Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)
1850-08-08 / 63. szám
dad pártfogolás után derék egy vállalkozás, melly az egyesült nehány jelesek kebleiben, az ügy szentsége és közhasznúsága iránt lángok erős lelkesedésében találja megfejtését, világos tanulságul, mikép az akaratoknak egy czél felé ügyes egyesítése és irányzása termékeny erővel bir. A gazdasági egyesület eszméje tehát ez évben tűnt fel legelőször, és a versenytársulat 1833, 1834 és 1835-ik évi tanácskozmányaiban soha szem elől nem tévesztetett. Ez eszme, kivált miután az 1834-ik évben, akkori ifjabb királyunk V. Ferdinand ő felsége itt, ismét az 1835-ik évben Ferencz Károly és József nádor főherczegek tiz-tik, összesen tehát a felséges család 40 részvényt aláírni, s ezzel magas figyelmüket ez egyesület józan czélzatai iránt tanúsítani kegyeskedjenek, mind erősebb gyökeret vert annyira, hogy mint gr. Kegevich László akkori elnök magát kifejezé „ezután ez intézetnek, melly eddig csak ízlés dolga volt, a hazafiak által gyámolitása most már minden magyart egyenlően illető becsület dolgává vált.“ Illy buzdító körülmények között már az 1835- ik évi közgyűlésben végzésbe ment, hogy az 1836- ik évben újabb 6 évekre megnyitandó aláírás a gazdasági egyesület czimére történjék , egyszersmind küldöttség neveztetett, melly a létesítendő gazdasági egyesület tervét és szabályait eleve kidolgozza. A tagok száma érintett 1835-ik évben a gyepkönyv szerint körülbelül 450, az évi jövedelem 4230 ft., amelly 3 rovat alatt: lóverseny és lóiskola, állattenyésztés, és a gazdaság egyéb ágai czíme alatt kezeltetett. Az önműködésnek illy fényes diadala után sűrűdnek a tények, a gazdasági egyesület alakja időről időre mind fejlettebben tűnik elő. Commentár nélkül adjuk a tényeket évről évre, mint azokat részint a gyepkönyvben, és 1836-tól fogva a gazdasági egyesület jegyzőkönyvében is feljegyezve találjuk. 1836. Mártius 12-ki közgyűlésre be jön mutatva a Gazdasági Egyesület tervezete és szabályai, ezek több példányokban kinyomatni és megbirálás végett a tagokkal közöltetni rendeltettek. o . A junius 3-ki választottsági ülésben, egy gazdasági folyóiratnak megalapítása hozatott szóba, melly eszmének létesítése tekintetéből elhatároztatott , mikép hogy concursus utján egy titoknak, ki egyszersmind az egyesület lapjának szerkesztője legyen, szereztessék meg. így ismét egy tetemes előlépés létetett az egyesület végczélzata, a gazdasági egyesület létesítése felé, de fájdalom és e törekvés majd hogy szakadást nem okozott az egyesület keblében, némelly tagoknak kijelentett azon aggodalma által, mintha ez uj törekvésnél fogvást az egyesület előbbi működése, t. i. „a lóverseny“ szándékoltatnék hátratétetni , melly aggodalmat — gr. Széchényi István által kijelentve, azonban gróf Andrásy György által erélyesen megczáfolva , még ezúttal képes volt az egyesület következő tartalmú végzésével eloszlatni : „hogy t. i. az egyesület a lóverseny rövidségére nemcsak hogy semmit sem akar tenni, sőt mindig hálával ismerendő meg, hogy a verseny végett egyesült hazafiak alkották legyen a mostani terjedettebb körű egész egyesületnek első alapját, és hogy a közpénztárnak, szintúgy mint az egész egyesületnek megosztása ez által czélozva nincsen.“ Ez évben, a június 6-ai közgyűlésben már 4450 ft. évi jövedelem az állattenyésztésre, 1380 ft. pedig a gazdaság egyéb ágainak czimére volt bejelentve, mi ismét a részvét növekedésére mutat. 1837. Ez évben a gazdasági egyesület tökéletesen megalapítva , a gyepkönyvben felhozott végzések már a gazdasági egyesület jegyzőkönyvéből kiirvák; azonban a lovardai társulattal még egyesítve vala. Az ötszáztollás alaptőkék aláírása ez évben indítatott meg, pedig kezdetben mindjárt igen nevezetes eredménnyel. A „Gazdasági Tudósítások“ az egyesület e folyóirata szintén füzetekben megjelent, de még csak alkalmilag terjesztettek szét. Schams Ferencz szöllőiskolájára egyvelyes rovatából 100 pft. segedelmezést rendelt az egyesület, e felett pedig a Szvetenayféle háztelekből a köztelekhez 10020 öl uj tér vásároltatott meg 5100 pftokért a köztelek tágítására. 1838. Ez évben már a fiók-egyletek eszméje penditetett meg, s intézkedések tétettek illyések létesítése iránt. Szóba hozatott a szegényebb mezei gazdák számára olcsóbb gazdasági könyveknek kiadása, belső csírája a majdan világot látott mezei naptárnak. Sept. 5-ki választottsági ülés alkalmával gróf Széchényi három indítványt tön, miszerint az egyesület példánygazdaságnak és gazdászati tanodának egy—Pesthez közelfekvő birtokot részvény-aláirás utján megszerezni gondoskodnék, mellyre maga részéről 20 ezer pftot ajánlott, a vételár nagyobb részének tettleges aláírása után kifizetendőt, melly eszmének megvitatására küldöttség is rendeltetett. Ugyanannak indítványára az egyesületi jövedelmek hatodának évenkénti tőkésítése szabályként megállapíttatott. Továbbá 100 arányos díj rendeltetett e következő kérdésnek legjobb megfejtésére: „Mit tegyenek a tagosítással a birtokosok egy miveltebb s több hasznot hajtó rendszer létesítésére?“ Végre szóba hozatott az ez évi iszonyú árvíz által is előidéztetve a pesti országos vásárok határidejének czélszerűbb megváltoztatása; szóba jött továbbá a felemlített égyetlen fedelek felett megszerzendő bővebb értesülés. Az egyesület jövedelme a gyepkönyv szerint ez évben, kettős rovat alatt, mint 1837-ik évben, igy állott: