Mezőgazdasági Mérnök, 1986 (27. évfolyam, 1-11. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Választásokra, kongresszusra készülődik a KISZ (Folytatás az 1. oldalról.) 2. Útmutató a KISZ-alapszervezetek és -bizottságok kongresszusi f elkészüléséhez (A KISZ KB kiadványa.) 3. „Választhatsz?” (Az egyetemi KISZ-bizottság tájékoztatója a hallgatóknak. Kollégiumi szobánként már kiadtuk.) 4. „Mendemonda helyett szedjen INFORMÁCIÓT!”. (Az egyetemi dolgozói KISZ-vezetőség tájékoztatója január közepén eljutott az érdekeltekhez.) Ami még várható: 1. A KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa (EFT) „réteglevele”, amely a felsőoktatásban folyó KISZ-munka megújításának tervét tartalmazza. 2. A KISZ-vb kiadványai, amelyek segítséget fognak nyújtani az alapszervezeti és küldöttgyűlések lebonyolításának konkrét formai és tartalmi követelményeiről. Ezek legkésőbb február elejére elkészülnek. Ajánljuk még: A KISZ-bizottság tavaly novemberi és 1986. januári tájékoztatójának forgatását („Le vagy fel?”, illetve „Hírmondó” címmel jelentek meg), amelyek minden alapszervezeti vezetőségi tagnál megtalálhatók, és cikkeket tartalmaznak a felsőoktatásban folyó KISZ- élet megújításával kapcsolatosan, így többek között rövidítve közlik az EFT elképzeléseit is. Az említett dokumentumok mindegyike megtalálható a KISZ-bizottságon, a KISZ-bizottság faliújságján, valamint az alapszervezeti vezetőségeknél is. 1986-tól kezdődően kemény fedelű tankönyvet fog kapni mindenki, aki a szervezet tagja marad, így már most ajánlatos félretenni egy fényképet erre a célra. A tagkönyv valószínűleg nemcsak a külsőségek komolyabbá tételére fog szolgálni, hanem bizonyos kedvezményekre is feljogosítja majd tulajdonosát (például belépés ifjúsági házba, klubba, utazási kedvezmények stb.) Végül az alapszervezeti és küldöttgyűlések menetrendje: Értékelő, vezetőségválasztó taggyűlések: Február 19.: mg. I., II., III., IV., V évfolyam; gm. I. II. évfolyam; dolgozók (mg. és gm. kar, technikai alapszervezet). Február 26.: gm III., IV., V. évfolyam. Küldöttgyűlések: Március 5.: gazdász kar. Március 12.: gépész kar. Március 19.: egyetemi dolgozói küldöttgyűlés. Március 26.: egyetemi küldöttgyűlés. Mindenkinek eredményes felkészülést kíván: az Egyetemi KISZ-bizottság Dolgozói KISZ-esek Gondfelhők közt dereng az ég A KISZ kongresszusára való felkészülés jegyében a dolgozói KISZ-szervezet képviselőivel beszélgettünk: miben sikerült az elmúlt időszakban eredményeket elérni, s mik a jövőre vonatkozó elképzelések. Nem csekély eredmény a dolgozó fiatalok nyelvtanulási lehetőségeinek kitágítása — kezdte Kosaras Ferenc, a dolgozók megbízott titkára. — Mintismeretes, megvalósult a gödöllői helyszínű félintenzív angol nyelvoktatás. Lett volna mód intenzív nyelvtanfolyamon való részvételre is, ez azonban a kellő előképzettségű jelentkezők hiánya miatt nem valósult meg. örömteli, hogy az a fiatal, aki egy nyelvből vizsgát tesz, ha ez középfokú, 300, ha felsőfokú, akkor 600 forint fizetésemelést kap, ami korábban nem volt. Ugyancsak ígéretünk van arra is, hogy ha valaki sikeres nyelvvizsgát tesz, akkor az egyetem visszatéríti neki a tanfolyam költségét. Szintén a dolgozói KISZ-szervezet javaslatára kezdődött meg a számítástechnikai tanfolyam, amelyen mintegy hatvanan vettek s vesznek részt ma is. Ez azonban további feladatot is jelent, mivel azok a résztvevők, akiknek napi munkájuk során módjuk nyílik számítógéppel dolgozni, behozhatatlan előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik ezt csak a tanfolyamon tehetik. Számukra azt tervezzük, hogy valamiféle kört vagy klubot szervezünk, ne menjen veszendőbe a megszerzett tudás. Ez különösen fontosnak tűnik a gazdasági főigazgatóságon dolgozók számára, mert előbb-utóbb ott is elterjednek a számítástechnikai eszközök, s feltétlenül szükség lesz az azokat kezelő, értő szakemberekre. Hogyan végezte a szervezet a hagyományos értelemben vett mozgalmi munkát? — Arra törekedtünk, hogy ha gyűlést tartunk, akkor valóban mindenkit érintő témákról tárgyaljunk, s emiatt a nagypolitika kérdéseinek megvitatására legtöbbször a Külügyminisztérium valamelyik munkatársát hívtuk meg. A szervezeti élet rendszeressége fontos dolog, de csak akkor hívtunk össze taggyűlést, ha azt tartalommal is meg tudtuk tölteni. Ami a korábbi közös rendezvényeinket illeti, évente két-két alkalommal rendeztünk turisztikai, illetve szakmai kirándulásokat. — Mi a véleményetek a KISZ-szel párhuzamos feladatokat ellátó ifjúsági szervezetek létrehozásáról? — Ha ez például azt jelentené, hogy a fiatalok érdekképviseletét ellátó szervezet jönne létre, akkor üdvözlöm az ötletet, mert ezáltal több időnk lenne a politikai munkára. De meg kell jegyeznem, a KISZ már minden lehetséges fórumon képviselteti magát. Más kérdés persze, hogy milyen hatékonysággal? — A szervezetet bérből, fizetésből élő fiatalok alkotják. Milyen speciális feladatot jelent ez? — Magas az egy-két év alatt kilépő fiatalok száma, akik eredetileg oktatóként vagy kutatóként szerették volna tudásukat kamatoztatni — vette át a szót dr. Pokol Balázs, a gazdász kari alapszervezet titkára. — Mintegy húszra tehető azoknak a száma, akik anyagi helyzetük javulásának kilátástalansága miatt hagynak fel tudományos elképzeléseikkel, s vágnak bele más munkába. Véleményem szerrint ottani átlagjövedelmük havonta 2000-3000 forinttal haladja meg azokét, akik itt maradnak az egyetemen. Ez az elöregedési folyamat már akkor is megfigyelhető, ha azt vizsgáljuk, van-e elég olyan fiatal, aki az ifjúsági szervezetben a helyünkre állhatna. — Miért ilyen alacsony a fiatalok jövedelme? — Nem tudom, de tény: akad olyan tanszék, ahol minden dolgozóra jut évente 40 ezer forintnyi EK-jutalom, s van olyan is, ahol egy fillér nincs. Egy tanszékvezető sokat tehet munkatársai anyagi jólétéért. De akárhogyan is van egy-egy tanszéken, az egyetemi dolgozók jobb anyagi megbecsülése olyan súlyos kérdés, ami — megítélésünk szerint — hovatovább már az egyetemek alapfeladatának ellátását veszélyezteti. Ha az oktató-kutató legtöbbször csak a KK-munkák felé tekinget, az belátható időn belül értékvesztéshez vezet, s azt az oktatás sínyli meg. — Mi az, amit nem sikerült megvalósítani? — Az oktatási törvény tárgyalásakor megtettük észrevételeinket, de azokból szinte semmit sem láttunk megvalósulni. Úgy mondhatnám, a végleges szöveg nem a fuvallatát, de még a leheletét sem tükrözi az általunk javasolt gondolatoknak. A másik: türelmetlenül vártuk a KISZ-lakásépítő szövetkezetek létrejöttét, működési feltételeinek megállapítását, de eddig még abból sem lett semmi., Talap, majd a.a progresszus "után ... — Említetted, hogy nagy gond az anyagiak szűkössége, mind intézményi mind személyi vonatkozásban. Tud-e valamit tenni a KISZ- szervezet azért, hogy a helyzet megváltozzon? — Változtatni nem tudunk, de szeretnénk elérni, hogy minden dolog, ami valamilyen módon segíti fiataljaink anyagi-tudományos gyarapodását, időben eljusson az érdekeltekhez. Az utóbbi időben jobban figyeljük a kiírt pályázatokat, versenyeket, hogy ha van olyan, amelyik valakinek testre szabott, akkor módja legyen indulni. Azt is tervezzük, hogy a nemrégiben létrehozott MTA Soros György alapítvány nyújtotta pályázati lehetőségek kihasználásában is támogatjuk a fiatalokat. Továbbra is elsőszámú feladata a vezetőségeknek a munkához szükséges légkör és feltételek lehetőség szerinti biztosítása. Vannak gondok, de, mint látható, eredmények is. Ez utóbbiakra alapozva kell a továbblépés járható útját megtalálni a most kezdődő időszakban. Bokodi Ferenc .■'.■Г.' . Ф'-'. ' V S íy \ * i -j* fa л ‡ ' '*■ . Ď V * УЛ& Kosaras Ferenc, a dolgozói KISZ-vezetőség titkára (jobbról) és dr. Pokol Balázs, a mezőgazdaságtudományi kari alapszervezet titkára eszmecsere közben A SZERZŐ FELVÉTELE Új utak felé avagy népszerű-e ma KISZ-vezetőnek lenni ? Nem különösebben! — a címben feltett kérdésre csak ez a válasz adható. És ez nemcsak az én személyes véleményem. A napokban több olyan fórumon ott lehettem, ahol a résztvevők szinte kivétel nélkül hasonlóan vélekedtek. Milyen is hát a helyzet, és főképp: hogyan oldhatók meg a felhalmozódott problémák? Írásomban erre próbálok választ találni. Ha érdekel, tarts velem! ★ Van, aki egyszerűen csak válságot mond, más a huszonnegyedik óráról beszél, a többség (talán nem is a többség!) pedig egyszerűen nem válaszol, elfordul, és saját nehézségei között legfeljebb egy „na és?” vállrándítással intézi el a dolgot. Valami tehát nincs rendben. Abban az emberben volna a hiba, akit a társadalom egyetemistának hív, vagy a sajátos hallgatói életmód szüli a kérdéseket? Tény, hogy az egyetemi diák egy fura konfliktushelyzetben él. Formálisan felnőtt, azonban nem képes igazán azzá lenni. Nagyon sok esetben hiányoznak a minták, az igazi tanáregyéniségek. Kialakult egy bizonyos minimumszemlélet, amely a teljesítmény viszszatartására ösztönöz. És ez nemcsak a diákokat jellemzi. A tanár sem nagyon érdekelt abban, hogy jobban oktasson. A két fél pedig hamar „megállapodik”: ha nem kéred számon tőlem, én sem kérem számon tőled. A tananyag elsajátításának ellenőrzésére marad a vizsga, amely nemigen kedvez a munkatársi viszonyok kialakulásának. A holnap pedig nem hat ösztönzőleg, a társadalom alig honorálja a pluszteljesítményt. Tézis—antitézis—szintézis. A gyakorlat furcsaságokat teremt. Az alany hozzákezd a világ megváltásához — a környezet röhög rajta —, hősünk bosszankodik egy darabig, majd rájön, hogy a többieknek van igazuk. A kép bizony nem rózsaszínű, de vigasztalásunkra legyen mondva, sohasem volt igazán az. Legfeljebb azzá tettük. ★ Az ifjúság pedig mindig többet akart, létrehozta saját mozgalmát, célt tűzött ki maga elé, és végre is hajtotta, így jött létre 1957- ben a KISZ, egy adott történelmi kor logikájának termékeként. Feladatát jól látta el. Biztosította a politikai képzést, utánpótlást nevelt Az ifjúsági mozgalom egyenlő lett a KISZ-szel, a KISZ egyenlő lett az ifjúsági mozgalommal. Ma pedig az egyetemi, főiskolai hallgatók 65 százaléka veszi meg a tagkönyvet. Az átlag persze nem sokat mond. A jogi karokon 20 százalék körüli az érték, nálunk 80 százalék körül van. A taglétszámmal együtt a szervezeti fegyelem is csökkent. Taggyűlést kéthavonta kell tartani — de hogy mire való, azt nem tudtuk igazán felismerni. A termek pedig már 1965-ben kezdtek kiürülni, csak akkor nem akartuk felismerni a problémákat. A „milyenek is legyünk akkor?” kérdésre a ’74-es áprilisi határozat adta meg a választ. Növelni kell a KISZ politikai jellegét, beszélgessünk politikáról, vitatkozzunk, legyünk aktívak. Erősíteni kell a nevelő funkciót , ami a „mit nem szabad” lista tudatosítását jelentette. Létrejöttek bizonyos bürokratikus elemek (például az egyéni feladatvállalási lapok rendszere), amelyek a későbbiekben nem hatottak egyértelműen kedvezően. Ismét áprilist írtunk, de most már 1982-t. A minket érintő réteghatározat a KISZ továbbfejlesztését tűzi ki célul. Újítani kellett, s mi felvállaltuk az oktatás korszerűsítését. És itt tartunk most. A KISZ egyszerre jelenti a kommunista ifjúsági pártot, az ifjúsági szakszervezetet, ifjúsági népfrontot, a hatóságot. És ki milyen egyes, úgy tudja megülni a négy lovat. Sajnos, a legtöbb KISZ-szervezet ezen a téren eléggé ügyetlen. Felmerül tehát az újabb probléma. Melyiket a négy funkció közül? Legyen a jelenlegi inkább „népfrontos” KISZ? Ahhoz azonban a mai szervezettség már kevés, és egy ilyen jellegű szervezet milyen alapon lenne nevében kommunista. Felmerülhet az is, hogy hagyjunk el mindent, ami régi, és csináljunk valami egészen újat. Egy rétegszervezetet, mondjuk. Ez, mint minden új, biztosan serkentőleg hatna, hosszú távon azonban semmi eredményt nem hozhat, hiszen ugyanazon az alapon nőne fel és élne tovább. A legjobb megoldásnak mindenféleképpen a KISZ megújítása látszik. Ennek az elképzelésnek az alapja az, hogy a jelenlegi monopol helyzetéből hegemón pozíciót kell, hogy felvegyen. Azaz olyan egyéb hallgatói szervezetek szükségesek, amelyek az egész hallgatóság valódi érdekképviseletét ellátják. Ahhoz, hogy az állami vezetés elfogadja ezeket a delegált képviselőket, az intézményrendszernek is változnia kell. További problémát jelent az, hogy milyen határai vannak egy szervezet létrehozásának. Sőt! Mi van akkor, ha egy szervezet határozottan szembe kerül a KISZ állásfoglalásával? Egy-egy szervezet működésének határvonalait gyakorlatilag a népfrontpolitika jelenti Azaz egyetért hazánk nemzetközi kapcsolataival, elfogadja Magyarország társadalmi rendjét és a párt vezető szerepét. Annak, hogy — mondjuk ki nyíltan —, egy ellenzéki szerveződés jöjjön létre, megvan a kockázata. Ám, az ilyen politikai nézeteknek akkor már most is meg kell lenniük, és így csak egy valódibb képet kapunk a látszat helyett. A KISZ tehát semmiről sem mond le, csak az „egyedül én” nézetet veti el. Ezzel kockázatot vállal, hiszen lehet, hogy a saját végzését írja alá. De kockáztat az ifjúság egésze is. Mert mi van akkor, ha ezek az új formációk nem képesek megoldani a rájuk háruló feladatokat, és a „két szék között a föld, re ...” helyzet áll elő. A válasz ezekre a kérdésekre: a rövid távú kockázatokat vállalni kell, megelőzve ezzel a nagyobb bajt. Az elgondolások nyilvánvalóan a teljes felsőoktatási KISZ helyzetének átlátásával születtek. Ami jó módszer, mondjuk a Közgazdaságtudományi Egyetemen, nem biztos, hogy fix recept Gödöllőn. A legfontosabbnak tehát az újabb rendszer rugalmasságát tartom. Nem hiszem, hogy egyetemünkön a KISZ gátja lett volna akármilyen ésszerű hallgatói elképzelésnek. A FEB, a kollégium és még sorolhatnám a szervezeteket, eddig is működtek, kapcsolatuk a KISZ-szel sohasem volt merev uralkodói alattvaló viszony. A problémák azonban nálunk is élnek, és az új elképzelések önmagukban nem képesek megoldást szolgáltatni. Ahhoz már mi is szükségesek vagyunk. Te is, ő is. Akik lehet, hogy már holnap felálltak érvelni, vitázni, és küzdeni valami jobbért. Ennek pedig én, mint KISZ-tag, csak örülni tudok. Mindenesetre érdeklődéssel várom május 22-ét, a KISZ XI. kongreszszusát. S ha te is így vagy ezzel, akkor néhány nagyon jelentős lépést már meg is tettünk. Szabó István, a KISZ-bizottság tanulmányi felelőse . Programbörze a gépészkaron „Nem szép dolog, hogy az oktatásban dolgozó kollégák nem ismerik egymás számítógépre kidolgozott programjait. Nosza, gyorsan pótoljuk a hiányt.” Lehetett volna ez is a mottója annak a személyi számítógépre készült oktatóprogramokat szemléltető bemutatónak, amelyet november végén rendeztek a IV. és V. előadó előtti folyosón. A 33 beérkezett pályaművet öt különböző csoportba sorolta a dr. Janik József egyetemi tanár, rektorhelyettes vezetésével összeült zsűri. Szerepeltek a börzén feladatmegoldó programok, az oktatásban rendkívül sikeres szemléltetőprogramok, s a készségek kialakítását nagyban elősegítő gyakoroltató szoftverek is. Nagyrészt a mechanika tanszék oktatói készítették a feladatjavító és értékelő programcsomagot, s akadt olyan megoldás is, amely a tanulmányi eredmények nyilvántartását szándékozott segíteni. A kedvező időpontban — szerdán délután — megtartott nyilvános bemutatkozáson igen sokan érdeklődtek a 16 oktató és 7 hallgató által készített számítógépes megoldások iránt. A zsűri döntése: az első helyezést két alkotókollektíva érdemelte ki. Az egyik a mechanika tanszék dr. Csorba László, dr. Csizmadia Béla, dr. Gelencsér Endre, dr. Kasza Ferenc és dr. Müller Zoltán alkotta csapata. Különösen a zárthelyik, vizsgák előtti felkészüléshez kívánták hozzásegíteni hallgatóikat, amikor olyan programokat írtak, amelyek például kivárják a hallgató numerikus tévedését és helyes útra irányítják. Ezek a programok esetenként többet segítenek a felkészülésben, mint a példatárak, vagy mint maga a tanár. Szintén első helyezést ért el a mezőgazdasági gépek üzemeltetése tanszék teamje — az Agrinfo kollektíva —, amelynek tagjai: dr. Faust Dezső, Galántai Viktor, dr. Nagy Béla és Szabó József. Második helyezést hatan szereztek, harmadikat pedig négyen. A KISZ egyetemi bizottságának különdíját az V. évfolyamos Nyizsnyánszki Tibor kapta, valamint az a másodikosokból álló csapat, amelyet Máté Csaba, Török Tamás és Molnár Lajos alkotott. B. F.