Függetlenség, 1943. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1943-01-01 / 1. szám

Péntek, 1943 január 1 Göbbels: II győzelmet már nem lehet elvitatni a Birodalomtól A birodalmi miniszter újévi cikke a háború mérlegéről Berlin, december 31. Göbbels birodalmi miniszter a „Das Reich" című folyóirat vezér­cikkében felállítja az elmúlt év mérlegét. Megállapítja, hogy Né­metországnak nagyjában sikerült a­ nehézségeket legyőznie a tarta­lékok túlságos igénybevétele nél­kül. Hasonlítsuk össze a dolgok állását az ellenségnél ,és nálunk — írja — és megállapíthatjuk, hogy a Birodalom a háború eddigi folya­mán annyi zálogot biztosított ma­gának, hogy a győzelmet már nem lehet elvitatni tőle. Általános had­vezetésünket a legszigorúbb elbírá­lás mellett is biztosítottnak kell tekintenünk. Nyugodt lelkiismeret­tel nézhetünk a háború további fejleményei elé. Az egész háború folyamán egyetlen alkalommal sem mutatkozott az otthoni arcvonalon a gyengeségnek bármilyen aggasz­tó jele sem. Az egész ország min­den nagyhangúság és feltűnés nél­kül a munka csendes hősiességét gyakorolja. A nép teljesítette a Führer minden kívánságát, sőt gyakran sokkal többet tett, mint amennyit tőle kértek. Egy olyan nemzet, amely a háborút idehaza így tudja viselni, az arcvonal büsz­kesége és bizalma lehet. A katona bízhat benne, mikor szembefordul az ellenséggel. Tudja, hogy olyan nép áll mögötte, amely méltó akar lenni hozzá. 9 Berlin, december 31. A Német Távirati Iroda katonai tudósítója megállapítja, hogy a már negyven hónapja tartó máso­dik világháborúban a hármas­egyezményhez tartozó hatalmak kétségtelen győzelmével zárultak a következő döntő csatáik: a len­gyelországi hadjárat, a Norvégiá­ért való harc, Hollandia legyőzése, Belgium katonai kiküszöbölése, Franciaország katonai gépezetének szétzúzása, a Jugoszlávia elleni villámháború, a Görögország elleni és a Kréta elleni hadjárat. A többi nagy csata közül szintén a Hár­masegyezményhez tartozó hatal­mak sikerét jelenti három, a kelet­ázsiai térségen lefolyt csata. Még hat nagy csata döntése nem követ­kezett be és az 1943. esztendőnek ezek adják meg jellegét. 1. A harc Angliáért. Beavatott német katonai körökben az eddigi bombázást csak előjátéknak tekin­tik. 2. Az afrikai csata. Ez különféle ingadozások után most az angol­szászok látszólagos előnyére veze­tett. A szicília-tuniszi nagy so­rompó azonban a tengelyhatalmak kezén van. 3. A Földközi-tengerért folyó csata. Higgadt megfontolás szerint ez a csata Angliára nézve kedve­zőtlenebbül áll, mint valaha. 4. Az európai légitérért való harc. Az ellenséges hatalmak e te­­kintetben semmiféle előnyt nem tudnak kiküzdeni. Az Angliának okozott kár nyilván nagyobb, mint az, amelyet a brit bombák az európai szárazföldön okozni tudtak. 5. A bolsevizmus elleni csata. Ennek a nagy csatának eddigi le­folyása már most a tengelyhatal­mak teljes győzelmére mutat, ame­lyek a területtel együtt megszerez­ték azokat a nyersanyagokat és élelmiszereket is, amelyek biztosít­ják számukra a végső győzelmet. 6. A világtengereken folyó csata. Kerek számban 28 millió tonna angol-amerikai hajótér elsülyeszté­­sével a mérleg ezen a hadszíntéren is a hármashatalmak előnyét mu­tatja. Német összefoglaló­k a világháború helyzetéről Az 1943. év jellegét hat nagy csata döntése adja meg Európa a ma katonailag és politikailag bevehetetlen erőd Berlin, december 31. A német sajtó túlnyom­órészben az évfordulóval foglalkozik. „Az 1942. évi világháború” címmel Wahelm Weiss a Völkischer Beobachterben a többi k­özött fog­lalkozik az ellenséges tábor amaz állításával, hogy a birodalom 191­2- ben kénytelen volt a defenzívába átmenni. A valóságban — jegyzi meg Wilhelm Weiss — a ném­et hadvezetés önként visszatartott ere­jét ebben az esztendőben az az uralkodó katonai helyzet okolja és Krat József és Fia­i­fehérvár indokolja meg, amelyet a német fegyverek győzelme az elmúlt há­rom esztendő alatt az európai szá­razföldön tervszerűen teremtett. Weiss hangsúlyozza, hogy Európa ma katonailag és politikailag be­vehetetlen erőd és szó szerint ezeket írja: „Az európai földrész természetes súlypontja ismét oda helyeződött vissza, ahonnan kiindult, vagyis a földrész szívét alkotó középső or­szágokba, amelyek a tengelyhatal­mak megdönthetetlen szövetségé­ben lájár kezűbe vették Európa sorsát. Ez a Középeurópa, amelyért évszázadokon keresztül harcok folytak, ma többé már nem célja egy nyugatról és keletről egyidejű­leg elindult két arcvonalas háború­nak, hanem kiinduló pontja lett egész Európa központilag vezetett katonai és politikai védelmének.” Húszezer méter meleg ruhaanyag a szegény gyermeknek Az Egyesült Női Tábor bensősé­ges összejövetel keretében zárta le­ ezévi eredményes munkásságát. Vitéz Bodorné Czeke Vilma szá­molt be a női tábor munkájáról. Beszámolt a nyári gyermekottho­­n tevékenységéről és a honvé­­di szervezet létrehozásáról, elyben vezető szerepet visz az Egyesült Női Tábor. A karácsonyi ünnepek előtt és alatt a táborban Lázas munka folyt: közel 20.000 mé­ter meleg ruhaanyagot és 5000 pár cipőt juttattak el az ország külön­­böző részébe a szegényeknek. Az egybegyűltek lelkesen ünne­pelték vitéz Keresztes-Fischer Fe­­rencné országos elnököt. 3B& Ifjabb Horthy Miklós rádiószózata a világ magyarjaihoz Hűek maradjunk történelmi múltúnkhoz, a kereszténységért r­agadjunk fegyvert Ifjabb Horthy Miklós rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter az új esztendő küszöbén a Ma­gyarok Világszövetsége felkérésére a budapesti rövidhullámú rádióban szózatot intézett a világ magyar­jaihoz. — Az idő végtelenségének ho­mokóráján — mondotta a többi között — ismét lepergett egy szem, amelyet a mi véges emberi elménk évnek nevez. Új esztendő virrad az egész világra és a vilá­gon azerte­ széjjel élő valamennyi magyarra. Ez az esztendő a ne­gyedik háborús évet jelenti az em­beriség számára és e sorsdöntő na­pokban az élet és a halál titokza­tos arca tekint mindnyájunkra. E megpróbáltatások közepette az egész magyar nemzet újévi kö­szöntését, együttérzését és szerető ragaszkodását tolmácsolom a világ magyarjainak, hogy most, amikor az idők fergetege minden kapcso­latot megszüntetett közöttünk, leg­alább ezzel kerüljünk közelebb egymáshoz.­­ Néhány hónappal ezelőtt még én is az Óceán túlsó partján, Bra­zíliában képviseltem a magyarság érdekeit és amikor visszajöttem, kötelességemnek tartottam, hogy Délamerikában maradt magyar­jainknak beszámoljak arról, mi­képpen dolgozik kormányzatunk a nemzet vezetőivel fajtánk megtar­tásán és jövőjének biztosításán.­­ Az egész világ magyarjaihoz szólva meg akarom mondani, hogy az elmúlt esztendőben ismét hűek maradtunk történelmi múltúnkhoz A jelen biztonságáért és a jövő reménységéért minden erőnket, megfeszítve harcoltunk és dolgoz­tunk. Mint ezer éven át mindig, úgy most is a keresztény civilizá­ció védelmében voltunk kénytele­­nek fegyvert ragadni, hogy szövet­­ségeseink oldalán harcba szállva távol tartsuk földünktől és annak lakosaitól a bolsevizmus pusztítá­sát és istentelenséget. — Nem engedhettük meg, hogy elvegyék Istenünket, lerombolják templomainkat, megsemmisítsék ezeréves kultúránkat és mindazt, ami számunkra nemzeti és lelki értéket jelent, így most ismét, mint a történelem folyamán any­­nyiszor, tanúbizonyságot teszünk hazafias, vallásos és konstruktív eszméink mellett.­­ A magyarság sorsa a körül­ményekhez képest és a többi európai népek életeihez viszonyítva megnyugtatóan kielégítőnek mond­ható. Az ország kormányzatának fő gondja, hogy egyrészt a lehető­séghez képest senki se szenvedjen hiányt, másrészt pedig, hogy szo­ciális és kulturális intézmények létesítésével az élet színvonalát emelje, a gondokat csökkentse.­­ De a nemzet vezetői nemcsak a vezetésük alatt állóik sorsáról gondoskodnak, hanem szeretettel és el nem múló ragaszkodással gondolnak azokra is, akiknek a sors nem adta meg, hogy idehaza teremtsenek maguknak otthont, megélhetést és így idegen államok­ban kénytelenek élni. Tisztában va­gyunk külföldre szakadt véreink értékével. Ismerve fajtánk eré­nyeit, képességeit és hazájához való ragaszkodását, főleg pedig becsü­letes jellemet, egy jövendő Magyarország részére, e világban szétszórt magyarjaink szüksége­sek. Szükségességüket nemcsak hazánkra értjük, h­anem az egész világ békés együttműködésére vo­natkoztatjuk.­­ Az 1942-es esztendő már a múlté, az 1943-as év még a bizony­talan jövőt jelenti. De ha bízunk mindennapi imánk meghallgatásá­ban, úgy már ez az esztendő is a magyar remények hajnalhasadását jelenthetné. Még ebben az évben eljöhet az idő, midőn az emberiség a fegyvert a békés építés eszközei- Boldog új évt, na Durra hanglemez tartós örö­m további tására eg lásánál keresked I.* szerezi biztosi* vásár-Bemutatás, cser h­angszergyár, vei cserélheti fel. Mint a múltban, úgy most is felhangolt ajkunkon az újévi könyörgés: „Isten áldd meg a magyart! .. Egész Palesztinát követelik a zsidók Amszterdam, december 31. Moshe Shertok, a zsidó ügynök­ség „politikai” osztályának veze­tője, aki nemrég érkezett Paleszti­nából Angliába, szerdán este Lon­donban egy gyűlésen beszédet mon­dott. A brit hírszolgálat jelentése szerint követelte, hogy Palesztinát, amelyet „a mi országunknak” ne­vezett, „adják vissza" a zsidóknak, hogy egyszer s mindenkorra meg­­szabadítsák őket „a hontalanság átkától”. FORD MOTOR R.T. BUDAPEST

Next