Gazdasági Lapok, 1850 (2. évfolyam, 1-84. szám)

1850-08-08 / 63. szám

dad pártfogolás után derék egy vállalkozás, melly az egyesült nehány jelesek kebleiben, az ügy szent­sége és közhasznúsága iránt lángok­ erős lelkese­désében találja megfejtését, világos tanulságul, mi­kép az akaratoknak egy czél felé ügyes egyesítése és irányzása termékeny erővel bir. A gazdasági egyesület eszméje tehát ez év­ben tűnt fel legelőször, és a versenytársulat 1833, 1834 és 1835-ik évi tanácskozmányaiban soha szem elől nem tévesztetett. Ez eszme, kivált miután az 1834-ik évben, akkori ifjabb királyunk V. Ferdinand ő felsége itt, ismét az 1835-ik évben Ferencz Károly és József nádor főherczegek tiz-tik, összesen tehát a felséges család 40 részvényt aláírni, s ezzel magas figyelmüket ez egyesület józan czélzatai iránt ta­núsítani kegyeskedjenek, mind erősebb gyökeret vert annyira, hogy mint gr. K­e­g­­­e­v­i­c­h László akkori elnök magát kifejezé „ezután ez intézetnek, melly eddig csak ízlés dolga volt, a hazafiak által gyámolitása most már minden magyart egyenlően illető becsület dolgává vált.“ Illy buzdító körülmények között már az 1835- ik évi közgyűlésben végzésbe ment, hogy az 1836- ik évben újabb 6 évekre megnyitandó aláírás a gaz­dasági egyesület czimére történjék , egyszersmind küldöttség neveztetett, melly a létesítendő gazda­sági egyesület tervét és szabályait eleve kidolgozza. A tagok száma érintett 1835-ik évben a gyepkönyv szerint körülbelül 450, az évi jövede­lem 4230 ft., a­melly 3 rovat alatt: lóverseny és lóiskola, állattenyésztés, és a gazdaság egyéb ágai czím­e alatt kezeltetett. Az önműködésnek illy fényes diadala után sűrűdnek a tények, a gazdasági egyesület alakja időről időre mind fejlettebben tűnik elő. Commen­­tár nélkül adjuk a tényeket évről évre, mint azokat részint a gyepkönyvben, és 1836-tól fogva a gaz­dasági egyesület jegyző­könyvében is feljegyezve találjuk. 1836. Mártius 12-ki közgyűlésre be jön mu­tatva a Gazdasági Egyesület tervezete és szabályai, ezek több példányokban kinyomatni és megbirálás végett a tagokkal közöltetni rendeltettek. o . A junius 3-ki választottsági ülésben, egy gaz­dasági folyóiratnak megalapítása hozatott szóba, melly eszmének létesítése tekintetéből elhatározta­tott , mikép hogy concursus utján egy titoknak, ki egyszersmind az egyesület lapjának szerkesztője legyen, szereztessék meg. így ismét egy tetemes előlépés létetett az egyesület végczélzata, a gazdasági egyesület léte­sítése felé, de fájdalom és e törekvés majd hogy szakadást nem okozott az egyesület keblében, né­­melly tagoknak kijelentett azon aggodalma által, mintha ez uj törekvésnél fogvást az egyesület előbbi működése, t. i. „a lóverseny“ szándékoltatnék hát­ratétetni , melly aggodalmat — gr. Széchényi István által kijelentve, azonban gróf Andrásy György ál­tal erélyesen megczáfolva , még ez­úttal képes volt az egyesület következő tartalmú végzésével elosz­latni : „hogy t. i. az egyesület a lóverseny rövid­ségére nemcsak hogy semmit sem akar tenni, sőt mindig hálával ismerendő meg, hogy a verseny vé­gett egyesült hazafiak alkották legyen a mostani terjedettebb körű egész egyesületnek első alapját, és hogy a közpénztárnak, szintúgy mint az egész egyesületnek megosztása ez által czélozva nincsen.“ Ez évben, a június 6-ai közgyűlésben már 4450 ft. évi jövedelem az állattenyésztésre, 1380 ft. pedig a gazdaság egyéb ágainak czimére volt bejelentve, mi ismét a részvét növekedésére mutat. 1837. Ez évben a gazdasági egyesület töké­letesen megalapítva , a gyepkönyvben felhozott végzések már a gazdasági egyesület jegyzőkönyvé­ből kiirvák; azonban a lovardai társulattal még egyesítve vala. Az ötszáztollás alaptőkék aláírása ez évben indítatott meg, pedig kezdetben mindjárt igen ne­vezetes eredménnyel. A „Gazdasági Tudósítások“ az egyesület e folyóirata szintén füzetekben meg­jelent, de még csak alkalmilag terjesztettek szét. Sc­hams Ferencz szöllőiskolájára egyvelyes ro­vatából 100 pft. segedelmezést rendelt az egyesü­let, e felett pedig a Szvetenayféle háztelekből a köztelekhez 10020 öl uj tér vásároltatott meg 5100 pftokért a köztelek tágítására. 1838. Ez évben már a fiók-egyletek eszméje penditetett meg, s intézkedések tétettek illyések létesítése iránt. Szóba hozatott a szegényebb mezei gazdák számára olcsóbb gazdasági könyveknek ki­adása, b­első csírája a majdan világot látott me­zei naptárnak. Sept. 5-ki választottsági ülés alkal­mával gróf Széchényi három indítványt tön, miszerint az egyesület példány­gazdaságnak és gazdászati tanodá­nak egy—Pesthez közelfekvő birtokot r­é­s­z­v­é­n­y-a­lái­r­ás utján megszerezni gondoskodnék, mellyre maga részéről 20 ezer pftot ajánlott, a vételár nagyobb részének tettleges aláírása után kifizetendőt, melly eszmének meg­vitatására küldöttség is rendeltetett. Ugyanannak indítványára az egyesületi jövedelmek hatodának évenkénti tőkésítése szabályként megállapíttatott. Továbbá 100 arányos díj rendeltetett e következő kérdésnek legjobb megfejtésére: „Mit tegyenek a tagosítással a birtokosok egy miveltebb s több hasz­not hajtó rendszer létesítésére?“ Végre szóba ho­zatott az ez évi iszonyú árvíz által is előidéztetve a pesti országos vásárok határidejének czélszerűbb megváltoztatása; szóba jött továbbá a felemlített égyetlen fedelek felett megszerzendő bővebb ér­tesülés. Az egyesület jövedelme a gyepkönyv szerint ez évben, kettős rovat alatt, mint 1837-ik évben, igy állott:

Next