Gazdasági Mérnök, 1886. január-december (10. évfolyam, 1-52. szám)
1886-09-12 / 37. szám
X. éi'J oly a tu ÍJ KÉSZ ÉVRE *ÉLÉVRE . . j'iápw íiiguijEjí!*’® ELŐFIZETÉSI DÍJ: . 10 frt — kr. I NEGYEDÉVRE..............2 frt 50 kr. • ® »— «1 EGY HÓRA...........1 « — « MEGJELENIK ! Szerkeszti és kiadja MINDEN VASÁRNAP. GONDA BÉLA műegyetemi m.tanár. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : BUDAPEST, IV. KER., SO UTCZA 6. A lakóházak födémeinek tisztátalansága. A födémek készítésénél legáltalánosabban fenyő gerendákat használnak, melyek vagy egymás mellett, vagy egymástól 0 85 — 1 m. távolságra helyezvék el, mely utóbbi esetben a gerendák közötti tért fadarabok által töltik ki, erre homokot vagy hasonló anyagot töltenek a gerenda felső széléig. A kitöltésre használt anyagok feladata, hogy mint rossz melegvezetők és hangfelfogók, a szoba hőfokát függetlenné tegyék a szomszéd helyiségek hőmérsékétől és a hang terjedését az egyik emeletről a másikra megakadályozzák. E födémek tisztátlansága részben az építés alatt kerül azokba, nagy részben azonban csak később, a lakások használata közben következik be. A kitöltésre használt anyag leginkább homok, agyag, hamu szénsalak és leggyakrabban épület-omladék, pedig épen ez utóbbi anyag leginkább volna mellőzendő, minthogy benne a lebontott házban gyakran számos éveken keresztül összegyűlt tisztátlan anyag van felhalmozva. Nem szabad azonban azt hinni, hogy valamennyi szerves anyag oly tisztátalanságot okoz, mely az építésnél mellőzendő lenne; olyanokul csakis az állati anyagcsere terményei tekinthetők, melyek nagymenynyiségű nitrogén- és chlomatrium vegyeket tartalmaznak, miért is az ezekkel kevert anyagokat a kitöltésnél nem szabad használni, míg fa, szalma stb. szerves anyagok használata káros befolyással nincsen. Már gyakran az építés alatt kerül az épületbe az elromlást előidéző anyag az által, hogy a födém szerkezethez használt fa nem volt eléggé száraz, vagy már a fa, azt megsemmisítő orgánumokat tartalmazott. Legfőbb jelentőséggel bírnak azonban azok a tisz- t tátlanságok, melyek a padolat kiszáradása után keletkezett űrön keresztül, a lakásból jutnak a födémbe. A szerint, amint a padozatot szárazon, nedvesen vagyépen vizesen tartjuk, azt tapasztalták, hogy vagy por, tisztátlan kérgek vagy barnaszintű lepényforma anyagok gyűlnek össze, melyek kiállhatatlan rothadó szagot terjesztenek. Ezen tisztátlan anyagok a legkülönfélébb szerves és szervetlen anyagokat tartalmazzák, melyek a szobában tartózkodóktól ép úgy erednek, mint ahogy behatol az utczák pora is. Németországban tett kísérletek azt tüntették ki, hogy még egy trágyagödör közelében is 12-szer kevesebb chlomatrium és 1000-szer kevesebb salétromsav található a földben, mint a lakóházak padozata alatti anyagban. A legnagyobb volt a tisztátlanítás, ha a padozat gyakrabban lett nedvesítve és ekkor is leginkább a legalsó rétegben. A födémeknek ezenkívül nem csekély számú állati lakója is van, milyenek a bolha és poloska, sőt ha elégséges tér van, egér és patkány is, melyek hulladékaik és később felosztó testek által nagy mértékben járulnak a tisztátlanná tételhez. Lakásaink padozata alatt növényi anyagok is találhatók; ezek közöl legnevezetesebb a házi gomba (merulius lacrimans), mely leggyakrabban okozza a fa rothadását és már kellemetlen rothadt szaga folytán is igen alkalmatlan, sőt egészségtelen úgy annyira, hogy annak magpára belélegezve típusszerű megbetegedést okoz. Pettenkofer megállapította, hogy a házi gomba leggyakoribb oly vidékeken, ahol a mennyezetet gypszből készítik, vagy ahol a kitöltésre használt anyagokban, kénsavas sók vannak (szénsalak), mely sók a gombának fejlődését nagyban elősegíteni látszanak. A házi gomba mellett még más gombafajok fordulnak elő lakásainkban. Míg azonban a penészgombák fejlődéséhez élőnytartalmú levegő akadálytalan hozzájutása szükséges, addig oly helyeken, ahová nagyon kevés levegő jut be, a sokkal veszedelmesebb hasadó gombák fejlődnek, melyek fejlődése a padolat alatt részekre található kedvező viszonyok folytán, nagyban elősegíttetik. A betegséget okozható gombák szabaddá tételért leginkább a hőváltozások idézik elő, melyek nemcsak hogy az anyagot lazítják, de még a kihozatalra szükséges légáramlatot is előidézik. Ha a padozat hőmérséke magasabb a felette levő szobáénál, úgy valószínű, hogy a padozat alatti levegő felfelé fog áramlani; ha azonban alacsonyabb hőfokú, úgy vagy erőteljes szellőztetés vagy télben a befrtésnél gyorsan felszálló levegő által a padozat alatti hideg levegő kiszívása eszközöltetik. Ilyformán számos fertőző betegség hozatott a padozat alatti anyaggal kapcsolatba, különösen pedig a typhus, cholera, diphteritis és még számos más betegség. A födémek ezen fenyegető veszélyeinek elhárítására két eszközünk van: először a padozat lég- és vízmentes szerkezete által megakadályozhatjuk a szoba és a padozat alatti űr közötti összeköttetést ; másodszor a káros anyag fertőtlenítése. A fertőtlenítés kiválóan alkalmazandó kaszárnyák és kórházakban, hol ez sikeresen eléretik a padolat alatti űr szellőztetése által, minthogy a levegő előnye a káros anyagokat oxidálja; ily helyeken a szellőztető lyukak úgy alkalmazandók legjobban a falban, hogy hulladékok és tisztátlanságok bele ne kerülhessenek. Lakóházakban a költséges szellőztetési berendezés mellőzendő, ha a töltési anyaga helyesen lett megválasztva és a padolat légmentesen készíttetett. A padolat légmentessé tételére sem a csapozás, sem az enyvezéssel készült deszkázás nem felel meg, legalább nem állandóan. Legjobb padolat szerkezeteknek tekinthetők : 1. a kettős padolatok, milyenek parquettek és a faasphalt padozat. 2. az egyformán keskeny 12—15 cm. széles deszkákból csapozás által készített padolatok, mivel ezek összeszáradása után csak kis hasadások keletkeznek Kőlapok, jó hővezetők lévén, a mi éghajlatunkban mellőzendők a szobákban, mivel hidegek. A padolatnak azonban nemcsak áthatlannak, légmentesnek kell lenni, hanem szívóképesnek sem szabad lennie ; ez utóbbi el lesz érve, ha lehető kemény fát választunk és azt olajjal itatjuk meg, vagy a padolatot vízmentes takarók úgy szőnyegekkel fedjük be. A töltés anyagát illetőleg megjegyezhető, hogy egészségi szempontból legkevesebb ellenvetés tehető a kavics, a tiszta száraz homok és agyag ellen, míg régi épület-omladék minden tekintetben kizárandó. Asztalt és beton egyrészt igen nehezek, másrészt az aszfalt melegített helyiségekben puhává és csakhamar egyenlőtlenné válnék, szénsalak, oltott mész és hamu vegyi tulajdonságaik miatt nem igen alkalmazandók. A további óvintézkedések közül még felemlíthetjük, hogy czélszerű a faalkatrészeket, főleg alsó részükben antiszeptikus anyagokkal telíteni, valamint a fát telített sóoldattal keményíteni. A padló tisztítása legczélszerűbben nedves törlők segélyével történjék. Az épületekben már létező tisztátalanságok eltávolítása legegyszerűbben a régi töltésanyag eltávolítása és új, friss, tisztával való pótolása által volna elérhető, ami azonban igen költséges és így fertőtlenítő szereket kell alkalmaznunk. Fajsúlyánál fogva legczélszerűbbnek bizonyult e czélra a brom, melynek gőzei nehézségüknél fogva, a padló hézagain át ha-37 441. ábra. GABONA-MINŐSÉG-MÉRŐ. 442. ábra. MUNKÁS LAKÁSOK. 37. szám Budapest, 1886. szeptember 12