Gazdasági Mérnök, 1895. január-december (19. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-06 / 1. szám
Ez az üzemmód különösen Szibériában nagyon elterjedt, mely okból szibériai rendszernek is mondják s csak ott van helyén, hol a föld olcsó, a népesség ritka és a növényi termények értékesíthetésére az alkalom hiányzik, szóval fejletlen közgazdasági viszonyok között. Mindazáltal az európai kulturállamokban és nevezetesen nálunk sem ismeretlen e rendszer, habár rendszerint csak mellékesen alkalmazva fordul elő, így különösen a majortól távol eső, silánytalajú, másként alig kihasználható területeken. -«HHc- - Hegyvidéki nyaraló. (Egy képpel.) Az utóbbi években különösen a főváros lakói előszeretettel keresik fel nyári tartózkodási helyül az ország vadregényes hegyvidékeit. A Tátra hegység és környéke, a csak legújabban felkarolt Lynbodina és Diósgyőr, a dobsinai jégbarlang vidéke évről-évre mind jobban benépesül szebbnél-szebb nyaralókkal.) S ez maga után vonja egyszersmind a nyaraló-építészet stylszerű fejlődését. Mert vájjon van-e tágabb tere az építőművész fantáziájának, mint az oly változatos és festői környezet, aminőt ez a fenséges hegyvidék lépten-nyomon nyújt. Egy ilyen fenyvesekkel övezett vadregényes hegyoldalra épített nyaralót mutatunk be a 1. képünkön is, mely úgy egész elrendezésében, mint külső kiképezésének egyes részleteiben is öntudatos művészi kézre vall, s e mellett külső beosztása is a czélszerűség és kényelem minden kellékével fel van ruházva. Földszint vannak benne a szalon, a nappali szoba, ebédlő és találó, a női szoba, egy tágas terrasz és két veranda, az emeleten négy hálószoba, egy női öltöző, egy dolgozó szoba, három veranda és egy erkély, a padláson két vendégszoba és cselédszoba. A földalatti részben vannak a konyha, éléskamra cselédebédlő, mosó- és fürdőszobák és a központi (melegvíz) fűtésre szolgáló helyiség. Ehez a belső kényelemhez és külső művészi alkotáshoz kell még képzelni a lombkoszorúzta fákat, a fenyves és díszcserje-csoportokat, a színpompában ragyogó virágágyakat, a befuttatott veramdákat és erkélyeket, amelyek mind összevéve kedves tanyáját képezhetik egy édes családi idilnek, aczélból vannak készítve és egyidejűleg törőknek és extipatoroknak is alkalmazhatók. Az ilyen ekék súlya átlag 120 kg, barázdaszélességük 72 cm, és 2—3 lóval vontathatók. Különösen a mély szántásra alkalmasak, a mi a modrn mezőgazdaságban számottevő , és fontos körülmény. Az említett ekéknek fölényük a változtatható beállításokban rejlik, ami a szántóföldréteg felbontását, ami igen szükséges dolog, elősegíti. Ábránkban három Eberhardt-féle eke, látható, melyeknek mindegyike eltérő szerkezettel bir a szerint, a mint inkább tisztán szántásra, földfeltörésre vagy fölvágásra használtatik. A gyümölcs aszalása. (Hét ábrával.) Számtalan módon iparkodnak már évszázadok óta megállapítani azon eljárásokat, melyek segélyével az emberi táplálék többé kevésbé hosszú időre romlatlan állapotban eltartassék. Különösen a gyümölcsfélék eltartására lett nagy figyelem fordítva, hogy a bizonyos évszakokhoz kötött táplálék az esztendő többi részeiben is kapható legyen, így terjedt el a gyümölcs aszalása, beszárítása, befőzése és kandírozása, ily módon keletkeztek a legkülönfélébb élelmiszerek kivonatai. A hús konzerválását illetőleg alig néhány év alatt Amerika egyesült államai, Brazília és Ausztrália oly hírnévre tettek szert, hogy az e fajta czikkek kiviteléből máris milliókra menő jövedelmet húznak. Hazánkban ugyan e húskivonatok még nincsenek elterjedve, azonban Francziaország, Anglia és Németország napról-napra nagyobb mennyiségben fogyasztja e pótszereket. A gyümölcs konzerveket illetőleg, hazánk is nagy kivitelre dolgozhatna s bizonyára nem megvetendő haszonnal. Maga Francziaország 1881- ben 3.713.400 klgr. aszalt gyümölcsöt importált, melynek értéke legalább is 10.095.3000 frankra tehető. Az aszalmányok értéke Észak-Európában az utóbbi néhány év alatt nagyot csökkent, mivel a közlekedési eszközök tökéletesbítése és új utak nyitása által lehetővé vált, hogy nálunk nem termő déli gyümölcsök is az év bármely szakában piaczainkon szerepeljenek. Hisz elegendő felemlítenünk, hogy Budapesten rendesen olcsóbb a narancs és czitrom, mint a hazai jobb minőségű alma vagy körte. Németországban a Szent-Gotthard alagúton át naponta 30-—40 vagyon gyümölcsöt szállítanak az olaszok s London piaczain az ananász Madeira és Florida tájairól folyton kapható majd hogy nem olyan, mint az alma. Párisban júliusban már igen mérsékelt áron veszik az édes, érett szőlőt, melyet Algériából szintén vagyonszámra hozatnak a nagy kereskedők. Nagy ámulással eszi a a vidéki gazda kora tavaszkor Budapesten az új burgonyát, s gyengezöld paszulyt, az édes zöld borsót, míg nála otthon alig látszanak ki e növények a földből. S mily más lesz e forgalom hazánkban is, ha az élelmi czikkek gyors és a lehető legnagyobb kedvezményeket nyújtva járnak el, ha majd a vámolás, megadóztatás egyszerűbb és gyorsabb módon fog történni! A gyümölcskereskedés központját Új-Orleans vásárjai képezik, mert e vásárokon gyűlik össze földünk minden vidékéről a termelő és vásárló. Ide kerül a a gyümölcs az Antillákról, a legészakibb vidékekről és a 800 mérföldnyi víziutakon odaszállított gyümölcsöt ott várják be a fehér, fekete és rézvörös bőrű nagy kereskedők, kiknek hallatára a száznyelvű bájseli toronyépítés jut önkénytelenül is eszünkbe. Az élelmiszerek eltartásának számtalan módja van. A besózás, füstölés, fagyasztás, különféle anyagokkal való bevonás, befőzés, eczetesítés, szárítás aszalás, beczukrozás stb. stb mind arra valók, hogy az illető táplálék huzamosabb időre biztosítsa létfentartásukat. Újabban a hideg alkalmazása kelte fel a szakemberek figyelmét. Ugyanis ezelőtt néhány évvel kísérletekkel bebizonyították, hogy a fagyasz- 2., 3. ábra. eberhard-féle eke. 4., 5. ábra. eberhardt-féle ekék. 6. ábra. eberhardt-félk eke. Németországi újabb ekék. (Hat ábrával.) A német gazd. egyesület nyolczadik vándorkiállításán az ekék osztályában méltó feltünés keltettek a 2.—6. ábrákban bemutatottt ekék, melyeket Eberhardt ulmi gépgyáros czég gyárt. Ezen ekék tisztán GAZDASÁGI MÉRNÖK I. szám