Mezőgazdasági Mérnök, 1965 (6. évfolyam, 1-20. szám)
1965-01-20 / 1. szám
LENGYEL VENDÉGEK GÖDÖLLŐN A Varsói Mezőgazdasági Főiskola állattenyésztési tanszékének vezetője, dr. Félix Maly docens, dr. Jan Skolasinszky, dr. Krystyna Piotrowska és dr. Krystyna Zurkowska adjunktusok december végen 1 hetes tanulmányútra Gödöllőre érkeztek. A varsói főiskolával kötött szerződés értelmében ismerkedtek a mi állattenyésztési tanszékünk munkájával, megvitatták a tanszéki kutatómunka összehangolásának a lehetőségeit és meghatározták a májusi jubileumi tudományos ülésszak referátumainak a témáját. Ezenkívül megtekintették a gödöllői és a hajdúszoboszlói tangazdaságot, ellátogattak a hosszúháti gazdaságba, valamint az Állattenyésztési Kutató Intézetbe, a Mesterséges Termékenyítő Állomásra, a vágóhídra, a Mezőgazdasági Múzeumba, valamint több mezőgazdasági üzembe és intézménybe. Képünkön: Egy kis megbeszélés dr. Magyari András rektorral a térkép fölött. A „20 ÉVE KEZDŐDÖTT“ című, színes képes kiadvány a Kossuth Kiadó népszerű magazin sorozatában jelenik meg. Képek, szépirodalmi írások, versek és néhány beszédes szám jelzik a felszabadult Magyarország életét. A képek is, amelyek az anyag többségét teszik ki, s a szövegek is elsősorban a máról szólnak, de aki valamennyire is emlékszik a múltra, aki figyelemmel kíséri mai életünk számos, néha szinte rejtett fejlődését, a harcot, amit ez a rendszer az ember jobb, szebb, gazdagabb életéért folytat, fel tudja mérni ebből az anyagból a megtett utat. S mindezt szórakozva. Hiszen kit nem, érdekel a néhány dokumentumkép, s kit nem érdekel a világ, amiben benne él, a tán aiját — éppen mert maga is alakítója — sokszor a mindennapok rohanásában, alakulásában, forrongásában szinte, nem isképes felmérni. Nos, ez affra érdekes magazin ebben segít. Rólunk szól, magunknak. ... hogy az angol Rank Audio Visual gyár olyan mindentudó zsebmikroszkópokat készít, amelynek méretei: 10,2x6,4x5,1 centiméter. Tubushossza — prizmás megoldással — 150 milliméter, és így akár 2000-szeres nagyításnál is tökéletes képet nyújt. Még polarizációs technikára is alkalmas. Tartozékai: kiváló minőségű objektívek, okulárok, kondenzátorok, és a legújabb sztereo-toldat. ... hogy a stockholmi Vastan kikötőben működő 45 méter magas takarmányüzem évente 50 000 tonna szárított takarmányt állít elő — liszt vagy pogácsa formájában — , mindössze 18 ember dolgozik benne. Az őrlemények előírt arányát önműködő mérlegek biztosítják. Keverőberendezések gondoskodnak arról, hogy a rendkívül csekély mennyiségben beadagolt szükséges vitaminok elkeveredése egyenletes legyen. ... hogy a nők 14-től 80 éves korukig 10 kilogramm ajakrúzst használnak el NYÍLT LEVÉL - VANDÁLHOZ Hozzád szólok, kedves polgártárs, akit nem ismerek személyesen — lehet, hogy kollégám vagy, lehet, hogy nem — hozzád, te kedves Vandál, ciki emberek közt jársz, élsz, s magadjait, fennkölten felnőtt embernek nevezed. Fiatalnak, akit újságírók, statisztikusok nyúznak unalmas kérdéseikkel, hogy mi az élet értelme, jónak tartod-e társadalmi rendszerünket, stb. Te válaszolsz, s hazudsz nekik, megtéveszted őket, s hiszem, hogy magaidat is. Te nagy dolgokra hivatott, nemes ifjú, aki letépted a Fülescsavar falrafüggesztett dobozáról a rajzot, hozzád szólok! Lehet, hogy nevetségesnek tartod levelemet. Mégis, ne haragudó, hogy tettedet nem tudom szó nélkül hagyni. Természetesnek veszem, hogy téged nem tud magával ragadni mások lelkesedése, alkotóvágya. De nagyon kérlek, hogy akkor inkább vonulj vissza. A Fülescsavar nem számodra készül, nem rólad fog szólni, s ezért jobb, ha nem ütöd mások dolgába az orrod. Tudod, egészséges gondolkodású emberek ezek a mások. Nem Vagy közéjük való. Számodra — gondolom — viccesebb egy ilyen cselekedet, de remélem, hogy ezzel „kiélted” magad, s felhagysz ezekkel a „hőstettekkel”. Lehetségesnek tartom, hogy ezzel — profán, tetteddel — véleményedet volt szándékod kinyilvánítani. A szerkesztőiknek semmi kifogásuk az ellen, ha nemtetszésednek hangot adsz. De nem így! Nemígy, mert ez nem illik a mai kor felnőtt emberéhez. Takhyos kölykök szokása, a hirdetőtáblákról letépni a falragaszokat " Végezetül bánt, hogy közénk, fiatalok közé tartozol, s talán a villamoson egy idős néni éppen rólad ítéli meg az ifjúságot és tartja nem valami szimpatikusnak. Ne haragudj, hogy zavarni merészeltetek. Nem várok levelemtől semmi különöset, csupán azt kérem, hogy ne vedd el a kedvét azoknak, akik esetleg új színt, vidámságot akarnak hozni életünkbe. Hagyd, hogy a Füzescsavar megjelenése számunkra nagyszerű élmény legyen. Rém István TIZENHAT ÉVES A KGST Tizenhat esztendeje, hogy 1949 januárban Moszkvában a Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok létrehozták kollektív gazdasági szervüket, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. Tehették, mert a szocialista azA KGST — a közös cél — „a tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása útján, elősegítve ezekben az államokban a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fejlett iparral rendelkező tagállamok iparosítási szintjének emelését, a munka termelékenységének szakadatlan emelkedését és népeik jólétének állandó növekedését” — érdekében megszervezni a sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki együttműködést a tagállamok között, segítséget nyújt, hogy az illető országok közös és nagyszabású intézkedéseket tegyenek az iparban, a mezőgazdaságban és egyéb területen. Koordinálja a népgazdasági terveket, szakosítja a termelést az önkéntesség és a kölcsönös előnyök alapján, kicseréli az élenjáró termelési tapasztalatokat. Segítséget nyújt, hogy a tagállamok tervszerűen fejlesszék gazdaságukat, teljesebben és ésszerűbben használják ki erőforrásaikat, öszszehangolják sajátos érdekeiket a szocialista világgazdaság általános érdekeivek számok gazdasági és államrendje azonos típusú, azonos az ideológiájuk — a marxizmus—leninizmus —, és közös a céljuk: a szocializmus, a kommunizmus felépítése, a béke megőrzése. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának munkája a demokratikus irányelvekre, a tagállamok teljes egyenjogúságára, kölcsönös testvéri segítségnyújtásra és a szocialista internacionalizmusra épül. A KGST-ben csak úgy hozhatnak döntéseket és határozatokat, ha azokkal az érdekelt országok is egyetértenek, ha kikérik a tagállamok véleményét, megismerték és öszszehangolták egymás nézeteit A legfelsőbb szerv — a tanács, amelynek ülését a titkárság készíti elő. A tagállamok kölcsönös áruforgalma 10 év alatt (1950— 1960) mintegy 3,2-szeresére nőtt, 1965-ig pedig az 1958. évihez képest több mint 1,8- szeresére. A KGST-tagállamok külkereskedelmi forgalmának mintegy 34-e a szocialista világrendszer országaival bonyolódik le. A KGST tevékenységében a külkereskedelmen kívül nagy szerepet játszik a tudományos és műszaki együttműködés és a tapasztaltcsere megszervezése. A KGST megalakulása óta jelentős változáson ment keresztül. Először — 1949-től 1954-ig — a gazdasági fejlesztés összehangolása volt a legfontosabb feladat 1954-től rátértek a tagállamok népgazdasági terveinek egyeztetésére. Tovább fejlesztették a KGST szervezetét. A termelés legfontosabb ágazataiban, gazdasági és tudományos műszaki bizottságokat hoztak létre, így gépipari, szénbányászati, villamosipari, vegyipari, mezőgazdasági, közlekedési, építő- és építőanyagipari könynyű- és élelmiszeripari stb. állandó bizottságokat. Az állandó bizottságok létrehozása fontos állomás volt a KGST tevékenységének magasabb szintre emelésében. Azt, hogy helyes volt 1949- ben a KGST létrehozása, 1954- ben pedig munkájának szélesebb alapokra helyezése — bizonyítják Mindegyik tagállam elsősorban legfejlettebb gazdasági ágainak tapasztalatait osztja meg másokkal. Az NDK például gép- és vegyipari, Lengyelország szénipari és kohászati, Csehszlovákia gépgyártási és könnyűipari, Románia kőolajipari és kőolajipari gépgyártási, Bulgária élelmiszeripari, Magyarország gyengeáramú , technikai és könnyűipari tapasztalatait adja át. A Szovjetunió csaknem mindegyik gazdasági területen nyújt műszaki segítséget a testvéri országoknak. A szocialista államok ingyenesen cserélnek műszaki dokumentációt. Csupán a másolatok készítését fizetik. Óriási méreteket öltött a tudományos és műszaki együttműködés a KGST tagállamai között. A Szu. 1949-től 1960-ig 13 ezer komplett tervet, műszaki és egyéb dokumentációt adott át, és mintegy 7 ezer komplett dokumentációt kapott. Ebben az időszakban több mint 10 ezer szovjet szakember fordult meg a KGST-tagállamokban, s ugyanakkor a népi demokratikus országokból 16 ezer szakkülkereskedelmének 70 százalékát a szocialista országokkal, s ezen belül mintegy 60 százalékát pedig a KGST-hez tartozó államokkal bonyolítja le. A második ötéves terv szerint pedig még tovább emelkedik külkereskedelmi forgalmunk a szocialista tagországokkal. Az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország alumíniumiparát döntő részben Magyarország látja el bauxittal — hazánkban nem tudjuk feldolgozni, mivel országunk közismerten energiaszegény. Ugyanakkor Cseh- Szlovákia egy évtizedre elegendő villamos energiát szállít alumíniumiparunknak. A tagországoknak megvan a lehetőségük a még nagyobb, még eredményesebb együttműködésre. A KGST 1961. december 1 —15 között Varsóban megtartott ülésszaka megtárgyalta az ember látogatott a Szovjetunióba. A tagországok munkája, kereskedelme, szocializmust építő tevékenysége ma már elképzelhetetlen a KGST nélkül. A KGST-tagországok közötti kereskedelem nem viseli magán a kereslet-kínálat piaci viszonyainak jellegét, hanem tervszerű. S ezt a kereskedelmet éppen a tervszerűség különbözteti meg a nemzetközi tőkés kereskedelemtől. Ebből az igen fontos előnyből fakadóan tökéletesíteni kell a kereskedelmi kapcsolatokat, mivel az egyes országok gazdaságfejlesztési sikerei mindinkább e kapcsolatok összhangjától függnek, SZKP XXII. kongresszusának anyagát. De nemcsak megtárgyalta a korunk legjelentősebb problémáival foglalkozó megállapításokat, hanem azok megvalósítása érdekében kidolgozta a KGST feladatait A szocialista világrendszer jelenlegi szakaszában — állapították meg a jelenlevő képviselők — növelni kell a KGST szerepét és jelentőségét. A KGST-nek mindenképpen szelvének alkalmazása lehetővé teszi a KGST tagországai 20 éves tervének összehangolását is. „A szocializmus ereje a példaadás. Gyakorlatilag, példán kell megmutatnunk a kommunizmus jelentőségét” — mondotta Lenin. S a KGST,— a példák egyike. Nagy szerepesítenie kell a kommunista és munkáspártok 1960 novemberi nyilatkozatában foglaltakat, az SZKP programjának célkitűzését, a szocialista világgazdasági bázis erősítését. Ez pedig csak egy módon lehetséges, ha a KGST-ben bevezetik a szocialista nemzetközi munkamegosztást, a közvetlen gazdasági együttműködést — állapította meg a varsói értekezlet A KGST ezzel minőségileg új szakaszba lépett. A nemzetközi szocialista munkamegosztás lehetővé teszi, hogy minden ország saját népgazdasági tervében már a termelési előirányzatoknál is figyelembe vehesse igényeit és lehetőségeit. Valamennyi tagállam egységes időpontig, 1965-ig készítette el tervét 1964. november 26—28 között rendes ülésszakot tartott Bukarestben a KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottsága. Megtárgyalták azokat a kérdéseket, amelyek a tudományos-műszaki , kutatóminikálóiak a kőolaj- és gázipari bizottságon belüli összehangolását célozzák az 1966—70-es időszakra. Megtárgyalták továbbá a BARÁTSÁG-kőolajvezeték továbbfejlesztésére irányuló javaslatokat van abban, hogy a szoros gazdasági együttműködéssel, a gazdasági színvonalbeli különbségek kiküszöbölésével* valamennyi tagország többé* kevésbé történelmileg azonos időszakban jusson el az emberiség legmagasabb társadal*mi formájához, a kre’’mizmushoz. Cs. Cs. Mi is a KGST, mivel foglalkozik, milyen a felépítése ? az elért eredmények. Magyarország A szocialista nemzetközi munkamegosztás Látogatás a Sertésbizékonyság Vizsgáló Állomáson Az Agrártudományi Egyetem Sertésbizékonyság Vizsgáló Állomását szeretnénk bemutatni kedves olvasóinknak, annál is inkább, mert szép számmal vannak egyetemünkön, akik nem is tudják, hogy létezik ilyen intézmény és mi célja az állomásnak? Az állomás vezetőjét, Komjáti Lajost kértük meg, hogy ismertesse az állomás munkáját, célkitűzéseit, jelentőségét. — A Sertésbizékonyság Vizsgáló Állomás 1959-ben alakult. Röviden az állomás feladta a következő: A termelőszövetkezeteik sertésállományának vizsgálatát különböző szempontok szerint (életképesség, takarmányértékesítő képesség, húsformák kialakítása, stb.), az ivadékokon keresztül végezzük. Hogy néz ez ki gyakorlatilag? A termelőszövetkezet a megyei Törzskönyvi Felügyelőségen keresztül bejelenti törzstenyészeti igényét, majd a vizsgálandó ivadékokat állomásunkra szállítjuk. Évente általában 30 tenyészetet vizsgálunk meg, ez 600—700 darab ivadékot jelent, s így 50 darab tenyészkan és 300 darab anyakoca vizsgálatát jelenti. A vizsgálatokért az illető tenyészet semmiféle anyagi ellenszolgáltatást nem fizet, tehát a vizsgálat során felvetődő anyagikiadásokat (szállásdíj, takarmány, stb.), az állam fedezi. Az állomás 800 000 forint állami támogatást kap, mely öszszeget nem használja fel teljesen. Több év átlagában 150 —250 ezer forint megtakarítással dolgozik. Az állomás jelentőségéről, mimikájának gyakorlati hasznosíthatóságáról a következőket mondta Komjáti elvtárs: „Miután az ivadékok naponkénti ellenőrzésével megtudjuk, milyen tulajdonságokat örökítettek a szülők (életképesség, hazékonyság stb.), következtethetünk a tenyészetre. Cél: minél kevesebb takarmányból állítsunk elő egységnyi mennyiségű húst. Az országos átlag jelenleg a következő: 5 kilogram vegyes abrakból állítunk 1 kilogramm húst elő, állomásunkon viszont elértük, hogy 3,5 kilogramm abrakból sikerült már 1 kilogramm húst produkálnunk. Ez azt jelentené, hogy ha az ivadékvizsgálat alapján a tenyészetekből szelektálnánk a nem megfelelő szülőket —, melyek tulajdonságaira épp az utódokból tudunk következtetni — és ezáltal, ha már csak 10 százalékos takarmánymegtakarítást is veszünk alapul akkor az állomás eredményeinek felhasználásával évente mintegy 400 000 darab sertés meghizlalásához szükséges atoratomennyiséget — 15—130 kg-ig — tudnánk megtakarítani. Itt szeretném megjegyezni, hogy Dániában már országos átlagban 20—25 százalékos megtakarítást értek el. Természetesen problémáikkal is küszködünk, annak ellenére, hogy országos intézmény vagyunk, sajnos, nagy járműhiánnyal kínlódunk. Lényegesen komolyabb eredményt tudnánk felmutatni, ha a tenyészetekkel szorosabb kapcsolatot tudnánk kiépíteni. Ez viszont megoldhatatlan mindaddig, míg sűrűbben nem találkozhatunk a tenyészetek vezetőivel kinn a gazdaságokban. Sajnos, ez személygépkocsi, illetve jármű kérdése. Hely, illetve elhelyezési nehézségeink is vannak. A vizsgálandó ivadékoknak a vizsgálat ideje alatt nem tudunk olyan optimális körülményeket biztosítani, melyben örökletes tulajdonságaikat kellő mértékben felszínre tudják hozni. Az elmúlt időben saját erőből végeztünk ugyan átalakítási munkálatokat, ez talán bizonyos mértékben megkönnyíti munkánkat, illetve eredményesebbé teszi azt. Egyedi ellenőrzés Minősítés előtt Jöhetne már a vacsora! Kilenc szakon indul Az 1985-ös tanévben 9 szakon indul be a szakmérnökképzés egyetemünkön. Úgymint: növényvédő (nappali és levelező tagozat), üzemgazdálkodási, öntözősgazdálkodási, halgazdasági, tejgazdasági és tejipari, takarmányozástani, talajtan- és agrokémiai, valamint baromfitenyésztési-baromfiipari. Újdonságlenne, hogy ez utóbbi két tagozatra oszlik. A tervek szerint a tananyag az I. éven közös lenne és csak másodéven válna szét a szak a fent említett két tagozatra. Jelentkező hiányában azonban az idén nem indul be a baromfiipari tagozat, a szakmérnökképzés A növényvédő szakmérnökképzést kivéve, a többi szakon csak 2 éves levelező tagozat indul. A tavalyi növényvédelmi szak hallgatói decemberben államvizsgáztak. Az eredmény a korábbiakhoz képest javult A 20 nappali tagozatos szakmérnökhallgató közül öten kitűnő, egy jeles és 14-et jó eredménnyel végzett. A most végző levelező tagozatos szakmérnökök államvizsgájára, illetve a diplomatervek, védésére előreláthatólag március végén, április elején kerül sor