Mezőgazdasági Mérnök, 1970 (11. évfolyam, 1-20. szám)
1970-01-19 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XI. ÉVFOLYAM, I. SZÁM Ezek a lépcsők nem közönséges, emeletre vezető lépcsők: emberi vágyakat tesznek teljessé, vágyakat, amelyek nélkül elképzelhetetlenek mindennapjaink. „A vízhiány a Nagy-Alföld közepén 50 év átlagában — a párolgást és egyéb tényezőket is figyelembe véve — eléri a 177 mm-t, míg az ország egyéb területein csak 20—35 mm’’ — írja az egyik, Tisza vízlépcsőről szóló prospektus. Tervek és a Tisza I. Valaha Hortobágy dúsfüvű legelőt adott Debrecen város csordáinak. Erről a Tisza évenként többszöri kiöntése gondoskodott. Aztán az 1845. évi rendkívüli árvíz után Széchenyi István és Vásárhelyi Pál megkezdte a kanyarok átvágását, a folyó mederbe terelését. De a kirekesztett veszéllyel az áldásos tevékenység is megszűnt. 1863-ban olyan nagymérvű aszály uralkodott, hogy az öntözéses gazdálkodás gondolatát latolgatták. Az 1870-es csapadékos esztendő azonban elfordította erről a figyelmet. A kérdést végül is az 1937-ben hozott XX. tc. oldotta meg, amely „A Tisza bal parti aszályos országrészeknek élővízzel való ellátásáról’’ rendelkezett. Így épült meg a szentandrási duzzasztómű, a tiszafüredi és a lúdvári szivattyútelep az öntözőrendszerekkel. Hozzákezdtek a tiszalöki vízlépcső és a Keleti Főcsatorna előkészítő munkájához. A felszabadulás után, több mint egymillió hold öntözésének megoldására, országos Vízgazdálkodási keretterv készült. Vásárosnaménynál, Dombrádnál, Tiszalöknél, Kiskörénél és Csongrádnál terveztek vízlépcsőt. A Tisza I. építése Tiszalöknél 1950-ben kezdődött, 1959- ben adták át. A Keleti Főcsatornán keresztül kétszázezer holdat lát el vízzel. Csak az tudja, hogy mit jelent ez a „lépcső”, aki látta a Hortobágyot. Látta a puszta csatornákkal szabdalt testét, a Lépcsők halastavakat, a kiterjesztett szárnnyal pihenő növényvédőrepülőgépeket. A második lépcső: a Tisza II. A tervek készítéséhez már évekkel előbb hozzákezdtek. A földműveléstani és növénytermesztésitani tanszéken Gáspár Zoltán szakmérnök tájékoztat. A munkában még részt vesznek az alkalmazott üzemtani, üzemtani, kultúrtechnikai és a kertészeti tanszékek is. Magyarország speciális földrajzi helyzetéből adódik, hogy a felszíni vizek 96 százaléka külföldön ered. Nyáron ez a szám 99 százalékra módosul. Világviszonylatban az egyik legfontosabb nyersanyag a víz. Nálunk a mezőgazdaság fejlesztése igényli, hogy növeljük az öntözött területek nagyságát. A vízlépcső közvetlen hatásterülete félmillió hold lesz. Vizet ad még a körösvölgyi öntözőrendszernek is. A Tisza árterében a duzzasztómű mögött olyan tároló épül, amelynek vízfelülete négyszer akkora lesz, mint a Velenceitóé. (300 millió köbmétert fogad be.) — Az eddigi öntözésfejlesztéseken okulva, most alapos, mezőgazdasági előkészítő munkát végzünk. Olyan területekre juttatunk vizet, ahol leggyorsabb a beruházási költségek megtérülése. A jobb talajokat kívánjuk öntözésben részesíteni. A tervezés munkafázisait a Tiszavidéki Mezőgazdaságfejlesztési Iroda irányítja. A tervezésben az Agrártudományi Egyetem, a debreceni főiskola, a kompolti és karcagi kutatóintézetek is részt vesznek. Megvalósulását a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó szervezete is figyelemmel kíséri. — A tervezést három fázisban végezzük. Az első lépés a helyzetfelmérési tanulmányok elkészítése. Vizsgáljuk az öntözésbe bekapcsolandó területek közgazdasági, talajtani, éghajlati viszonyait, elemezzük az állóeszköz-ellátást, a gépesítés fokát, a helyi termelési viszonyokat, egyszóval a termelés színvonalát. A második lépés az üzemfejlesztési tervek készítése, első szakasza az öntözővíz fogadásáig terjed. A második szakasz az öntözővíz megérkezésétől öt fejlesztési felfelé évet vizsgál. Ennek az a célja, hogy a legjobb hatásfokkal térjenek át az öntözéses gazdálkodásra. A harmadik lépés: az elkészített üzemfejlesztési terv művezetése. Itt a tervező az üzemfejlesztési terv megvalósulását kíséri figyelemmel. Petrasovits professzor irányításával eddig 18 helyzetfelmérési tanulmánytervet és egy üzemfejlesztési tervet készítettek, 1970-ben még további három üzem részére dolgozunk ki üzemfejlesztési tervet. Hatalmas átalakuláson megy át ez a vidék. Az eddigi ártér helyén víziparadicsom épül. A szemünk előtt játszódik le a táj és az ember újjávarázsolása, átformálása. A IV. ötéves tervnek ez a legnagyobb mezőgazdasági beruházása. A hatásterület öntözésfejlesztésére 2489 millió forintot, a főmű építésére 1700 millió forintot, ezen felül a járulékos beruházásokra 6800 millió forintot invesztálnak, így ez a terület az ország egyik legnagyobb terméseredményt elérő tájává változik. A vízlencső a történelmi tokaji borvidéket is érinti. Az átalakított vidék az embertől is több szakértelmet kíván. 1971-től 1975-ig 260 öntözési szakmérnököt szeretnének itt foglalkoztatni. Néhány évtized múlva pedig egy újabb „lépcső” következik: a Tisza III. építése, Csongrádnál. Felhívás — egyetemistáknak! Az építkezés kezdetén a KISZ KB védnökséget vállalt a Tisza II. felett. Az egyetem KISZ-szervezete is. De a vállalás egy-két TDK-dolgozat elkészültével kimerült Pedig szép, „testhezálló” feladatokat kaphatnának az egyetemisták. Most nem talicskázásról, földhordásról van szó. Hanem olyan tanulmányok elkészítéséről — az esetleg arra a vidékre kerülő mérnökjelöltnek —, amelyek részeredményeket jelenthetnek a tanszékek munkájában is. A Petrasovits professzor vezetésével működő tervezőcsoport, Gáspár Zoltán szakmérnök és valamennyi érintett tanszék igényli is a hallgatók bekapcsolódását. Igaz, hogy a hallgatók is több segítséget várnak. Czoma László Elköltözött a szerkesztőség Ezúton értesítjük kedves olvasóinkat, hogy a Mezőgazdasági Mérnök szerkesztősége elköltözött régi helyéről, s jelenleg a központi épület első emeletén, a 128-as szobában található. (A KISZ-bizottsággal szembeni kis folyosón, az agrárgazdaságtani tanszék egykori helyén.) Telefonunk változatlanul: 224. RÖVIDEN A Pest megyei KISZ-vb soron következő rendes ülését január 16-án, az egyetemen tartotta. Témája: Az Agrártudományi Egyetem KISZ-bizottságának jelentése az agitációs- és propagandamunkáról. A téma előadója: Murvai László, az egyetemi KISZ-vb titkára volt. A vb tagjai az ülés után megismerkedtek az egyetem új létesítményeivel. AZ AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJAIRA: 40 FILLÉR VIZSGAIDŐSZAK (Papp Ambrus felvétele.) Bővülnek külföldi kapcsolatain! Az elmúlt esztendőben tovább szélesedtek és mélyültek egyetemünk külföldi kapcsolatai. Egyezményes cserekapcsolatokat létesítettek a karok a Tyimirjazev Akadémiával, a Humboldt Egyetemmel, a Balcescu Egyetemmel, a varsói, a brnói és nyitrai mezőgazdasági főiskolákkal, a drezdai Műszaki Egyetemmel, a lipcsei Marx Károly Egyetemmel, a poznani főiskolával, a moszkvai mezőgazdasági gépészmérnöki főiskolával, a moszkvai hidromotorizációs intézettel... A kölcsönös kapcsolatok kiterjedtek az oktatás és a kutatás valamennyi főbb területére. A külföldi tapasztalatcserék jó ötleteket adtak a tananyagok korszerűsítéséhez, az üzemszervezési szak programjának kialakításához, tapasztalatokat nyújtottak a kiscsoportos oktatáshoz, a tudományos diákköri munkához, elősegítették a szocialista országokban azonos időben készülő tankönyvek tematikájának egyeztetését. A tapasztalatszerzés kiterjedt a kutatás során használt műszerekre, mérőberendezésekre, a laboratóriumi épületek belső berendezésére. Különösen érdemlegesek a Tanárképző Intézet tapasztalatai. Számára a külföldi (lengyel és NDK-beli) kapcsolatok mindenekelőtt azért hasznosak, mert hazai vonatkozásban igen kevesenfoglalkoznak a szakpedagógia, s ezen belül az agrárpedagógia kérdéseivel. A lengyelországi látogatások során elsősorban a csoportmunkához kaptunk elméleti és gyakorlati segítséget azzal, hogy több iskolában is lehetőségünk nyílt óralátogatásra, alkalmunk volt az elméleti megfogalmazások és a gyakorlat összevetésére. Értékes szakdokumentációs anyag került az intézet birtokába, mely hozzásegít az agrárpedagógiai rendszer kidolgozásához. Ami a hallgatói cseregyakorlatokat illeti, a mezőgazdaságtudományi kar 180 harmadéves hallgatója töltötte külföldön nyári gyakorlatát, illetve annak egy részét. A korábbiakhoz képest a cseregyakorlatok helye bővült a kubányi, a sczeczini és a szófiai mezőgazdasági főiskolákkal. A gépészmérnöki kar hallgatói a Moszkvai Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskolán, a drezdai Műszaki Egyetemen, a lipcsei Marx Károly Egyetem Mezőgazdasági karán, valamint a poznani gépesítési karon tettek eleget a termelési gyakorlat követelményeinek. Jelentősen növekedett az egyetemi KISZ-bizottság külügyi tevékenysége is. Tavaly négy ország, hat agrárfelsőoktatási intézményével létesült különböző jellegű, állandó öszszeköttetés. A kétoldalú szerződések értelmében 61, a KISZ KB költségén pedig hat hallgató utazott tavaly külföldi építőtáborba. Említést érdemel, hogy az idén a KISZ- bizottság hat külföldi tdk-s hallgatót fogadott Gödöllőn. 1969-ben a hallgatók kb. hét százaléka utazott az ifjúsági szervezet segítségével külföldre. 1970. JANUÁR 19. 4 Нлеку Az egyetem rektora január 2-án, új évi munkakezdő értekezleten fogadta az egyetemi tanács tagjait, a párt- és a társadalmi szervek képviselőit, valamint az egyetem vezető beosztású oktatóit és dolgozóit. ★ Az agrárfelsőoktatási intézmények KISZ-titkárainak értekezletét január második felében egyetemünkön rendezik. Napirendi pontok: Az új egyetemi rendeletek bevezetése; Erkölcsi, politikai nevelés; Jubileumi évfordulók egyeztetése. ★ A filmklub első előadását február 17-én tartja. ★ A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jóváhagyta az egyetemi tanács által megtárgyalt tanulmányi és vizsgaszabályzatot, valamint az egyetem szervezeti és működési szabályzatát. Az új szervezeti szabályzat alapján rövidesen sor kerül a tanácsok tagjainak megválasztására. ★ A KISZ KB felhívására a felsőoktatási intézmények országos művészeti fesztiválját március, április, május hónapokban tartják. Az Agrártudományi Egyetem szereplési naptára: Márciusban, Szegeden rendezik az irodalmi színpadok, színjátszó csoportok seregszemléjét. Ugyanekkor szekcióüléseken a vers, a próza előadói és az alkotókörök vezetői tanácskoznak. Áprilisban, Egerben a népi együttesek, Miskolcon a képzőművészeti körök bemutatóját tartják. Egerben kollégiumi titkárok, KISZ-vb tagok, KISZ-klubvezetők, Miskolcon foto-filmkiállítók tanácskoznak. Májusban Keszthelyen, az egyetem ének- és zenekara szerepel.