Gazdasági Mérnök, 1897. január-február - Műszaki Hetilap, 1897. március-december (21. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-03 / 1. szám
. Megmutatta ezt a lyoni eset, melynek bekövetkezésére nem is gondoltak. Rájött erre a tényre Vieille is, ki számos eljárási szabályt tett már közzé hivatalos minőségében. E szerint Francziaországban mindenki, aki acetylén aparátus alkalmaz, köteles az installáczió leírását szintúgy a tervekeket a rendőrséghez beterjeszteni. Aki használati engedélyt nyert, tartozik a készüléket vagy nyílt helyen tartani, vagy amennyiben zárt helyen tartaná, úgy szükséges, hogy a helyiség jól szellőzött és világos legyen. Azonban semmiképen sem engedhető meg, hogy a készülék pinczehelyiségben helyeztessék el. Azok a hengerek, melyek folyékony acetylént tartalmaznak, nyílt helyen helyezendők el s külső burokkal kell őket körülvenni, hogy a naptól megóvassanak, de egyszersmind arra is kell ügyelni, hogy a takaró s a henger közt elégséges levegő hagyassák. Azonfelül az összes hengerek hivatalosan megvizsgáltatnak, s csak azután használhatók folyékony acetilén tartására. Hogy ezek az évrendszabályok nem túlságosan szigorúak, azt megmutatták a fentebb közlett esetek. Annyi tény, amit a történt szerencsétlenségek szomorúan igazoltak, hogy az acetylén behatóbb ismeretére van szükségünk, hogy azt teljes biztonsággal használhassuk fel a világításra. Trajan díszhajója. — Egy képpel. — Az utóbbi évtizedek ásatása és fölfedezései a múlt idők civilisatiójára vonatkozólag sokféle meglepetést szerzett az emberiségnek. De a legutóbbi fölfedezés oly fölötte fontos és érdekes, hogy azt ily mérvben még csak nem is remélhettük. A vizek mélységeinek egy oly áldozata került napvilágra, amely közel 2000 éve lehetett ott elrejtve. Róma közelében nem messze Genzanától terül el a természet és műkedvelők által annyira látogatott kékvizű Nemi tó, amelynek szépségeit és a körülötte uralkodó fenséges csendet az ősök is oly módon szerették meg, hogy egy sűrű ligetében az Egeria-forrás szomszédságában építettek templomot Diana tiszteletére és erről nevezték el a tavat örök sima színe miatt „Diana tükrének... Egy régi hagyomány szerint, Trajan vagy Tiberius császárnak egy fényes hajója sülyedt volna el a tóban és úgy látszik, hogy a traditió nem volt alaptalan, sőt meg is erősíttete ezt, ama bronzzal diszített gerenda feltalálással, amely a tónak más czélokra történt kikutatása alkalmával 1535-ben napvilágra került. Ez a gerenda egy római múzeumban még jelenleg is látható. Néhány héttel ezelőtt a régiséggyűjtők szíveit az a hír rezegtette meg, hogy a tó tulajdonosának, Orsini herczegnek, kezdeményezésére az oly sokáig félbemaradt kutatásokat az e czélra szerződtetett búvárok segítségével folytatni fogják. Az olasz lapok nemrégiben hírt adtak arról, hogy az elsülyedt, teljesen iszappal födött hajót — melynek építtetőjül, habozva bár, Tiberiust vagy pedig Trajan császárt nevezik meg — 80—90 lábnyi mélységben megtalálták. Sok fáradság után végre sikerült a búvároknak egy bronz oroszlánt és farkast valamint még más tárgyakat is felhozni. Az olasz közoktatási miniszter és a tudományos körök vállvetve iparkodnak a kincskiemelési kísérleteket minden eszközzel lehetőleg előmozdítani. Képzelhető tehát, hogy mily lázas érdeklődéssel kísérik eme vállalat eredményeit. És máris feltehető, hogy e hajó maga nagy pompája lehetett, ha meggondoljuk, hogy az akkori idők uralkodói mily pompához és kényelemhez voltak szokva és ha feltesszük, hogy ez az alkotás összhangban volt idillikus környékével. Habár jól tudjuk, hogy a rómaiak eleinte nem bírtak vizen úszó palotákkal és hogy ezeknek létesítése nem is lehetett eredetileg az ő eszméjük, mégsem tagadható határozottan az, hogy ily úszó palotákat építettek volna, midőn tekintetbe vesszük a rómaiak művészetében és irodalmában amaz oly gyakran nyilvánuló jellemzetes vonást, hogy azok egyszerűen a más nemzetek civilisajiójának nyomán támadtak és honosultak meg nálunk. A Nemi tóban felfedezett hajó igen hasonló lehetett a syrakusai II. Heron és IV. Atolomeus azon építményeihez, amelyeknek mesés fényéről Athenaeus a görög történetiró tesz említést. És ha helyes az a feltevés, hogy ez a hajó a Trajane volt, akkor talán helyes az a feltevés is, hogy az a damaszkuszi híres műépítésznek, Apollo Dorusnak volt a műve, aki Trajan aldunai (turnszeverin) hídját is építette. Trajan e remekművű úszó palotáját Reinero Arcani műépítész reconstruálta. 1. ábra. Trajan díszhajója GAZDASÁGI MÉRNÖK 1 szám Kisebbszerű vágóhíd. — Négy ábrával. — A közegészség és köztisztaság követelményei ma már kisebb városokban és községekben is mindinkább tért hódítanak. Ennek tulajdonithatjuk azt is, hogy a fokozottabb igényeknek megfelelő vágóhidak építése mindinkább közszükségként jelentkezik, mely elől már egyetlen rendezettebb város vagy nagyközönség sem zárkózhatik el. Ilyen kisebb fogyasztásnak megfelelő, igen czélszerűen elhelyezett és épült vágóhidat mutatunk be az 2—5. ábrákban. Alapul szolgált ennek tervezésénél egy oly kisebb mérvű fogyasztás, mely havonként egyelőre 25 darab szarvasmarha, 100 drb sertés, 100 borjú és néhány juh vágását teszi szükségessé; az épületek és azok be