak is fája. ■“A 7 í „ I Hála a tisztultabb szellemnek, í Z óvatos Tgesego I mind ritkább jelenség a „fecsegés". A „kávéházi Conrád", a ,jólia formáit" és a „fecsegő" hovatovább teljesen kipusztul és eljön az idő, amikor e kártékony apróvadakról már csak a rege mesél. Még van néhány példány belőlük, ámde ők is a végüket járják. Mint ittfelejtett kísértetek töntörögnek és bátortalanul, halkan „fecsegnek". De hol vannak már a régi szép idők, amikor még mint orákulumot hallgatták szavaikat az „intimitásokra" és „jólértesültségekre" éhes hívők"■ ... Az ő soraik is meggyérültek ... így múlik el a világ dicsősége. Hajdanában-danában imigyen kezdődött a fecsegés: — Biztos forrásból hallottam ... Később már valamivel kevésbbé magabiztosan így kezdte a fecsegő: — Hallottam, hogy állítólag ... Ma már nagyon óvatos szegény pára. Fél a következményektől s ezért ilyen óvatos zöngével kezdi mondókáját: — Állítólag hallottam ... A _ I „ L i J' ' ® romantikus nevet én adtam szerelem bolondba Három napon egymásután dolgom volt a városházán, ott láttam mindannyiszor a huzatos folyosón dideregni vékony kabátjában ... A hatalmas, sodronyos tábla előtt ácsorgott és égő szemmel silabizálta az anyakönyvvezetőségi hirdetéseket, amelyeken közhírre teszik a beiratkozó jegyespárok nevét és személyi adatait. Lázasan olvasta a papírokat, ágaskodott, hogy lássa a magasra kifüggesztetteket és leguggolt, hogy az alantlévőket is áttanulmányozhassa. Időnkint gyors, kusza betűket vetett piszkos kis noteszába, szemében végtelen bánat és mohó tűz lobogott. Íme, a „szerelem bolondja" — gondoltam romantikusan és megkonstruáltam. e viharvert férfi regényét. Arája elhagyta, hűtlen lett hozzá s ő beleörült a csapásba. Most eszelősen zarándokol el nap-nap után a városházára és nézi a táblát, amelyre egykor az ő kihirdetésük is ki volt függesztve ... — Ki ez az ember? —• kérdeztem a harmadik napon a vörössapkás portástól, aki egykedvűen pipázva szemlélte a „szerelemű bolondját". — Ali a kihirdetési tábláknál jegyez? — kérdezte, a portás. Címszerző kérem ... — és látva értetlenségemet megmagyarázta: — Kiírja a „jobb" jegyesek nevét és címét és eladja bérautói fvarozóknak, bútorkereskedőknek, fényképészeknek, nyomdászoknak, szóval olyan cégeknek, akik körleveleket szoktak küldeni az újházasokhoz ... Tíz fillért kap egy címért. Egész jól keres ... Hiába! Végleg kihalt a romantika. A „szerelem bolondja" józan ember, aki végeredményében a mások szerelmi bolondságából él meg... Mészáros Ági és Jávor Pál, Tamási Áron új színművének, a „Csalóka szivárvány”-nak két főszereplője A Hunniában új filmet forgatnak szombat óta, Soóky Margit és Palásthy Géza „Katyi“ című zenés komédiáját. Ráthonyi Ákos rendezi a rendkívül mulatságos új filmet, amelynek Fényes Szabolcs írt muzsikát. A címszereplő Tolnay Klári, aki egy rendkívül vállalkozó szellemű fiatal lányt alakít. Szinte a burleszk határán jár az alakítása, a szerep valóban kitűnő, Bilicsi Tivadar a partnere, a többi főszereplők pedig: Kiss Manyi, Vaszary Piri, Erdélyi Mici, Mály Gerő, Pethes Sándor és mások. A film első beállításai asziniakadémián történnek, a műteremben pontosan felépítették az Akadémia néhány helyiségének mását. Többhónapos szünet után ismét filmezik Muráti Lili. A Palatínus-film „Az éjszaka lánya" című filmjében szerepel és rendkívül érdekes kettős szerepet játszik. Egyik szerepében gátlás nélküli mocsárvirág, a másik szerepe pedig kifogástalan erkölcsű, modern isikikeny. Ezt az érdekes kettősséget különleges színészi eszközökkel teszi elhihetővé Muráti Lali, a szerep valóban nem mindennapi művészi kvalitásokat kíván. Az új filmet Barabás Pál írta és Bán Frigyes rendezi. ACsalók szívárvány' bemutatója a Nemzeti Színházan szombaton este mutatták be Tamási Áron színdarabját, a „Csalóka szivárvány”-t. A bemutató előtti napon szereplőváltozás történt. Olthy Magda váratlanul beteg lett és szerepét Mészáros Ági vette át. A szereplőváltozás miatt a péntekre tervezett főpróbát nem is lehetett megtartani. A szombati bemutatón a közönség- nagy érdeklődéssel- figyelte az új Taiziásiszínművet és sokat tapsolt a szereplőknek, elsősorban Jávor Pálnak, Mészáros Áginak, Hosszú Zoltánnak, Major Tamásnak, Balás Samunak és Apolthy Imrének. A darabról a bemutatót követően kedd reggeli számunkbanszámolunk be a Függetlenség olvasóinak. TOLNAY KLÁRI MURÁTI LILI Ismét ’prolongálják a ,,Harmincaink“-at Kevés magyar film keltett az utóbbi időben olyan általános érdeklődést, mint az Iris-film legújabb produkciója, a „Harmincadik”. Asiker titka elsősorbban az, hogy ez a fiún nemcsak külsőségeiben, hanem szellemében is messze elkerüli a sablont. Nemcsak magyar nyelven beszél, hanem mindenkit érdeklő, általános magyar problémát tárgyal rendkívül érdekes és filmszerűen izgalmas mese keretébem. Feleslegesnek tartjuk az olvasó figyelmét felhívni a film meséjére, hiszen aki nem látta, az is értesült már róla, hogy ebben az új magyar filmben miről van szó. Kerersendi- Kiss Márton, aki a film írása előtt még soha nem járt filmműteremben, egyetlen sablonos hatáskeltő eszköz nélkül tette vonzóvá és hatásossá a témáját. Payer Antal, aki legutóbbi szerepeiben csupa jellegzetes magyar típust vitt a vászonra, ez alkalommal is lelke a filmnek, dicséret illeti azonban a film többi munkatársát, Pelserzy Irént, Soyntay Arthurt, Bihary Józsefet, Juhász Józssefet és Álsky Imrét, valamint Cserépy László idezőt is. A filmjet negyedik hétre is prolongálta idét bemutató mozi: a Nemzeti Apolló és a budai Átrium és harmadik színháznak csatlakozott a Vilmos császár-itti Szittya. Page. Ai’ia