Függetlenség, 1944. augusztus (12. évfolyam, 172-197. szám)
1944-08-31 / 197. szám
-2 mindenkinek helyte dönt, ott, ahová a Főméltóságú Kormányzó Úr bizalma állítja- A kormány tagjai alázatos hűséggel és minden tudásukkal kívánnak résztvenni a mai sorsdöntő idők közös munkájában azzal az elhatározással, hogy ha Mi, életMót feladásándmára szembeszálljanak azokkal a veszedelmekkel, amelyek a nemzetet fenyegetik. Ebben a munkában a kormány minden tagja azzal a hűséges önfeláldozással vesz részt, amellyel a nemzet fiai az arcvonalon küzdenek. A kormány úi Vitéz Lakatos Géza miniszterelnök Vitéz Lakatos Géza titkos tanácsos, szolgálaton kívüli vezérezredes 1890.április 30-án Budapesten született. Római katolikus, Közép-Niroláti Piaristák budapesti gimnáziumában végezte, majd a Ludovika-akadámia növendéke lett s mint rangelsőt avatták hadnaggyá. Az első világháborút elejétől végig saint csapattiszt és vezérkari tiszt küzdötte végig és súlyosan meg is sebesült. A kitüntetések egész sorában részesült. Tulajdonosa a hadi ékítményes Vaskoronarendnek. Az első világháború után mint vezérkari tiszt, a Ludovika-akadémia tanára volt, majd különböző központi beosztásokban teljesített szolgálatot. Később mint katonai attasé a prágai követségre került s hat évet töltött ebben a beoszásban. Utána a miskolci gyalogezredhez került csapatszolgálatra, majd hadtestvezérkari fűnök, két éven át pedig dandárparancsnok volt Budapesten. Utána másfél évig a 2. hadsereg vezérkari főnöke, majd két éven át a kassai 8. hadtest parancsnoka volt. 1943 májusában mint a magyar megszálló erőik parancsnoka a keleti arcvonalra ment s később ő vette át az 1. hadsereg parancsnokságát. Az ő nevéhez fűződnek azok a hadműveletek, amelyek 1944 április-májusában a szovjet haderőket a Kárpátoktól elűzték. A második világháborúban vérzett kitüntetései: a Magyar Érdemrend nagykeresztje a kardokkal a hadiszalagon; a különös dicsére elismerés a kardokkal a hadiszalagon; a német Vaskereszt sorvagkeresztje és az első osztályú Vaskereszt. Vitéz Hennyey Gusztávkülügymniszter Vitéz Hennyey Gusztáv 1888-ban született Kolozsvárott, ágostai evangélikus vallású. Középiskoláit és a hadapródiskolát gazte el. Itt avatták a gyalogsági fegyvernem hadnagyává. Szolgálatát a 38-as Mollináry - gyalogezredben kezdte meg. Az első világháborúban mindvégig a harctéren teljesített szolgálatot. Részt vett mint csapat, később mint vezérkari tiszt valamennyi arcvonal harcaiban. Az összeomlás után a honvédelmi minisztérium különböző osztályain teljesített szolgálatot. 1925-ben a párisi magyar követségen működött, majd mint katonai attasé előbb Athénben, később Belgrádban szolgált. 1933-ban a vezérkar külföldi osztályának vezetését vette át s itt töltött négyévi szolgája után 1937-ben dandárparancsnoknak nevezték ki. 1940-ben a székesfehérvári hadtest parancsnoka lett, 1943-ban pedig gyalogsági felügyelővé nevezték ki. 1944 óta a honvédelmi minisztérium munkaügyi főcsoportjának főnöke és a honvédelmi munkaszervezet vezetője. Emellett ő látta el az Országos Munkaerőgazdálkodási Bizottság elnöki tisztét is. Tulajdonosa a ül. osztályú Vaskorona Rendnek, a ül. osztályú Érdemkeresetnek, a hadiszalagon vaalmint az ezüst és a bronz Signum Laudisnak. Rakovszky Iván ▼állás- és közoktatásügyi miniszter . Rakovszky Iván 1885-ben született. Római katolikus vallású. Apja nőit Rakovszky István, a szucsányi kerület képviselője, majd az állami számvevőszék elnöke. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1907-ben avatták ajogtudományok doktorává. Képesítésének elnyerése után mint tiszteletbeli főjegyző Turóc vármegye Szolgálatába lépett. Az 1910. évi választásokon munkapárti program, maid turócmegyei Stubnya-fürdő kerület képviselőjévé választották. Miharpan feltűnt leginkább közjogi és közigazgatási kérdéseket tárgyaló felszólalásaival és már egész fiatalon mint az akkori belügyminiszter és gróf Tisza István bizalmasa, a képviselőház közigazgatási bizottságának állandó előadója lett. A háború kitörése után egy ideig a kolera-megfigyelőállomások szervezésének miniszteri biztosa, majd a kárpáti német parancsnokság mellett országos polgári biztos volt. Katonai felmentéséről lemondva, bevonult az 1-es honvéd huszárezredhez. A Károlyi-forradalom idején a később karhatalommal feloszlatott Keresztény Párt igazgatója volt. A kommün kitörése után felvidéki birtokára menekült. A csehszlovák uralom kezdetén élénk részt vett a magyar pártok szervezkedésében és a magyar pártok tátraloirmici közös értekezletén elnök, a magyar és német pártok karlsbadi értekezletén pedig magyar alelnök volt. 1921-ben kénytelen volt Csehszlovákiát elhagyni és Magyarországra költözni. Az akkori Telekikormány megbízásából fontos poltikai feladatokat végzett s mint a csehszlovákiai magyarság egyik képviselője, a genfi kisebbségi értekezleten is részt vett. 1922-ben a második Bethlenkormány belügyminiszterévé nevezték ki. Erélyes fellépésének volt köszönhető, hogy az országban a belső rend helyreállott. Belügyminiszterségének idejéhez sok fontos közigazgatási és egy választójogi törvény megalkotása fűződik. Megszervezte a vízből mentési szolgálatot és az Országos Mentő Egyesület megalakulásában élénk bésze volt. 1926-ban hosszabb betegsége mint lemondott a belügyminiszteri tisztségéről és visszavonult az aktív politikától, bár továbbra is tagja maradt a képviselőháznak. 1928 elején a Közmunkatanács elnökévé nevezték ki s itt 1935 végéig eltöltött szolgálata alatt Budapest városrendezési kérdéseiben sojt hasznos újítást vezetett be. Különös érdemeket szerzett a Margitsziget és a főváros tereinek új, korszerű parkosításával is. A Köz. A Jubiláris kiadás második sorozatában most jelent meg BU*5 Lajos Kétlelkű szerelem A legszebb lírai regényeit egyike. Küzdelem a földért s a szerelemért. Ara félvászonkötésben 22 P. Kapható és megrendelhető Stádium könyvkiadóválalatnál (Budapest, VI., Rózsa u. 111. tel.: 111-245), Stádium : könyvesboltban (Józsefkörút 5), Pfeifer Ferdinand (IV., Kossuth Lajos utca 5) és minden könyvkereskedésben. Joag&ma Csütörtök, 1944 augusztus 3. munkatanács hatáskörének kiterjesztési terve és a később elfogadott törvényjavaslat első tervezete az ő munkája volt. A közmunkatanácsi elnökségről való távozása után visszavonult gazdálkodni, mígnem 1941-ben a Közigazgaási Bíróság elnökévé nevezték ki, ahol a közigazgatás minden terén szerzett elméleti és gyakorlati ismereteit módjában volt érvényesítenie. Sokat foglalkozott zenével és művészetekkel. A Képzőművészeti Társulat és a Hubay Jenő Társulat elnöke és sok más kultúregyesület rendte Bébeela állandó tevékeny részt vett. Aktív részese volt a legkülönbözőbb sportágaknak, a bírószövetségnek s a Pólóklubnak, éveken át elnöke, a Testnevelési Tanácsnak pedig tagja volt s élénk részt vett a magyar sport igazgatásában. Tudását és látókörét számtalan külföldi tanulmányúttal gazdagította. Számos jogi és kulturális műve jelent meg. Ifjúkora óta írt cikkeket napilapokba és szakfolyóiratcatba kulturális, jogi és politikai kérdésekről. (MTI) Vladár Gábor igazságügy miniszter Nagycsepcsényi és muthnai Vladár Gábor 1881-ben született, ág. h. ev. vallású. Állami szolgálatát 1903-ban kezdte meg mint bírósági joggyakornok; jegyzővé történt kinevezése után az igazságügyminisztériumba rendelték be, ahol többévi szolgálat után 1928-ban miniszteri tanácsos lett. 1932-ben a kir. Kúriához tanácselnökké nevezték ki és szolgálattételre továbbra is az igazságügyminisztériumban maradt. A minisztériumban először a polgári jogi ügyosztályon működött, majd ennek az osztálynak vezetője lett. 1939-ben pedig a törvényelőkészítő osztály élére került. (MTI) A jogi élet minden terére kiterjedő ismereteivel, rendkívül éles ítélőképességével és páratlan munkabírásával hamarosan kitűnt s a törvényelőkészítő osztály élén teljesített értékes szolgálatával pedig különösen jelentős érdemeket szerzett. 1928-ban a kormányzó, a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel tüntette ki, 1933-ban pedig legfelsőbb elismerésben részesítette. Törvényelőkészítő munkásságában megnyilvánuló nagyértékű tudományos működéséért a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1914 augusztusától 1918 szeptemberéig harctéri- szolgálatot teljesített; háborús katonai kitüntetései: ezüst és bronz katonai érdemérem a kardokkal, Károly csapatkereszt, sebesülési érem és háborús emlékérem. (MTI.) Vitéz Gyulay Tibor iparügyi miniszter Vitéz Gyulay Tibor 1887-ben született Kolozsváron, unitárius vallan. Kiepiskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte és a Ferenc József tudományegyetemen sub auspiciis regis avatták az államtudományok doktorává 1911-ben. Állami szolgálatát 1909-ben a Központi Statisztikai Hivatalban kezdte. 1911-ben a földmívelésügyi minisztériumba helyezték át. A háborúban 1915 szeptemberétől 1918 áprilisáig harctéri szolgálatot teljesített és többszörösen kitüntették. Mint tartalékos hadnagy szerelt le. 1935-ben emléklapos főhadnagyi rendfokozatot nyert, 1936- ban vitézzé avatták. 1919-től 1921-ig külügyminisztérimm gazdasági osztályában mint miniszteri titkár éljesített szolgálatot, 1921-ben a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ügyvezetőtitkári állását foglalta el, 19311-ben pedig a kamara főtitkára lett. 1941 január 19. óta pedig a kamara miniszteri biztosa. 1942 decemberében a Kormányzó, mint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát képviselő érdekképviseleti tagot, felsőházi taggá nevezte ki. Tagja az Erdélyrészt Gazdasági Tanácsnak, a Magyar Nemzeti Bank főtanácsának s több más or. fl STÁDIUM nagysikerű kiadványai: PAPP VIKTOR nagysikerű zenei könyvei: ARCKÉPEK ÉLETRAJZOK 22 zeneművészeti arcképpel. Ara ... . . . . 7.10P ZENEKARI ESTÉK Többszáz zenekar mű ismertetése. Ara . . . . 14.— P Salvattore Gotta: HÁROM SZERELMES ASSZONY A híres olasz író nagyszabású társadalmi regénye Ara 10.— I OPERAISMERTETÉMSE Ars ........................................ 8.80 F. Sebessy László: REPtlLOHÖSKK Eredeti felvételekkel tilos*. trélt nagysikerű könyv a repülőteljesitményekről. Ara 0.— P ISTANBUL KULISSZÁI MÖGÖTT Érdekes könyv az Istanbul a plomáciai életéről Ara . . 10— !‘ Segesváry Izabella/ A PÖTTÖM-CSALÁD Gyönyörű színes képek a HAgán keresztül a legszebb mesebirodalomba vezet bennünket a könyv Ara.................0.80 | FEHÉR POKOL A Szovjet elleni téli hadjárat küzdelmeit hősi erőfeszítéseit megrázó erővel elevenítikmeg előttünk kiváló haditudósítók Ara ... . J— t Alihoz István: TAMAS Dickensi szépségű Ifjúsági regény Ars ......................A— t Kapható és megrendelhető Victicin könyvkiadóvállalatnál (VI Rózsa utca 111), Stádium könyvesboltja (VIII. József-könyt 6. sí ) Pfeifer Ferdinand (Kossuth Lajos utca 51 .s minden könyvkereskedésben ===elit, art, akkut, ez a magyar jövendő' Ezért harcol a ====Wmetífeivég.. A Szid, írni újdonsága: Kislöy EmitícM Egon: Zalai honvédése a teleti arcosialei A háborús riportregények között első hely illeti meg ezt a könyvet, amely bepillantást enged a szovjetorosz front eseményeibe, megismerjük a Szovjet hadigépezetét s egy honvédhadosztály diadalmas harcain keresztül a front vonalit Kurszktól Voronesig Színes tollal, magyar szívvel megírt hiteles írás a ma hőseiről a ma magyarjainak. Számos eredeti felvétellel ilusztrálva , Ara fűzve 16.— P Kötve Bt — P Kapható és megrendelhető STÁDIUM Könyvkiadóvállalat Budapest, VI. Rózsautca H1 (tel.: 111-24.’)), Stádium Könyvesbolt József körút 5, Ffeiser Ferdinand Kossuth Lajos utca 5 és minden könyvkereskedésben szágos jellegű gazdasági, ipari, kereskedelmi és pénzügyi tanácsnak és más szervezetnek. Elnöke a Keresztény Kereskedők Hiteligényeinek Elbírálására Hivatott Bizottságnak. Az elnöke a Magyar Gazdaságkutató Intézetnek a végrehajtó bizottsági tagja volt a Budapesti Nemzetközi Vásárnak. A Magyar Érdemrend középkeresztjének és a bolgár Polgári Érdemrend nagy tiszti keresztjének tulajdonosa. Hadikitüntetései: az 1. és 2. osztályú ezüst vitézségi érem, bronz Signum Landis és a Károly-csapatkereszt. (MTI) MarkosOlivér kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter Markos Olivér 1888-ben született Budapesten, görögkatolikus vallású. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen jogtudor oklevelet szerzett, majd az ügyvédi és bírói vizsgát is letette. Állami szolgálatát 1911-ben kezdte meg a kassai törvényszéknél, mint gyakornok. 1913-ban berendelték az igazságügyminisztériumba s 1917-ben törvényszéki bíróvá, majd 1918-ban az igazság Ügyminisztérium személyzetének létszámában miniszteri titkárrá nevezték ki. 1920-ban ideiglenesen nyugdíjaztatott és ügyvédi gyakorlatot folytatott, majd 1929-ben a budapesti királyi ítélőtáblához bíróvá nevezték ki. 1934-ben a MÁV- hoz igazgatóhelyettes főügyésznek nevezték ki s 1941-ben MÁV-igazgatóvá lépett elő. 1943 tavaszán a kereskedelem, és közlekedésügyi minisztériumba rendelték be s államtitkári hatáskörrel a közlekedési szakosztályok felülvizsgálatával bízták meg, ugyanaz év július 1-én pedig államtitkárrá nevezték ki s ebben a tisztségében érte a mostani miniszteri kinevezés. (MTI) ★ Reményi-Schneller Lajos, vitéz Csatay Lajos, Juresek Béla és vitéz Bonczos Miklós megmaradtak eddigi tárcáik élén. Az új miniszterek átvették hivatalukat Szász Lajos, a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével is megbízott iparügyi miniszter lemondása után kedden délután mindkét minisztériumban él-, búcsúzott a minisztérium tisztviselői karától. Markos Olivér, az új kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter szerdán reggel átvette hivatalát , meghallgatta az államtitkárok és a szakosztályvezetők jelentését. Vitéz GyulayTibor, az új parügyi miniszter is átvette szerdán reggel hivatalát s fogadta az államtitkárokat és az egyes szakosztályok vezetőit. (MTI) Antal István búcsúztatása és Vladár Gábor üdvözlése az igazságügy minisztériumban Antal István igazságügyminiszter szerdán délelőt 10 órakor búcsúzott el az igazságügyminisztérium tisztviselői karától. A búcsú szavait Gnéczy Dénes igazságügyi államtitkár inéztea távozó miniszterhez, kiemelve azokat a nagy, szoros kapcsolatokat, amelyek hosszú évek során összefűzték a magyar igazságszolgáltatást Antal Istvánnal. Antal István válaszbeszédében meghatott szavakkal vett búcsút munkatársaitól. Ezután Vladár Gábor titkos tanácsost, az új igazságügyminisztert, az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának eddigi vezetőjét üdvözölték az ügyosztályok vezetői. Ghyczy Dénes államtitkár Üdvözlőbeszédében hangsúlyozta, hogy azzal a szeretettel köszönti az igazságügyminisztérium új miniszterét, amely szeretet három évtizedes munkájában összeforrasztotta a minisztériumot Wladár Gábor személyével. Az igazságügyminiszter válaszában rámutatott arra, hogy a legnagyobb megnyugvást jelenti számára ezekben a sorsdöntő napokban a minisztérium tiztviselőkara részéről irányában tanácstott szeretet, valamint az a közös erkölcsi világszemléleti felfogás, amely őt az igazságügyminisztérium tisztviselőkarával összefűzi. Kérte a minisztérium tisztviselő karát, hogy felelősségteljes munkájában teljes erővel támogassa őt. (MTI) Ezer leventelelkész irányítja a leventeifjúság valláserkölcsi oktatását A megújhodott leventeintézmény nagy súlyt helyez a magyar ifjúság valláserkölcsi alapon álló hazafias nevelésére. Szoros együttműködést fejt ki az egyházakkal. A vallási, erkölcsi nevelés munkájának ellenőrzésére és irányítására minden hadtest, kiegészítő kerület és járás számára egy-egy leventelelkészt neveztek ki. A katolikus és protestáns leventelelkészek névsorát az ifjúság honvédelmi nevelésének országos vezetője most küldte el az egyes leventeparancsnokságoknak. A leventelelkészek kinevezésével sikerült biztosítani az ifjúság valláserkölcsi hazafias oktatását. Küldjük el beteg piztó tartozóin, ha* a legközelebbi tüdőbeteggondolozóba, a vizsgáin, mindenki számára ingyenes.