Mezőgazdasági Mérnök, 1973 (14. évfolyam, 1-18. szám)
1973-04-07 / 6. szám
Országos konferencia... (Folytatás az 1. oldalról) Az alaptudományi „B”szekcióban, dr. Stefanovits Pál tanszékvezető egyetemi tanár, rektorhelyettes elnökölt. Itt indult Tomkó Béla, Kovács Géza,Gether István, dr. Bogyay Mária, Heltay György és Kramarikné, Kissimon Judit. Az állattenyésztési szekcióban — dr. Fekete Lajos tanszékvezető egyetemi tanár elnöklete mellett — dr. Raskay Györgyi, Losonczy Sándor, dr. Márai Géza és Vági József képviselte egyetemünket. A kertészeti és erdészeti szekcióban, dr. Cselőtei László tanszékvezető egyetemi tanár elnökölt, itt nem szerepeltek fiatal oktatóink és kutatóink. A műszaki szekcióban — dr. Mikecz István tanszékvezető egyetemi tanár, dékán elnöklete mellett — mutatkozott be Varga Vilmos, Laib Lajos, Gelencsér Endre és Csapó Gyula. A növénytermesztési és növényvédelmi szekció elnöke, dr. Raskay Tóth Bertalan egyetemi tanár volt. Ebben a szekcióban Máté András, Szabó Lajos, Kiss Katalin és dr. Major István — dr. Szabó Lajossal közös dolgozattal — szerepelt. Az ökonómiai szekcióban — dr. Tóth Mihály tanszékvezető egyetemi tanár elnöklete mellett — adott elő Villányi László, Gyöngyösi Imre, Ligeti Csák, Lehota József, Székely Csaba és Ernyey György. Ezenkívül a szekciótitkárok is egyetemünk oktatói, kutatói közül kerültek ki. Az előadók a szekcióülések után oklevelet kaptak. A konferencia tanulságait a záróülésen dr. Stefanovits Pál tanszékvezető egyetemi tanár, rektorhelyettes összegezte. A szekcióüléseken kívül a társintézmények fiatal oktatói és kutatói baráti összejövetelen találkoztak az egyetemi KISZ-klubban. A konferencia méltatására következő számunkban még visszatérünk! (T. L.) Megalakult az MSZBT-tagcsoport Március 21-én délután a karok és más egyetemi egységek küldöttei megalakították az egyetem MSZBT-tagcsoportját. A megbeszélésen — amelyen jelen volt dr. Pethő György rektor, dr. Lökös László, az egyetemi pártbizottság titkára — dr. Gere Tibor ismertette az állattenyésztési tanszéken már korábban megalakult tagcsoport eddigi munkáját, az egyetemi tagcsoport előtt álló feladatokat, majd a küldöttek 13 tagú elnökséget választottak. A tagcsoport alapító oklevelét az április 4-i ünnepélyen dr. Barna Lajos, a fóti gyermekváros igazgatója nyújtotta át. Hasznos tudnivalók a mezőgazdasági biztosításról A MEZŐGAZDASÁGI szakemberek munkájuk során — legyenek üzemi agrármérnökök vagy kutatóintézeti munkatársak — visszatérően találkoznak biztosítási kérdésekkel. E találkozás nem valamely véletlenre, vagy a biztosító intézet munkatársainak mozgékony üzleti tevékenységére vezethető vissza csupán, hanem azzal is összefügg, hogy a mezőgazdaságnak fokozott szüksége van a biztosításra. Szükség van a mezőgazdaságot veszélyeztető kockázatok megosztására, mert gazdaságos és biztonságos termelés a mezőgazdasági üzemben csak így valósítható meg. Hazai viszonylatban szinte meghatározónak tekinthetjük az agrártudomány szerepét a biztosítási szakmában. Jelentőségére talán azáltal tudunk legjobban utalni, hogy 1970-ben az Állami Biztosító 3,4 milliárd forint kárfizetéséből, 2 milliárd forintot növény- és állatkár címén fizetett ki, főleg a mezőgazdasági nagyüzemek részére. Az agrártudomány, illetőleg a mezőgazdaság és a biztosítás szoros kapcsolata összefügg azzal, hogy hazánk fekvése, éghajlati- és talajviszonyai rendkívül alkalmasak fejlett mezőgazdasági termelés folytatására. A mezőgazdasági nagyüzemek létrejöttével lehetővé vált a korszerű és világszínvonalú mezőgazdasági termelés mind szervezeti, mind technikai megoldásokban. A kedvező feltételek fennforgása nagyobb részt természeti tényezők függvénye, mely természeti tényezők pozitív hatásai mellett azonban visszatérően tapasztaljuk a természeti tényezők negatív , károsító hatását is. Az Állami Biztosító rendelkezésére álló kárstatisztika szerint az elmúlt 100 évben nem volt olyan esztendő, hogy Magyarország területén jégverés ne lett volna, de visszatérően jelentkeznek az egyéb — árvíz, belvíz, vihar stb. — elemi károk is, amelyek évről évre hatalmas értékű nemzeti vagyont — napjainkban növényi kultúrákat tekintve kb. 40 milliárd forintot — veszélyeztetnek. Ezek azok a körülmények, amelyek igénylik, hogy a mezőgazdasági szakemberek a mezőgazdasági vagyonbiztosítás kérdésében tájékozottak legyenek. Igény ez azért, mert a gyakorlatban, egy-egy gazdaságban, a biztosítás kérdésével foglalkozni kell, de az elméleti munka területén is kutatni kell a biztosítás, a kármegelőzés, a kárelhárításhoz szükséges megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a jobb biztosítási kárrendezési módszerek alkalmazását, illetőleg a károk elhárítását. A BIZTOSÍTÁSI szakma keretében az agrártudomány számos szakágazatának kérdéseivel kell foglalkozni. (Pl.: a termésbecslés, a növények ellenállóképessége a természeti viszonyokkal szemben, növényvédelem, állategészségügy, kárelhárítás, a jégkárelhárítás, kárbecslés stb.) E kérdésekkel összfüggő ismeretanyag tehát nemcsak a gazdálkodáshoz, hanem a mezőgazdasági biztosítás mindenkori feladatainak megoldásához is kapcsolódik. (Folytatjuk) Síppal dobbal A sok program között, sajnos, „elveszett” a nagyközönség számára a Halmos—Sebő —Koltay trió népzenei estje. Pedig az utóbbi évek egyik legszínvonalasabb, legélőbb, ritmusával, fiatalosságával mindenkit magával ragadó műsornak lehettünk aktív résztvevői. Résztvevői voltunk, mert Sebő Ferenc együttese oly természetes közvetlenséggel mutatta be színes programját, hogy önkéntelenül is összeforrt a közönség és az előadó. A műsor első felében bemutatott Weöres Sándor gyermekversei, József Attila és Nagy László megzenésített művei, még mélyebben vésték belénk a költészet és zene kristályos tisztaságát. A hazai és szomszédos népek népzenéjének bemutatása, s az ősi hangszereken való virtuóz játék, méltó folytatása volt az előadás első felének. A trió igazi művészettel ajándékozta meg hallgatóit, csak a köszönet és elismerés hangján beszélhetünk róluk. Reméljük, hogy Sebő Ferenc, Halmos Béla és Koltay Gergely előadóművészek sokszor és szeretettel látott vendégeink lesznek a jövőben is. Keszthelyi 4 MEZŐGAZDASÁGI MÉRNÖK Tavasz és kollégum Tránk köszöntött a tavasz. A Nap erőteljesebben tűz, friss a levegő, madarak énekétől hangos a kollégium környéke. Minden megújul, az emberek vidámabbak, melyeket lélegeznek a szabadban a fűtött téli szobák után... A kollégium is más! Az eddig zárt „világból’’ egyre több ablak, erkélyajtó nyílik a szabadba, néhányan kirándulni mennek ... Érezzük a tavaszt. Csodálatos! ... Felkerekedünk — irány Máriabesnyő! Kis kerülővel a környék dombjait, erdőségeit is bejárjuk. Közben ráddiónkkal kicsit megzavarjuk a természet nyugodt, fenséges ébredését — a parányi hangszóró egész úton vad zenét harsog... A vidám „barangolás” után szalonnát sütünk, nyárson. (Ez a magunkkal hozott menzai hidegvacsorával együtt kiadós uzsonna.) Közben valaki megjegyzi: — A nap már lemenőben, kezd hűvös lenni, otthon meleg szoba vár bennünket... Mégsem indultunk még, de mindenki a „kóleszt” keresi. Milyen lehet a kollégium távolról? Hirtelen ötlettel elindulunk a TV-relé irányába, onnan biztosan látszik ... Kitartó gyaloglás után felérünk az öreg hegyre. Rádiónk itt a magaslaton felhangosodik, idegen állomások zavarják egymást, zene, beszédhangok káosza. Előttünk lenn, ismeretlen helység, házak százaival. A főutakon kiskocsik hordják a pihenni vágyó embereket, a teherautók pedig hűtött élelmiszert vagy gyümölcsöt visznek a hétvége után újrakezdődő hétköznapokra . 1. Lenn utak ágaznak szerteszét. Végre! A dűlőút végéről megpillantjuk a kollégiumot. Homályosan elénk tárul a régi épületegység az aulával, távolabb a kollégium épületei fénylenek!... Felidézzük magunkban a hétköznapok rohanását, a lépcsőházak zajos reggeli zsúfoltságát. Érezzük a hall délutáni zsongását, zümmögését , a tanulás nyugalmát, a szobákban üvöltő magnók esti bőm bölcsét. Tudjuk, hogy az ablakok ebben a percben is tárvanyitva vannak: mindenki, minden mélyebbeket lélegzik, szereti a friss levegőt. Tavasz van!... ,ékonyodik. Indulunk haza, egyenesen a kollégium irányába. Az erdei úton nem járnak — alig találkozunk valakivel. N. A. Szilánk Sokan tanulnak a könyvtárban. Nyugalom van, csend. Csak az kellemetlen, amikor valaki feláll. A szék — bármily óvatos is az illető — nagy robajt csap, önkéntelenül is zavarja társait. Mint a miskolci egyetem könyvtárában tapasztaltuk, a megoldás egyszerű: kis gumikarikákat kell szerelni a széklábakra. Nem kell hozzá nagy beruházás, csak kevéske törődés a tanulni, dolgozni vágyókkal szemben. K. T. Harmadszor is gazdászgyőzelem A KAROK KÖZÖTTI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁGON Március 28-án délután, az egyetem sporttelepéna gazdász, üzemgazdász és a gépészkar válogatott labdarúgói mérték össze erejüket, és döntötték el a tavaszi idény sorrendét. ELŐSZÖR a vendég üzemgazdász szak és a gépészmérnöki kar válogatottja lépett pályára. A vendégek, jóllehet semmi különös okuk nem volt rá, ezen a mérkőzésen igen szerényen, bátortalanul, talán kisebbségi érzéssel mozogtak a pályán. Annál tevékenyebbek voltak a gépészek, és már az első félidő elején Szántó és Molnár góljával megszerezték a vezetést. A második félidőben így 2:0-ás gépész vezetéssel fordultak. De most már megjött a zsámbéki fiúk önbizalma. Bár még az első gépész támadásból Egyednek sikerült megszereznie a harmadik gólt, a vendégek lényegesen többet támadtak, mint az első félidőben. Persze a gépészek nem bízták el magukat, és Báthori irányításával, nagyszerű előreadásaival gyakran veszélyeztették a zsámbékiak kapuját. Az viszont már a védelem érdeme volt, hogy a hátravaló 29 percben egyik félnek nem sikerült gólt szereznie, így a végeredmény 3:0 a gépészek javára. EZT KÖVETŐEN gépész— gazdász találkozóra került sor. A gépészek kezdtek, de már a kezdéskor érződött az előbbi mérkőzés okozta fáradtság. A gépészek kapkodtak, és ebben a kapkodásban egy rosszul átadott labda ördög elé pattant, aki a kapust átcselezve kapura tört és megszerezte a gazdászok vezető gólját. A félidő hátralevő néhány percében igen izgalmas, fordulatos küzdelmet láthattunk. A 20. percben Báthori a sorfal mellett jól helyezett labdája teremtett gólhelyzetet. Szick kapus is jól helyezkedett és nagyszerűen hárított. A 23. percben Ats, a gépész kapus jól időzített kifutással hárította az egyre gyakoribb gazdász támadások egyikét. A félidő után a gépészek gyakrabban rohamoztak és a játék is egyre keményebb lett A gépészek még az utolsó percben is 3 gólveszélyes támadást vezettek, Szick kapuját azonban már nem tudták bevenni. A végeredmény 1:0 maradt a gazdászválogatott javára. UTOLJÁRA a gazdász— üzemgazdász találkozóra került sor. Sajnos, a közönség nagy része már eltávozott és ezt a legizgalmasabb, gólt hozó mérkőzést nem sokan látták. A pihenő után pályára lépő üzemgazdász csapat már az első percekben támadásba lendült. Felcsillant a remény, hogy a fáradtabb gazdász csapatot talán sikerül megverni. A támadássorozat eredményeként Mácsó a 8. percben ballal kapura lőtt és megszerezte a vendégek vezető gólját. Ez a gól a gazdász csapatot is felrázta. Támadás, támadást követett mindkét fél részéről. A gazdász kaput az egyébként mind a két mérkőzésen kitűnően játszó Vigh Béla veszélyeztette legtöbbször. Az egyre fáradó zsámbéki védelem viszont nem állt a helyzet magaslatán, így Vargának fejesgóllal sikerült kiegyenlítenie. A vendégek nem adták fel a reményt, támadtak és 20 m-es szabadrúgáshoz jutottak. Értékesíteni azonban már nem sikerült. Az 1:1-es első félidő után a vendégek beszorultak és sorozatos gazdász támadásokat láthattunk. Finta kapura lövése a felső kapufáról pattant vissza, Vitalis kitűnő beadásait csak üggyel-bajjal tudta hárítani a zsámbéki védelem, majd a felfutó jobb oldali hátvéd, Vonó, távoli lövését a kapu felé tartó meglepett kapus nem tudta hárítani. 2:1. A 25. percben Varga 3:1-re növelte a gazdászok előnyét. A végeredményt ördög állította be. A küzdelmet végül is feladó üzemgazdászok 4:1- es vereséget szenvedtek. Tehát ismét gazdászgyőzelem született — immár harmadszor. A gépészek а II., az üzemgazdászok а III. helyet szerezték meg. Gratulálunk a győztes gazdászcsapatnak! Sakk MINDINKÁBB fokozódik az érdeklődés a sakkozók körében a havonként egyszer megrendezendő „iff-old boy” csapatmérkőzés iránt. Márciusban sor került а III. fodulóra, melyen a résztvevők száma nyolcról tízre emelkedett. A mérkőzést, а II. fordulóhoz hasonlóan, a régi tagokból álló csapat nyerte meg 6:4 arányban, 5 nyert és 2 döntetlen játszmával. A NL forduló után az állás 14:12 az old-boy csapat javára. (Az áprilisi találkozó elmarad, mert nincs szabad vasárnap.) A MEGYEI BAJNOKSÁG keretében a GEAC csapata február 25-én az aszódi Vasas SE tavalyi bajnokcsapatát fogadta a II. fordulóban, amelytől 4,5:5,5 arányú minimális vereséget szenvedett. Sajátságos módon, ez a vereség sikernek számít, mivel múlt évben a bajnokcsapat az I. találkozáskor 7,5:0,5 másodszor 7:1 arányban szinte lehengerelte az egyetemistákat. Ez alkalommal a 10-es csapat erőssége II fele volt, amely 4 nyert (Bográdi, Takács, Krizsán, Tollner) és 1 döntetlen (Веке) játszmával 4,5 pontot szerzett, ami egyúttal végeredmény lett. (A csapat első fele nem tudott fél pontot sem szerezni.) Az eredményen nem lehet csodálkozni, mert az aszódiak csapatában az első 5 helyen egy mesterjelölt, két csillagos I-es, egy I. osztályú és egy II. osztályú játékos szerepelt III. osztályú játékosainkkal szemben. Március 11-én sakkcsapatunk Szentendrén a Spartacus S. E. ellen 6:4 arányban győzött, míg március 25-én itthon, a Dunaharaszti MTK-tól ugyanilyen vereséget szenvedett. A IV. forduló után a csapat 20:20 arányú 50%-os eredményt ért el h.p. marci Tulajdonképpen Mérnök Marcinak is vannak hibái. S mindez azért, mert mindenkinek igazat szeretne adni, de mindenkinek nem lehet igaza! Ezért aztán e számunkban is olyan leveleket közölünk, amelyek tartalmával egyesek egyetértenek, mások kifogásolják azt. Persze, a beszéd és a vita még nem old meg mindent! „Tisztelt Márton barátunk! A sok jól szervezett program között március 28-án este elveszett Sándor György humoralista műsora. A meghívott művész kijött egyetemünkre, de a szervezők közül senkit sem talált. Jó lenne tudni, hogy ki a felelős e rosszul elsült szervezésért? ! Derűs lelkek jelige*5 Kedves barátaim, igazán sajnálom, hogy le kellett mondanotok a derűs percekről! Úgy látszik, ismét sok szervező egyetlen hibájának lettetek az áldozatai. Mert a Halmos—Sebő—Koltay folklór-trió műsoreltolódása és a mezőgazdaságtudományi kari tdk-konferencia miatt a humorra már nem maradt hely az egyetemen! Ami pedig a szervezést illeti, Sándor Györgyöt jó lett volna időben telefonon értesíteni! Vagy ennek elmaradása esetleg üzleti fogás volt és a keresztbeszervezésért felelős személyek így akarják az egyetem „hírnevét” a humoralista műsorában öregbíteni!? „Kedves Marci! A kollégiumban kiosztották a szobák között folyó tisztasági verseny jutalmait. Szeretnénk tudni, hogy kik és milyen módszerrel bírálták el és milyen szempontok figyelembe vételével?! A másik probléma az, hogy a versenyről elég kevesen tudtak, és a pontozó bizottságról is meglehetősen keveset tudtunk. Tisztaság jeligére** Tiszta tudatlanok! A kollégiumi szobák rendjét és tisztaságát, valamint a kis kollektívák közösségi szellemét, az évfolyam-titkárok javaslatára — a gondnokok és a kollégiumi tanárok véleménye alapján — a két kari kollégiumi munkabizottság bírálta el. A pontverseny állásáról és a jutalmazás kritériumairól többször és több helyen értesítették a kollégium lakóit! Ezért aztán kicsit meglepő, ha egyesek olyan sokat tettek szobájuk tisztaságáért és rendjéért, hogy mindebből semmit sem vettek észre! „Mérnök Marci! A hideg vacsoránál vajon miért csak egy szelet kenyeret adnak, amikor nem ebben állapodott meg a konyhavezetőség a diákokkal! Mi ilyenkor is éhesek vagyunk! Kenyérfalók’* Ti éhesek! Köztudott, hogy a közelmúltban a hideg vacsorák nyersanyagnorma-értéke 8,36 Ftról 6,90 Ft-га csökkent. Ez a reggeli és a hideg vacsora árához való egyetemi hozzájárulás beszüntetésének a következménye, s ezért a Pestvidéki Vendéglátóipari Vállalatot semmilyen felelősség nem terheli. Így a fejenkénti kenyéradag ára is 1,08 Ft-ról 0,80 Ft-ra csökkent. A menza vezetőjének álláspontja szerint, az egyetem gazdasági vezetésén múlik a hideg vacsorák forintnormájának és ezen belül, a kenyéradagnak a felemelése. Az egyetem illetékes gazdasági vezetője szerint a menzának kell kikalkulálnia, hogy a hideg vacsorákhoz is megfelelő kenyéradagot adjanak. Mérnök Marci álláspontja szerint: kölcsönös megértésre valnszükség, mert ez a legjobb kenyér ! Maradok tisztelettel: Mérnök Marci mezőgazdasági mérnök az Agrártudományi Egyetem lapja. Felelős szerkesztő: BOKOR VERA Szerkesztőség: Gödöllő ATE Tel.: Gödöllő I. 224-es mellék Előfizetési díj: egy tanévre 8.2. negyedévre 2,40 Ft Terjeszti az egyetem KISZ- és szakszervezeti bizottsága Kiadja: Hírlapkiadó Vállalat, Budapest VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343—100 Felelős kiadó: Csollány Ferenc Szikra Lapnyomda