Gödöllői Universitas, 1997 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1997-01-01 / 1. szám
-------------------------------AZ EGYETEM----------------------- Interjú Dr. Székely Csaba rektorral Elvont millióink pályázatokból pótolhatók (folytatás az 1. oldalról) - Milyen lehetőségeket és feladatokat nyújtott megbízásának első fél éve? - Számomra elsősorban tájékozódási lehetőséget jelentett, hiszen annak ellenére, hogy korábban dékán voltam, nem nyílt módom betekinteni az egyetem teljes szervezetének a működésébe. Ez rendkívül időigényes feladat, hiszen nem csak szervezetileg bonyolult az egyetem, hanem távoli egységei is vannak, melyeket többször sikerült meglátogatnom. Az élet azonban nem adott kényelmes lehetőséget arra, hogy csak tájékozódással töltsem el az időmet, hiszen olyan lépéseket kellett tennem időközben, melyek részben kedvező, de inkább kedvezőtlen külső körülmények hatására váltak szükségszerűvé. Nagyon jelentős feladat volt az OMEK-kal kapcsolatos szervezési teendők bonyolítása, melyekben elsősorban dr. Kocsis Károlyra támaszkodhattam. A következő az új oktatási év elindítása volt, amely ugyan elsősorban a karok feladata, de olyan fontos események kapcsolódtak ehhez, melyek elkerülhetetlenné tették az intenzív együttműködést. Gondolok elsősorban a normatív finanszírozási rendszer megjelenésére, amely teljesen új alapra helyezte az oktatás és a karok pénzellátását. Ebből nagyon sok konfliktushelyzet keletkezett, amit meg kellett oldani. A másik jelentős és drasztikus változás az volt, amikor köztudottá vált az új egyetemfinanszírozási rendszer illetve megismertük az idei évre vonatkozó költségvetési tervadatokat. Egyetemünket súlyos elvonások érik, másrészről új lehetőségek nyílnak meg: a kormányzat jelentős összegeket szán a felsőoktatás fejlesztésére egy pályázati rendszeren át. Ha valamennyi lehetőségünket kihasználjuk, számottevőn bővülnek forrásainak A probléma csak az, hogy ezekhez az összegekhez lényeges többletmunkával lehet hozzájutni. - Ön miért támogatta a diákcentrum létrehívását? - A diákcentrum léte és működésének színvonala az egyetem minősítésének feltételévé válik hazai és nemzetközi kapcsolatainkban és ennek komoly gazdasági előnyei lehetnek. Gyakorlatilag az egyetemi hallgatókkal kapcsolatos GÖDÖLLŐI UNIVERSITAS ф marketingtevékenységet végzi. Elősegíti, hogy megfelelő számú hallgatónk legyen, amelynek az a feltétele, hogy piacképes diplomásokat bocsássunk ki. Ezért munkatársai nem csak a felveendő hallgatók körében, hanem a munkaerőpiacon is tájékozódnak. Végig kell kísérniük a hallgatókat az oktatási folyamaton, tudniuk kell, hogy milyen nehézségekkel néznek szembe a gyakorlatban. Segítenek a szakirányválasztásban, karriertanácsokat adnak. Értékelik a végzősök helyzetét, ápolják a kapcsolatokat az öregdiákokkal, akiket igyekeznek egyetemünk támogatóivá tenni. - A doktoranduszok a közelmúltban beszélgetésre hívták a Tessedik Kollégiumba. Milyen benyomásokat szerzett ezen a találkozáson? - Nagy örömömre szolgált, hogy olyan doktoranduszokat ismertem meg, akik komoly szakmai érdeklődéssel, reálisan ítélik meg a helyzetüket és őszintén szeretnék, ha nem csak az ő sorsuk fordulna jobbra, hanem az egyetemen is megoldódnának a tudományos utánpótlás problémái is a tudományos doktorképzésen keresztül. Fejlesztési stratégiánkban a tudományos képzés különösképpen a mezőgazdaság-tudományi területen fontos, ahol más szintű képzésekben bizonyos visszavonulással kell számolnunk. - Bizonyára Önt is meglepte, hogy ezek a tudományos fokozat megszerzésére törekvő fiatalok nem tudnak telefonálni a kollégiumból. Milyen megoldás található erre az áldatlan helyzetre? - Kiss József dékánhelyettes másnap reggel felvette a kapcsolatot az oktatástechnológiával, illetve az egyetem műszaki osztályával. Rövid távon azt látom megoldhatónak, hogy mobil telefont juttatunk ki, de elkerülhetetlen lesz egy kártyás telefon felszerelése, mert más módon nem oldható meg a kommunikáció a két épület között. - Miközben ilyen „kommunikációs zavarral” küzd az egyetem, maholnap nélkülözhetetlen lesz az európai integráció követelményeit taglaló képzés. Hogyan képzelik ennek a megvalósítását? - Ez nem egyetlen tanszék ügye, ezért alapítottuk meg az Európai Tanulmányok Központját, amelynek elsődleges feladata a szakemberek és az egyetemi hallgatók felkészítése, az integrációval kapcsolatos egyetemi tevékenységek koordinálása. Az európai ügyintézés, az európai intézmények irányítása minden elképzelhetőnél összetettebb és éppen az agrárterület az, amely a legbonyolultabb szabályozási mintákat követi. A költségvetés csaknem felét költik mezőgazdasági, agrárirányítási fejlesztési célokra, és ez megköveteli, hogy egyetemünkön létrejöjjön egy ilyen központ, amely nem csak agrár vonatkozásokkal foglalkozik, hiszen más tudományos, történeti, kulturális és jogi követelményeket is tisztázni kell. Sokan kérdezik, miért volt szükség a szénszünetre? Mások szerint viszont hosszabb is lehetett volna. Hogyan vált be ez a kényszerű újítás? - A korábbi évektől eltérően azért tartottunk két hetes szünetet, mert az egyetem anyagi helyzete nem teszi lehetővé azt, hogy csak egy-két napra fűtsék fel az épületet, majd újra kikapcsolják a berendezéseket. Ez viszont hátrányosan hatott a vizsgák letételére, hiszen csak a kollégium bizonyos helyiségeit bocsátottuk rendelkezésre. Hosszabb szünettel természetesen rövid távon még több pénzt lehetett volna megtakarítani, de az egyetem normális működését lehetőség szerint fenn kell tartani. A vizsgaidőszakot elsősorban vizsgáztatásra kell használni és emellett, ha hosszabb időre kivonjuk magunkat az ország vérkeringéséből, az később súlyosabb károkat okozhat bármely megtakarításnál. B.G. Agrárközpontban az önkormányzat A városi képviselő-testület január 23-i egyhangú döntésével tagként, 500 ezer forint törzsbetéttel belépett az önkormányzat a Gödöllői Agrárközpont Közhasznú Társaságba. A kht.-nak jelenleg 31 jogi személy tagja van. Törzstőkéje 42 millió forint. Egyetemünk törzstőke részesedése 47,6 százalékos. A társaság tagja többek között a Bábolna Rt., a Kereskedelmi Bank Rt., a Mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. A Gödöllő területén „nemzetközi agrobiznisz” centrum kiépítését célzó társaságban történő részvételt Katona István ügyvezető igazgató szorgalmazta a Városházán. Az önkormányzat képviseletét dr. Krassay László látja majd el. 3