Mezőgazdasági Mérnök, 1986 (27. évfolyam, 1-11. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Választásokra, kongresszusra készülődik a KISZ (Folytatás az 1. oldalról.) 2. Útmutató a KISZ-alapszer­­vezetek és -bizottságok kong­resszusi f elkészüléséhez (A KISZ KB kiadványa.) 3. „Választhatsz?” (Az egye­temi KISZ-bizottság tájékoz­tatója a hallgatóknak. Kollé­giumi szobánként már kiad­tuk.) 4. „Mendemonda helyett szedjen INFORMÁCIÓT!”. (Az egyetemi dolgozói KISZ-veze­­tőség tájékoztatója január kö­zepén eljutott az érdekeltek­hez.) Ami még várható: 1. A KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa (EFT) „ré­teglevele”, amely a felsőokta­tásban folyó KISZ-munka megújításának tervét tartal­mazza. 2. A KISZ-vb kiadványai, amelyek segítséget fognak nyújtani az alapszervezeti és küldöttgyűlések lebonyolításá­nak konkrét formai és tartal­mi követelményeiről. Ezek legkésőbb február elejére el­készülnek. Ajánljuk még: A KISZ-bizottság tavaly no­vemberi és 1986. januári tájé­koztatójának forgatását („Le vagy fel?”, illetve „Hírmon­dó” címmel jelentek meg), amelyek minden alapszervezeti vezetőségi tagnál megtalálha­tók, és cikkeket tartalmaznak a felsőoktatásban folyó KISZ- élet megújításával kapcsola­tosan, így többek között rövi­dítve közlik az EFT elképzelé­seit is. Az említett dokumentumok mindegyike megtalálható a KISZ-bizottságon, a KISZ-bi­­zottság faliújságján, valamint az alapszervezeti vezetőségek­nél is. 1986-tól kezdődően kemény fedelű tankönyvet fog kapni mindenki, aki a szervezet tag­ja marad, így már most aján­latos félretenni egy fényképet erre a célra. A tagkönyv való­színűleg nemcsak a külsőségek komolyabbá tételére fog szol­gálni, hanem bizonyos kedvez­ményekre is feljogosítja majd tulajdonosát (például belépés ifjúsági házba, klubba, utazási kedvezmények stb.) Végül az alapszervezeti és küldöttgyűlések menetrendje: Értékelő, vezetőségválasztó taggyűlések: Február 19.: mg. I., II., III., IV., V évfolyam; gm. I. II. év­folyam; dolgozók (mg. és gm. kar, technikai alapszervezet). Február 26.: gm III., IV., V. évfolyam. Küldöttgyűlések: Március 5.: gazdász kar. Március 12.: gépész kar. Március 19.: egyetemi dolgo­zói küldöttgyűlés. Március 26.: egyetemi kül­döttgyűlés. Mindenkinek eredményes felkészülést kíván: az Egyetemi KISZ-bizottság Dolgozói KISZ-esek Gondfelhők közt dereng az ég A KISZ kongresszusára va­ló felkészülés jegyében a dol­gozói KISZ-szervezet képvi­selőivel beszélgettünk: mi­ben sikerült az elmúlt idő­szakban eredményeket elér­ni, s mik a jövőre vonatko­zó elképzelések.­­ Nem csekély eredmény a dolgozó fiatalok nyelvta­nulási lehetőségeinek kitágí­tása — kezdte Kosaras Fe­renc, a dolgozók megbízott titkára. — Mint­­ismeretes, megvalósult a gödöllői hely­színű félintenzív angol nyelv­­oktatás. Lett volna mód in­tenzív nyelvtanfolyamon való részvételre is, ez azonban a kellő előképzettségű jelent­kezők hiánya miatt nem va­lósult meg. örömteli, hogy­ az a fiatal, aki egy nyelvből vizsgát tesz, ha ez középfo­kú, 300, ha felsőfokú, akkor 600 forint fizetésemelést kap­­, ami korábban nem volt. Ugyancsak ígéretünk van ar­ra is, hogy ha valaki sike­res nyelvvizsgát tesz, akkor az egyetem visszatéríti neki a tanfolyam költségét.­­ Szintén a dolgozói KISZ-szervezet javaslatára kezdődött meg a számítás­­technikai tanfolyam, ame­lyen mintegy hatvanan v­et­­tek s vesznek részt ma is. Ez azonban további feladatot is jelent, mivel azok a résztve­vők, akiknek napi munkájuk során módjuk nyílik számí­tógéppel dolgozni, behozha­tatlan előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik ezt c­sak a tanfolyamon tehetik. Számukra azt tervezzük, hogy valamiféle kört vagy klubot szervezünk, ne menjen ve­szendőbe a megszerzett tu­dás. Ez különösen fontosnak tűnik a gazdasági főigazgató­ságon dolgozók számára, mert előbb-utóbb ott is el­terjednek a számítástechni­kai eszközök, s feltétlenül szükség lesz az azokat keze­lő, értő szakemberekre.­­ Hogyan végezte a szer­vezet a hagyományos érte­lemben vett mozgalmi mun­kát? — Arra törekedtünk, hogy ha gyűlést tartunk, akkor va­lóban mindenkit érintő té­mákról tárgyaljunk, s emiatt a nagypolitika kérdéseinek megvitatására legtöbbször a Külügyminisztérium valame­lyik munkatársát hívtuk meg. A szervezeti élet rendszeres­sége fontos dolog, de csak akkor hívtunk össze taggyű­lést, ha azt tartalommal is meg tudtuk tölteni. Ami a korábbi közös rendezvé­nyeinket illeti, évente két-két alkalommal rendeztünk tu­risztikai, illetve szakmai ki­rándulásokat. — Mi a véleményetek a KISZ-szel párhuzamos fel­adatokat ellátó ifjúsági szer­vezetek létrehozásáról? — Ha ez például azt je­lentené, hogy a fiatalok ér­dekképviseletét ellátó szerve­zet jönne létre, akkor üd­vözlöm az ötletet, mert ez­által több időnk lenne a po­litikai munkára. De meg kell jegyeznem, a KISZ már minden lehetséges fórumon képviselteti magát. Más kér­dés persze, hogy milyen ha­tékonysággal? — A szervezetet bérből, fi­zetésből élő fiatalok alkot­ják. Milyen speciális felada­tot jelent ez? — Magas az egy-két év alatt kilépő fiatalok száma, akik eredetileg oktatóként vagy kutatóként szerették volna tudásukat kamatoztat­ni — vette át a szót dr. Po­k­ol Balázs, a gazdász kari alapszervezet titkára. — Mintegy húszra tehető azok­nak a száma, akik anyagi helyzetük javulásának kilá­­tástalansága miatt hagynak fel tudományos elképzelé­seikkel, s vágnak bele más munkába. Véleményem szer­­rint ottani átlagjövedelmük havonta 2000-3000 forinttal haladja meg azokét, akik itt maradnak az egyetemen. Ez az elöregedési folyamat már akkor is megfigyelhető, ha azt vizsgáljuk, van-e elég olyan fiatal, aki az ifjúsági szervezetben a helyünkre áll­hatna. — Miért ilyen alacsony a fiatalok jövedelme? — Nem tudom, de tény: akad olyan tanszék, ahol minden dolgozóra jut éven­te 40 ezer forintnyi EK-ju­­talom, s van olyan is, ahol egy fillér nincs. Egy tan­székvezető sokat tehet mun­katársai anyagi jólétéért. De akárhogyan is van egy-egy tanszéken, az egyetemi dol­gozók jobb anyagi megbecsü­lése olyan súlyos kérdés, ami — megítélésünk szerint — hovatovább már az egye­temek alapfeladatának ellá­tását veszélyezteti. Ha az ok­tató-kutató legtöbbször csak a KK-munkák felé tekinget, az belátható időn belül ér­tékvesztéshez vezet, s azt az oktatás sínyli meg. — Mi az, amit nem sike­rült megvalósítani? — Az oktatási törvény tár­gyalásakor megtettük észre­vételeinket, de azokból szin­te semmit sem láttunk meg­valósulni. Úgy mondhatnám, a végleges szöveg nem a fu­vallatát, de még a leheletét sem tükrözi az általunk ja­vasolt gondolatoknak. A má­sik: türelmetlenül vártuk a KISZ-lakásépítő szövetkeze­tek létrejöttét, működési fel­tételeinek megállapítását, de eddig még abból sem lett semmi., Talap, majd a.a prog­­­resszus "után .­.. — Említetted, hogy nagy gond az anyagiak szűkössé­ge, mind intézményi mind személyi vonatkozásban. Tud-e valamit tenni a KISZ- szervezet azért, hogy a hely­zet megváltozzon? — Változtatni nem tudunk, de szeretnénk elérni, hogy minden dolog, ami valami­lyen módon segíti fiataljaink anyagi-tudományos gyarapo­dását, időben eljusson az ér­dekeltekhez. Az utóbbi idő­ben jobban figyeljük a kiírt pályázatokat, versenyeket, hogy ha van olyan, amelyik valakinek testre szabott, ak­kor módja legyen indulni. Azt is tervezzük, hogy a nemré­giben létrehozott MTA Soros György alapítvány nyújtotta pályázati lehetőségek kihasz­nálásában is támogatjuk a fiatalokat. Továbbra is első­számú feladata a vezetősé­geknek a munkához szüksé­ges légkör és feltételek lehe­tőség szerinti biztosítása. Vannak gondok, de, mint látható, eredmények is. Ez utóbbiakra alapozva kell a továbblépés járható útját megtalálni a most kezdődő időszakban. Bokodi Ferenc .■'.■Г.' . Ф'-'. ' V S íy \ * i -j* fa л ‡ ' '*■ . Ď V * УЛ& Kosaras Ferenc, a dolgozói KISZ-vezetőség titkára (jobbról) és dr. Pokol Balázs, a mezőgazdaságtudományi kari alap­szervezet titkára eszmecsere közben A SZERZŐ FELVÉTELE Új utak felé avagy népszerű-e ma KISZ-vezetőnek lenni ? Nem különösebben! — a címben feltett kérdésre csak ez a válasz adható. És ez nemcsak az én szemé­lyes véleményem. A napok­ban több olyan fórumon ott lehettem, ahol a résztvevők szinte kivétel nélkül ha­sonlóan vélekedtek. Milyen is hát a helyzet, és főképp: hogyan oldhatók meg a fel­halmozódott problémák? Írásomban erre próbálok választ találni. Ha érdekel, tarts velem! ★ Van, aki egyszerűen csak válságot mond, más a hu­­szonn­egyedik óráról beszél, a többség (talán nem is a többség!) pedig egyszerűen nem válaszol, elfordul, és saját nehézségei között leg­feljebb egy „na és?” váll­rándítással intézi el a dol­got. Valami tehát nincs rend­ben. Abban az emberben volna a hiba, akit a társa­dalom egyetemistának hív, vagy a sajátos hallgatói életmód szüli a kérdéseket? Tény, hogy az egyetemi diák egy fura konfliktus­helyzetben él. Formálisan felnőtt, azonban nem képes igazán azzá lenni. Nagyon sok esetben hiányoznak a minták, az igazi tanáregyé­niségek. Kialakult egy bizo­nyos minimumszemlélet, amely a teljesítmény visz­­szatartására ösztönöz. És ez nemcsak a diákokat jellem­zi. A tanár sem nagyon ér­dekelt abban, hogy jobban oktasson. A két­ fél pedig hamar „megállapodik”: ha nem kéred számon tőlem, én sem kérem számon tő­led. A tananyag elsajátításá­nak ellenőrzésére marad a vizsga, amely nemigen ked­vez a munkatársi viszonyok kialakulásának. A holnap pedig nem hat ösztönzőleg, a társadalom alig honorálja a pluszteljesítményt. Té­zis—antitézis—szintézis. A gyakorlat furcsaságokat te­remt. Az alany hozzákezd a világ megváltásához — a környezet röhög rajta —, hősünk bosszankodik egy darabig, majd rájön, hogy a többieknek van igazuk. A kép bizony nem rózsa­színű, de vigasztalásunkra legyen mondva, sohasem volt igazán az. Legfeljebb azzá tettük. ★ Az ifjúság pedig mindig többet akart, létrehozta sa­ját mozgalmát, célt tűzött ki maga elé, és végre is hajtotta, így jött létre 1957- ben a KISZ, egy adott tör­ténelmi kor logikájának ter­mékeként. Feladatát jól lát­ta el. Biztosította a politikai képzést, utánpótlást nevelt Az ifjúsági mozgalom egyenlő lett a KISZ-szel, a KISZ egyenlő lett az ifjú­sági mozgalommal. Ma pe­dig az egyetemi, főiskolai hallgatók 65 százaléka veszi meg a tagkönyvet. Az át­lag persze nem sokat mond. A jogi karokon 20 százalék körüli az érték, nálunk 80 százalék körül van. A tag­létszámmal együtt a szer­vezeti fegyelem is csök­kent. Taggyűlést kéthavon­ta kell tartani — de hogy mire való, azt nem tudtuk igazán felismerni. A termek pedig már 1965-ben kezdtek kiürülni, csak akkor nem akartuk felismerni a prob­lémákat. A „milyenek is legyünk akkor?” kérdésre a ’74-es áprilisi határozat adta meg a választ. Növelni kell a KISZ politikai jelle­gét, beszélgessünk politiká­ról, vitatkozzunk, legyünk aktívak. Erősíteni kell a ne­velő funkciót , ami a „mit nem szabad” lista tudatosí­tását jelentette. Létrejöttek bizonyos bürokratikus ele­mek (például az egyéni fel­adatvállalási lapok rend­szere), amelyek a későbbi­ekben nem hatottak egyér­telműen kedvezően. Ismét áprilist írtunk, de most már 1982-t. A minket érintő réteghatározat a KISZ továbbfejlesztését tű­zi ki célul. Újítani kellett, s mi felvállaltuk az oktatás korszerűsítését. És itt tartunk most. A KISZ egyszerre jelenti a kommunista ifjúsági pártot, az ifjúsági szakszervezetet, ifjúsági népfrontot, a ha­tóságot. És ki milyen egyes, úgy tudja megülni a négy lovat. Sajnos, a leg­több KISZ-szervezet ezen a téren eléggé ügyetlen. Fel­merül tehát az újabb prob­léma. Melyiket a négy funkció közül? Legyen a jelenlegi inkább „népfron­tos” KISZ? Ahhoz azonban a mai szervezettség már ke­vés, és egy ilyen jellegű szervezet milyen alapon lenne nevében kommunis­ta. Felmerülhet az is, hogy hagyjunk el mindent, ami régi, és csináljunk valami egészen újat. Egy rétegszer­vezetet, mondjuk. Ez, mint minden új, biztosan ser­kentőleg hatna, hosszú tá­von azonban semmi ered­ményt nem hozhat, hiszen ugyanazon az alapon nőne fel és élne tovább. A leg­jobb megoldásnak minden­féleképpen a KISZ meg­újítása látszik. Ennek az elképzelésnek az alapja az, hogy a jelenlegi monopol helyzetéből hegemón pozí­ciót kell, hogy felvegyen. Azaz olyan egyéb hallgatói szervezetek szükségesek, amelyek az egész hallgató­ság valódi érdekképvisele­tét ellátják. Ahhoz, hogy az állami vezetés elfogadja ezeket a delegált képviselő­­­ket, az intézményrendszer­nek is változnia kell. To­vábbi problémát jelent az, hogy milyen határai van­nak egy szervezet létreho­zásának. Sőt! Mi van ak­kor, ha egy szervezet hatá­rozottan szembe kerül a KISZ állásfoglalásával?­ Egy-egy szervezet műkö­désének határvonalait gya­korlatilag a népfrontpoliti­ka jelenti Azaz egyetért hazánk nemzetközi kapcso­lataival, elfogadja Magyar­­ország társadalmi rendjét és a párt vezető szerepét. Annak, hogy — mondjuk ki nyíltan —, egy ellenzé­ki szerveződés jöjjön létre, megvan a kockázata. Ám, az ilyen politikai nézetek­nek akkor már most is meg kell lenniük, és így csak egy valódibb képet kapunk a látszat helyett. A KISZ tehát semmiről sem mond le, csak az „egyedül én” néze­tet veti el. Ezzel kockázatot vállal, hiszen lehet, hogy a saját végzését írja alá. De kockáztat az ifjúság egésze is. Mert mi van akkor, ha ezek az új formációk nem képesek megoldani a rájuk háruló feladatokat, és a „két szék között a föld­, re ...” helyzet áll elő. A válasz ezekre a kérdé­sekre: a rövid távú kocká­zatokat vállalni kell, meg­előzve ezzel a nagyobb bajt. Az elgondolások nyilván­valóan a teljes felsőoktatási KISZ helyzetének átlátásá­val születtek. Ami jó mód­szer, mondjuk a Közgaz­daságtudományi Egyete­men, nem biztos, hogy fix recept Gödöllőn. A legfon­tosabbnak tehát az újabb rendszer rugalmasságát tar­tom. Nem hiszem, hogy egyetemünkön a KISZ gát­ja lett volna akármilyen ésszerű hallgatói elképze­lésnek. A FEB, a kollégium és még sorolhatnám a szervezeteket, eddig is mű­ködtek, kapcsolatuk a KISZ-szel sohasem volt me­rev uralkodói alattvaló vi­szony. A problémák azon­ban nálunk is élnek, és az új elképzelések önmaguk­ban nem képesek megoldást szolgáltatni. Ahhoz már mi is szükségesek vagyunk. Te is, ő is. Akik lehet, hogy már holnap felálltak érvel­ni, vitázni, és küzdeni va­l­­ami jobbért. Ennek pedig én, mint KISZ-tag, csak örülni tudok. Mindenesetre érdeklődéssel várom május 22-ét, a KISZ XI. kongresz­­szusát. S ha te is így vagy ezzel, akkor néhány nagyon jelentős lépést már meg is tettünk. Szabó István, a KISZ-bizottság tanulmányi felelőse . Programbörze a gépészkaron „Nem szép dolog, hogy az oktatásban dolgozó kollégák nem ismerik egymás számító­gépre kidolgozott programjait. Nosza, gyorsan pótoljuk a hi­ányt.” Lehetett volna ez is a mottója annak a szem­élyi szá­mítógépre készült oktatóprog­ramokat szemléltető bemutató­nak, amelyet november végén rendeztek a IV. és V. előadó előtti folyosón. A 33 beérkezett pályaművet öt különböző csoportba sorol­ta a dr. Janik József egyete­mi tanár, rektorhelyettes ve­zetésével összeült zsűri. Sze­repeltek a börzén feladatmeg­oldó programok, az oktatásban rendkívül sikeres szemléltető­programok, s a készségek ki­alakítását nagyban elősegítő gyakoroltató szoftverek is. Nagyrészt a mechanika tan­­szék oktatói készítették a fel­adatjavító és értékelő prog­ramcsomagot, s akadt olyan megoldás is, amely a tanulmá­nyi eredmények nyilvántartá­sát szándékozott segíteni. A kedvező időpontban — szerdán délután — megtartott nyilvános bemutatkozáson igen sokan érdeklődtek a 16 oktató és 7 hallgató által ké­szített számítógépes megoldá­sok iránt. A zsűri döntése: az első he­lyezést két alkotókollektíva érdemelte ki. Az egyik a mechanika tanszék dr. Csorba László, dr. Csizmadia Béla, dr. Gelencsér Endre, dr. Kasza Ferenc és dr. Müller Zoltán al­kotta csapata. Különösen a zárthelyik, vizsgák előtti felké­szüléshez kívánták hozzásegí­teni hallgatóikat, amikor olyan programokat írtak, amelyek például kivárják a hallgató numerikus tévedését és helyes útra irányítják. Ezek a prog­ramok esetenként többet se­gítenek a felkészülésben, mint a példatárak, vagy mint maga a tanár. Szintén első helyezést ért el a mezőgazdasági gépek üze­meltetése tanszék teamje — az Agrinfo kollektíva —, amelynek tagjai: dr. Faust De­zső, Galántai Viktor, dr. Nagy Béla és Szabó József. Második helyezést hatan szereztek, harmadikat pedig négyen. A KISZ egyetemi bi­zottságának különdíját az V. évfolyamos Nyizsnyánszki Ti­bor kapta, valamint az a má­sodikosokból álló csapat, ame­lyet Máté Csaba, Török Ta­más és Molnár Lajos alkotott. B. F.

Next