Mezőgazdasági Mérnök, 1987 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
XXVII. ÉVFOLYAM 9 AZ AGRAR FEB MELLÉKLETE 1987. JANUÁR Mezőgazdasági A GÖDÖLLŐI AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM LAPJA FEB-hitvallás: Tudásban gazdagítani a fizikai dolgozók gyermekeit! Oktatási rendszerünkben az egyetemekre, főiskolákra csak a sikeres felvételi vizsgákon keresztül vezethet az út. A felvételi vizsga sikere vagy kudarca hosszú időre meghatározza a továbbtanulni szándékozó fiatal életét. Ezért nem lehet csodálkozni azon, hogy aki komolyan veszi továbbtanulási szándékát, az mindent elkövet azért, hogy felvételi vizsgája eredményes legyen. A középfokú képzésben szerzett tudás azonban gyakran kevésnek bizonyul a sikeres felvételhez. Ilyen körülmények között természetes, hogy számos, tananyagában, oktatási formájában, időtartamában stb. eltérő felkészítő tanfolyam működik, több-kevesebb eredményességgel szerte az országban. Ezeknek a szervezett előkészítőknek egy része mindenki számára hozzáférhető, önköltséges tanfolyam, a másik formája pedig a fizikai dolgozó szülők tehetséges gyermekeinek felkészülését szolgálja. Ez utóbbi, immár országos méretűvé duzzadt mozgalom központi irányításáról döntött 1975-ben a KISZ Központi Bizottsága, az Állami Ifjúsági Bizottság, az Oktatásügyi (ma Művelődési) Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amikor létrehozta a felvételeket előkészítő bizottságokat (FEB). A FEB kilenc ágazati és több mint nyolcvan kari szervezet aktívahálózata segítségével végzi a fizikai dolgozók középiskolás gyermekeinek összehangolt felkészítését a különféle felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáira. Indokolja ezt a megkülönböztetett gondoskodást többek között az is, hogy míg hazánk lakosságának mintegy háromnegyede a fizikai dolgozó kategóriába sorolható, addig egyes egyetemeken és főiskolákon gyermekeik aránya még az egyharmadot sem éri el, de még az agrár-felsőoktatási intézményekben is — ahol a helyzet a legjobb — 50 százalék alatt marad. Tapasztalataink szerint a fizikai származású középiskolások jelentős része még ma is olyan társadalmi, lakóhelyi, családi körülmények között él, ahol nem kap kellő információt és főleg inspirációt a továbbtanulásra, az értelmiségi pálya választására. Így vagy el sem jut a továbbtanulás gondolatáig, vagy pedig — kellő tájékozottság híján — a felvételi vizsgán kerül hátrányos helyzetbe a hasonló képességű, de kedvezőbb körülmények között tervszerűen felkészített nem fizikai származású jelöltekkel szemben, ami mindenképpen méltánytalan A FEB tehát nem indokolatlan előnyöket biztosít a fizikai származásúaknak, hanem a tananyag célirányos feldolgozásán túl információkat nyújt, melyek magabiztosabb fellépési lehetőséget kínálnak a felvételi vizsgákon. Eredmény azonban csak a lelkiismeretes középiskolai és FEB-munka együttes hatásaként várható. A felkészítésnek ez a formája tehát elsősorban azt szolgálja, hogy valamennyi fiatal azonos esélylyel induljon a felvételi vizsgákra. E cél megvalósításában már eddig is jelentős eredmények■ről lehet számot adni. A FEB- esek aránya a felvettek közt mindig nagyobb, mint a jelentkezők közt. Ezt példázzák az elmúlt tíz év statisztikai adatai is. Az agrárpályán jelentkezőknek átlagosan 41,5 százaléka tett sikeres felvételi vizsgát. A nem fizikai származásúak, illetve a FEB segítségét igénybe nem vevő középiskolások közül csak 33,5 százalék nyert felvételt, ugyanakkor a FEB-en tartalmas munkát végző diákok közül 63,9 százalék került be valamelyik agrár-felsőoktatási intézménybe. A képlet tehát egyszerű: Döntsd el, milyen pályán dolgoznál szívesen! Jelentkezz a FEB-be! Tanulj szorgalmasan! Megnövekszik az esélyed a sikeres felvételire! Dr. Веке János, az agrár FEB titkára Önkéntes vállalás a felvételi sikeréért A felvételi előkészítő bizottsági FEB-munka központilag előírt. Jelentős oktatáspolitikai tevékenység. Az egyetemeken, főiskolákon tapasztalható — a társadalom foglalkozásbeli megoszlását nem tükröző — kedvezőtlen származásbeli hallgatói összetétel hívta létre azt a mozgalmat, és a jelenlegi helyzet továbbra is indokolja működését. A FEB felkészítő tevékenysége a fizikai származású középiskolások önkéntes feladatvállalásán alapszik, így az előkészítésbe történő bevonáshoz, vagy az elkezdett munka folytatásához a FEB- nek semmilyen kényszerítő eszköze nincs. Annak az oktatáspolitikai célnak az eléréséhez tehát, amely szerint a felsőoktatásban részt vevő hallgatók származásbeli összetétele közelítse meg a társadalom foglalkozás szerinti összetételét, szisztematikus beiskolázási és pályaorientációs munkára van szükség. A korrekt FEB-tevékenységnek csak az lehet a célja, hogy a felkészítésben részt vevő középiskolásoknak olyan tudástöbbletet biztosítson, amelynek birtokában a fizikai származásúak a szellemi foglalkozású szülők gyermekeivel azonos eséllyel vehetnek részt a felvételi vizsgákon. Ezt azonban csak úgy érheti el, ha a középiskolásokkal és az ország közvéleményével megismerteti tevékenységét és elfogadtatja módszereit. Az agrár FEB beiskolázási tevékenysége két területreosztható: a központi apparátus által végzett beiskolázásra és a kari szervezőbizottságok önálló propagandamunkájára, melyet a központi apparátus koordinál. Mindenekelőtt megfelelő számban a kari FEB-szervezetek rendelkezésére bocsátották FEB-tájékoztatónk felfrissített példányait. A kiadvány tájékoztatást ad a FEB felépítéséről, oktatási formáiról, tananyagáról, a FEB-bejelentkezés módjáról és az ott dolgozó diákok munkájának értékeléséről. Már hagyományosnak tekintheti a FEB beiskolázási újságja, a Mezőgazdasági Mérnök különszáma. Ezt a lapot az agrárpálya iránt érdeklődő mintegy 450 középiskola kapja meg. A hagyományosan megrendezett bemutatkozó táborok is a beiskolázási, illetve pályaorientációs munkát szolgálják. A korábban forgatott, Agrárpályán diplomával című ismeretterjesztő filmnek elkészült a videóváltozata, orosz, angol, német és francia nyelven is. Hagyományteremtőnek bizonyult az agrár FEB azon kezdeményezése, hogy minden évben hívjuk össze a középiskolás FEB-felelős tanárok konzultatív találkozóját. Ennek a rendezvénynek az idén a Pécsi Pedagógiai Főiskola ad otthont, ahol az agrár FEB is képviselteti magát. Ennek a kezdeményezésnek köszönhető, hogy egyes karok és középiskolák között folyamatos kapcsolattartás, illetve személyes kontaktus alakult ki. Egyre több karon válik gyakorlattá, hogy a beiskolázási tevékenységet az intézmény dolgozóinak munkaköri kötelességévé teszik. Ez az intézkedés és a folyamatos szemmel tartás néhány helyen — sajnálatos módon — még várat magára. A FEB munkatársai rendszeresen vállalnak közreműködést érettségi és technikusminősítő bizottságok munkájában, ahol a FEB-ról is folytatnak konzultatív beszélgetéseket a középiskolák oktatóival, tanulóival. 1986-ban is megrendeztük a FEB-munkát ismertető és népszerűsítő központi diáktábort. Az agrár FEB vezető aktivistái is bekapcsolódtak a tábor munkájába, előadásokat és konzultációkat tartottak. ■ Az ismertetett beiskolázási formákon túl folyamatosan kérjük a kari szervezőbizottságokat, hogy használják ki a beiskolázási munkában, a helyi adottságokban rejlő lehetőségeket is. Az agrár FEB vezetőinek értekezletén Az agrár FEB vezetői rendszeresen tanácskoznak a mozgalom helyzetéről és feladatairól, s kutatják annak módozatait is, itiként lehetne már kisgyermek korban vonzóvá tenni az agrárpályát BÁNKUTI PÉTER ÉS TÖRÖK TÜNDE FELVÉTELE A A szakmunkások egyetemi előkészítő tanfolyama (SZÉT) 1972-től, ezen belül az agrár SZÉT 1973-tól működik. Ezt a politikai, társadalmi szempontból egyaránt fontos szakmunkás-oktatási formát a Minisztertanács annak érdekében hozta létre, hogy biztosítsa a példamutató magatartást tanúsító szakmunkás-képesítésű fizikai dolgozók egyetemi előkészítésben való részvételét, és sikeres felvételi vizsga alapján felsőfokú intézmények nappali, esti és levelező tagozatán történő továbbtanulását. E célkitűzést valósítja meg mezőgazdasági vonalon az agrár SZÉT, amikor évről évre, meghirdeti, megszervezi tanfolyamait, és felkészíti a vállalati (munkahelyi) ajánlással ide felvett fiatal szakmunkásokat arra, hogy a választott agrár-felsőoktatási intézményben a középiskolák nappali tagozatán végzettekkel egyenlő színvonalon tegyenek felvételi vizsgát, és szerezhessenek egyetemi vagy főiskolai diplomát. A szakmunkások számára szervezett előkészítő tanfolyam egy éves (10 hónapos), szeptembertől júniusig tart. A 10 hónapon belül a tanfolyam hallgatói 28 hetes, bentlakásos oktatásban vesznek részt, ahol azokból a szaktárgyakból kapnak alapos, a felvételi vizsgák követelményeire épülő oktatást, amelyek a választott egyetemen, vagy főiskolán felvételi tantárgyak (matematika, fizika, biológia, kémia). A tanfolyamra való jelentkezésnek néhány alapvető feltétele van. Szükséges a vállalat ajánlása, s nyilatkozata, hogy vállalja a szakmunkás tanfolyami, egyetemi, főiskolai tanulásával kapcsolatos fedeletekben biztosított kedvezményeket, juttatásokat. A jelentkezőnek rendelkeznie kell szakmunkás (szakközépiskolai érettségi) bizonyítvánnyal fizikai munkakörben kell dolgoznia, és a jelentkezés évében maximum a 30. életévét töltheti be. Férfiaknál feltétel még a sorkatonai szolgálat letöltése, illetve az arra való alkalmatlanság igazolása. A tanfolyam vezetősége minden érdeklődő részére részletes felvételi tájékoztatót és jelentkezési lapot küld. Ez utóbbit — ha a feltételek megvannak — április 15-ig kell a tanfolyam címére, a végzettséget igazoló okiratokat csatolva , visszaküldeni. Ennek alapján dönt a tanfolyam vezetősége arról, hogy a jelentkező a kívánt feltételeknek megfelel-e, s a tanfolyam felvételi vizsgájára behívható-e. A tanfolyamra történő felvétel olyan felvételi vizsgához van kötve, amely elsősorban a jelentkező rátermettségét, agrárpályára való alkalmasságát, valamint azt hivatott eldönteni, hogy a tanfolyam, illetve az agrár-felsőoktatás tanulmányi terhelésének eleget tud-e tenni. Az elmúlt 13 évben több mint 450 szakmunkást vettünk fel az agrár SZET- re. Közülük 1985-ig 132-en szereztek diplomát, 69-en agrárműszaki, 63-an agrároklevelet. A végzettek közül 32-nek van egyetemi, 100-nak főiskolai (üzemmérnöki) oklevele. Tanulmányaik befejezése után mindnyájan az őket SZET- re küldő vállalatnál kaptak tudásuknak és végzettségüknek megfelelő munkakört, s ma már többen vezető, irányító beosztásban dolgoznak. Tapasztalataink szerint a volt SZET-es hallgatóink a diploma megszerzése után hamarabb válnak „érett” szakemberré, mint társaik, hiszen mögöttük a szakmában eltöltött több gyakorlati év, termelőmunka és tapasztalat van. Ugyancsak tény, hogy az agrárfelsőoktatásban tanuló SZET-esek, előző ismereteik birtokában, könnyebben boldogulnak a szakmai tárgyakkal, mint a többi hallgató. Természetes dolog, hogy mind a tanfolyam elvégzése, mind a diploma megszerzése több (4-6) évi komoly, áldozatokat is vállaló munkát kíván, nemcsak a szakmunkás, de a család és a munkahely részéről is. A lemondás, áldozatvállalás mögött azonban ott van annak az alkotómunkának az öröme, amelyet a diploma birtokában magas szinten, a magyar mezőgazdaság fejlesztéséért végez valaki gépészmérnökként, vagy agrármérnökként, gyakorló szakemberként, vagy kutatóként. Agrár-felsőoktatási intézményeink többségében évről évre többszörös a túljelentkezés, növekednek a felvételhez szükséges követelmények. SZET-es szakmunkásaink közül az utóbbi három évben a felsőoktatásba jelentkezettek 70-85 százalékát vették fel. Ez a bekerülési arány két érdekes tapasztalatot tükröz. Az egyik: szakmunkásaink, komolyan véve a tanfolyamon vállalt kötelezettségüket, jól felkészülnek a felvételi vizsgákra. A másik: a tanfolyamon olyan színvonalú az oktatás, hogy lehetővé teszi az alapos felkészülést. Ezek előrebocsátásával hívunk és várunk tanfolyamunkra minden tanulni vágyó, az agrárdiploma megszerzéséhez kedvet és tehetséget érző szakmunkást. Dr. Fekete László, az agrár SZÉT igazgatója -esekről A jelentkezés mikéntjéről A FEB minden év februárjában — a megyei tanácsok közreműködésével — valamennyi középiskolájába FEB jelentkezési lapokat juttat el. A kitöltött lapok — ugyancsak a megyei tanácsokon keresztül — a Budapesti Műszaki Egyetemre kerülnek, ahol azokat szakmacsoportokra bontják, és az illetékes ágazati FEB-ekhez, így az agrár FEB-hez is eljuttatják. Itt további osztályozásra kerül sor, a jelentkezési lapokat intézményi, illetve kari bontásban az érdekelt szervezőbizottságokhoz továbbítják. Végül a kari szervezőbizottságok a jelentkezési lapok adatai alapján felveszik a kapcsolatot a középiskolás diákokkal. A jelentkezés mechanizmusa és a lapok nagy száma tévedési lehetőségeket is magában hordoz. Ezt elsősorban a középiskolás diák csökkentheti azzal, hogy a jelentkezési lapot a mellékelt útmutató gondos áttanulmányozása után, megfelelő alapossággal tölti ki. Különösen fontos rovatok a következők: — a szülők (gondviselők) iskolai végzettsége, beosztása, munkaköre, részletesen feltüntetve; — a választott intézmény, kar (esetleg szak) pontos megjelölése; — amennyiben a középiskolás a továbbtanulást illetően még nem döntött, úgy feltétlenül jelölje meg (részletesen), melyik az a pálya, amely leginkább érdekli; — végül fontos, hogy az osztályfőnök és a KISZ felelősséggel véleményezze és aláírja a kitöltött lapokat. Amennyiben — bármilyen oknál fogva — a középiskolában nem sikerül jelentkezési laphoz jutni, úgy a tanév bármelyik időszakában lehetőség van arra, hogy a jogosult középiskolás diák levélben jelentkezzék a FEB-tanfolyamra ilyen esetben az agrár-felsőoktatási intézmények felvételi előkészítő bizottsága címére (Gödöllő, Páter Károly u. 1. 2103) küldött levélnek a fentebb felsorolt információkat is tartalmaznia kell. Mivel az esélyegyenlőség megteremtése igen jelentős társadalompolitikai cél a FEB által szervezett felkészítés — ellentétben más előkészítő tanfolyamokkal — térítésmentes.