Gazdasági Mérnök, 1886. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)

1886-09-12 / 37. szám

X. éi'J oly a tu ÍJ KÉSZ ÉVRE *ÉLÉVRE . . j'iápw íiiguijEjí!*’­® ELŐFIZETÉSI DÍJ: . 10 frt — kr. I NEGYEDÉVRE..............2 frt 50 kr. • ® »— «1 EGY HÓRA...........1 « — « MEGJELENIK ! Szerkeszti és kiadja MINDEN VASÁRNAP. GONDA BÉLA műegyetemi m.­tanár. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, IV. KER., SO­ UTCZA 6. A lakóházak födémeinek tisztáta­­lansága. A födémek készítésénél legáltalánosabban fenyő gerendákat használnak, melyek vagy egymás mellett, vagy egymástól 0 85 — 1 m. távolságra helyezvék el, mely utóbbi esetben a gerendák közötti tért fadara­bok által töltik ki, erre homokot vagy hasonló anyagot töltenek a gerenda felső széléig. A kitöltésre használt anyagok feladata, hogy mint­­ rossz melegvezetők és hangfelfogók, a szoba hőfokát függetlenné tegyék a szomszéd helyiségek hőmérséké­­től és a hang terjedését az egyik emeletről a másikra megakadályozzák. E födémek tisztátlansága részben az építés alatt kerül azokba, nagy részben azonban csak később, a lakások használata közben következik be. A kitöltésre használt anyag leginkább homok, agyag, hamu szén­salak és leggyakrabban épület-omladék, pedig épen ez utóbbi anyag leginkább volna mellőzendő, minthogy benne a lebontott házban gyakran számos éveken keresztül összegyűlt tisztátlan anyag van felhalmozva. Nem szabad azonban azt hinni, hogy valamennyi szerves anyag oly tisztátalanságot okoz, mely az épí­tésnél mellőzendő lenne; olyanokul csakis az állati anyagcsere terményei tekinthetők, melyek nagymeny­­nyiségű­ nitrogén- és chlom­atrium vegyeket tartalmaz­nak, miért is az ezekkel kevert anyagokat a kitöltés­nél nem szabad használni, míg fa, szalma stb. szer­ves anyagok használata káros befolyással nincsen. Már gyakran az építés alatt kerül az épületbe az elromlást előidéző anyag az által, hogy a födém szer­kezethez használt fa nem volt eléggé száraz, vagy már a fa, azt megsemmisítő orgánumokat tartalmazott.­­ Legfőbb jelentőséggel bírnak azonban azok a tisz- t tátlanságok, melyek a padolat kiszáradása után kelet­kezett űrön keresztül, a lakásból jutnak a födémbe. A szerint, a­mint a padozatot szárazon, nedvesen vagy­­­épen vizesen tartjuk, azt tapasztalták, hogy vagy por, tisztátlan kérgek vagy barnaszintű lepényforma anya­­­gok gyűlnek össze, melyek kiállhatatlan rothadó sza­got terjesztenek. Ezen tisztátlan anyagok a legkülön­félébb szerves és szervetlen anyagokat tartalmazzák, melyek a szobában tartózkodóktól ép úgy erednek, mint a­hogy behatol az utczák pora is. Németországban tett kísérletek azt tüntették ki, hogy még egy trágyagödör közelében is 12-szer kevesebb chlom­atrium és 1000-szer kevesebb salétromsav ta­lálható a földben, mint a lakóházak padozata alatti anyagban. A legnagyobb volt a tisztátlanítás, ha a padozat gyakrabban lett nedvesítve és ekkor is leg­inkább a legalsó rétegben. A födémeknek ezenkívül nem csekély számú állati lakója is van, milyenek a bolha és poloska, sőt ha elégséges tér van, egér és patkány is, melyek hulla­dékaik és később felosztó testek által nagy mérték­ben járulnak a tisztátlanná tételhez. Lakásaink padozata alatt növényi anyagok is talál­hatók; ezek közöl legnevezetesebb a házi gomba (me­­rulius lacrimans), mely leggyakrabban okozza a fa rothadását és már kellemetlen rothadt szaga folytán­­ is igen alkalmatlan, sőt egészségtelen úgy annyira, hogy annak magpára belélegezve típusszerű megbe­tegedést okoz. Pettenkofer megállapította, hogy a házi gomba leggyakoribb oly vidékeken, a­hol a mennye­zetet gypszből készítik, vagy a­hol a kitöltésre hasz­nált anyagokban, kénsavas sók vannak (szénsalak), mely sók a gombának fejlődését nagyban elősegíteni látszanak. A házi gomba mellett még más gomba­fajok for­dulnak elő lakásainkban. Míg azonban a penészgom­bák fejlődéséhez élőnytartalmú levegő akadálytalan hozzájutása szükséges, addig oly helyeken, a­hová nagyon kevés levegő jut be, a sokkal veszedelmesebb hasadó gombák fejlődnek, melyek fejlődése a padolat alatt részekre található kedvező viszonyok folytán, nagyban elősegíttetik. A betegséget okozható gombák szabaddá tételért leginkább a hőváltozások idézik elő, melyek nemcsak hogy az anyagot lazítják, de még a kihozatalra szük­séges légáramlatot is előidézik. Ha a padozat hőmér­­séke magasabb a felette levő szobáénál, úgy való­színű, hogy a padozat alatti levegő felfelé fog áram­­lani; ha azonban alacsonyabb hőfokú, úgy vagy erő­­teljes szellőztetés vagy télben a befr­tésnél gyorsan felszálló levegő által a padozat alatti hideg levegő ki­szívása eszközöltetik. Ilyformán számos fertőző betegség hozatott a pa­dozat alatti anyaggal kapcsolatba, különösen pedig a typhus, cholera, diphteritis és még számos más be­tegség. A födémek ezen fenyegető veszélyeinek elhárítására két eszközünk van: először a padozat lég- és vízmen­tes szerkezete által megakadályozhatjuk a szoba és a padozat alatti űr közötti összeköttetést ; másodszor a káros anyag fertőtlenítése. A fertőtlenítés kiválóan alkalmazandó kaszárnyák és kórházakban, hol ez si­keresen eléretik a padolat alatti űr szellőztetése által, minthogy a levegő előnye a káros anyagokat oxidálja; ily helyeken a szellőztető lyukak úgy alkalmazandók legjobban a falban, hogy hulladékok és tisztátlansá­­gok bele ne kerülhessenek. Lakóházakban a költséges szellőztetési berendezés mellőzendő, ha a töltési anyaga helyesen lett megválasztva és a padolat légmentesen készíttetett. A padolat légmentessé tételére sem a csapozás, sem az enyvezéssel készült deszkázás nem felel meg, leg­alább nem állandóan. Legjobb padolat szerkezeteknek tekinthetők : 1. a kettős padolatok, milyenek parquettek és a faasphalt padozat. 2. az egyformán keskeny 12—15 cm. széles desz­kákból csapozás által készített padolatok, mivel ezek­ összeszáradása után csak kis hasadások keletkeznek Kőlapok, jó hővezetők lévén, a mi éghajlatunkban mellőzendők a szobákban, mivel hidegek. A padolatnak azonban nemcsak áthatlannak, lég­mentesnek kell lenni, hanem szívóképesnek sem sza­bad lennie ; ez utóbbi el lesz érve, ha lehető kemény fát választunk és azt olajjal itatjuk meg, vagy a pa­­dolatot vízmentes takarók úgy szőnyegekkel fedjük be. A töltés anyagát illetőleg megjegyezhető, hogy egész­ségi szempontból legkevesebb ellenvetés tehető a ka­vics, a tiszta száraz homok és agyag ellen, míg régi épület-omladék minden tekintetben kizárandó. Asz­talt és beton egyrészt igen nehezek, másrészt az asz­falt melegített helyiségekben puhává és csakhamar egyenlőtlenné válnék, szénsalak, oltott mész és hamu vegyi tulajdonságaik miatt nem igen alkalmazandók. A további óvintézkedések közül még felemlíthetjük, hogy czélszerű a faalkatrészeket, főleg alsó részükben antiszeptikus anyagokkal telíteni, valamint a fát telí­tett sóoldattal keményíteni. A padló tisztítása legczél­­szerűbben nedves törlők segélyével történjék. Az épületekben már létező tisztátalanságok eltávo­lítása legegyszerűbben a régi töltés­anyag eltávolítása és új, friss, tisztával való pótolása által volna elér­hető, a­mi azonban igen költséges és így fertőtlenítő szereket kell alkalmaznunk. Fajsúlyánál fogva leg­­czélszerűbbnek bizonyult e czélra a brom, melynek gőzei nehézségüknél fogva, a padló hézagain át ha-37 441. ábra. GABONA-MINŐSÉG-MÉRŐ. 442. ábra. MUNKÁS LAKÁSOK. 37. szám Budapest, 1886. szeptember 12

Next