Gazdasági Mérnök, 1891. január-december (15. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-05 / 14. szám

162 TALÁLMÁNYOK. Földszállítókocsi a rakodás magasságának szabályozhatásával Feltaláló: Orenstein M. Berlinben. Czélja a találmánynak, hogy a rakodás kezdetén a berakás magassága lehetőleg alacsonyan legyen tartható s csak a berakás el­haladtával kelljen a magasságot a kocsideréknak megfelelőleg tömér­­dekíteni. A földszállító kocsik oly neme van itt szóban, melynek oldalai a kocsi tartalmának kibuk­tatására csapóajtósak. Az 398. ábra ily kocsit vég­­nézetben, a 399. ábra oldalról mutat. . Mindegyik csapóajtó magasságában két részre van osztva; az egyiknek, az A fölsőcsapónak, for­gótengelye S sarok­állában van a kocsiderék fölött, a másik, a B alsócsapó, csuklóban forog, melyek a kocsiderék alsó felén vannak megerősítve. Mind­két csapófélt a kilincses emeltyű együttesen foglalja a kocsi végéhez, amennyiben a kilincses emeltyű kettős kampói a s b csapokba akaszkodnak, melyek egyike az A fölsőcsapóba, másika a B alsócsapóba van erősítve. (398. ábra.) A kocsi buktatásánál a k kilincsek kikapcsolására megnyílik mindkét csapó, a mennyiben tengelyeik körül forognak, mikor ,s az alsó leesik s a kocsi tartalmának aláfelé moz­gását nem akadályozza. Midőn a kocsi megrakandó, az A fölsőcsapot az S álláról, a melyben forgóten­gelye van, leakasztjuk, s minthogy az alsó éle mel­lett megerősített a csapnál fogva a k kilincs fölső kampójában forog, leesik s estében az alsócsapóra fekszik, mint ezt az 398. ábra jobbról láttatja. A kocsiderék ily módon a fölső csapórekesztő ma­gasságában a rakodóoldalon le van alacsonyítva s ebben a mértékben a rakodó magassága kisebbé van téve. Ha a rakodó annyira elöhalad, hogy a kocsiderék az alsócsapóig megtelt, ezt megemeljük s ismét a kocsiderék sarokálláiba akasztjuk. Ekkor beáll a rakodás teljes magassága. Hogy a fölső­­csapó ki­­s beakasztásán könnyebbség essék, a sarokállákkal e kampókkal kötjük meg, melyek a sarokállák oldalas e bütyökjébe akaszkodnak s az ezeken forgólag megerősítet­t kilincsekkel elrete­­szeltetnek (398. ábra balról). Pázsitnyesőgép kosara. Feltaláló: Powers Ch. D. Milwaukeeben. (Amerik.­E.-A.) A találmány tárgyát képező pázsitnyesőgép-ko­­sárnak ismertetője az, hogy felső szélén levő keretei a nyél s az alsó keresztező oly állásban tartja, hogy a lekaszált fű könnyen juthasson a kosárba, a mely a nyél megemelésével könnyen megy el a talaj akadályain s hogy a kiürítés könnyebben esik meg, mint az oly kosarakkal, melyek hengertengelye a tulajdonképi géphez van csatolva. Az 400—405. ábrák e szerkezetet nézetben s metszetben mutatják. A B keresztező az A nyélen a rendes hasadékokkal van ellátva, hogy ezekkel a gugákba akadjon. A G kerék s a D henger, melyeket a d pántok csuklósan foglalnak a c tartókhoz, lehetnek rendesek, ffi-vel i van jelölve a forgó nyesökés, e-vel a helytálló el­­­­lenkés. A füvet magába szedi a G kosár, a­mely a nyéltől s keresztezőtől tartott F rámán csüng. E kosarat netán útba eső akadályokon el lehet emelni a nyéllel, de mindig elég mélyen lóg alá, hogy a füvet magába befogadhassa. Az A1 ráma U alakú, f alsó része úgy van meghajolva, hogy oldalasan megfekvő részekhez csatlakozhatik, míg, az­­1 sze­gülő egyenest s egyközűen a D hengerhez nyúlik el. A drótfonatból vagy ilyesmiből való G kosarat az F rámán g dróthurkok tartják (405. ábra). A H örv­e kampóval az F ráma hátsó, fölső részét fogja az A nyélhez. Hogy e foglalást meg lehessen húzni az i srófmenetbe I srófház van besrófolva, a mely fölül a nyélre szorul (404. ábra). A B keresztezőre szintén J érvek vannak illesztve, melyek kam­pókkal tartják az F rámát s k srófmenetbe csavart K sr­ófokkal húzandók meg (403. ábra). Gyepvágó­­s gyomirtógép. Föltaláló Fairbairn­s Jones-czég Wykeben. E gép a gyepet földestül elemeli a talajról s hosszú hantokká vágja egy függőlegesen menü ko­ronggal s lapos, hátrafelé hajlott késekkel, melyek egy állványra vannak erősítve s a gyepen végig huzatnak. A 406. ábra ily képet nézetben mutat, a 407. ábra ugyanazt alaprajzban, a 408. ábra egy hengert, a­melyen a gép görög, kotróstál; a 409. ábra a gépet görgő vagy kések nélkül mutatja, de csúsztatóval; a 410. s 411. ábra a kések elhelye­zését módosítva tüntetik föl, a 412. ábra pedig oly gépet, a­mely a gyepet darabokra vágja. A 413. s­­ 414. ábrák oly kést mutatnak, a­mely függőleges korong helyében használható. Az A az állvány a sí szarvakkal s C vontatóval. A D s E két görgőn vagy hengeren járva gép. Ha a gépet gyepvágásra használjuk, akkor a D henger viseli az F kés­t, a­mely a gyepet hosszú hantokba vágja, míg a G kés a gyepet a talajból választja el s pedig két félben a kés mindkét oldalán a kívánt szélességben. A legközelebbi vágás úgy irányzandó, hogy az F kés a már levágott hantot leválasztja, mi­alatt a G kés egy újabb hantot vála­szt le stb. A D s E hengerek M kotróval vannak fölszerelve, hogy a rájuk tapadt piszkot eltávolítsa. A nagy F kés helyett egy kisebb D- kés is alkalmazható, a mint ezt a 409. ábra mutatja s az állványt a helyt, hogy görgőkön vagy hengereken járatnék, a kereten is csuszkál­tathatjuk. Midőn a 413. s 414. ábrák példájára lapos kése­ket veszünk használatba, akkor sem a D, sem az F forgó késre nincs szükség. A görgők vagy hen­gerek, úgyszintén a kések a rámában állogathatók, hogy a vágás vastagsága meg legyen szabható. Ha a géppel, gyomot akarunk irtatni, akkor nem függő­leges vágást, hanem vízszintest kell ejteni. A G kés helyett akkor a R‘ G‘ I kések alkalmazhatók. — A gép ekkor ép úgy dolgozik, mint a gyepvágásnál; a talajról bizonyos földréteget mindazzal, a­mi rajta nőtt, vízszintesen elemei, mely földrétegből az egye­nes ellátott K henger a gyomot kihúzza. 409 és 412. ábra. 406—408. ábra. 410 és 411. ábra. 413 és 414. ábra. GAZDASÁGI MÉRNÖK 14. szám. *

Next