Gép, 1951 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1951-01-01 / 1. szám
ban? Előre bocsátom, hogy véleményem szerint, annak ellenére, hogy a tárgyalt időszakban több új típus gyártását kezdtük el, melyek bevezetése nehézségekkel járt, mégsem lett volna szabad lemaradásnak bekövetkeznie, ha mindannyian saját munkaterületünkön a tervfegyelem betartása mellett teljes munkakészséggel a szerszámgépgyártás elsőrendű fontosságát átérezve és a szocialista munkaverseny adta lehetőségeket helyesen felhasználva végeztük volna munkánkat. A hiba tehát röviden, elsősorban bennünk keresendő. Az elkövetett hibákat, a bekövetkezett lemaradást nekünk kell kiküszöbölni. Nem kétséges, hogy ezt meg lehet és meg is fogjuk tenni. Számtalan példa mutatja, hogyha a hibák kiküszöböléséhez kommunista módon fogunk hozzá, kívülállók számára úgyszólván csodákat tudunk művelni. Az elmúlt évben pl. a szerszámgépgyártás lemaradása döntő mértékben a DIMÁVAG-nál mutatkozott. Az új vállalatvezetés, a helyi pártszervezet és szakszervezet együttes munkájának eredményeképpen az üzem lemaradását teljes mértékben behozta és ma egyike a legjobb szerszámgépgyártó üzemeknek. Ez évben a Budapesti Szerszámgépgyárnál, Fémáru és Szerszámgépgyárnál, valamint az Esztergomi Szerszámgépgyárnál mutatkozik komoly mértékű lemaradás. Reméljük, hogy munkaértekezletünk tanácskozásai, valamint az értekezlet nyomán ezen üzemek felé nyújtandó fokozottabb segítségünk azt fogják eredményezni, hogy legközelebb a három üzemről úgy tudunk nyilatkozni, mint ma a DIMÁVAG Szerszámgépgyárról. Erre minden lehetőségünk megvan, ugyanúgy, mint pl. az R. M. Művek Szerszámgépgyártásánál, melyben az év elején még kisebb mérvű lemaradás mutatkozott, jelenleg pedig az élüzem büszke címét nyerte el. Röviden szeretném ismertetni szerszámgépgyártmányainkat és fejlődésünk irányát. Szerszámgépgyártásunk súlypontját 3 gépfajta képezi éspedig : a) esztergapadok, melyek közül az EU típusokat a Budapesti Szerszámgépgyár állítja elő és az MVE 280-as típusok, melyek ezidőszerint jelentős belföldi és export igényekre való tekintettel párhuzamosan két üzemünkben is készülnek: a DIMÁVAG-nál és a Fémáru és Szerszámgépgyárnál. b) Marógépek, melyek egyszerű univerzális és vertikális kivitelben az R. M. Műveknél készülnek. c) Sugárfúrógépek, klf. nagyságban. Ezek ugyancsak az R. M. Művek gyártmányai. Ezenkívül készülnek még karusszel esztergák, nagyméretű lemezollók, klf. fűrészgépek, könnyebb esztergapadok és egyéb kisebb típusú szerszámgépek. Ezek közül jónéhány korszerűség szempontjából, ha nem is elavult, de semmiesetre sem tekinthető első vonalbeli szerszámgépnek. A Rákosi Mátyás Művek komoly lépéseket tett szerszámgépgyártmányaink korszerűsítése terén. Példa erre az RF 5 típusú nehéz radiálfúrógép, valamint a 22-es sorozatú marógépek. Korszerű, de még nem minden vonatkozásban kiforrott típust képviselnek az EU esztergapadok, viszont régebbi konstrukciójú, bár még viszonylag jó teljesítményekkel dolgozó szerszámgépek az MVE esztergapadok. Ezen utóbbi géptípus gyártását az elkövetkező években fokozatosan kifuttatjuk és emellett a DIMÁVAG-nál a nehéz szerszámgépek gyártására helyezzük a fősúlyt. A Fémáru és Szerszámgépgyárnál már a jövő évben megindítjuk a korszerű technológiát biztosító revolver esztergapadok két típusban történő gyártását. Ezek közül az egyik az RH 100-as minden bizonnyal az új alapokra helyezett magyar szerszámgépszerkesztés és Mintagépgyárunk jó munkáját fogja dicsérni. Ma még üzemeink túl sok típust gyártanak és ez nehezebbé teszi az önköltségünket helyes irányban befolyásoló sorozatgyártások kialakulását. Évről-évre erőteljes javulás mutatkozik már ezen a téren. Ezt a javulást elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetjük. Az utóbbi időben a népi demokratikus országokkal is mind szorosabbá válik szerszámgépgyártás terén az együttműködés. Ez fokozódó mértékben lehetővé teszi kevesebb fajta típusnak nagyobb szériákban való gyártását hazánkban. A mindjobban kiéleződő nemzetközi helyzet kötelezően előírja számunkra, hogy a Szovjetunióval és a népi demokráciákkal szorosan együttműködve a lehetőség szerint teljesen függetlenítsük magunkat a nyugati gépbehozataltól. Komoly feladatok várnak szerkesztés szempontjából szerszámgép szerkesztőinkre. Magyarországon a felszabadulás előtt szerszámgép szerkesztésről úgyszólván nem lehetett beszélni. Szerszámgépgyártás kérdésében mutatkozott meg leginkább országunk függősége a nyugati országoktól, elsősorban Németországtól, önálló hazai konstrukció nem létezett, csekély mérvű gyártásunk túlnyomó részt külföldi licenc alapján történt. A szerszámgépszerkesztők kiképzése sok éves munka, mely csak hosszú idő után hozhat gazdaságilag érzékelhető eredményt. Ebből adódott, hogy a külföldi konstrukciók alapján történő gyártás könnyebb megoldását választották, melynek következtében teljesen elhanyagolt területté vált szerszámgépszerkesztésünk fejlesztése. Igyekezzenek szerszámgép tervezésben és a szerkesztésben jártas mérnökeink és technikusaink többet foglalkozni a fiatalok nevelésével. A fiatalok viszont szívósan tanuljanak, mert csak így tudunk az előttünk álló feladatoknak megfelelni. Szerszámgépszerkesztőink munkáját ezenkívül nagyban megnehezíti az a körülmény is, hogy nemcsak az önálló szerkesztés hiányából előálló lemaradást kell behoznunk, hanem azt a technikai elmaradottságot is, amely nálunk az elmúlt években gyártott szerszámgépeken megnyilvánult. Ezen nehézségeknek tudhatók be nagyrészt azok a hiányosságok, amely szerszámgépszerkesztéseink kapcsán megállapíthatók. a) A rajzhibák, amelyek részben a kezdő káderek tapasztalatlanságával magyarázhatók, részben azonban kellő gondosság hiányának tudhatók be. b) Újabb szerszámgép szerkesztéseknél még távolról sem fordítottak szerkesztőink kellő gondot a technológiai célszerűség kérdéseire, tehát arra, hogy a megtervezett szerszámgépek egyes gép .