Gazdasági Mérnök, 1902. január-december (26. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-05 / 1. szám
é get egy műcsatornába viszünk, amely a vizet egy e czélra kiválasztott helyen levő turbinára vezeti. A turbina forgását transmissióval közvetlenül az ipari gépekbe átteszszük, vagy elektromos energiát átalakító gépek közbeiktatásával a nyert villamos energiát tetszés szerinti távolságban levő ipartelepekre vezetjük. Az a kérdés merül fel, hogy a gyáralapító vagy vízműtervező mérnök előtt mily irányadó szempontok lebegnek ilyszerű ipartelep helyének kikutatásánál, illetőleg megválasztásánál. Elégséges-e egyszerűen bepillantani a Vízrajzi Osztály felvételi albumába, hogy hazánkban egy alkalmas folyót és helyet találjunk ? A válasz erre az, hogy nem elégséges. Egyéb gazdasági és műszaki tényezők irányadók a tekintetben s az említett felvételek csak segédeszközül szolgálnak egy bizonyos kiválasztott folyó vizének ipari czélokra való kihasználására létesítendő vízimű tervezésénél. Az irányadó tényezők, mint már jeleztem, két főcsoportba oszthatók és pedig a) gazdasági, b) műszaki tényezők. Szóljunk először a gazdasági tényezőkről. Ipartelepeket általában ott létesítenek — gazdasági szempontból, — ahol a szükséges nyersanyag megtalálható, ahol a közlekedési viszonyok többé-kevésbé rendezettek, ahol azipartelep létesítése, s a szükséges terület megszerzése nem ütközik nehezen leküzdhető jogi akadályokba, s az esetleges későbbi terjeszkedés lehetséges leend. Ha azonban oly ipartelep létesítéséről van szó, melynél a vizet akarják felhasználni hajtóerő gyanánt, úgy természetesen oly hely kereséséről kell gondoskodni, melyek folyók, hegyi patakok mentén vagy közelében vannak s a fenti feltételekkel mégis rendelkeznek. Egész határozottan állítható, s akik csak egy kissé foglalkoznak hazánk ipari viszonyaival, a behozatali és kiviteli czikkekkel, s csak egy kissé tanulmányozzák a hegyvidék nyers termékeit, arra az eredményre jutnak, hogy nagyon is sok iparág karolható fel; nagy a behozatal oly tárgyakból, melyek hazánkban a hegyi vidékeken szépen előállíthatók. Oda lehet jutni e gondolatmenettel, hogy a hegyi vidékeken számtalan iparág űzhető, amelyek tehát a hegyi vizektől nyerhetik a szükséges erőt. Hogy egyebet fel ne említsek, ott van Erdély, a Székelyföld, ahol feldolgozatlanul, a megbolygatlan állapotukban terülnek el a hatalmas erdőségek, a kiaknázatlan hegyek nagy fémtartalmukkal, pedig a vasutak kiépülnek, olcsó a munkaerő, mert a nép szegény és munkára termett. S igy van hazánk többi hegyvidéki részeiben is. A szerint, hogy mily anyagok feldolgozását vagy előállítását czélozzák az ipartelepek, ezek a hely megválasztása tekintetében három osztályba sorozhatók. Természetesen csak olyanokról beszélünk, amelyeknél a víz szolgáltatja a hajtóerőt. 1. Oly ipartelepnél, mely egy bizonyos helyen található nyersanyag feldolgozásával foglalkozik, ilyenek a fűrésztelepek, aceriléngyárak, bányászat, stb. feltétlenül szükséges, hogy a vízierő vagy a nyersanyagot szolgáltató területen, vagy közvetlen közelében legyen. Itt tehát a tervező mérnöknek a viziműhelyének megválasztásában nincs szabad keze. Az erő villamos tovaszállítása ily esetekben nem fizetődik. 2. Oly ipartelep, amely voltaképen csak arra van hivatva, hogy erőt produkáljon, s azt távolabb fekvő ipartelepekhez transmissióval szállítsa, ezek az u. n. elektromos energiát létesítő viziművek, ezeknél az alkalmas helynek megválasztása tekintetében az ily viziműveknél fellépő műszaki tényezők irányadók. A főtekintet arra irányuljon, hogy az erőgyűjtőtelep az erővel ellátandó ipartelepeknek, illetőleg a megvilágítandó váro-,soknak közelében legyen, hogy a transmissió költsége szűkebb korlátok közé szoríttassék. 3. Oly ipartelepeknél, melyek a nyersanyag megszerzése czéljából nincsenek helyhez kötve, a műszaki tényezők közreműködése mellett a legolcsóbbnak és legalkalmasabbnak talált hely az elfogadandó. Természetes — s ez a legtöbbször előforduló eset — hogy az ily vizierőt felhasználó ipartelep mind a három osztályt magában foglalhatja. E sorok írójának vizimű tervezetei között van kettő olyan is, melyekre nézve közigazgatásilag az építési engedély már kiadatott, közvetlenül építés előtt állanak, s amelyek mésztartalmú hegyek mellett a calciumcarbol felhasználásával acetylént fognak gyártani, s az átlag nyerendő 2400, illetőleg 4000 effectiv lóerőnek a helyszínén fölösleges és pedig a nagyobbik része elektromos energia átalakítására használtaik fel, s ezen energia részint a kissé messzebb levő városok világítására, részint apró ipartelepek üzemére, részint pedig a közelben levő erdőségek faanyagának feldolgozására létesítendő fűrészgépek hajtására használtaik fel. Ezeknél tehát, — amint látható — a fenti három fajtájú czél egyesíttetik. Mert rendesen oly nagy mennyiségű effectív erő állítható elő ily víziműveknél, hogy annak felhasználhatósága miatt is fontolóra kell venni a helynek czélszerűségét. Ezek után lássuk a műszaki tényezőket. Tudvalevő, hogy a víz által előállítható erő két tényezőtől függ: a vízmennyiségtől és attól az eséstől, melylyel a víz a turbinában ömlik. A mechanika szerint e két tényező teljesen egyenrangú, mert mindegyikkel az első fokon egyenesen arányos az erő. E szerint mindeg volna, ha egy folyó nagy menynyiségű vizét vezetjük el s kis eséssel engedjük a turbinába ömleni, vagy, ha egy torrens jellegű hegyi pataknak aránylag kismennyiségű vizét vezetjük el s nagy esést nyervén, ezzel bocsátjuk be a turbinába. A mechanika szerint mintegy, a gyakorlatban azonban ez utóbbinak összehasonlíthatatlanul nagy előnye van az elsővel szemben. Mert az esetben, midőn nagymennyiségű vizet akarunk felhasználni, nagyszabású viziművek készítése lenne szükséges, így erős duzzasztóműveket, talán épen Poirce gátakat, nagy zsilipeket, széles vízvezető csatornát, átjáró hidakat, biztosító túlfolyásokat, esetleg erős vasszerkezetű csatornahidakat (aquaductokat), a beömlési részlet erős és biztos kiképzését kellene eszközölni, s ami fő, ezzel kapcsolatosan nagyobb területre lévén szükség, az érintett területekre nézve a szolgalmi eljárás, vagy ha úgy tetszik a területek tulajdonjogi megszerzése lényegesen nagy költséget igényel. Arra kell törekedni tehát, hogy elsősorban is nagy esés álljon rendelkezésünkre, mert az esés az, ami nem kerül pénzbe, amit tehát a természet ingyen bocsát rendelkezésünkre s ami a vizierők felhasználásának megadja a nagy jelentőségét. A vízmennyiség s általában a vizjárási és esési viszonyok tanulmányozása előzi meg a tervezést s eredményezi a helynek okszerű megválasztását. Mert csak ezeknek ismerete után tudjuk meg, hogy az év legnagyobb részében mekkora a felhasználható vízmennyiség, milyen tiszta esés áll rendelkezésünkre s így mekkora a nyerhető lóerők száma. Ha megállapodtunk már a gazdasági tényezők tekintetbevételével egy bizonyos szakaszán a folyónak, úgy természetesen nincs másra szükségünk, mint vagy a Vízrajzi Osztály által rendelkezésünkre bocsátott adatokra, vagy ha ezek nem elegendők, úgy az általunk kiegészített vízállási és vízmenynyiségi felvételekre. Ezeknek alapján megismerjük a minimális, közepes és maximális lóerők számát. Ha ez a létesítendő gyár igényeinek megfelel, az előmunkálatok rendszeresen megkezdhetők. GAZDASÁGI MÉRNÖK 1. szám Máskép áll azonban a helyzet, ha csak a folyóra nézve történt megállapodás, de a szakaszára nem. Hogy a folyó mely szakaszában kapható a legtöbb lóerő, ez egy grafikon segélyével állapítható meg, feltéve, hogy a folyó egész szakaszán történtek vízi felvételek. Sok szó férne annak az érdemleges tárgyalásához, hogy a műszaki tényezők mily befolyással vannak a hely megválasztására. Ennek tárgyalása felölelné a minimális, közép, maximális vízállások, ezeknek megfelelő vizmenynyiségek s az évi középvizmennyiségek, az abnormális nagy vizek — melyek a duzzasztásra s a viziművek dimenzionálására vonatkozólag bírnak nagy fontossággal — tanulmányozását. Ide tartozik a legállandóbb jellegű vízállások kikutatása, a különböző grafikonokból való következtetés a nyerhető és elvezethető vízmennyiségre nézve, a csatorna esésének befolyása a lóerők számának kisebbítésére, továbbá, hogy miként lehet respektálni az előjogokkal bíró vízhasználati jogokat és még egyéb speciális jellegű kérdések egészítik ki a műszaki tényezők csoportját. Ezen kérdésekkel, miután inkább már a víziművek tervezésével állanak szorosabb kapcsolatban, egy más czikkben részletesebben lesz alkalmam foglalkozni. Erkélyek, folyosók, járdák repedésmentes burkolására. Miloccó Péter budapesti csementbeton-vállalkozó szabadalma. Az erkélyek, folyosók, járdák eddigi akár egyes lapokkal, akár valamely masszával való burkolata több lényeges hátránynyal járt, amennyiben az egyes lapok gondatlan lerakásuk folytán könnyen törtek, megrepedeztek, vagy a burkoló massza egyhamar megrepedezett, úgy hogy az esővíz az alapszerkezeten, sőt magán a falon is keresztülhatolt s az általa előidézett károkat csak igen nehezen lehetett helyrehozni. A megrepedezett massza kijavítása pedig majdnem teljesen lehetetlen volt. A Melocco-féle új eljárás czélja ezen hátrányok kiküszöbölésében, azaz abban áll, hogy segélyével egy repedésmentes burkolat legyen előállítható. Az új eljárás lényegét az képezi, hogy folyosóknál, erkélyeknél, járdáknál stb. a már meglevő, szilárd alapul szolgáló tetszőleges szerkezetre egy réteg czement-betont rakunk föl, aztán erre az egész felületet beborító drótszövetet vagy általában rudvasakból való vázat illesztünk ; az egyes ilyen szövetek az ütközéseknél dróttal köttetnek egymással össze. Egyszóval, ezen drót- vagy vasvázat oly módon rendezzükel, hogy az egész egy egységes, összefüggő szövedéket alkosson. Ezen drót- vagy vasvázra aztán bármely, műkő előállítására alkalmas masszát rakunk föl; állhat ez a massza természetes vagy színes clement és finomabb vagy durvább kőtörmelék keverékéből, vagy bármi más anyagból. A czementmassza teljes megmerevülése és becsömöszölése után e felületet tetszés szerint eredeti állapotában hagyhatjuk meg, vagy bármily mintákkal láthatjuk el. Ezen drótszövet vagy drótváz-betét alkalmazása által nagy kiterjedésű felületek sem fognak összerepedezni. Ezen eljárás szerint nemcsak folyosók, erkélyek vagy járdák, utak, de bárminő más pl. fürdőszoba stb. burkolatok is előállíthatók. A városok műszaki ügyei különösen a közegészség és a közrend folyton fokozódó követelményeihez képest mind nagyobb arányokat öltenek s a városi mérnökökre úgy műszaki mint közigazgatás tekintetben mind nagyobb feladatokat rónak. Ezeket az ügyeket különös figyelemmel kívánjuk kísérni, minélfogva tisztelettel kérjük a városi mérnök urakat, legyenek szívesek a hatáskörükben felmerülő műszaki munkálatokról lapunkat rendszeresen tudósítani, az érdekesebb terveket és munkálatokat lapunkban ismertetni, felmerülő eszméiket javaslataikat, tapasztalataikat velünk s általunk kartársaikkal közölni.